Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám, szombat

Bonn és Varsó vitája a határok garantálásáról Modrow nem akar „igásló" lenni • Berlini felvetés a közös szárazföldi erőkről (ČSTK) - A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet napilap szerint Hans Modrow, az NDK kormányfő­ié úgy döntött, hogy nem akar a DSZP első számú jelöltjeként in­dulni a március 18-ra kiírt parlamenti választásokon. Andre Brie, a De­mokratikus Szocializmus Pártja vá­lasztási kampányának vezetője el­mondta, a miniszterelnök lépése „súlyos csapás pártunkra és politi­kánkra". Modrow már a múlt szer­dán jelezte az említett napilapnak, hogy nem akar a választási kam­pány „igáslova" lenni. Theodor Hoffmann, az NDK vé­delmi minisztere felvetette a kérdést, hogy a jövőbenregységes Németor­szágnak legyen a két állam polgárai­ból álló közös szárazföldi hadsere­ge. Berlini sajtóértekezletén el­mondta továbbá, hogy a két német államnak a politikai és a gazdasági egyesítés folyamata során katonai szövetségük tagjának kell maradnia. A kiválást a Varsói Szerződésből, illetve a NATO-ból csak az összeu­rópai leszerelési megállapodások keretében lehet megvalósítani. Manfred Flegel keletnémet ke­reskedelmi miniszter az NDK-állam­polgárok ellátásával kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta a sajtóérte­kezlet résztvevőit. Hangsúlyozta, a kerekasztal hétfői bejelentése az élelmiszerek árainak tervezett eme­léséről nyugtalanságot keltett a la­kosság körében, ami a felvásárlási lázban mutatkozott meg. A miniszter megerősítette, hogy a márciusi vá­lasztásokig nem lesznek áremelé­sek az NDK-ban. Günther Halm könnyűipari miniszter arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a kormány Baker értékelte az időszerű helyzetet Washingtoni tiltakozás a szovjet vízum megtagadás ellen (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt csütörtökön mondott beszédében foglalta össze az aktu­ális politikai kérdéseket, s kijelentet­te: nagy haladás született a közel­múltban Moszkvában megvalósult tárgyalásokon. Ez mindenekelőtt az európai hagyományos haderő csök­kentésére vonatkozik, de kedvezően alakul a vegyi fegyverekről és a ha­dászati nukleáris fegyverekről szóló megállapodások előkészítése is. Az ottawai külügyminiszteri konferenci­án sikerült előrelépni a német egye­sítéssel kapcsolatos álláspontok összehangolásában. Lengyelország kérésére utalva kijelentette, a négy plusz kettő tárgyalások semmi eset­re sem eredményezhetnek olyan megállapodásokat, amelyekből ki­zárnának más érdekelteket. Az amerikai külügyminiszter csü­Százéves ikrek (CSTK) - Ma ünnepli szá­zadik születésnapját Elisa Gallet és Thérése Mazier - ikerpár - a déi-franciaor­szági Carpentras városban. Mindketten jó egészségnek örvendenek. 1890. február 25-én születtek Algírban. A Nemzeti Statisztikai Intézet szerint az ikertestvérek 100. életéve elérésének valószí­nűsége egy az ötvenmilli­óhoz. törtökön üzenetet intézett szovjet partneréhez,' s ebben tiltakozott Moszkva döntése ellen, mellyel megakadályozták az amerikai képvi­selők litvániai látogatását. Úgy véle­kedett, ez a szovjet eljárás összee­gyeztethetetlen a két ország újab­ban kialakult kapcsolataival. A két demokrata párti és a két republikánus képviselő egyébként Berlinben várakozik, bízva abban, hogy mégiscsak elutazhatnak a hét­végi litvániai választásokra. Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő az üggyel összefüggésben csütörtöki sajtóértekezletén azt mondta, az elutasítást az indokolta, hogy a képviselők sem a választási bizottságoktól, sem a törvényhozó szervektől nem kaptak meghívást, a kérdést diplomáciai úton sem vitat­ták meg. Ezért közölték a képvise­lőkkel, hogy mostani útjuk a Szovjet­unióba nem lenne korrekt. A képvi­selők személye ellen semmilyen ki­fogások sem merültek fel, s kölcsö­nös megállapodás után bármilyen megfelelő időpontban készek foga­dásukra a Szovjetunióban - hang­súlyozta Perfiljev. Az ötnapos látogatáson Japán­ban tartózkodó Richard Cheney amerikai hadügyminiszter a nemzeti sajtóklubban mondott beszédében a Kuriil-szigetek déli részének felté­tel nélküli visszaadására szólította fel a Szovjetuniót. Közölte, az ameri­kai kormány feltételek nélkül támo­gatja Japán igényét a négy kis szi­getre. áttekintette annak a tervnek a javas­latát, amely rövid időn belül lehetővé tenné a magánvállalatok létrehozá­sát és tevékenységét. A bonni szövetségi kormány visz­szafogottan reagált Tadeusz Mazo­wiecki lengyel kormányfő követelé­sére, hogy mindkét német állam kössön megállapodást Varsóval az Odera-Neisse határ sérthetetlensé­géről. Dieter Vogel, a nyugatnémet kormány szóvivője kijelentette, csak az „össznémet" vezetés foglalhat állást a lengyel határok garantálá­sáról. Krysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter nem tartja végle­gesnek Bonn első negatív reagálá­sát azzal kapcsolatban, hogy Len­gyelország is részt vegyen a német egyesítésről szóló hatoldalú konfe­rencián. A miniszter ezt a véleményt Németországgaí szembeni lengyel külpolitikai koncepció keretében fej­tette ki. Egyebek között javasolta, hogy a hat állam megbeszélésein dolgozzák ki a lengyel-német határ­szerződést, amely megerősítené az Odera-Neisse határvonal sérthetet­lenségét. Megállapította, hogy Len­gyelország és Németország részt vesz az egységes Európa építésé­ben, s ezért Varsó nem akarja, hogy a német állam elszigetelődjék. Sku­biszewski szorgalmazta a lengyel -német érdekvédelmi megállapodás megkötését. Milyen jövő vár a katonai tömbökre? Mojszejev vezérkari főnök a szovjet katonai költségvetés esetleges csökkentéséről a megállapodások elérését még az idén. Ismét vita alakulna ki az egy­ségek körül, pedig ezt Ottawában már lezárták. (ČSTK) - Mihail Mojszejev had­seregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke az Izvesztyija napilapnak adott interjújában kije­lentette, a szovjet katonai doktrína védelmi jellege és az, hogy a fegy­veres erők kiépítésében és fejlesz­tésében a minőségi paramétereken van a hangsúly, lehetővé teszi a ka­tonai kiadások bizonyos csökkenté­sét és a védelmi ipar konverziójának kibontakoztatását. Mojszejev szerint 1995-ig a nemzeti jövedelem kere­tében a védelmi kiadások aránya 1,5-2-szeresével csökkenhet. Kor­látozzák a támadófegyverek vásár­lását, kevesebb légi és rakétatechni­kát, harckocsit, tüzérségi fegyvert helyeznek hadrendbe. Ugyanakkor annak a véleményének adott han­got, hogy az USA és a NATO igyek­szik biztosítani katonai-műszaki fö­lényét a Szovjetunióval és a Varsói Szerződéssel szemben. A hadse­regtábornok elutasította azt az el­képzelést, hogy az országnak hiva­tásos hadserege legyen. Szerinte az a jelenlegi nyolcszorosára emelné a kiadásokat. A Szovjetunió a hagyományos haderőcsökkentési tárgyalásokon Bécsben tegnap azt javasolta, hogy Közép-Európában 700-750 ezerre csökkentsék a két katonai szövetség katonáinak számát. A nyugati dele­gációk erre fenntartásokkal reagál­tak, ugyanis úgy vélekednek, ha a javaslatot hivatalosan is előter­jesztik, akkor az megnehezítené Leningrád és Kijev aggódik a párt elleni támadások miatt (ČSTK) - A Leningrádi kerületi és a városi pártbizottság csütörtökön együttes ülést tartott. Arra szólítottak fel, meg kell tisztítani az SZKP sorait azoktól, akik elutasítják „eszmei-po­litikai és szervezeti alapjait", s akik „szocialistaellenes, nacionalista és szovjetellenes akciókban" vesznek részt. Szorgalmazták, hogy egyetlen le­ningrádi pártszervezet alakuljon, ezt egy referendum során már előzőleg helyeselte a 600 ezer városi és ke­rületi párttag közül kb. 400 ezer. A tagság többsége azt is követeli, hogy az OSZSZK-ban önálló köztár­sasági pártszervezet jöjjön létre. Kijevben az Ukrán KP KB tartott kibővített ülést, s arra a következte­tésre jutott, hogy „a köztársaság társadalmi-politikai helyzete kriti­kus". Megállapították, egyre aktí­vabbak azok az erők, amelyek konk­rét szociális és gazdasági program nélkül nyíltan támadják a pártot és a szocializmust, s a hatalomért har­colnak. Bíráltak több pártbizottságot és szervezetet, amiéri nem képesek rugalmasan reagálni a politikai hely­zet változásaira. Szükségesnek ne­vezték, hogy mielőbb előkészítsék és jóváhagyják a törvényt Ukrajna szuverenitásáról "*és önigazgatá­sáról. A vasárnapra kiírt he'yi választá­sokkal összefüggésben a kirgiz fővá­rosban már több nem engedélyezett viharos tüntetés volt. Bizonyos erők állítólag megpróbáltak pánikot kelte­ni, s kiélezni a már így is feszült helyzetet. Emiatt szigorú tilalmat rendeltek el a rágalmak és valótlan állítások terjesztésére. Üzbegisztánban az utcai tünteté­seket tiltották be ideiglenes hatállyal, figyelembe véve a fennálló nyugta­lanságot. A szovjet rádió jelentette, hogy kedden több ezer üzbég tünte­tett, követelte a meszhet törökök kitelepítését. A megmozdulás során négy rendőr megsebesült. ÚJ SZÚ 3 1990. II, 24. N icaragua elnöke , félretette szemüvegét, levetette egyenruháját, dzsekiben, texasi ka­lappal a fején, amúgy cowboy mód­jára járta be az országot a választási kampány idején. Daniel Ortega a győzelem felé lovagol. Legalábbis erre lehet következtetni a legutóbbi" közvélemény-kutatások eredmé­nyeiből és az országból érkező hí­rekből. De elképzelhető-e egyálta­lán, hogy a holnapi általános válasz­tásokon a nicaraguaiak ismét azokra a sandinistákra szavazzanak, akik polgárháborúba vitték az országot, lezüllesztették a gazdaságot, s akik sikerként könyvelik el, hogy az 1988-as 30 ezer százalékos inflációt idén 1500 százalékosra csökkentet­ték? A Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Frontnak (FSLN) meggyő­ződése, hogy mindez nem az ő hi­bája, hanem csupán következmé­nye a kontrák elleni hosszú háború­nak, az amerikai gazdasági blokád­nak. A sandinistáknak nem volt le­hetőségük arra, hogy bizonyítsanak, minden erejüket és pénzüket fel­emésztették az ellenforradalmárok. Béke idején egészen más lenne Ni­caragua helyzete, állítják. Nézzük a másik oldalt. Egy nyugat­német újságíró a közelmúltban inter­jút készített Violeta Chamorróval, ati­zennégy pártot tömörítő Országos Ellenzéki Szövetség (UNO) elnökje­löltjével: „Ugyan ki szavazna ma még a sandinistákra, amikor már Kelet-Európa országai is eltemették a kommunizmust?" - kérdezi Cha­morro. Majd kissé nagyképűen hoz­záfűzi: „Daniel és Humberto Orte­Ortega galoppja gának (az utóbbi az ország védelmi minisztere) személyesen kell majd nekem átadnia fegyverét, s ezek múzeumba kerülnek". Úgy tűnik, Pedro Joaquino Cha­morrónak, a Somoza ellen harcoló nicaraguai burzsoázia 1978-ban meggyilkolt képviselőjének az özve­gye biztos a győzelemben. Pedig ajánlólevelei nem túl jók: idősebbik fia a sandinista Barricada napilap főszerkesztője, lánya Nicaragua Costa Rica-i nagykövete. Tény az is, hogy a panamai invázió után jócs­kán megcsappant amerikai Chamor­ro-tanácsadókon kívül Alfredo Ce­sar, egykori kontravezér is ott sürög­forog az UNO jelöltje körül. Nem számíthat jó pontnak a még aktív kontrák szimpátiája, s a koalíción belüli személyes viták, nézetkülönb­ségek sem. A kereszténydemokra­tákat/liberálisokat, szélsőbaloldalia­kat, konzervatívokat tömörítő UNO-t csak egyvalami egyesíti: a sandiniz­mus megdöntésének reménye. Ortega esélyeit paradox módon épp George Bush javította, aki iga­zán nem nevezhető a nicaraguai elnök kebelbarátjának. Az amerikai intervenció Panamában megijesz­tette Latin-Amerikát, a nicaraguaiak­ban is felébresztette a nemzeti öntu­datot. És nem titok, hogy ki is Violeta Chamorro protezsálója. Igen, Wa­shington, amely Nicaraguát vala­hogy mindig ahhoz a Kubához ha­sonlította, amely röviddel az 1959­es forradalom után dogmatikus poli­tikája miatt teljesen elszigetelődött a térségben, s amely még ma is az egykori karizmatikus forradalmárból öregedő pártideológussá vált Fidel Castro diktatúrája alatt fulladozik. Managua megértette a lépésváltás szükségességét, s maga is egyfajta peresztrojkára törekedik. Havanna és Managua hajdani forró kapcsola­ta kihűlt. Ortega békülni akar az Egyesült Államokkal, és szándékát bizonyítja az is, hogy meghívta Bush elnököt Nicaraguába. A válasz még várat magára. n^ térjünk vissza a holnapi Uu választásokhoz, amely Elliot Richardson, a világszervezet megfigyelőcsoportjának a vezetője szerint a történelem legszigorúbban ellenőrzött szavazása lesz. Több mint 600 ENSZ- és AÁSZ-megfigye­lő, ezenkívül az USA Kongresszusá­nak több képviselője, Jimmy Carter volt amerikai, Alfonso Michelsen, egykori kolumbiai elnök, összesen kétezer ember felügyel majd a vá­lasztások tisztaságára. Csalásra te­hát nemigen lesz alkalom és lehető­ség. A politika azonban kiszámítha­tatlan, várjuk meg hát a holnapot. URBÁN GABRIELLA Douglas Hurd brit külügyminisz­ter csütörtökön este a parlamentben annak a véleményének adott han­got, hogy a Varsói Szerződésnek az alapjaitól kell megváltoznia, egyéb­ként megszűnik. Ezzel szemben - mondotta - a NATO fennmarad és fokozódni fog szerepe az új Európá­ban. Szerinte a szövetség egészsé­ges alapokon nyugszik, élvezi a tag­országok népeinek egyetértését, s nagyobb mértékben fogja befolyá­solni az európai folyamatokat, míg a demokrácia megteremtése a VSZ tagországaiban súlyos következmé­nyekkel fog járni a szövetség szá­mára. Mintegy válaszolva a brit külügy­miniszternek Pjotr Lusev hadsereg­tábornok a VSZ egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka a Krasznaja Zvezda című napilapnak adott nyi­latkozatában azt fejtegette: a Varsói Szerződés nem egy megkövesedett struktúra, ellenkezőleg, állandóan változik. Ezekre a változásokra ter­mészetesen hatással vannak az egyes tagországokban lejátszódó események. Ivan Aboimov külügyminiszter­helyettes, a szovjet delegáció veze­tője csütörtökön este rövid tévényi­latkozatában kijelentette, a cseh­szlovákiai csapatkivonásokról foly­tatott tárgyalásokon sikerült olyan megoldást találni, amely kielénítheti mindkét felet. A háromszakaszos fo­kozatos kivonás a Szovjetunió szá­mára is lehetővé teszi a megfelelő intézkedések megtételét. Szerinte a teljes kivonás kb. másfél évig fog tartani. Drága mulatság Tegnap ért véget a bécsi Opernball, az osztrák és a külföl­di „Hight Society" hagyományos évi találkozója. Idén Caroline monacói hercegnő volt a bál csil­laga. A 4500 vendég között ott volt Ernyei Béla, Wilfried Baas­ner, Helmut Fischer színész és Ulla Weigerstorfer ex-szépség­királynó. A bálok bálját Kurt Waldheim osztrák államfő nyitot­ta meg. Egyébként a belépő kétezer schillingbe, egy négyszemélyes asztal 10 ezer schillingbe került, a páholyért 90-145 ezer schillin­get kellett fizetni. Nem maradt el a hagyomá­nyos tüntetés sem. A bál el­lenakciójának békés lefolyását szélsőségesek és részegek za­varták meg. Az utcai összetűzé­sekben 60 rendőr és kilenc tün­tető sebesült meg. A bál részt­vevőire 2500.rendőr vigyázott, s ez a védeleŕn 10 millió schil­lingbe került. (ČSTK) Lóháton a győzelem felé? Kizárt a koalíció (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai elnök tegnapra virradó éjszaka kizárta annak a lehetőségét, hogy a holnapi elnök-, parlamenti és hely­hatósági választásokon az ellenzék győzzön. Kijelentette továbbá, hogy jövőbeni kormánya a békére, az or­szág gazdasági és szociális helyze­tének javítására fog törekedni. Orte­ga közölte továbbá, ki van zárva, hogy a sandinisták koalíciós kor­mányt alakítsanak az ellenzékkel. Managuai sajtóértekezletén az el­nök ismét hangsúlyozta, kész nor­malizálni a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Megjegyezte, nem lát okot arra, hogy megváltozzon a Ni­caragua és a kelet-európai országok közötti viszony. Violeta Chamorro, az Országos Ellenzéki Szövetség (UNO) elnökje­löltje csütörtökön elutasította Ortega vádaskodását, miszerint az ellenzék az államfő fizikai megsemmisítésére készül a holnapi választásokon. Ar­ról van szó - mondotta -, hogy a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front előkészíti a tulajt, hogy válasz­tási veresége esetén ne kelljen átadnia a hatalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom