Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám, péntek

A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt programnyilatkozat-tervezete I^JSZÚ 1990. I. 19. FEKETE MARIAN A Csehszlovák Mezőgazdasági Pártnak (CSMP) országos a hatásköre, és mindazok politikai képviseletét akarja felvállalni, akik bizalmat szavaznak neki. Céljainak egyike olyan intézkedések végrehajtása, amelyek a falvakon és városokban egyaránt biztosítják a szabadságot és a demokráciát, a boldog, gyümölcsöző és gazdag életet. Tömöríteni akarja mindazokat a jóakaratú embereket, akiknek az eddigi politikai hitvallása mindig a becsületes munka, a tiszta lelkiismeret és a felelősségtudat volt, tekintet nélkül felekezeti, nemzetiségi és politikai hovatartozásra, illetve a jelentkezők nemére és korára. A falu javát szolgáló haladó és modern célok elérésére irányuló törekvésekben egységesíteni fogja a falusi lakosság egyes rétegeinek érdekeit, miközben nem feledkezik meg az egyéni problémákról sem. Senkit sem hagyhat figyelmen kívül, elvégre valamennyien egy nagy közösség tagjai vagyunk. A CSMP az új, megváltozott társadalmi feltételek között jött létre. A hivatalostól eltérő politikát a múltban következetesen elnyomták, hogy a hatalmi apparátus maga dönthessen az emberek sorsáról, és a falvak és városok lakói ez ellen nem tudtak hatékonyan védekezni. Ezért azon leszünk, hogy a nép maga határozza meg, hogyan akar dolgozni és élni, és az ő akaratához fogunk igazodni. 1. Politikai célok Azoknak az embereknek, akik megtermelik a közös asztalra a kenyeret, nemcsak jogukban áll, hanem kötelességük is résztvenni az ország irányításában, illetve az államhatalom és a demokratikus ideálok megtestesítőjévé válni az új, szervezett társadalomban. A CSMP kifejezetten szociális programmal indul, szemlélet tekintetében nyitott politikai párt. Tevékenységét a párt a humanizmus, a demokrácia, a felekezeti meggyőződés szabadsága, valamint a cseh és a szlovák nemzet, illetve a nemzetiségek, etnikai csoportok egyenlősége és együttműködése elvén fejti ki a politikai pluralizmus feltételei között, össztársadalmi párbeszéddel és nemzetközi együttműködéssel. A CSMP igazságosan fogja gyakorolni az államhatalmat, és megtartja a jogállam alapelveit, melyben a szabad és demokratikus választások révén minden állampolgár részese lehet a hatalomnak. A demokráciát a párt a nyíltság és a körültekintő szakszerű döntéshozatallal járó felelősség alapkövetelményeként értelmezi, a kölcsönös megértés, becsületesség és a tisztelet elvét vallja. Modern párt akarunk lenni, amely a múlt és a jelenkori fejlődés tudományos elemzésére alapozza tevékenységét. A politikai tevékenység során ahhoz az alapelvhez fogjuk tartani magunkat, hogy a párt sikere általános érdeke a hazának, nemzeteink és nemzetiségeink otthonának. A szövetkezeti földműveseknek, az állami gazdaságok dolgozóinak, az egyéni gazdálkodóknak, az erdőés halgazdasági, az élelmiszer-ipari dolgozóknak, a falun élő munkásoknak, a kertbarátoknak, kistenyésztőknek, méhészeknek és vadászoknak, a tudomány és az iskolaügy dolgozóinak, a falusi nyugdíjasoknak és főleg az ifjúságnak az érdekeit akarjuk védeni. Mindemellett a párt nyitott mindazok számára, akik szeretnének bekapcsolódni a társadalmi fejlődés programjának teljesítésébe. A párttagok csoportjai a párt működési területén érdekvédelmi klubokba tömörülhetnek. A CSMP együtt fog működni valamennyi többi párttal, kezdeményezéssel és minden egyes állampolgárral, aki a parlamentáris demokrácia és a politikai pluralizmus elveivel összhangban részt kíván vállalni a jogállam építéséből. Hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy Csehszlovákia tekintélyes tagjává váljon az egyenjogú európai nemzetek közösségének. Azon leszünk, hogy az •országok békésen éljenek együtt, és erőszaktól mentes úton oldják meg a nemzetközi konfliktusokat. A CSMP síkraszáll azért, hogy az alkotmány és a csehszlovák törvények szellemében minden egyes állampolgár részese legyen az államigazgatásnak. A demokráciát a törvényhozási, törvényszéki és végrehajtási hatalom megosztásának kell garantálnia, mégpedig a végrehajtó hatalom állandó ellenőrzése mellett. Elutasítjuk bármilyen politikai vagy gazdasági szervezet monopol hatalmát. Azon leszünk, hogy valamennyi személyt, akit megtorlás ért, és igazságtalanul ítéltek el, rehabilitáljanak. Politikai programunk elválaszthatatlan és jelentős részét képezi az a törekvés, hogy jóvátegyék a kollektivizálás során a vidéki lakosságot ért erkölcsi és anyagi sérelmeket. 2. Gazdasági célok A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt igyekszik kiépíteni a szilárd és egészséges gazdaságot, síkraszáll a tartós gazdasági fejlődésért és azoknak a polgároknak a jólétéért, akik a gazdasági fejlesztéshez hozzájárultak. E célból kiállunk azért, hogy: - A népgazdaságban valósítsák meg a működőképes piacgazdaságot, s valamennyi gazdasági szubjektum részére teremtsenek azonos feltételeket. Bárminemű monopolt elutasítunk. - Támogatjuk valamennyi tulajdonformát és azok egyenjogúságát. Az egyéni, szövetkezeti, részes vagy részvénytulajdon sikerességének alapfeltétele a teljesítőképesség. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki legyenek használva a vidék termelési lehetőségei, támogatni fogjuk a kertészkedők és kertbarátok, a háztáji állattenyésztők, méhészek, vadászok, a földdel rendelkező munkások, továbbá a hétvégi házzal vagy nyaralóval rendelkezők kezdeményezését, valamint a hagyományos vidéki termékek házi termelésére irányuló vállalkozásokat. Hasonlóképpen a kisipari magárilétesítmények, egyéni vendéglők és egyéb szükséges szolgáltatási létesítmények létrehozásának támogatása is szerves részét fogja képezni gazdasági politikánknak. - Alakuljon ki a vállalatok egymás közötti és külföldi közvetlen együttműködése, beleértve a külpiacokon való részvételt is. -Váljon lehetővé a mezőgazdászok, az élelmiszer-ipari dolgozók és az összes már említett dolgozó által létrehozott pénzeszközök jobb kihasználása. Az élelmiszeriparban továbbra is fölöttébb igényesek a munkafeltételek, ami egyrészt a munka jellegéből, másrészt a munkahelyek nem kielégítő ellátottságából ered. Az ágazat javadalmazási színvonala ugyancsak nem felel meg az élelmiszeripar társadalmi jelentőségének. Célunk, hogy ezen a területen javulást érjünk el. A vidék fejlesztéséhez az adott településen dolgozó vállalatoknak is hozzá kellene járulniuk, és az ilyen célra felhasznált összeget le kellene vonni az adóalapból. A környezet javítására és a települések arculatának csinosítására áldozott összegek adóalapból való levonását szintén lehetővé kellene tenni, mégpedig az egyes parasztporták és családi házak tulajdonosai számára is. Minden igyekezetünknek az a célja, hogy a fogyasztók részére megfelelő áron elegendő kifogástalan minőségű és egészségügyi szempontból kifogástalan élelmiszert tudjunk kínálni. Ezt csakis a népélelmezésért felelős egész népgazdasági ágazat együttműködésével lehet elérni. A piacgazdaság fogja megmutatni, melyik vállalkozási és szervezési formák képesek legnagyobb teljesítményre, s melyek a legelőnyösebbek a termelők és fogyasztók számára. 3. Ökológiai célok A CSMP elsődleges feladatának tartja a környezet - a mezőgazdasági terület az erdők, a vízforrások és a légkör - következetes védelmét. A termőföldön való gazdálkodás ökológiai elveit a múltban elsősorban azért nem lehetett érvényre juttatni, mert mindenki kénytelen volt minden áron termelni, tehát a környezet rovására is. Igyekezni fogunk korszerűsíteni minden termelési részleget, amely kedvezőtlenül hat a környezetre, az erdőkre, a vizekre és polgáraink egészségi állapotára. A CSMP célul tűzte a polgárok egészségi állapotának javítását és életkorának meghosszabbítását, hogy Csehszlovákia e tekintetben is felzárkózzon az élen járó országokhoz. Ezért a jogi és gazdasági feltételek kialakításában szorosan együtt fogunk működni más politikai pártokkal és gazdasági szervezetekkel. 4. Szociális célok A CSMP a szociális igazságosságért és a polgárok szociális biztonságáért fog küzdeni. E tekintetben abból az alapelvből fog kiindulni, hogy a törvény előtt valamennyi polgár teljesen egyenlő. Az erkölcsi és szociális biztonság alapjának a családot tekintjük. Azon leszünk, hogy főleg a fiatal családok részére olyan kedvező feltételek alakuljanak ki, melyek hatására szilárd családi kötelékek jöhetnek létre, és a nők ismét a szeretet és az anyaság megtestesítői lehetnek, gondoskodhatnak gyermekeikről, és tetszés szerint bekapcsolódhatnak a munkába. A CSMP az egyik legfontosabb feladatnak tekinti valamennyi falusi lakos szociális biztonságát. Olyan nyugdíjak megítéléséért fogunk küzdeni, amelyek megteremtik az időskori elégedett élet anyagi feltételeit. Azonnal emelni kell a falun élők alacsony nyugdíját, hisz ezeket az embereket igazságtalanul büntették meg az egyéni gazdálkodás időszakáért és a kollektivizáció idején fizetett alacsony bérek miatt. A falusi fiatalságnak szintén figyelmet akarunk szentelni. A községünkben élő fiatalok számára hasonló feltételeket és szociális biztonságot kell teremteni, mint a fejlett országokban. 5. Jogvédelem A mezőgazdaság területileg megosztott és dolgozói kisebb csoportokba tömörülnek. Ennélfogva kisebb a lehetőségük, hogy problémáikat közösen oldják meg. Ez különösen érvényes az egyéni gazdálkodókra, de a vállalatoknál dolgozó egyénekre is. Ezért kerül előtérbe jogaik védelmének a kérdése. A politikai csoportosulás keretében megfelelő jogi intézményt kell létrehozni, amely illetőségre való tekintet nélkül védeni fogja a népélelmezési ágazat valamennyi dolgozójának jogos érdekeit, eltekintve attól, hogy szövetkezeti, állami vagy magánvállalatról van szó. A mezőgazdaságban egész sor olyan törvény, jogszabály és végrehajtási utasítás létezik, amely fékezi az ágazat fejlődését. A párt jogi politikájának feladata lesz e jogalkotást felülvizsgálni, és kezdeményezni azokat a változtatásokat, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság gyors ütemű fejlesztését. 6. Kultúra és műveltség A művészet valamennyi ágát támogatni fogjuk, hisz minden nemzetet kultúrája és műveltsége képvisel a világ előtt. Az iskolaügyben pártunk minden fokon igyekezni fog helyrehozni azokat a hibákat, melyeket a múltbeli egyoldalú nevelés és oktatás okozott. A CSMP igyekszik elérni, hogy az ifjúság ne csupán az érvényes iskolarendszer keretén belül művelődjön, de a legfejlettebb országokban töltött tanulmányutak és gyakorlati munka révén is gyarapítsa ismereteit. 7. A határ menti övezetek fejlesztése A CSMP jogalkotási és egyéb megfelelő módszerekkel arra fog törekedni, hogy továbbfejlődjön a határ menti övezet, s ehhez a fejlődéshez rendelkezésre álljon az anyagi fedezet. El akarjuk érni, hogy ezeknek a körzeteknek valamennyi lakója számára kialakuljon a társadalmi és munkabiztonság, hogy az egységes Csehszlovák Szocialista Köztársaságban mindannyian szép és tartós hazára leljenek. A nemzetiségi kisebbségek fejlődéséhez szintén egyenlő feltételeket kell teremteni. A programot a változó társadalmi feltételeknek megfelelően fogjuk módosítani, de mindig csak olyformán, hogy hatékonyan védje a falvak és városok lakóinak jogos politikai, gazdasági, szociális és kulturális érdekeit. A társadalmi haladás a múltban szorosan egybekapcsolódott a faluval. Negyven éven át a falunak nem volt rendes politikai képviselete. Kötődni akarunk a falu legjobb politikai, gazdasági és kulturális hagyományaihoz, melyeket immár csak a könyvekből ismerünk. A nép élelmezésével kapcsolatos felelősségünk, melyet teljes mértékben tudatosítunk, arra kötelez bennünket, hogy ezeket a hagyományokat alkotó módon továbbfejlesszük, és ne mulasszunk el egyetlen lehetőséget sem, amit társadalmunk fejlődésének új szakasza számunkra felkínált. Pártot vagy érdekvédelmet? Tulajdonképpen ezt a kérdést tette fel - és válaszolta is meg részben - a „legcsallóközibb csallóköziek" véleményét közreadó Tánczos Tibor az Uj Szó 1989. december 28-i számában. írásában vitathatatlanul reális képet kaptunk a szövetkezetekben és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum más vállalatainál dolgozók zömének várakozó álláspontra helyezkedését illetően. Ma társadalmunk a forrás, az erjedés időszakát éli, melyben a tömegeké a döntő szó. Ebből a szempontból érthető és ésszerű a szervezkedő Csehszlovák Mezőgazdasági Párt megalakításának, szervezeti struktúrája mielőbbi kialakításának sürgetése. Ugyanakkor legalább ennyire érthető a parasztember megfontoltsága is a voksolás kérdésében, hiszen egyúttal tanúja az egypártrendszeren felépült, parancsuralmi rendszer felszámolásának. Ma tanúi vagyunk annak, hogy ez a párt, melynek vezetői a nyilvános kontroll hiányában és saját tagsága intő szavának fittyet hányva, értékrendünket deformálva mérhetetlen erkölcsi kárt okozott a társadalomnak, s az ország gazdasági fejlődésének is kerékkötőjévé vált. Ennek az oligarchikus monopolista rendszernek a szétzúzásával minden józanul gondolkodó ember egyetért. És mégis bizonytalanságot tapasztalunk. Vajon miért? Azt hiszem, az emberek nyitottságát, higgadtságát, ítélőképességét vagy befeléfordulását részben - és döntően! - éppen az elmúlt 40 év tapasztalatai határozzák meg. Persze a tömegek érzelmi hullámzása szintén negatív hatást gyakorol. Ahhoz, hogy eljussunk a szabad véleménynyilvánításhoz, valóban szükség van a demokráciára. Az emberek szorongását oldandó, a régi struktúrák lebontásával párhuzamosan építeni kell az újakat. Olyanokat, amelyek érdekvédelmi platformon képesek garanciákat adni a bennük tömörülőknek, legyen szó szakszervezetről, szövetségről vagy pártról. A szervezkedő mezőgazdasági párt természetszerűleg épp az érdekvédelem hangsúlyozásával próbál tömegbázist teremteni magának. Ha „felnövünk" a működőképes parlamentáris demokráciához és helyrebillen a társadalmi és egyéni értékrendünk, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt egyike lehet a jogállamban - de a munkahelyeken kívül! - politizáló pártoknak. ' Az efsz-ek XI. országos kongresszusa számos kérdést megválaszolatlanul hagyott, mégis úgy tűnik, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége kész felvállalni a szövetkezeti parasztság független érdekképviseletét. A szövetség kongresszus után kiadott programtervezete a múltból jól ismert elemeken túl (a dolgozókról való komplex gondoskodás, jogsegélynyújtás, oktatás és továbbképzés, munka- és környezetvédelem) új, reménykeltő elemeket is tartalmazott. Hogy csupán néhányat említsek: szövetkezeti bank létrehozása, a külkereskedelmi tevékenység támogatása, a fiatal mezőgazdászok nyelvi és menedzseri képzésének elősegítése, az árpolitika rendezése, a felvásárló szervezetek monopóliumának megszüntetése és az értékesítési gondok enyhítése stb. Mindenekelőtt ionban az új, a most építkező struktúrákkal való együttműködési készség, a nyitottság érdemes igazán támogatásra. A szövetség új vezetése szervezésileg is biztosítani kívánja ilyen irányú törekvéseit. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének ezen törekvéseit a szövetkezeti földművesek hatékony támogatása nélkül nem koronázhatja siker. Demokratikus alapokon nyugvó és működő érdekképviseleti tevékenységében a szövetséget a még hatályban lévő 1988/90 Tt. számú, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény is gátolja. E jogszabály 78. §-nak 2. bekezdése ugyanis kimondja, hogy „az a szövetkezet, melynek taggyűlése úgy határozott, hogy belép a szövetségbe, annak alapszervezetévé válik. A szövetkezet szervei egyben az alapszervezetnek a szervei is." Lényegében ez a jogi konstrukció lett rögzítve a szövetkezetek alapszabályzatában is. Az idézett rendelkezés azon túl, hogy ellentmond a józan észnek - például azzal, hogy a szövetkezet elnöke egyúttal a szövetség alapszervezetének az elnöke is -, eleve kizárja a szövetkezet elöljáróságával szembeni bárminemű képviselet lehetőségét. Ahhoz, hogy a szövetség a szövetkezetek tagjainak jogos érdekeit valóban hatékonyan tudja védeni, erős és független - szakszervezeti mintára felépített - érdekképviseletre van szüksége. Amennyiben a jelenlegi szövetség ennek a kihívásnak rövid időn belül nem tud eleget tenni, új struktúrát kell kiépíteni a mai túlbürokratizált struktúra helyett. A közelmúlt gazdasági szabályozóinak rendszere akkora terheket rótt a szövetkezeti földművesekre, hogy a legkonszolidáltabb gazdaságok „térde is beleroggyant". Értelemszerűen kevesebb jutott a tagságnak és az alapok feltöltése is gondot okoz. A helytelen árpolitikán túlmenően a termelőket* leginkább a felvásárló szervezetek monopol helyzete sújtja. Termékeinket évtizedek óta kizárólag ugyanazon vállalatoknál értékesíthetjük, s ez törvényszerűen kizárja a termelőt az árképzésből. Érdekünk tehát, hogy a jövőben több konkurens vállalatnak kínálhassuk fel termékeinket, mégpedig az általunk megszabott áron. Ezzel szemben, ha a szövetkezeti tagok és a felvásárló szervezetek dolgozói egyazon pártba tömörülnek - esetünkben a Csehszlovák Mezőgazdasági Pártba -, akkor érvényesülnie kell a pártfegyelemnek,' mint érdekegyeztető tényezőnek. Csakhogy ez a pártfegyelem megköti a szövetkezetek tagjainak a kezét abban a törekvésben, hogy végre megbontsák a felvásárló szervezetek monopol helyzetét. Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie mit választ: pártot vagy független ágazati érdekképviseletet. De jó tudni, hogy az ún. »jóléti államok működő demokráciája azt sugallja, a független érdekképviselet előnyt élvez a pártokkal szemben. Jómagam szintén az ilyen érdekképviseletet részesítem előnyben. Dr. ZÁSZLÓS GÁBOR p|lfl!||||illl Nem könnyű ismét beilleszkedni a polgári életbe azoknak, akik az elnöki amnesztia révén szabadultak. Kezdeti nehézségeik elhárítására több szervezet vállalkozott. így például a prágai érsekség segélybizottsága e hét elejétől gyűjtést szervez javukra. A külön e célra alakult Amnesztiában Részesültek Segélyközpontja a szabadultak között rendszeresen ebédjegyeket oszt ki, amelyek a prágai Moravan Szálló éttermébe szólnak. Felvételünk is ott készült. (Stanislav Peška felvétele - ČSTK)