Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám, hétfő

Cselekedjünk megfontoltan Milan Čič beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács 20. ülésén Beszédének bevezető részében hangsúlyozta: kötelességemnek tartom, hogy tájékoztassam a Szlovák Nemzeti Tanácsot azokról az égető gondokról, amelyekkel kötelességeink teljesítése során találkozunk. A reszortizmus lerombolására törekszünk. A kormány kollektív szervként akar dolgozni, s ennek szellemében viselni nemcsak az alkotmányos, hanem az erkölcsi felelősséget. Sokszor elhangzik a kérdés: mivel kezdjük. A gazdasággal, környezetvédelemmel, a szociális szférával? Ezek a kérdések az elmúlt évtizedekben olyannyira összekuszálódtak, hogy a kormány és más szervek néhány hónap, sőt év alatt sem oldhatják meg. Naponta érkeznek táviratok és levelek a kormányhoz, amelyekben tisztségviselők azonnali visszahívását követelik. Ellenkező esetben sztrájkkal fenyegetőznek. Felteszem a kérdést: Miből fogunk élni? Várjuk a javaslatokat Az SZSZK kormányának elnöke ezt követően néhány vállalat gyártási programjának megváltoztatásával foglalkozott, különös tekintettel a környezetvédelemre. Tudjuk jól, az ún. speciális termelés és kapacitásainak kihasználásával kapcsolatos gond az általános leszerelési folyamat következményeként került felszínre, mondotta, majd így folytatta: E termelés csökkentése jelentős mértékben hatott Szlovákia nemzetijövedelem-képzésére. Bár a szövetségi központi szervek által irányított vállalatokról van szó, az SZSZK kormánya is részt vállalt e kérdés megoldásában. Többek között az olyan nagyberuházások megvalósításával összefüggő súlyos problémákkal is foglalkozott, mint amilyen a hidrokrakkoló és a dunai vízlépcsőrendszer. Ami a vízlépcsőt illeti, ismét elbíráljuk az esetleges környezeti hatásokat. A szövetségi kormány, de az SZSZK "kormánya is úgy akar tárgyalni ezekről a kérdésekről, hogy ne veszítsünk sok időt, hogy ne értéktelenedjen el a befektetett pénz. A kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a környezetvédelmi kérdések megoldásának. Javaslatot készítünk elő új szlovákiai központi környezetvédelmi szerv vagy tanács létrehozására. A központi szervek javaslatain és észrevételein kívül a szakmai és a széles közvélemény javaslatait is figyelembe kívánjuk venni. A kormány hamarosan hozzálát a legjobban sújtott területek felgyülemlett súlyos gondjainak orvoslásához. Milan čič konkrétan Lubeníkről és Jolšváról szólt. Beszédének további részében a gazdaságilag és szociális téren elmaradott Nagykürtösi, Čadcai és Rimaszombati járás gondjairól beszélt, és vázolta a megoldás módját. A hazai piac helyzetéről szólva hangsúlyozta: az elmúlt évben nem enyhült a feszültség. Egyrészt a lakossági jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett, másrészt pedig nem sikerült a kívánt összetételben megfelelő mennyiségű termékkel növelni az árualapot. Konkrétan szólt az ipari árucikkekkel és élelmiszerekkel való ellátás nem túl rózsás kilátásairól. A közeljövőben tisztázódik a volt állami szanatórium további sorsa. Ezzel kapcsolatban nagyon sok bíráló észrevétel, javaslat hangzott el. Olyan megoldást igyekszünk találni, amely lehetővé teszi a létesítmény kihasználását a lehető legkisebb kiadásokkal úgy, hogy az az egész társadalom javát szolgálja. Ez lesz az új egészségügyi minisztérium egyik legfontosabb feladata. Ésszerűen kell felhasználni azokat a devizaeszközöket, amelyeket ebben az évben a kormány műszerek és gyógyszerek vásárlására szabadít fel. A felesleges adminisztrálás megszüntetésével meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók elsősorban a betegekkel foglalkozhassanak. Fontolóra kell venni az orvos és egészségügyi intézmény szabad megválasztásának lehetőségét, valamint a szociális biztosítási rendszer szerepének és helyzetének felújítását. Fontos feladat az állami családpolitika új koncepciójának kidolgozása. dolom: ha bíráljuk a régi praktikákat, ügyelnünk kellene arra, hogy ne kövessünk el ismét hasonló praktikákat. Ez helytelen, kulturálatlan, erkölcstelen magatartás lenne. A tisztségviselők zaklatás sa nem vezet jóra. Mindannyian az alkotmányosság és a törvényesség útján akarunk haladni. Személyes véleményem és úgy gondolom, hogy az egész kormányé is ismert erről a kérdésről. Esküvel fogadtuk, hogy munkánkban az alkotmány és a többi törvény szellemében fogunk eljárni. Kitartok amellett, hogy kormányunk is így járjon el, mert ha megsérti a törvényeket, helyén való, hogy visszahívjuk. Ideológiától mentes kultúrá

t Igazságtalanságok nélkül Az oktatásügy terén a fő- és középiskolák, szaktanintézetek struktúrájával összefüggő és a főiskolai felvételikkel kapcsolatos kérdéseket kell megoldani. Az eddig érvényes rendszerek nem tették lehetővé, hogy a legrátermettebbek kerüljenek a főiskolákra. Természetesen a pedagógusok fizetését is rendezni kell, s az oktatásügyet meg kell szabadítani az adminisztrációtól és a bürokráciától. A kormány valódi demokratikus, humánus, az ideológia béklyóitól megszabadított kultúrához szükséges feltételek megteremtésén fáradozik azzal a szándékkal, hogy ' ez a kultúra felemelje, humanizálja az embert, mint sokoldalúan fejlett személyiséget. Munkánk jelentős részét képezi az állam és az egyház kapcsolatának ápolása, fejlesztése. Haladás történt az olyan kérdések megoldásában mint a lelkészutánpótlás nevelése, istentiszteleti objektumok építése, egyházi szociális gondoskodási intézetek létesítése, a papok fizetése, kórházakba való bejárásuk engedélyezése, lelkészi tevékenység, szerzetes rendek alapítása, vagyonjogi kérdések, a görög katolikus és pravoszláv egyház vitája. Milan Čič ezután arról az aktívaértekezletről beszélt, amelyet a múlt év december 22-én tartottak a kormány tagjaival, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok elnökeinek részvételével. Ezen a kormány programnyilatkozatának megvitatásán kívül foglalkoztak az egyes területi egységek szociális-gazdasági fejlesztésével valamint azzal, hogy a demokratikus választásokig hogyan kell a nemzeti bizottságoknak dolgozniuk. Rámutattak: szükséges, hogy távózzanak tisztségükből azok, akik elvesztették a választók többségének bizalmát. Helytelen, hogy mindenáron ragaszkodnak tisztségükhöz, miközben látják, hogy az objektív kritikában alul maradnak. Fékezik a folyamatot, új problémákat, feszültséget idéznek elő, ártanak egész társadalmunknak. Azonban az is elhangzott: nem adhatunk zöld utat személyes számlák kiegyenlítésének, a rágalmazásnak, zaklatásnak, sok esetben pedig bűntett elkövetésével való gyanúsítgatásnak. Ez ellentétben van azzal, amit hirdetünk. Humanizmust, demokráciát, civilizált társadalmat hirdetünk, miközben vulgárisan, rosszindulatúan cselekszünk. Nem akarok általánosítani, de találkozunk ilyen jelenségekkel, mondotta Milan Čič, majd így folytatta: Találkozunk olyan véleménnyel is, hogy az egész vezetőséget le kell váltani, de érvek nincsenek. Leváltani, mert már voltak a vezetőségben. Leváltani, mert benne párttagok vannak, kommunisták, vagy más pártok tagjai. Az ilyen magatartás nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi szempontból is sokba kerülhet. Úgy gonÉJSZÚ 3 1990. I. 15. Nyílt levél Csehszlovákia pedagógusaihoz Tisztelt Kollégák! Az 1990. január 13-án Nyitrán megalakult Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége őszinte tisztelettel üdvözli az ország valamennyi pedagógusát. Szövetségünk a csehszlovákiai pedagógustársadalom általános problémáinak megoldásában együtt kíván működni az ország minden pedagógusával. A hazánkban végbemenő demokratizálódási folyamatok lehetővé tették egy olyan szakmai és érdekvédelmi szervezet létrehozását, amely felvállalja a csehszlovákiai magyar oktatásügy sajátos gondjainak képviseletét. Tevékenységünket az alábbi területeken kívánjuk kifejteni: a magyar nemzeti kisebbség oktatási intézményei hálózatának fejlesztése; a magyar pedagógusképzés és továbbképzés feltételeinek biztosítása; oktatási intézményeink tanterveinek, tankönyveinek és segédeszközeinek korszerűsítése, valamint nemzeti kisebbségi oktatásügyünk irányításának megszervezése. Oktató és nevelő munkánk folyamán elsősorban az a célunk, hogy Comenius szellemében közös hazában, Európa nemzeteinek közösségében, az általános emberi értékeket felvállalva, egymást becsülni tudó, tisztességes, a másságot is elfogadó ifjúságot neveljünk. A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1990. január 13., Nyitra A káosz, a rendetlenség, az önkény, a szubjektivizmus, s végeredményben pedig az egyén és a társadalom elleni igazságtalanságok ellen vagyunk. Ha azonban a jogi norma - beleértve az alkotmányt is - akadályozza a forradalmi változásokat, mielőbb meg kell változtatni, összhangba kell hozni demokratikus forradalmunk céljaival. Ez az alkotmányosság, a törvényesség és az erkölcs útja. Ezt követően tájékoztatta a Szlovák Nemzeti Tanácsot a kormányhivatalban, az egyes minisztériumokban, vállalatoknál és nemzeti bizottságokban végrehajtandó személyi változásokkal kapcsolatos kérdésekről. A kormány egyik fontos feladata volt a minisztériumok és vállalatok tisztségeiben végrehajtott változások kritériumának és szükségleteinek meghatározása. Ezt a feladatot teljesítjük. Nem akarjuk elhamarkodni a személycseréket. Biztosak akarunk lenni abban, hogy az új vezető magasabb színvonalon lesz mint a távozó. A kormányhivatalban és a minisztériumokban eddig 24 vezetőt hívtak vissza, ebből 12 miniszterhelyettes, 8 központi szen/ vezetője, 4 a kormányhivatal vezető munkatársa, valamennyien a CSKP tagjai. Az új kormány megalakulása óta 14 miniszterhelyettest, a központi szervek 4 vezetőjét, a kormányhivatal 8 vezető dolgozóját nevezték ki - 23 pártonkívüli, 1 a demokrata párt, 2 pedig a CSKP tagja. Ebben a szakaszban a további káderváltozásokat január végéig szeretnénk befejezni. További változtatások vannak előkészülőben. El kell mondani, hogy nekünk is tisztáznunk kell a tisztségviselők cseréjének kérdését. Természetesen napjainkban, amikor törvény készül a választásokról, a nemzeti bizottságok új módon jönnek létre, a helyzet lényegesen változik. Az nem eljárás, hogy a sikeres, nyereséges szövetkezet vagy vállalat nem engedi be az irodába az elnököt, mert ilyen esetek is előfordulnak. Véleményem szerint nem szabadna elhamarkodnunk a dolgot, hanem meg kellene valósítani - megfelelő módon - azt az alapgondolatot, hogy e forradalmi folyamatban lényeges minőségi változásokra is sorra kell kerülniük. Bizonyos időt igényel az egyes tisztségek betöltése. Ezt a szakaszt február végén szeretnénk befejezni. Hál' istent mondok, ha ezt valahol sikerül korábban elvégezni, de ne akarjunk már holnap mindenkit lecserélni. Több telefont kaptam: „ha azonnal nem váltjátok le ezeket és ezeket a tisztségviselőket, sztrájkba lépünk." Gyakran vagyunk így sarokba szorítva, s a kérdést érvek nélkül oldjuk meg, vagy az érvek csak az utolsó pillanatban érkeznek. Ha az érvek és az okok súlyosak, azt hiszem minden értelmes ember tudja, ezzel szembe kell néznie, esetleg távoznia kell. Kérem önöket, mi is így cselekedjünk és lássuk reálisan a dolgokat. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy lássák: a gondokat nem csak nyilvántartjuk, hanem erőnkhöz és gazdasági-pénzügyi lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk orvoslásukért. Még egy területet említek, az építőipart. Komoly figyelmeztetéseket, sőt ultimátumot kapunk arra vonatkozóan, hogy állítsuk le a panelépítkezést. Hogyan hajtsuk ezt végre? Hol fognak a fiatal családok lakni? Kénytelenek vagyunk, főleg Pozsonyban, fontolóra venni ezt a követelést, leállítani az elemes házak építését és új megoldást keresni. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Hiszen ez a koncepció uralkodott 20, 30, 40 évig. Honnan vegyünk most más építőanyagot és mindazt, ami ezzel összefügg? Megértésért, támogatásért és segítségért fordulok önökhöz. A polgári kezdeményezésekhez, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomhoz, a társadalmi és érdekvédelmi szervezetekhez fordulok: segítsenek e nagyon igényes feladatok teljesítésében, mondotta Milan Čič. (Alcímek: Új Szó) Nyíltlevél a csehszlovákiai magyar szülőkhöz „A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában." (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. XII. 10., 26. cikkely /3) Tisztelt Szülők! Közös gondunk - gyermekeink nevelése, jövője - késztet bennünket szólásra. A fiatalok forradalma meghozta népünk, köztük a szülők és a pedagógustársadalom öntudatra-ébredését, a fordulópontot, amely nyomán valamennyien felegyenesedhetünk. Hinnünk kell, hogy gyermekeink, tanítványaink elszántságában, jogos türelmetlenségében valahol ott voltunk mi is. A válságok, megaláztatások, megalázkodások korszaka - reméljük - véget ért. Ahhoz, hogy továbbindulhassunk, meg kell állnunk erőt gyűjteni. A természet csodái, harmóniája, szellemi, nemzeti értékeink, keresztény, polgári hagyományaink, nagyjaink példaértékű tartása, történelmi sorsfordulóink, a más-más nyelvet beszélők egymásrautaltsága és egymásratalálása - ezek azok a források, melyekből meríthetünk. Az új nemzedék sorsproblémája megannyi szembenézésre, lelkiismeretébresztő kérdés megfogalmazására ösztönöz. Választ keres rá szülő és tanár, család és iskola - együtt, egymásnak. Az élet megszabta kötelességek mellett meg kell tanulnunk újra örülni gyermekeink apró sikereinek, társuk lenni a játékban, a képzelet mesebeli szárnyalásában. Együtt kell hinnie szülőnek és gyermekének, hogy a kéz melege gyógyír; ugyanúgy, mint minden álomba ringató mese, dal. Az emberpalántához nekünk, felnőtteknek kell lehajolnunk, előbb-utóbb úgyis felnő hozzánk. Próbatétel az első döntés is, az iskolai és óvodai beíratás. Próbatétel annak, ki tévhitek, előítéletek áldozataként nem meri hinni, hogy az anyanyelv vállalása, használata olyan természetes, mint a levegővétel. A „könyebb érvényesülés" elvét nemcsak a tudomány, de a gyakorlat is cáfolja. Az elmúlt évtizedek alatt a statisztikák sem tudtak kimutatni kedvezőbb eredményt azoknál a diákoknál, akik tudásukat nem anyanyelvükön szerezték meg. A szabad iskolaválasztás jogát azonban nem vitathatjuk el senkitől. Csak a tudásból megszerzett zsákmány erősíthet bennünket lélekben, szabadíthat meg kishitűségünktől, segíthet jogaink érvényesítésében. A tudás, mely csak alapos, kitartó fáradozással szerezhető meg. Ehhez viszont segítő háttér - szülői támogatás kell. Az iskola gyermek és szülő számára sose a gondot, hanem napról napa a tudás gyarapodásának örömét jelentse. Az iskola eseményei épüljenek be a család mindennapi életébe. A pályaválasztás ne egyszeri, elintézendő probléma legyen, hanem egy életre szóló felkészítés folyamata, összhangban a gyermek képességeivel. Mert a jó szakemberekre szükség van. Epp ezért kell a nevelésnek és oktatásnak az ország első számú vállalkozásává válnia - európai szinten. Kedves Szülők! Gazdagabb, több lehetőséggel számoló iskolarendszerben gondolkodunk, mely sokféle akarat összeütközése nyomán fog napról napra továbbépülni. Eddig önök a Szülők és Iskolabarátok Szövetségén keresztül szólhattak bele az iskolát érintő kérdésekbe. Több helyen e keretek között is hasznosan tudták szülői érdekeiket képviselni. Ott, ahol a lehetőségek kevésnek bizonyultak, próbálkozzanak új, nagyobb önállósággal működő szervezetek létrehozásával. Ha a tudás elismert értékké válik a társadalomban, élővé, fontossá válik az iskola is. Növekszik a szülői hivatás rangja és becsülete, s a pedagógus igyekezete sem lesz hiábavaló. Helyreáll a kölcsönös bizalom, megszűnik a családi és iskolai nevelés kettőssége. Tisztességes, tudással felvértezett emberek nevelését tekintjük célunknak, ezért igényeljük az Önök bizalmát és hathatós támogatását. A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1990. január 13., Nyitra Az SZSZK kormányának új tagjai Csütörtökön az SZNT Elnöksége kinevezte a szlovák kormány további három miniszterét és az SZSZK legfelsőbb ügyészét. Életrajzuk ismertetésére ezúttal térünk vissza. Vladimir MEČIAR, az SZSZK belügyi- és környezetvédelmi minisztere 1942-ben született Zólyomban. Középiskolai tanulmányait 1959-ben fejezte be, majd különböző tisztségeket töltött be az ifjúsági szervezetben, először járási szinten, majd a szlovákiai központi bizottságban. 1967-68-ban a Žiar nad Hronom-i Jnb népi ellenőrzési bizottságának alelnöke volt. 1969-ben a szlovákiai ifjúsági kongresszuson új, progresszív gondolatokkal lépett fel, ezért 1970-ben kizárták a CSKP-ból. Ekkor olvasztárként kezdett dolgozni, és levelező tagozaton elvégezte a Komenský Egyetem Jogi karát. 1973-tól dolgozott a Nemšovái Üveggyárban, utoljára mint vállalati jogász. Vladimír Meőiar pártonkívüli. Dr. Stanislav NOVÁK kandidátus, az SZSZK egészség- és szociálisügyi minisztere. 1941-ben született Nagytapolcsányban. Az orvosi egyetemet Pozsonyban « végezte, 1978-ban védte meg kandidátusi munkáját a magdeburgi Orvosi Akadémián. Ugyanettől az évtől kezdve a Pozsonypüspöki Egészségi Intézet légi kórháza 4. osztályának főorvosa. 1968-tól a pozsonyi I. városkerületi tanács küldöttje, 1989-ben a Demokrata Párt rendkívüli decemberi ülésén a párt központi bizottsága elnökségének tagjává választották. Tagja a Demokrata Párt Végrehajtó Bizottságának. Dr. Silvester MINAROVIČ, az SZSZK kormányának minisztere, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke. 1937-ben született Viniőnében. 1954-től villanyszerelőként dolgozott, majd elvégezte az ipariskolát, és a vasúti szakmunkásképző intézetben lett mester. 1975től energetikusként dolgozott a vasútigazgatóságon, közben levelező tagozaton elvégezte a jogi egyetemet. A Szabadságpártban 1989 decemberétől a központi titkár tisztségét töltötte be. 1982-től az SZNT képviselője volt, s az SZNT kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottságában, majd pedig az alkotmányjogi bizottságban dolgozott. • * * Dr. Tibor BÖHM, az SZSZK legfőbb ügyésze 1930-ban született Körmöcbányán. 1950-ben politikai okból kizárták a Komenský Egyetem Jogi Karáról. Tizenhárom év múlva tették csak lehetővé, hogy tanulmányait befejezze. 1970-től mostanáig ügyvédként dolgozott. Aktívan részt vett politikai jellegű perekben, védett vallási meggyőződésük kinyilvánítása miatt bíróság elé került személyeket is. Soha nem volt politikai párt tagja.