Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám, szombat

Ki(k)töl származtak a „légből kapott hírek"? ÚJ Járás - nem autonómia! Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint 1960 óta 1990 a legfontosabb év a bodrogköziek és az ungiak történetében? 1960-ban az itteni járások felszámolásával évtizedes struktúrák „robbantak föl" és megkérdőjeleződtek a fejlődés feltételei ezen a területen. A krónika igazolja majd, hogy hányan és hányszor szóltak itt arról, hogy téves döntés született, amikor 1960-ban négy járást (Gálszécs, Tőketerebes, Királyhelmec, Nagykapos) egy közigazgatás alá helyeztek. Az akkori tiltakozások most harminc évvel később újra felhangzottak. A lényeg „lemeztelenítve": Bodrogközben és Ung-vidéken újra megjelennek a néptömegek, hogy Tőketerebestől elszakadva egy közös járást alakítsanak. A jelenlegi járás új vezetése messzemenően kész e politikai jelentőségű kérdés újragondolására és konstruktív formában kíván alkalmazkodni a népakarat kialakította helyzethez. Ami a letagadhatatlanul „járásalapításként" napirendre kerülő problémát illeti, ez délkeleten kulcskérdés - mind a történelem tanulságai, mind pedig a jelen oldaláról. A kezdeményezések és indítványok szükségképpen a rögtönzés jegyeit is magukon viselik, ami nem „leszóló" minősítés, hanem ténymegállapítás. Ugyanis a feltételezett járás lakosságának zöme a Bodrogközben él. Felvetődött a kérdés: Királyhelmecen vagy Nagykaposon legyen-e a járás székhelye. Történelmi szempontból mindkét helység el tudná látni a központ feladatát, de központi elhelyezkedése, valamint a gazdasági szempontok Királyhelmec mellett szólnak. Bár az effajta érdekegyeztetés soha nem lehet tökéletes, - ez ugyanis a realitásokon az érdekek és érdekfelfogások különbözőségén múlik. Egyes csoportok a „bekebelezés" az „akkor megint csak minden a Bodrogköznek" - ellen szólítottak fel anélkül, hogy áttekintették volna a reális helyzetet. Erről egyébként lapunkban már mi is beszámoltunk, sőt dr. Gyimesi György, a szervezőbizottság elnöke a tévében is ismertette a tényeket. Azt, hogy közös járásról van szó, amelyben az irányítás is közösen történik, s az intézmények egy részét pedig Nagykaposon helyeznék el. A realitások meg nem értéséből fakadóan a kezdeményezéssel való szembenállás általában burkoltan és közvetve, de esetenként nyíltabban jelentkezett. A szembenállás érvrendszere a nemzetiségi kérdést állította előtérbe, úgy, hogy az itt élők -, pontosabban a szervezők -, az új járás kialakításának leple alatt egy magyar autonóm terület létrehozására törekednek. Ez a provokatív argumentáció eljutott - azokat félrevezetve - a központi tömegtájékoztató eszközökhöz is. így az SZSZK kormányának január 3-i ülése után megtartott sajtótájékoztatón Ľudmila Staňovának, a Csehszlovák Rádió munkatársának kérdésére dr. Jozef Czafík belügy- és környezetvédelmi miniszterhelyettes megerősítette a autonómiáról terjengő híreket. Január 8-án a Csehszlovák Rádió Kontakty műsorában e hírforrás és a Vajáni Hőerőműből kapott petíció alapján - amely különösen megerősítette a sajtótájékoztatón hallottakat - hangzott el az a kijelentés, miszerint a keleti végeken magyar autonóm terület kialakítására törekednek. , Másnap, január 9-én lapunkban „Légből kapott hírek" címmel közzétett reagenciában kértük Ľudmila Staňovát, adjon magyarázatot e hír eredetét illetően. A válasz megérkezett. A hír eredetét, lényegét a fentiek magyarázzák. Végezetül Ľ. Staňová így zárta levelét: „ Remélem, hogy az önök kérését teljesítettem és most elismerhetik, hogy általam közölt hírek megalapozottságát és aggódásra aggódásomat ama város vagy terület iránt, ahol tizenöt évig éltem... Sajnálom, hogy Molnár Zoltán, a Királyhelmeci Városi Nemzeti Front bizottágának elnöke telexen hozzám küldött tiltakozásában nemzetiségi ellentétek szításával vádolt... Híradásom lényege, pontosan ennek megakadályozása volt - óvakodni azoktól, akik az új járás létrehozására való törekvést (amit jómagam is szívesen fogadnók) más célokra akarják felhasználni. Remélem, hogy becsületes polgártársaim többsége - nemzetiségre való tekintet nélkül - megértették és nem szégyenkeznek miattam, mint ahogy azt Molnár Zoltán állítja. Bizonyára megértik azt a bonyolult helyzetet, amelyben élünk, és annak első számú feladatát - egy demokratikus társadalom kialakítását. Ha ehhez sikerül megfelelő alapokat teremteni - szabad választásokban - ígérem, hogy az új járás kialakításához magam is hozzájárulok. Természetesen olyan járáshoz, amelyik egyezni fog e terület törvényeivel, és semmilyen formában sem fog akarni kiválni..." Tehát nem autonómiára, hanem egy új járás kialakítására törekednek délkeleten, ahol szlovákok, ukránok, és magyarok élnek békés közösségben. KATÓCS GYULA Siralmas verdikt, Sok gyógyszerész levelét megírta... Torzképek az egészségi állapotról A Szlovákiai Gyógyszerészek Fóruma nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, az SZSZK kormányának elnökéhez, minisztereihez, a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttjeihez. A Csehszlovák Sajtóirodának továbbított levélben többek között a gyógyító-megelőző gondoskodás biztosításával kapcsolatos kérdésekre hívták fel a figyelmet. Hivatásuk felelősségteljes végzéséhez; minden páciens igényének kielégítésére megfelelő mennyiségű gyógyszerre és egészségügyi cikkre van szükségük. Hosszú évek során elfogultan tekintettek az egészségügyre, a lakosság egészségi állapotának szándékos eltorzításával a szükség és a valóság között felmérhetetlen különbség alakult ki. Vitathatatlan, hogy sok új és korszerű gyógyszertár épült fel, ennek ellenére sok nem megfelelő helyiségben van, s még rosszabb a helyzet a műszaki felszerelés terén. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet az anyagiműszaki ellátottságban. Tudják, minden gondot nem lehet azonnal megoldani, de nem nyújthatnak segítséget a betegeknek gyógyszer és egészségügyi cikkek nélkül. Tudják, társadalmunknak a gyártásba, a technológiai berendezésekbe kell invesztálni, bővíteni a fejlett országokkal az együttműködést, de állampolgáraink kedvezőtlen egészségi állapotából kiindulva nem lehet továbbra is a pénzeszközöket úgy elosztani, mint a múltban, így nem várhatják a helyzet javulását a gyógyszerek, és az egészségügyi cikkek biztosításánál. Kérik mérlegeljék a szükséges pénzeszközök folyósítását a gyógyszerek és egészségügyi cikkek behozatalára betegeiknek, hogy ezeknek hiánya ne legyen a mindennapi stressz és feszültség forrása. . Érdeklődéssel olvastam az Új Szó cikksorozatát a Magyarországról behozott sajtótermékek csökkentéséről. Azért fogtam tollat, mert nem értek egyet Ján Kollárral, a pozsonyi Postai Hírlapszolgálat kereskedelmi és forgalmazó osztályának szakelőadójával, aki többek között ezt mondta: „... Aztán a szlovákiai standok igényeit kell felmérnünk, ami szintén nem megy egyik napról a másikra. A hírlapárusoknak minden magyar olvasót meg kell kérdezniük, hogy ki, milyen újságra tart igényt, csak így küldhetik el hozzánk a megrendelőlapokat." Ez a sajtótermékek iránti kereslet felmérésének egy valóban forradalmi, új módja, de nem érthetünk vele egyet. Vajon az itthoni áremelkedéseknél a belföldi lapok forgalmazását is ilyen darabszámra pontos felmérés előzte meg? Egyetlen példányt sem nyomtattunk volna ki az igényeken felül? Talán egyetlen belföldi sajtótermék sem maradt eladatlanul? A józan érvek sora szól a felmérés módja ellen. Előfordulhat, hogy az olvasók még nem döntöttek az új árak miatt. S hol a biztosíték az újságárusok pontos nyilvántartására? Ki garantálja, hogy minden magyar olvasó igényeit számba vették? Mi történik akkor, ha a kevésbé népszerű sajtótermékek - irodalmi, politikai, gazdasági, tudományos és művészeti kiadványok - iránt csak egy szűkebb réteg érdeklődik, s be sem kerülnek a felmérésbe? Az irányárak is túl magasak, megamivel nem érthetünk egyet haladják a forint - korona árfolyam értékét. Mégis mit tartanék méltányos eljárásnak a hazai magyar olvasókkal szemben? Mindenekelőtt a Postai Hírlapszolgálat gyorsan állapítson meg új, az irányáraknál alacsonyabb árakat, haladéktalanul kezdje el a behozatalt az eddiginél talán kisebb mennyiségben, tekintettel a várható keresletcsökkenésre. Később, menet közben operatív módon, a szükségletnek megfelelőAzonban az ügyészségi szervek képviselői, az elméleti és gyakorlati szakemberek között mind ez ideig véleményeltérés mutatkozik. Szó van a két évtizedről, amely az események óta eltelt, a hazaárulás bűncselekményének elévüléséről. Viszont mások azzal érvelnek, hogy elévülésre nem kerülhetett sor, mivel Vasil Biľak az utóbbi 20 év alatt képviselő volt, és ezért mentelmi jogot élvezett. Ebben az esetben tehát úgymond „megállt" az elévülési idő. Némely jogász folytatólagos bűncselekménynek minősíti Biľak hazaárulását, mivel 1968. augusztus 21 -e óta állandóan szovjet csapatok állomásoznak hazánk területén. A szakemberek előtt tehát nehéz feladat áll: dönteniük kell abban, vajon az meggátolhatja-e a jog érvényesítését, ha az érintett politikus en, a magyar féllel megegyezve, korrigálja a behozott mennyiséget. Nekünk, csehszlovákiai magyaroknak nem lehet közömbös az anyaországgal fennálló kapcsolatunk. Fontosak számunkra a magyarországi sajtótermékek. Hiszen a hazai magyar sajtó és irodalom, kisebbségi helyzeténél fogva, nem karolhatha fel társadalmunk minden területét, a szűkebb rétegek specifikus igényeit. A hazai magyar forrásokból nem tudjuk kielégíteni a természettudomány, a művészet, pedagógiai és társadalomtudomány iránt érdeklődőket. A magyarországi sajtótermékek jelenléte a hazai piacon elősegíti anyanyelvi műveltségünk színvonalának emelését és egy egységes nyelvi közeg kialakítását. A korlátoktól mentes kapcsolattartás az anyaországgal tökéletesen egyezik a helsinki és bécsi dokumentumok szellemével. Országainkban hasonló politikai változások zajlanak, a két ország ideológiailag közelebb került egymáshoz. A demokratikus erők mindkét oldalon teret hódítottak. Ezért nem hiszem, hogy ne lehetne a dolgot gyorsan, mindkét fél számára elfogadhatóan rendezni, de semmi esetre sem a már előzőleg elért szint visszaszorítása árán. EGYÜD LÁSZLÓ, Feled Nem szűnt meg A bizottság, amely 1990. január 15-én alakult PhDr. Miroslav Kusý professzornak, a Szövetségi Sajtóés Tájékoztatási Hivatal elnökének vezetésével, egy állami tájékoztatási szerv koncepciójának előkészítésére alakult. Az említett hivatal Polgári Fórumával együtt elhatárolja magát attól a hírtől, amely szerint 1990. február 12-én azonnali hatállyal megszűnik a Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal. Ezt a hírt részleteiben még ugyanazon a napon közölte a Csehszlovák Televízió és - február 13-án - a napilapok. Miroslav Kusý professzornak a szóban forgó intézmény elnöki tisztéből és a bizottság éléről való távozása után ez a bizottság nem ült össze, és nem adott ki semmilyen nyilatkozatot, tehát nem is szűnhetett meg! A Csemadok érsekújvári járási szervezetének programnyilatkozata Felhívás A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság kulturális és oktatási osztálya, a Csemadok Járási Bizottsága és a városi művelődési központ FELHÍVÁSSAL FORDUL az üzemekhez, szövetkezetekhez, az iskolák szülői munkaközösségeihez és a Csemadok alapszervezeteihez, valamint a nyilvánossághoz a magyar gyermekszínjátszók, bábosok, vers- és prózamondók országos seregszemléjének, a Duna Menti Tavasznak anyagi támogatása végett. E seregszemle megrendezése u. i. az anyagi források jelentős csökkentése miatt veszélybe került. Akik ségíteni szándékoznak és tudnak, hozzájárulásaikat az alábbi bankszámlára utalhatják át: MsKS Dunajská Streda ,,Podunajská jar" 77042-129 sz. Az elmúlt évtizedek társadalmi deformációi, viszszásságai, a pártállam struktúrái a Csemadok munkájában is jelen voltak. A demokratikus centralizmus gyakran megkötötte a járási bizottság kezét, amely egyrészt a fentről jövő központi utasítások, másrészt a kommunista párt járási bizottsága direktív politikájának engedelmeskedve volt kénytelen irányítani az alapszervezeteket. Ezek vezetőségeiben viszont társadalmi dolgozók tevékenykedtek, akik viszolyogva fogadták a felsőbb utasításokat, és közömbössé váltak a Csemadok munkája iránt. Ezáltal az alapszervezetek munkája stagnált, és sok esetben a járási bizottság mesterkélt módon mutatta ki azokat az alapszervezeteket, amelyek tevékenysége kizárólag a tagsági illetmény fedezésére korlátozódott. A felsőbb utasításokat követő munkaforma hatékony lehetett az ötvenes években, amikor annak örültünk, hogy egyáltalán létezik egy magyarokat tömörítő kulturális szövetség, de napjainkban már egyre nyilvánvalóbbá vált ennek tarthatatlansága. A Csemadok járási bizott. sága nem tudott egyeztető kapocsként működni a központi bizottság és az alapszervezetek között, tevékenysége sok esetben az utasítások végrehajtására és közvetítésére szorítkozott. A közművelődési és amatőr művészeti munkában elért vitathatatlan sikerek mellett le kell szögeznünk, hogy a Csemadok nem mindig tudta -képviselni tagsága jogos társadalmi és egyéni igényeit, ezáltal a nemzetiségi lét számos területe stagnált, illetve visszafejlődött. Annak érdekében, hogy a Csemadok hozzá tudjon járulni a társadalom radikális átalakulásához és önmaga megújulásához, a Csemadok járási szervezetének tagsága támogatja a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezés programját és szorosan együtt kíván működni a Független Magyar Kezdeményezéssel, amely a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koalíciós partnere. Az FMK-ban látjuk jelenleg azt a politikai erőt, amely képes biztosítani nemzetiségünk alapvető jogait, beleértve a nemzetiségi képviseletet a különböző irányító szervekben és intézményekben. A szoros együttműködés eredménye lehet az, hogy a Csemadok tagjai aktív FMK tagokká válnak. Az FMK keretében politikai tevékenységet is kifejthetnek. A Csemadok pedig váljon egy olyan érdekvédelmi, kulturális-társadalmi szövetséggé, amely egyesíti a különböző pártokban tömörülő és pártonkívüli magyar nemzetiségű lakosokat országunkban. Ily módon megőrizhetjük a Csemadok százezres tagságát is, amely európa legnagyobb nemzetiségi szövetsége. A Csemadok járási szervezete a kulturális munka terén felvállalta az elmúlt évek sikeres munkaformáit, továbbra is szervezni fogja az összes közművelődési és amatőr művészeti rendezvényt. Törekednünk kell a kulturális autonómia megvalósítására, és az ehhez szükséges nemzetiségi intézményrendszer kialakítására. Kulturális tevékenységünk színvonalának emelése érdekében a tevékenység jellegének megfelelő szakértői csoportot akarunk bevonni a szervezésbe és rendezésbe. Az eddiginél több magyarországi szakelőadót és művészt szeretnénk meghívni rendezvényeinkre. A kulturális munka terén a bevált munkaformákat újakkal akarjuk kiegészíteni, melyekkel egy magasabb szintű kulturális igényt is szeretnénk kielégíteni (komolyzenei koncertek, előadóestek, tárlatok, népfőiskolák stb.). A Csemadok járási szervezete az FMK csoportjaival felvállalja járásunk magyar nemzetiségű lakosainak érdekvédelmét, ennek érdekében szorgalmazza: - az alkotmányos jogok alapján létrehozni az önrendelkezés megfelelő nemzetiségi szerveit és a végrehajtó szervek minden szintjén biztosítani a magyar nemzetiség arányának megfelelő arányos valós képviseletet; - járásunk nemzetiségi iskolahálózatát (óvodák, alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők) a magyar nemzetiségű lakosság arányának és igényeinek megfelelően átalakítani; - a 144/68-as alkotmánytörvény értelmében a megvalósulásig követelni a kétnyelvűség következetes megvalósnlását a járás magyar és vegyes lakosságú helységeiben (helységnevek, utcanevek, feliratok, hirdetések kétnyelvűségét, valamint az irányító szervekben és intézményekben a magyar nyelvű ügyintézést), - nemzetiségi kultúránk ápolása és hagyományaink megőrzése érdekében támogatni minden olyan helyi jellegű kezdeményezést, amely tájházak létrehozására, szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására, műemlékeink védelmére és más hasonló jellegű vállalkozásokra irányulnak; - a nemzetiségi érdekvédelem sajátos járási módozatát kívánjuk megvalósítani, a múlt hibáin tanulva nem várjuk meg a központi kezdeményezéseket; - szorgalmazzuk a Csemadok felvételét a Magyarok Világszövetségébe. A szervezeti életben szakítunk a demokratikus centralizmus elvével, és horizontálisan szerveződünk. Ebből kifolyólag minden alapszervezet önálló jogi személy, amely az önigazgatás elve alapján a járási és központi szervektói függetlenül képviseli tagságának érdekeit és igényeit a helyi hatóságoknál. A járási bizottság koordinációs szerv, amelyet a járási konferencián választanak meg titkos szavazással az alapszervezetek javaslata alapján. Az országos és járási választmány vezetőségének tagjai az alapszervezetüknek felelnek munkájukért. Megszüntetjük az ellenőrző bizottságot, a járási bizottság és az alapszervezetek munkáját egy gazdasági-jogi tanácsadói testület fogja segíteni. SZÁRAZ DÉNES, a Csemadok JB alelnöke ÚJ SZÚ 4 1990. I|. 16. Biľak - bíróság előtt? (ČSTK) - A közvéleményt továbbra is foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének volt tagja, a Központi Bizottság egykori titkára vádolható-e hazaárulással, vagy nem. A lakosság tudatában van annak, hogy milyen jelentőséggel bír a Varsói Szerződés öt tagállama által a Prágai Tavasz reformtörekvései ellen végrehajtott augusztusi agresszió elítélése. Úgy tűnik, hogy a Bilakeset kapcsán az állampolgárok zöme egységes álláspontra helyezkedik: Állítsák bíróság elé! több mint 20 éven át részesül a képviselői mentelmi jog adta kiváltságokkal. Egy rendesen működő államban az ügyészségi szerveknek minden bűncselekmény esetében eljárást kell indítaniuk. A képviselő megfosztható mentelmi jogától. Az az érvelés sem állja meg helyét, mely szerint ebben az ügyben nem tettek lépéseket. Rudolf Bereza és Tomáš Radílek már 1988-ban - pontosan május 16-án - feljelentést tett Biľak ellen hazánk legfőbb ügyészénél. Végezetül még egy kérdést fel kell tenni: milyen felelősség hárul az egykori legfőbb ügyészre és a legfőbb ügyészség további munkatársaira, akik eltitkolták ezt a bűnvádi feljelentést, s így lehetetlenné tették, hogy a 20 éves elévülési idő letelte előtt indulhasson Biľak ellen bűnvádi eljárás hazaárulás miatt.