Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-02 / 52. szám, péntek

AZ EGYÜTTELES politikai mozgalom a demokráciáért és az emberi jogokért ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1.A politikai mozgalom neve: Együttélés - Spolužitie - politikai mozgalom a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért (A továbbiakban csak Együttélés). 2. A mozgalom székhelye: Pozsony - Bratislava. 3. A mozgalom működési területe a Szlovák Szocialista Köztársaság és a Cseh Szocialista Köztársaság. II. Az Együttélés mozgalom programcéljai A mozgalom a nemzeti kisebbségek jogait a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyességokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya, valamint ennek a teljesítését ellenőrző bécsi utótalálkozó Zárónyilatkozata és az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációja (FIDH) 1990 januárjában Prágában megtartott ülésén a nemzeti kisebbségek jogairól elfogadott nyilatkozatának szellemében kívánja érvényesíteni. Munkálkodni fog a demokráciáért, a jogállamért és a közös európai értékek meghonosításáért. Küzdeni fog a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért, kollektív politikai képviseletükért, saját ügyeikben való döntési jogukért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, egyenlő esélyek lehetőségéért, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. Harcolni fog a fokozódó antiszemitizmus és idegengyűlölet, valamint minden faji, vallási és meggyőződés miatti elnyomás ellen. Védelmezni óhajtja a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, hogy megteremthessék nemzeti önazonosságuk megtartásához szükséges lelki,' szellemi, anyagi és erkölcsi feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségek a sok évtizedes tomboló hatások alól felszabadulva ismét felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat. A célkitűzések elérésének alapfeltétele a különböző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar, német, rutén-ukrán, lengyel, zsidó, szlovák és cseh nemzet és kisebbségeik egyezményes együttélése. Külön feladatának tartja a romák egyenjogúsági törekvéseinek támogatását. A demokrácia elvei mindaddig fogyatékosan fognak érvényesülni a csehszlovákiai politikai gyakorlatban, míg kísérteni fog a nemzetállam szelleme, míg nem válik az állam fogalma másodrendűvé a néppel szemben, míg a kisebbség ki lesz szolgáltatva a többség akaratának. A mozgalom tevékenységét a felsorolt elvek alapján néhány fő pillérre kívánja felépíteni: 1. Politikai képviselet csak egy demokratikus pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben specifikus reprezentációt alkosson. Legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben. A demokrácia alapját jelentő többségi elvet korlátozza a sajátos kérdésekben a nemzeti kisebbségek védelme leszavazhatóság ellen. 2. Gazdasági élet: a jó társadalmi közérzet alapja az általános vagyoni biztonság és az anyagi jólét, mely csak a piacgazdasági viszonyok között lehetséges. Alapfeltétele a privatizálás, a magánvállalkozások elterjedése és a helyi önigazgatás. A nemzeti kisebbségek viszonyai között ennek egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági üzemek átalakítása szövetkezésekké, részvénytársaságokká stb., valamint a föld magántulajdonának visszaállítása. 3. Szociálpolitika: alapvető célja a családvédelem, mely a munkavállalók védelméből, az esélyegyenlőség biztosításából, a település-szerkezet megóvásából, helyi munkaalkalmak megteremtéséből stb. épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások viszszatéríttetése, amelyekkel évtizedeken keresztül szegényítették a nemzeti kisebbségek által lakott területeket. 4. Oktatásügy: legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek iskolarendszerét újra kell építeni. A kisiskolákat vissza kell állítani mindertütt, ahol az lehetséges. A közös igazgatású iskolákat pedig szét kell választani az oktatás nyelve szerint. A nemzeti kisebbségeknek alapvető joga anyanyelvén tanulni az alapoktól a legfelsőbb szintig. 5. A kultúra szervezése az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek önmaguk döntsék el, milyen intézményekre van szükségük. A kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. A nemzeti kisebbségeket semmilyen törvény, vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az államhatáron túl élő nemzetükkel, illetve anyaországukkal és azonos kultúrájú csoportokkal. A nemzet kulturálisan egyetemes. 6. Nyelvhasználat: a törvény biztosítsa, hogy a nemzeti kisebbségek a hivatalokkal kapcsolatban használhassák anyanyelvüket az általuk lakott közigazgatási területeken (községek, városok, járások). A két-, illetve többnyelvűség érvényesüljön mind a közterületeken lévő feliratokon, mind a hivatalos nyomtatványokon. 7. Hitélet: az ember legalapvetőbb joga, hogy vallását anyanyelvén szabadon gyakorolhassa. Mozgalmunk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet újraszervezését Isten - Haza - Embertárs hármas egység alapján. 8. A különböző nemzetiségűek együttélése: alapja a türelem, a megbocsátás, kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának és nyelvének ismerete. Egyenjogúság, egyenrangúság és törvények nélkül nem képzelhető el normális együttélés. Az együttélés politikai és társadalmi normáit a közös lakóhelyhez fűződő érdekek alakítsák ki. Az együttélés gyakorlásának alapsejtje legyen a községi autonómia. III. Tagság 1.A mozgalom tagja lehet minden állampolgár, aki betöltötte 18. életévét és egyetért az Együttélés alapszabályaival, a mozgalom céljaival és feladataival, tevékenységét e szellemben fejti ki és aláírja a jelentkezési lapot. 2. A tagság a tag írásbeli kérelme alapján szüntethető meg. IV. A mozgalom szervezeti felépítése és szervei 1. A mozgalom szervezeti felépítése háromlépcsős: helyi csoportokból, területi ügyvivői testületekből és a Központi Ügyvivői Testületből áll. A mozgalom demokratikus alapokon működik és mindenki számára nyitott. 2. A mozgalom legkisebb szervezeti része a helyi csoport, önálló jogi személy, mely az önigazgatás elve alapján a Központi Ügyvivői Testülettől függetlenül az alapszabályokkal összhangban képviseli tagjainak érdekeit. a) Helyi csoportot alapíthat a mozgalom öt tagja, mely tevékenységét az előkészítő bizottságnál történő bejegyzés után kezdi meg; b) a helyi csoport tevékenységét és gazdasági irányítását a demokratikus úton választott három-hét tagú ügyvivői testület vezeti, mely saját soraiból választ elnököt, alelnököt, gazdasági intézőt és további tisztségviselőket. A helyi csoportot az ügyvivői testület elnöke vagy más, a testület által megbízott személy képviseli, akinek aláírási joga van; c) a helyi csoport legfelsőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlést az ügyvivői testület hívja össze évente négy alkalommal. Ha a helyi csoport tagságának egyharmada kéri a taggyűlés összehívását, az ügyvivői testület tíz napon belül köteles öszehívni azt; d) a helyi csoport ügyvivői testülete évente egyszer értékelő taggyűlést hív össze; új ügyvivőket választanak és értékelik a helyi csoport munkáját és gazdálkodását; e) a helyi csoport megszűnik, ha tagjainak száma öt alá csökken. A helyi csoportot megszűnése után törlik a központi nyilvántartásból; 3. A mozgalom középszintű szervezeti részét alkotják a területi ügyvivői testületek, melyek 7-11 tagúak, az Együttélés területi ügyvivő testületét a helyi csoportok képviselőinek területi gyűlésén választják meg. - „ 4. A mozgalom legfelsőbb szerve a küldöttek kongresszusa. A kongresszusra a helyi csoportok előre meghatározott kulcs alapján választják meg a küldötteket. A kongresszust a Központi Ügyvivői testület hívja össze kétévente legalább egy alkalommal. a) A kongresszus demokratikus úton megválasztja a 11-15 tagú Központi Ügyvivői Testületet, melynek élén az elnök, két alelnök és egy függetlenített titkár áll. A Központi Ügyvivői Testületet az elnök, a két alelnök és a titkár, illetve a testület által felhatalmazott személy képviselheti, akinek aláírási joga van; b) a Központi Ügyvivői Testület ülését a mozgalom elnöke hívja össze. Ha a testület egyharmada kéri a Központi Ügyvivői Testület összehívását, az elnök köteles tíz riapon belül ezt megtenni. 5. A Központi Ügyvivő Testület végrehajtó szerve a Központi Ügyvivői Testület Irodája, mely biztosítja a választott szervek határozatainak teljesítését. Munkájukat a függetlenített titkár irányítja. 6. A mozgalom választott szervei határozatképesek, ha a küldöttek kétharmada jelen van; a határozat elfogadásához a jelenlevők szavazati többsége szükséges. Bejegyezték az Együttélés politikai mozgalmat Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottsága a politikai pártokról szóló törvény értelmében 1990. február 26-án kérte a mozgalom bejegyzését a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériumában. Az említett minisztérium a 15/1990 sz. párttörvény értelmében 1990. március 1-i hatállyal az Együttélés politikai mozgalmat a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért pozsonyi székhellyel a NVVS/2-430/1990 sz. alatt bejegyezte. A bejegyzés napjától az Együttélés mozgalom önálló jogi személlyé vált és Szlovákia területén politikai tevékenységet fejthet ki. V. A mozgalom szerveinek fő feladatai 1.A mozgalom szervei minden szinten a programnyilatkozattal összhangban küzdenek: a) az emberi jogok betartásáért és elutasítják a hátrányos megkülönböztetés minden formáját; b) a demokrácia elveinek érvényesítéséért, a nemzeti kisebbség és etnikai csoportok jogainak betartásáért, az állampolgári egyenlőségért és egyenjogúságért. 2. A helyi csoport a saját hatáskörében biztosítja: a) a saját tagjainak érdekvédelmét; b) a helyi képviseleti testületekbe a jelöltek listájának összeállítását és titkos szavazással határozza meg sorrendjüket; c) kapcsolatot tart fenn a politikai pártok és mozgalmak helyi csoportjaival, a helyi államhatalom és közigazgatás szerveivel az Együttélés mozgalom programjának és alapelveinek érvényesítése érdekében. 3. A területi ügyvivői testület a saját hatáskörében biztosítja: a) a helyi csoportok munkájának koordinálását, tagjainak érdekképviseletét az adott területen; b) a területi képviseleti testületekbe a jelöltek listájának összeállítását és titkos szavazással határozza meg sorrendjüket; c) kapcsolatokat tart fenn a politikai pártok és mozgalmak területi csoportjaival, a területi államhatalom és közigazgatási szerveivel az Együttélés mozgalom programjának és alapelveinek érvényesítése érdekében. 4. A Központi Ügyvivői Testület: a) központi érdekvédelmi és koordinációs szerv; b) dönt az együttműködésről más politikai pártokkal és mozgalmakkal; c) összeállítja az országos képviseleti testületekbe jelöltek listáját, titkos szavazással meghatározza a jelöltek sorrendjét, illetve dönt a visszahívásukról; d) központi nyilvántartást vezet a helyi csoportokról és a területi ügyvivői testületekről; e) dönt az együttműködésről a külföldi partnerekkel; f) segíti és koordinálja a mozgalom tevékenységét két kongresszus között; g) ellenőrzi és irányítfa az iroda munkáját; h) dönt az iroda dolgozóinak munkaviszonyba való felvételéről és megszünetéséről. 5. A kongresszus a) jóváhagyja az Együttélés mozgalom alapszabályait és azok módosítását; b) megvitatja a Központi Ügyvivői Testület jelentését a program teljesítéséről, a mozgalom helyzetéről, valamint meghatározza a mozgalom stratégiáját és taktikáját; c) megvitatja a mozgalom gazdasági helyzetét, jóváhagyja a költségvetést és ellenőrzi az anyagi eszközök felhasználását; d) munkacsoportokat alakít ki; e) megválasztja a Központi Ügyvivői Testületet, annak elnökét, két alelnökét és függetlenített titkárát; jóváhagyja az iroda szerkezeti felépítését; f) dönt a mozgalom megszűnéséről és vagyonának felszámolásáról. VI. Az Együttélés mozgalom gazdálkodása és vagyona 1. A mozgalmon belül önálló jogi személyként működik: a) a helyi csoport; b) a Központi Ügyvivői Testület; c) a mozgalom hivatalosan bejegyzett gazdasági intézménye. 2. A mozgalom vagyonát képezik a következő pénzügyi és anyagi eszközök: a) saját vagyon és a belőle származó jövedelmek; b) a tagok anyagi hozzájárulásai; c) állami támogatás, költségvetési juttatás; d) alapítvány és a belőle származó jövedelem; e) a mozgalom tevékenységéből eredő jövedelem; f) örökség és hagyaték; g) különböző forrásokból származó hozzájárulás, ajándék és jövedelmek. 3. A mozgalom vagyona közös tulajdonként a tagság tulajdonát képezi. A mozgalom egyes szervei és helyi csoportjai feladataik teljesítése érdekében ezen vagyon részének vagyonkezelői jogával ruházhatók föl. 4. A mozgalom szervei és helyi csoportjai olyan önálló jogi személyek, amelyek saját hatáskörükben önállóan gazdálkodnak és saját maguk felelősek a saját gazdasági, pénzügyi és egyéb kötelezettségeikért. 5. A mozgalom gazdálkodása az érvényes általános előírások és rendelkezések alapján történik. 6. Az Együttélés feladatainak biztosítása céljából a mozgalom szervei és helyi csoportjai az érvényes jogszabályok értelmében gazdasági létesítményeket alapíthatnak. Ezeket a gazdasági létesítményeket az' alapító szerv anyagi és pénzeszközök kezelésével bízhatja meg. A gazdasági létesítmények tevékenységi szabályzatát az érvényes jogszabályok alapján a mozgalom határozza meg. 7. A gazdasági létesítmény megszüntetését az alapító szerv mondja ki. VII. Az Együttélés mozgalom megszűnése 1.A mozgalom a kongresszus határozata alapján akkor szűnik meg, ha a küldöttek kétharmada a megszűnés mellett szavaz. 2. A mozgalom megszűnése esetén a vagyon felszámolásáról a kongresszus küldöttei döntenek az érvényes jogszabályok értelmében. 3. A helyi csoport megszűnése esetén vagyonáról a területi ügyvivői testület dönt. VIII. Zárórendelkezés Az Együttélés mozgalom alapszabályait az előkészítő bizottság 1990. február 23-án fogadta el, és a kongresszus küldötteinek a jóváhagyása után válik hatályossá. ÚJ SZÚ 4 1990. III. 412. Gyökeres György felvétele