Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám, péntek

Az SZSZK Nemzeti Frontjának új tagszervezetei A Nemzeti Front KB Elnöksége január 22-én tartott ülésén négy új tagot és néhány további társadalmi szervezetet vett fel tagjainak sorába. Az új politikai pártok keletkezését új törvény szabályozza, amely négy évtizeden keresztül hiányzott közéletünkben. A következő jegyzéket a jelentkezések és a rövid programok alapján állítottuk össze. Az anyag célja, hogy tájékoztassa az olvasót az új szervezetekről. A Nemzeti Prosperitás Pártjá­nak célja olyan gazdaság kiépítése, amely országunknak lehetővé teszi az Európai Közösség országainak sorába való beilleszkedését. Ehhez szükséges a piaci mechanizmus be­vezetése, és a termelőeszközök magántulajdonának előnybe része­sítése. Ezért a párt szorgalmazza az állami vállalatok egy részének ma­gánkézbe adását. Országunk gaz­dasági hatékonyságának megte­remtésében számít a kivándoroltak közreműködésére. A Szabad Demokraták Pártja fő feladatának tekinti a demokrácia alapvető elveinek védelmét, a plura­lista politikai rendszert, a független bírói szervek bevezetését, az embe­ri jogoknak az ENSZ alapokmánya szerinti érvényesítését, a politikai pártok területi szerveződését. A par­lamenti választások előtt központjá­nak és járási vezetőségeinek csak azok lehetnek tisztségviselői, akik 1948-tól 1989. november 11-ig semmilyen politikai pártnak nem vol­tak a tagjai. Szlovákia Liberális Demokrata Pártja mint a Csehszlovák Demok­ratikus Kezdeményezés része lép föl. A párt nagy hangsúlyt helyez az egyén szabad fejlődésére, politikai, kulturális, gazdasági jogaira, mivel az embert minden szervezeti kötő­dés és kötelezettség fölé helyezi. A Romák Demokratikus Uniójá­nak Pártja, a cigányok második po­litikai pártjaként keletkezett. Egyenlő partnerként a romák problémáinak a megoldásában. A párt be akar kapcsolódni a romák történelmének és jelenlegi helyzetének objektív és kritikus elemzésébe. Az élet minden területén humánus demokratikus programot kíván megvalósítani. A Romák Demokratikus Szö­vetsége programjában és alapsza­bályzatában a szlovákiai cigányok sokoldalú kulturális önmegvalósítá­sát tűzi ki feladatául. Az SZSZK kormányának javaslatokat terjeszt elő e nemzetiség problémáinak a többi kisebbség színvonalán való komplex megoldásra. A Mozgalom az Állampolgári Szabadságért 1988. október 15-én a Demokrácia mindenkinek kiált­vány közzétételével keletkezett. A politikai pluralizmusra és a haladó történelmi hagyományokra támasz­kodik. Demokratikus alkotmányt, ha­tékony gazdaságot, a jogrend felújí­tását és szabad szellemi életet akar. A Matica slovenská 1863-ban történt megalapítása óta végzett kul­turális népművelő és tudományos tevékenysége közismert. A Štúr Egylet az európai kulturá­lis hagyományok, az antik és a ke­resztény kultúra eszményeinek szel­lemében fejti ki tevékenységét a nemzet körében. Pártolói közt a nemzeti tudat leghaladóbb értékei­nek fejlesztésére törekszik. Különös figyelmet kíván szentelni az ifjú nemzedéknek, a szlovák történelem objektív magyarázatának. Támogat­ja a külföldi szlovákok körében vég­zett nemzeti felvilágosító tevékeny­séget. A Slovunion - a Szlovákok Nemzeti Uniója - olyan emberek önkéntes társulása, akik a szlovák nemzethez tartozónak vallják magu­kat, tekintet nélkül politikai vagy álla­mi hovatartozásukra, társadalmi és gazdasági érdekükre. Egyesíti azo­kat is, akik eredetileg más nemzeti­ségűek voltak, de szimpátiát érez­nek Szlovákia iránt. A Slovunion különös figyelmet fordít a külföldön élő szlovákok összetartozása tuda­tának erősítésére. Az Egyesült Államok Népe Ba­rátainak Társasága. Küldetése, hogy minden eszközzel erősítse a CSSZSZK és az Egyesült Államok népeinek barátságát, s elősegítse egymás kölcsönös megismerését. Főleg a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést kívánja szorgalmazni. A társaság hasonló szervezet alakítását feltételezi az Egyesült Államokban. A Férfiak Szlovákiai Szövetsé­ge, melynek székhelye Beszterce­bánya, hozzá akar járulni a férfiak és a nők jelenlegi megbomlott viszo­nyának javításához. A társadalmi szükségletnek megfelelően védel­mezi a férfiak, a család és a gyerme­kek érdekeit, s a Szlovák Nőszövet­ség mellett szerepet kíván vállalni a pluralista társadalomban. A Szlovák Fogyasztók Egyesü­lete önkéntes i társadalmi érdekvé­delmi szervezet, amely az állampol­gárok belső piaci érdekeinek védel­mét szervezi. A Szlovák Jogászok Egyesüle­te azokat az állampolgárokat tömö­ríti, akik szakmájuknál fogva joggal, annak gyakorlati alkalmazásával, al­kotásával, tanulmányozásával, vagy elméleti fejlesztésével foglalkoznak. A Nyugdíjasok Egyesülete az idősebb, segítségre szoruló állam­polgárok védelmére alakult szerve­zet. Egyesíteni kívánja a legkülön­bözőbb foglalkozású embereket, és biztosítani számukra a teljes szelle­mi és testi önmegvalósulást, az egészségügyi gondoskodást és a társadalmi tevékenységbe való bekapcsolódást. A Szlovák Krematórium Társa­ság tevékenységével erősíteni akar­ja a haladó temetkezési hagyomá­nyokat, igyekszik új tradíciókat te­remteni, főleg a hamvasztás gondo­latának elterjesztésével. A Szlovák Junák és a Szlovákiai Sokol elsősorban a fiatal nemze­dékre összpontosítja figyelmét. Te­vékenységének célja társadalmunk­ban az egészséges életmód terjesz­tése és a hazafias jellemnevelés. A Szlovákiai Főiskolai Egyesü­let a politikai pártoktól független tár­sadalmi szervezet, mely nyitott vala­mennyi diák és főiskolai dolgozó számára. Fő célja, a szakköri tevé­kenység kibontakoztatása és tagjai érdekeinek védelme és jogos köve­teléseinek érvényesítése. Az Érdekvédelmi Egyesületek Szövetsége több mint 400 érdekvé­delmi közösséget és 25 ezer tagot egyesít. Az amatőr szakköri tevé­kenység szükségletei hozták létre, főleg a szlovákiai gyermek-, ifjúsági, művészeti, sport, műszaki és kör­nyezetvédelmi mozgalmakban. Az SZSZK Községeinek, Váro­sainak Egyesülete szoros együtt­működésben a hasonló prágai szék­helyű szervezettel fejti ki tevékeny­ségét. Mindkét szervezet, egy léte­sítendő szövetségi koordináló köz­ponttal, védelmezni kívánja tagjai­nak a városoknak és a községeknek jogait, érdekeit. M. K. A Csemadok ne politizáljon Az elmúlt hét végén az Üj Szó hasábjain jelent meg Neszméri Sán­dor cikke, amelyben a szerző a Cse­madok jövőbeli tevékenységéről el­mélkedik. Azt javasolja a Csemadok tagjainak, hogy a közművelődési és kulturális munka mellett politizál­janak is, helyi szinten küzdjenek a magyar kisebbség alkotmányos jogaiért. Mint a Csemadok aktív tagja - hosszú éveken át a Csemadok rimaszombati helyi szervezetének az elnöke - arra a következtetésre jutottam, hogy én nem látom ilyen egyértelműnek a kérdést. Hiszen a politikai élet és egész struktúrája változott meg ebben az országban, Megérett az idő a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának megalakítására A választásokra készülve A Rudé právo érdekes beszélge­tést közölt Jirí Machalíkkal, a CSKP KB titkárával a rendkívüli kongresz­szus azon határozatával kapcsolat­ban, hogy Cseh- és Morvaország­ban területi pártszervezetet kell ala­kítani. A párt létesítésével egyrészt egyensúlyt teremtenének a CSSZK politikai rendszerében, de ugyanak­kor szakítanának a demokratikus centralizmussal, a prágai direktív irányítással is. Felmerült, hogy az asszimmetria megszüntetésére esetleg fel kellene számolni Szlová­kia Kommunista Pártját. Jirí Macha­lík véleménye szerint ez a megoldás a szövetségi rendezés szempontjá­ból irreális. Pluralista rendszerünk­ben számos politikai párt csupán Szlovákiában működik, így pótolha­tatlan szerepe van Szlovákia Kom­munista Pártjának is. Az új párt megalakítása után természetesen köztársasági központi bizottságot kell létesíteni. A CSKP mai Központi Bizottságának kérdését a XVIII. kongresszuson kell majd véglege­sen megoldani. A két párt, tehát a Cseh- és Morvaország, valamint Szlovákia Kommunista Pártjának irányításához elegendő lesz egy ki­sebb létszámú, esetleg 24 tagú vég­rehajtó bizottság, amely az elvi kér­désekben hoz majd döntéseket, így például előkészíti a XVIII. kongresz­szust. A mai, 140 tagú bizottság segítséget nyújt a választási kam­pányban, majd a kongresszus fel­oszlatja. A területi központi bizottság létesítése nem jár majd az appará­tus növelésével, s lehetővé teszi, hogy sokkal rugalmasabb legyen a kapcsolat a tagsággal. Az új pártszervezet tartalmi alap­ját képező program javaslatát febru­ár. 10-én a CSKP KB Végrehajtó Bizottsága elé terjesztik, majd a já­rási bizottságok és az alapszerveze­tek is megkapják megvitatás céljá­ból. Ezzel párhuzamosan dolgozzák ki az egész párt választási program­ját, amely nagyon rövid és konkrét lesz. A távlati programot majd a kongresszus hagyja jóvá. Vala­mennyi abból indul ki, hogy a CSKP egy a politikai pártok közül. - Olyan platformot kell kialakítani, amely megteremti a feltételeket a társa­dalom baloldali szárnyának kon­szenzusához, miközben őszintén be kell ismerni a múlt tévedéseit és hibáit, elhatárolva magunkat az el­múlt időszak deformációitól. Ugyan­akkor nem szabad megfeledkezni a pozitív eredményekről sem. Azt akarjuk, hogy az egész közvéle­mény ismerje elképzeléseinket és dokumentumainkat, állást foglalhas­son ezekhez - hangsúlyoza Jirí Ma­chal ík. új szelek fújnak és új formákat ölt­hetnek mindazok a tények és struk­túrák, amelyek nemzetiségünk létét, boldogulását is meghatározzák. Tagadhatatlan, hogy 1990-ig jórészt a Csemadok volt olyan szervezet, mely ilyen vagy olyan mértékben teret adott a kultúra fejlesztése mel­lett a burkolt, vagy olykor egyértelmű érdekvédelemnek még akkor is, ha sokan kényszerültünk hallgatásra egy-egy hangosabb, vagy éppen ra­dikálisabb megszólalásunk után. Új politikai légkör érvényesül ha­zánk egész területén és egyelőre nem világos, melyik pár^ képviseli majd - és milyen mértékben - a nemzetiségek alkotmányos, jo­gait. Ezt elsősorban mi, csehszlová­kiai magyarok, ukránok, lengyelek, németek szervezhetjük meg a párt­törvény és a készülő választási tör­vény adta lehetőségeket kihasz­nálva. Az én véleményem az, hogy nemzetiségünk politikai képviseletét ne a Csemadok vállalja magára. A Csemadok tevékenykedjék to­vábbra is kulturális szervezetként, amely a hazai magyarságot ezen az alapon tömöríti - vallási, politikai nézetekre való tekintet nélkül. így jut idő és nagyobb tér marad a magyar nemzetiségi kultúra megőrzésére, ápolására, s talán a nemzetiségi tudományos élet megszervezésére I S CSÁKÁNYHÁZI T. ERNŐ Köszönet - két magyar könyvért Az alábbi levelet egy somorjai pedagógus hozta be szerkesz­tőségünkbe. Bemutatkozott, megmondta a pontos címét, majd arra kért bennünket, közöljük a megható sorokat, de az ő nevét ne írjuk ki. Nem szeretne hivalkodni, hiszen azokban a tragikus és fölemelő december végi napokban ő is csak annyit tett, mint sok ezer szlovákiai magyar és más állampolgár: erejéhez, lehető­ségéhez mérten segíteni akart Románia lakosságának. Tisztelt Uram! A kolozsvári segélyakcióban mint egyetemi hallgató részt vett a fiam is, napokig szortírozta az élelmiszerszállítmányo­kat, továbbá azokat a szépirodalmi és más könyveket, ame­lyek Csehszlovákiából és Magyarországról érkeztek hozzánk. Végtelen boldogok voltunk, amikor a fiamnak is jutott két magyar könyv. Az egyikben találtunk egy képeslapot, innen tudjuk az Ón címét. Szeretném megköszönni önnek és minden Csehszlovákiában élő magyarnak, akik miránk erdélyi magyarokra gondoltak. Sokat nélkülöztünk, de most, legin­kább a lelki tápláléknak örvendtünk, azoknak a könyveknek, amilyeneket évek óta nem is láthattunk, nem is olvashattunk, s ezáltal teljes lelki sorvadásra kényszerítettek minket. Talán emiatt is nem tudom kellőképpen megfogalmazni köszönetemet és hálámat mindazok iránt, akik gondoltak ránk, együtt éreztek velünk és mellettünk voltak. Reméljük, ezután talán már mi is emberszámban, kulturáltan élhetünk, nem megfosztva a minimális igényeinktől: az anyanyelvi kultúrától. Elnézést, hogy igénybe vettem türelmét, de még egyszer hálásan köszönjük. Maradok tisztelettel: Bokor Lajosné, Kolozsvár Nyílt levél a pénzügyminiszterhez Tisztelt Miniszter Úr! Mi, a Szlovákiai Kertbarátok Szö­vetsége 230 főt számláló hegyétei (Dunaszerdahelyi járás) alapszerve­zetének tagjai az alábbi - a januári évzáró gyűlésen megfogalmazott - kéréssel fordulunk önhöz: 1. Kérjük, hogy vizsgálja felül a mezőgazdasági adóról szóló 172/1988 Tt. számú törvényt. 2. Kérjük, hogy a háztáji kertész­kedőknek és állattartóknak engedje el az 1989-es év után az említett törvény értelmében kivetett adó befi­zetését. Méltánytalannak tartjuk, hogy a nemzeti bizottság engedélye alap­ján különféle szolgáltatásokat végző magánszemélyek jelentős adóked­vezményben részesültek, viszont a háztáji szerződéses árutermelést folytatókat e kedvezmény megadá­sánál figyelmen kívül hagyták. Ró­lunk megfeledkeztek, pedig tudvalé­vő, hogy a háztáji termelés alapvető módon hozzájárul a lakosság élel­mezéséhez. Ráadásul olyan szol­gáltatás ez, melyet a kistermelők zömmel a szabadidejüket feláldozva végeznek. Nyílt levelünk megfogalmazásá­nál abból indultunk ki, hogy az or­szág más részeiben is bizonyára hasonlóképpen gondolkodnak a ker­tészkedők és állattartók, csak eddig nem akadt, aki ki is merje mondani sokunk óhaját. Bízunk benne, hogy kérésünk meghallgatásra talál. Szíves megértését köszönjük. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége hegyétei alapszervezetének tagjai Felhívás A Csehszlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Klubja fel­hívja azon személyek vagy hozzá­tartozóik figyelmét, akik 1945 után koncepciós perek áldozatai lettek, vagy akiket jogtalanul, bírói ítélet nélkül deportáltak, vegyék fel a kap­csolatot az alulírott személlyel: Lip­csey Gyula, Kutníky 80, 929 01 Dun. Streda. Adatokat kívánunk szolgáltatni egy független parlamenti bizottság számára, amely a törvénytelensé­gek fokát hivatott megállapítani, és a rehabilitálást megfelelő fórum elé terjeszti. Keleti Napló Új lap Kelet-Szlovákiában „Az újjászülető Európában indít­juk útjára a Keleti Naplót. Közel fél évszázados hiányt kell pótolnunk, ha egy népköztársaság xéletében iiyen hiány valaha is pótolható. Min­denesetre megkíséreljük fenntartani mindazokat a gazdasági, társadalmi és kulturális értékeket, amelyek erre a magyar régióra jellemzőek, és amelyek az elmúlt évtizedekben - mert ez is tény - a sztálinista nemzetiségi politika következtében a perifériára sodródtak" - kezdi a Kassán megjelent független társa­dalmi és kulturális lap vezércikkét Gál Sándor író, s az olvasóhoz inté­zett sorait ezekkel a szavakkal zárja: „... vállalt feladataink, szándékaink köre tágas és nyitott, önmagunk és Szülők figyelmébe A Független Magyar Kezdemé­nyezés és a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége galántai járási koordinációs bizottsága fon­tosnak tartja a szlovák óvodák mel­lett magyar osztályok kialakítását, illetve új magyar óvodák létrehozá­sát. Természetesen ezt minden szü­lő úgy szeretné, ha lakóhelyéhez minél közelebb lenne. Ezért az igé­nyek felmérése és az ügy intézése érdekében kérjük a kedves szülőket, hogy jelentkezzenek a galántai ma­gyar iskola napközi otthonában Mé­száros Izabellánál, a magyar óvo­dában Magyarics Rozáliánál és Vágsellyén a magyar iskola napközi otthonában Szarka Zsuzsánál na­ponta 13.00-17.00 óráig, 1990. feb­ruár 28-ig. Kérjük azokat a szülőket, akik magyar óvodába kívánják beíratni, illetve átíratni a szlovák óvodába járó gyermeküket, szintén jelentkez­zenek. TÓTH LAJOS, az FMK járási szóvivője PÉK LÁSZLÓ, a CsMPSz járási szóvivője a világ felé egyaránt. Ezt a nyitottsá­got az ország többi nemzete és nemzeti kisebbsége irányában is fenntartjuk folyamatosan, mert re­méljük és hisszük is, hogy ebben az újjászülető Európában csak az itt élő népekkel együtt lehetünk otthon." Kassán és környékén már régen felmerült egy regionális magyar lap iránti igény. Nos, első száma már megjelent a Csemadok gondozásá­ban, s készülőben van a februári. Hogy később milyen gyakran - ha­vonta vagy hetente - kerül majd az olvasóhoz, az elsősorban attól függ, akad-e olyan lapgazda - mondjuk a kerületi nemzeti bizottság s az érintett járási, városi nemzeti bizott­ságok - amely vállalja a kiadást, továbbá függ a tartalomtól, a mun­katársak ügyességétől s nem utol­sósorban az olvasók támogatásától. Az első számban olvashatunk a kisebbségi iskolák helyzetéről, a negyvenéves szinai Rozmaring népitánc-együttesről, a Csemadok feladatairól, Fábry Zoltánról, a rozs­nyói „bűnös szobrokról", a bodrog­köziek és az Ung-vidékiek járásala­pítási tervéről, Beke Sándor színhá­zi szakemberről... A Keleti Naplót átmenetileg a Csemadok járási bizottságai ter­jesztik. (gazdag) ÚJ SZÚ 220 1990. r. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom