Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám, szombat

Kohl Párizsban, Modrow Varsóban - a német egységről Izraeli és amerikai reagálás • Honecker, Krenz: „mea culpa" (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön megállapodott abban, mielőbb össze kell hívni az Európai Közösségek csúcstalálkozóját, amelyen Németország egyesítéséről tárgyalnának. A díszvacsora utáni sajtóértekezleten azonban Kohl azt mondta, szerinte az lenne a célszerű, ha az informatív jellegű csúcstalálkozót áprilisban rendeznék meg, vagyis legyen bizonyos „távolság" a március 18-ra tervezett NDK-beli választások után. Mose Arensz izraeli külügyminiszter csütörtökön Bonnban arról biztosította nyugatnémet kollégáját, Hans-Oietrich Genschert, hogy teljes mértékben megbízik az NSZK-ban és demokratikus intézményeiben, csakúgy, mint a jövőben egyesülő Németországban. A hírt, a bonni külügyminisztérium tette közzé, ehhez a DPA hozzáfűzte: ArensZ nyilatkozatával „helyreigazította", Samir kormányfőt, aki nemrégiben azt mondotta, hogy az egyesült Németországból a zsidókra nézve egy újabb holocaust veszélye indulhatna ki. Tadeusz Mazowiecki kormányfő és Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke csütörtökön egybehangzóan síkraszállt azért, hogy az úgynevezett négy plusz kettő konferencián, vagyis a négy nagyhatalom és a két német állam tárgyalásain Lengyelországnak is jelen kell lennie. Walesa korábban eléggé szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy a lengyelek milyen szerepet játszhatnának ezen a fordulón. A Mazowieckivel most megtartott magánjellegű találkozóján azonban elfogadta a kormányfő álláspontját, s kijelentette: „Úgy vélem, nem lehet a lengyel határokról tárgyalni a lengyelek nélkül." Ezt a kormányálláspontot teljes mértékben támogatta az OPZZ szakszervezeti központ is. Washington tegnap hivatalosan is reagált a lengyel igényekre. Richard Boucher, a külügyminisztérium képviselője kijelentette, a nagyhatalmakkal ellentétben Lengyelországnak nem kötelessége és oka sincs arra, hogy részt vegyen a német egyesítésről folytatandó tárgyalásokon. Az amerikai diplomata szerint a Németországgal szembeni jogokat Enyhült a COCOM-lista Lengyel hiteltörlesztés - kedvező feltételekkel (ČSTK) - A huszonnégyek csoportjának - ezek az államok ajánlottak fel a kelet- és közép-európai országoknak segítséget a piacgazdaságra való áttéréshez - újabb szakértői szintű értekezlete kezdődött tegnap Brüsszelben. Az Európai Közösségek 12 országának, továbbá az USA, Japán és Kanada, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagországainak képviselői . vesznek részt. Két fő programpontot vitatnak meg: a Magyarország és Lengyelország megsegítésére hozott intézkedések teljesítése; más közép- és kelet-európai kormányok memorandumainak az áttekintése. Azon országokról van szó, amelyek majd bekapcsolódhatnak az együttműködésbe, vagyis Csehszlovákiáról, Bulgáriáról, Romániáról, az NDK-ról és Jugoszláviáról. Az NDK különleges megfigyelői státusért folyamodott az Európa Tanácshoz, ezt 23 európai állam képviselői alkotják. A csütörtökön Strassbourgban kiadott közlemény szerint a kérvényt február 13-án Günther Maleuda, a keletnémet parlament elnöke juttatta el Anders Björckhöz, az ET parlamenti gyűlésének elnökéhez. A keletnémet politikus egyúttal meghívta az ET képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt a március 18-i szabad választásokon. Lengyelország tegnap a hitelek törlesztésének módosításáról kötött szerződést az úgynevezett párizsi klubbal. Jean-Claude Trichet, a klub elnöke sajtókonferenciáján történelminek nevezte a megállapodást. Mint ismeretes, Lengyelország adósságállománya 40 milliárd dollárra rúg, s ebből 27 milliárdot tesz ki az az összeg, amellyel a párizsi klub tagországainak tartozik. A tegnapi szerződés 9,4 milliárdos adósságcsomag törlesztéséhez nyújt rendkívül kedvező feltételeket. Tizenhét nyugati ország képviselői tegnap Párizsban úgy döntöttek, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával szemben enyhítik a COCOM-listát, vagyis a stratégiai fontosságú termékek és technológiák kivitelére vonatkozó tilalmat. Ezenkívül úgy döntöttek, hogy a jövőben rövidebb idő alatt bírálják el azoknak a nyugati cégeknek a kérelmét,, amelyek az említett csúcstechnológiákat a keletés a közép-európai országokba akarják exportálni. és kötelességeket a háborús és a háború utáni évekből származó szerződések határozzák meg, s csupán ezek a dokumentumok jogosítják fel az aláírókat a tervezett konzultációkra. Elmondta még, mind az Egyesült Államok, mind pedig az NSZK kapcsolatban áll Lengyelországgal, rendszeresen konzultálnak a lengyel vezetőkkel a német egyesítéssel összefüggő kérdésekről. Varsóba érkezett tegnap Hans Modrow keletnémet kormányfő, a látogatásra lengyel kollégája, Mazowiecki hívta meg. Röviddel a megérkezés után meg is kezdődtek a kormányfői tárgyalások, s a kétoldalú viszony fejlesztése mellett a legfontosabb napirendi pont természetesen Németország egyesítése. Erich Honecker volt párt- és állami vezető nyilvánosan beismerte felelősségét az NDK-ban kialakult társadalmi válságért. Rainer Eppelmannt, a jelenlegi kormány miniszterét kérte meg arra, hogy olvassa fel a televízióban az erről szóló nyilatkozatot. A dokumentumban Honecker hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik azokra a körülményekre is, amelyek a múlt év májusában a helyhatósági választások eredményeinek a meghamisításához vezettek. „Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, soha nem hoztam politikai döntéseket egoista szándékoktól vezérelve, s büntetőjogi szempontból nem érzem magamat bűnösnek" - írta Erich Honecker. Ugyanebben a tévéprogramban a manipulált választási eredményéket Honecker utódja, Egor Krenz is felelősséget vállalt. Varga Sándor nyilatkozata budapesti hivatalos látogatásáról (Munkatársunktól) - Február 15-én Varga Sándor, az SZSZK kormányának elnökhelyettese Pozsgay Imre államminiszter meghívására hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Hazaérkezése után nyilatkozatot adott lapunknak a látogatás céljáról, a tárgyalások eredményéről. - Az ottlétem ideje alatt nemcsak meghívómmal tárgyaltam a két ország kapcsolatairól, hanem fogadott Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is. Ezen a találkozón az országainkban bekövetkezett demokratikus változások nemzetközi összefüggéseinek taglalása után Szűrös úr felvetett egy félreértést, amely Václav Havel köztársasági elnök budapesti látogatása után kósza hírként kapott szárnyra Szlovákiában. Ennek lényege, hogy Václav Havel a tárgyalások során elzárkózott volna a komáromi magyar egyetem vagy főiskola kérdésének a megvizsgálásától. Valóságban az történt, hogy Szűrös Mátyás felvetette, s Havel köztársasági elnök úr válaszában elmondta, hogy ezt meg kell vizsgálni, ugyanakkor kifejtette véleményét, mennyire jó lenne, ha javulna a szlovák nemzeti kisebbség iskolaügyi helyzete Magyarországon. Konkrétan kitért a budapesti szlovák gimnázium épületgondjaira. Ennek a kérdésnek a megvitatásától és megoldásától sem Szűrös Mátyás sem Václav Havel nem zárkózott el. - Tárgyalásai során felmerültek-e ennek a kérdésnek a megoldási lehetőségei? - Igen. Glatz Ferenc művelődési miniszternél tett látogatásom alkalmával elmondta, hogy elkészültek a 12 osztályos szlovák iskola tervei, s a magyar kormány 400 millió forintot adott a felépítésére. Az építkezés 1990 áprilisában Budapesten elkezdődik Valójában ebből is kiderül, hogy ez a kérdés Havel elnök úr látogatása idején már eldöntött volt. Tehát valótlan az az állítás, hogy a komáromi egyetem vagy főiskola ügye nézeteltérést okozott volna Václav Havel és Szűrös Mátyás tárgyalásai során. Glatz úr vázolta elképzeléseiket, amelyek szerint a szlovák nyelvű oktatás teljes rendszerét építik ki. A gazdasági gondjaik ellenére a nemzeti kisebbségek oktatásügyét és kultúráját kiemelten kezelik. Elkészült egy nemzetiségi törvényjavaslat. Ennek figyelemreméltó pontja, hogy az újonnan megválasztott parlament jelölés, után választaná meg a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit. - Rövid beszélgetésünk végén kérem, szóljon arról is, hogy tárgyalásai során a magyarországi partnerei hogyan látták a csehszlovákiai magyar kisebbség jelenlegi helyzetét? - Köztudott, hogy a határokon túl élő magyarokat is a nemzet részének tekintik. Ugyanakkor nem szándékoznak beavatkozni Csehszlovákia belügyeibe. Ezzel együtt elvárják, hogy demokratikus szellemben oldódjanak meg gondjaink. A kormányoknak a maguk területén kell feltárni a gondokat, és megoldást kell keresni. Minden támogatást megadnak az itt élő magyar kisebbségnek, és szeretnék, ha az állam nem korlátozná a Magyarországgal ápolt kapcsolatainkat. - Köszönöm a nyilatkozatot. (dusza) A szovjet parlament „elvben" jóváhagyta a tulajdontörvényt Lett függetlenségi törekvések • Tart az azerbajdzsáni vasúti blokád • Tisztázatlan a tádzsik politikai helyzet Mandela vállalná az államfői tisztséget Az ANC folytatja a fegyveres harcot (ČSTK) - Nelson Mandela csütörtökön azt mondotta, megtiszteltetésnek venné, ha a nép kívánságára neki kellene átvennie Dél-Afrikában az államfői tisztséget. De mindez csak akkor jöhetne szóba, ha a jelenlegi államfő, Frederik de Klerk megbízatása tisztségének lejártáig, vagyis 1994-ig megállapodás születne az ország új alkotmányáról. Elmondta, az ő személyes kívánsága az lenne, hogy csupán tanúja legyen az országban a béke megteremtésének. Mandela egyúttal megerősítette, hogy az ANC folytatni fogja a fegyveres harcot az aparheid ellen, s főleg a kormány objektumait veszi majd célba. Beismerte, az ilyen akciók során nem zárható ki, hogy polgári áldozatok is lesznek. Pretoriában csütörtökön a fehér kisebbség jobboldali radikális képviselői tiltakoztak amiatt, hogy de Klerk államfő szabadon bocsátotta Nelson Mandelát. Az akció résztvevőinek számát mintegy 5 ezerre becsülik, s a megmozdulás során olyan transzparansek voltak láthatók, amelyek halált követeltek Mandelára. (CSTK) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap folytatta a vitát a tulajdontörvényről. A parlament -várhatóan tavaszi ülésszakán hagyja jóvá a gazdasági reformokat célzó törvényeket, s közülük épp a tulajdontörvény a legjelentősebb. A képviselők az említett törvény minden egyes cikkelyéről külön fognak szavazni. Tegnap délelőtt már elvben jóváhagyták a tulajdontörvény tervezetét. A TASZSZ hírügynökség szerint a képviselők parlamenti bizottságokat bíztak meg azzal, hogy egy héten belül véglegesítsék a javaslatot. Ezt követően a képviselők megkezdték a vitát a földtörvényről. A Legfelsőbb Tanács keretében tegnap Szojuz néven alakítottak új képviselői csoportot, melynek célja „a szovjet állam szétesésének megakadályozása". Az állítólag száz tagú Szojuz harcolni fog a „szeparatizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus" ellen. A lett parlament csütörtöki ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá, amelyben többek között az áll: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Lettország ismét független és szabad állammá váljon. A dokumentum mellett 177 képviselő szavazott, 48an ellenezték azt. A nyilatkozat egyben elítéli az 1940-ben működő lett parlament döntését a balti köztársaságnak a Szovjetunióhoz csatolásáról. Kijevben tegnap összeült az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa, hogy tárgyaljon a köztársaság környezetvédelmi problémáiról. Vitalij Mászol ukrán kormányfő beszámolójában megállapította, Ukrajna számos területén válságos az ökológiai helyzet. A képviselők áttekintették a 2005-ig terjedő időszakra vonatkozó javasolt intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása mintegy 20 milliárd rubelbe fog kerülni. A csernobili atomerőműben történt baleset következményeinek felszámolására 2000-ig 15-milliárd rubelre lesz szükség. Azerbajdzsánban csütörtökön tovább sztrájkolt a vállalatok túlnyomó többsége, a köztársaság vasútvonalain 142 Örményországba indított tehervonatot tartanak blokád alatt. Az elmúlt hónapban a sztrájkok okozta károkat 500 millió rubelre becsülik. Az elmúlt 24 órában Bakuban a biztonsági erők 25 személyt tartóztattak le, a városban folytatódik a fegyverek begyűjtése. Karabahban továbbra is feszült a helyzet, a gépkocsik a közutakon csak fegyveres kísérettel közlekedhetnek. Az éjszakai kijárási tilalom megszegéséért 13 embert vettek őrizetbe. Örményországban látszólag nyugodt a helyzet, az azerbajdzsáni vasúti blokád miatt azonban ellátási nehézségek vannak a köztársaságban. Tádzsikisztánban nem lehet nyugalomról beszélni, állapította meg a Krasznaja Zvezda című napilapnak adott nyilatkozatában Borisz Pugo, a pártellenőrző bizottság elnöke, aki a hét eleje óta tartózkodik Dusanbéban. Tájékoztatott róla, hogy megalakították, a rendkívüli képviselői bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kivizsgálja a haláleseteket. Csütörtök dél óta 39 sebesültet - köztük 12-őt lőtt sebekkel - szállítottak a főváros kórházaiba. Azóta heten belehaltak sérüléseikbe i- írja a Komszomolszkaja Pravda című napilap. Közli továbbá, hogy a zavargások eddig 18 áldozatot követeltek. Nem tisztázott a köztársaság politikai helyzete. A Tádzsik KP KB vezetősége ugyan bizalmat szavazott Kahar Mahkamov első titkárnak és a vezetőség több más tagjának, ők azonban a televízióban szerdán este közölték, készek lemondani, amennyiben ez hozzájárul a vérontás megszüntetéséhez. A városi pártaktíva végül is arra a következtetésre jutott, hogy az SZKP tagjai és a dusanbei lakosság túlnyomó többsége nem kívánja a pártvezetők lemondását. A moszkvai napilapok szerint Otah Latifi, a minisztertanács alelnöke állt a tádzsik népfront élére. Nem világos azonban, hogy a kormány többi tagja vagy a köztársaság pártvezetősége támogatja-e őt. Cartagenai kokacsúcs ÚJ SZÚ 3 1990. I|. 16. A bukaresti víruskutató intézet megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra: a különböző klinikákon, kórházakban, gyermekotthonokban elhelyezett három éven aluli gyermekek 28,6 százalékát megfertőzte az AIDS-virus, s ezek közül 80 százaléknál már az AIDS-megbetegedés klinikai tünetei is jelentkeztek. Az ilyen nagyarányú megbetegedés valószínű okát a vérátömlesztésben, véradásokban kell keresni. Tegyük hozzá, hogy a decemberi forradalomig Romániában tiltották az óvszerek használatát. Baloldali képünkön: ez a román házaspár gyalogosan viszi a temetőbe az AIDS-ben elhunyt kisgyermeke koporsóját. Jobboldalt: haldokló 9 hónapos gyermek egy bukaresti kórházban. (ČSTK-Reuter felv.) (ČSTK) - A kolumbiai Cartagenában tegnapra virradó éjszaka befejeződött a három legnagyobb latinamerikai kokatermelő állam és a legnagyobb drogfelvevő ország elnökének csúcsértekezlete. George Bush amerikai elnök Virgilio Barco kolumbiai, PazZamorra bolíviai és Alan Garcia perui államfővel külön megállapodást írt alá a kábítószerellenes együttműködésről. A tanácskozás végén nyilatkozatot adtak ki, majd sajtóértekezletet tartottak. Az elnökök ezen elismerték, a kábítószer-problémának gazdasági jellege van. A kiadott dokumentum feltételezi a részt vevő országok együttműködését, valamint az alternatív gazdaság fejlesztésének lehetőségét. Bush elnök a tárgyalásokon anyagi támogatást ígért a három latin-amerikai országnak. Elmondta, szorgalmazni fogja Kolumbia, Bolívia és Peru hagyományos termékeinek könnyebb bejutását az amerikai piacra. Az USA a találkozón egyben kötelezte magát, hogy fokozza a kábítószergyártáshoz szükséges vegyszerek kivitelének ellenőrzését. Törekedni fog arra, hogy az amerikai bankokban „ne moshassák tisztára" a drogkereskedelemből származó dollárokat. Virgilio Barco a sajtóértekezleten cáfolta, hogy kormánya tárgyalásokat kezd a kokainbárókkal. Elutasította azonban azt a lehetőséget is, hogy a kolumbiai és a nemzetközi vizeken az Egyesült Államok hadihajói ellenőrizhessék a kolumbiai zászló alatt úszó hajókat.