Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám, szerda

Felh ivás az iskolák, a kerületi, a fővárosi, a járási és a városkerületi nemzeti bizottságok oktatási osztályainak, valamint azoknak a központi államigazgatási szerveknek a dolgozóihoz, amelyeknek a hatáskörébe tartozik a munkásutánpótlás felkészítése Társadalmunkban a vezetők kiválasztásának eddigi gyakorlata nem szavatolta, hogy a vezető beosztásokba kompetens és jellemes emberek kerüljenek. Ez teljes mértékben vonatkozik az oktatásügyre is. Ezért az alábbi felhívással fordulunk önökhöz: 1. A lehető legrövidebb időn belül demokratikus úton válasszák ki és nevezzék ki valamennyi iskola és oktatási intézmény igazgatóit és igazgatóhelyetteseit. 2. Azt javasoljuk, hogy a kinevezések 1990. február 1 -jétől legyenek érvényesek. 3. Azt ajánljuk, hogy járjanak el a szerint a módszertani utasítás szerint, amelyet az oktatási miniszter helyettese 1990. január 3-i 51/1990-402 számú levelében ismertetett a kerületi, fővárosi, járási és városkerületi nemzeti bizottságok oktatási, ifjúsági és testnevelési osztályaival. Az ismertetett eljárást átmeneti intézkedésnek tekintjük addig, míg véglegesen törvényileg nem szabályozzuk az oktatásügyben a vezetők pályázat útján történő kiválasztásának és kinevezésének módját az új oktatási törvényben. Reméljük, hogy az iskolák és oktatási intézmények vezetőit felelősségteljesen választják ki úgy, hogy 1991. szeptember 1-jétől stabilizálódjanak ezek a beosztások. Elvárjuk, hogy olyan személyeket választanak, akik megfelelő szakképzettséggel, vezetői képességgel és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek a vezető tisztségek betöltéséhez. Meggyőződésem, hogy a vezetők kiválasztásában, a tisztségek betöltésében érdekeltek felelősségteljes hozzáállásával jó feltételeket sikerül teremtenünk a fiatal nemzedék neveléséhez, és az oktatásinevelési munka irányításának új, nem hagyományos formáit honosítjuk meg. Ez bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy megvalósítsuk az SZSZK kormánya programnyilatkozatának vonatkozó feladatait. LADISLAV KOVÁČ, oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter Javaslat az óvodák, alap- és középiskolák, valamint az oktatási intézmények igazgatói funkciója betöltésének módjára ÚJ szú 1990 I. 10. Az oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter felhívásával kapcsolatban az alábbi eljárást javasoljuk az óvodákban, az alap- és középiskolákban, valamint az oktatási intézményekben az igazgatói funkciók betöltésére. Csupán ajánlatról van szó, amely segítséget nyújt az igazgatók és más vezetők konkrét kiválasztásában. A titkos választások lebonyolításának következő módját javasoljuk: - 1.Az iskolák és intézmények igazgatói legkésőbb 1990. január 15-ig összehívják a pedagógiai tanácsot, és tájékoztatják a pedagógusokat a vezetők választások útján történő kiválasztásának és a funkciók betöltésének módjáról. 2. A pedagógiai tanács tagjai közül megválasztja a választási bizottság elnökét, aki nem lehet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese, és felel a választási bízottsá&demokratikus megalakításáért, melynek összetétele például ilyen lehet a választási bizottság elnöke, a tantestület (a szaktanintézetekben a nevelőket és szakoktatókat is beleértve) további tagja (tagjai), a szülők képviselője (nem a szülői munkaközösség vezetőségének tagja), a középiskolákban a tanulók képviselője, a pedagógusfórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselője, esetleg az iskola sajátosságai szerint más személy. 3. A választási bizottság kidolgozza a választások ütemtervét és előkészíti a választási listákat, amelyeken feltüntetik az iskola valamennyi pedagógusát, esetleg más jelölteket is a választott funkciókra. A választási listán szereplő személyek számának azonosnak kell lennie a választók számával. 4. A tantestület valamennyi jelenlevő tagja a listáról kiválaszt három jelöltet. Csupán az a javaslat tekinthető érvényesnek, amelyen három jelölt neve szerepel. A választásibizottság a szavazatok száma szerint jelölőlistát készít, amelyen legalább öt név szerepel. A jelölőlistán csupán azok szerepelhetnek, akiknek pedagógiai szakképzettségük van és egyetértenek jelölésükkel. Az igazgatót a jelölőlistán szereplő első három jelölt közül, a helyetteseket pedig a megmaradt többi jelölt közül választják meg. 5. A választási bizottság a jelölőlistát az iskola valamennyi alkalmazottja, a középiskolákban pedig a tanulók számára is hozzáférhető helyen legalább öt nappal a választások előtt kifüggeszti. Az említett öt nap alatt a választási bizottság az iskola konkrét szükségletei és sajátosságai szerint bemutathatja a jelölteket, a jelöltek párbeszédet folytathatnak az iskola alkalmazottjaival, esetleg a tanulókkal is. 6. Amennyiben a választási bizottság valamelyik tagját felveszik a jelölőlistára, nem lehet továbbra a választási bizottság tagja, a bizottságot pedig új taggal kell kiegészíteni. 7. A választások napján a tantestület valamennyi jelenlevő tagja, a középiskolákban száz diák képviseletében egy-egy küldött is titkos szavazással a jelölőlistán szereplő első három személy közül megválasztja az iskola, vagy a létesítmény igazgatóját. Azok, akik nem vehetnek személyesen részt a választásokon, leragasztott borítékban átadhatják szavazatukat a választási bizottság tagjának, aki helyettük leadja a szavazatot. 8. A választási bizottság az illetékes nemzeti bizottság oktatási, ifjúsági és testnevelési osztályának javaslatot terjeszt elő, hogy azt a jelöltet, aki szavazattöbbséget kapott, nevezzék ki iskolaigazgatóvá. 9. Amennyiben a választások első fordulójában az egyik jelölt sem szerzi meg a szavazattöbbséget, azonnal megrendezik a titkos választások második fordulóját, amelyben a közül a két jelölt közül választanak, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. 10. A második fordulóban csak a jelenlevő alkalmazottak vesznek részt. Amennyiben a titkos szavazás során az egyik jelölt megkapja a szavazatok többségét, hasonlóan kell eljárni, mint ahogyan azt a 8. pont meghatározza. 11. Amennyiben a 2. fordulóban az egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, az eddigi vezetőség hivatalban marad, miközben az illetékes nemzeti bizottság oktatási, ifjúsági és testnevelési osztálya 14 napon belül pályázatot hirdet az igazgatói hely betöltésére. 12. A jelölőlistán szereplő jelöltek közül a megválasztott igazgató a választási bizottsággal együtt javaslatot tesz a helyettesekre. Amennyiben a jelöltek közül nem javasolhatók a kívánt szakképzettségű helyettesek, további személyek választhatók ki az eredeti jelölőlistáról, figyelembe véve a kapott szavazatok számát. A választási bizottság javaslatot terjeszt a tantestület elé az igazgatóhelyettesekre. A tantestület titkos szavazással választja meg a helyetteseket. A választási bizottság annak a jelöltnek a kinevezését javasolja az illetékes nemzeti bizottság oktatási, ifjúsági és testnevelési bizottságának, aki megszerezte a szavazatok többségét. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg a szavazatok többségét,a megválasztott iskolaigazgató a választási bizottsággal együtt új jelöltet javasol a tantestületnek. 13. A szakmunkásképzők igazgatójának megválasztása során hasonlóan járnak el, mint a többi középiskola igazgatójának megválasztásánál azzal, hogy a választási bizottságnak a szakoktatók és a nevelők képviselői is tagjai és a választási bizottság valamennyi pedagógus (tanítók, nevelők, szakoktatók) közül választja ki a jelölteket. A választások után a választási bizottság tájékoztatja a szakmunkásképző létesítőjét a jelöltlistáról és a választásokat a 7-10. pont szerint bonyolítja le. Az igazgató kinevezésére vonatkozó javaslatot a választási bizottság elküldi a szakmunkásképző létesítőjének. Abban az esetben, ha az intézmény igazgatóját nem választják meg, azt javasoljuk, hogy létesítője pályázat útján töltse be ezt a helyet. 14. A szakmunkásképző egyes szaktevékenységeit irányító igazgatóhelyetteseket kizárólag a szakterületek dolgozói közül választják meg az 1-11. pontban foglaltak szerint, figyelembe véve az intézmény sajátosságait. Az egyes területeken létesített választási bizottságok a konkrét feltételek szerint járnak el, figyelembe véve az adott terület dolgozóinak számát. 15. Annak érdekében, hogy szavatolni tudják az oktatási-nevelési folyamat kívánatos szakmai irányítását, azt javasoljuk, hogy az igazgatóknak és helyetteseiknek választásában csak a pedagógusok, a középiskolákban pedig a tanulók képviselői is vegyenek részt. Az óvodákban és az oktatási intézményekben (főleg a bentlakásosokban, a nevelő- és gyógyító intézetekben stb.) nem zárható ki, hogy a választási bizottság a nem pedagógusokat is bevonja a választásokba. 16. A kisiskolákban és az osztatlan óvodákban a konkrét viszonyoknak megfelelően eltekinthetnek az ajánlott eljárástól, az igazgató, illetve a igazgatóhelyettesek jelöltjeit más megfelelő demokratikus módon is megválaszthatják. A közös igazgatású iskolákban (párhuzamos szlovák és magyar, illetve ukrán tanítási nyelvű osztályokkal) a választási jelölőlisták összeállításakor és a választások során szükséges annak biztosítása, hogy az új iskolavezetésben egyaránt helyet kapjanak a szlovák és magyar, illetve ukrán nemzetiségű dolgozók. 17. A javaslatban nem szereplő további kérdéseket a választási bizottság a konkrét feltételek és viszonyok szerint oldja meg. 18. Az ismertetett eljárás szerint megválasztott igazgatók és más vezetők oly módon lépnek hivatalba, hogy a nemzeti bizottságok oktatási* ifjúsági és testnevelési osztályai munkaszerződést kötnek velük a Munka Törvénykönyve 29. paragrafusa 1. fejezetének a) bekezdése szerint a pedagógus, nevelő, illetve más oktatási dolgozó munkájának végzéséről és külön határozattal 1991. augusztus 31-ig vezető beosztásokba nevezik ki őket. MILAN HEJNÝ, oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterhelyettes Legyen vonzó, politikamentes tömegszervezet Válaszút előtt a Honvédelmi Szövetség A társadalomban végbemenő változásokkal a Honvédelmi Szövetség szlovákiai szervezete is lépést akar tartani. December 19-től titkos szavazással megválasztott akcióbizottság irányítja a szervezet munkáját, amelynek élén Raksányi István áll. A bizottság eddigi munkájával kapcsolatban neki tettünk fel néhány kérdést. - Kik az akcióbizottság tagjai? - A tagok 85 százaléka a szakágazatok aktivistái közül került ki. A megválasztás után akcióprogramot dolgoztunk ki, amelyben többek között azt tűztük ki célul, hogy politikamentes, vonzó tömegszervezetté alakítsuk át a Honvédelmi Szövetséget, amely a fennállása alatt számos területen hazai és külföldi sikereket ért el, de természetesen nem volt mentes a hibáktól sem. Fel kell számolnunk a központi irányítást, a szakágazatoknak teljes önállóságot kell biztosítanunk, egyszóval a mai követelményeknek megfelelő tömegszervezetet, illetve szövetséget akarunk létrehozni. Szándékunkban áll az irányító apparátus létszámának csökkentése is. Számolunk a taglétszám csökkenésével, de ez nem okoz különösebb gondot. - Úgy hírlik, több szakágazat önállósulni akar. Mi erről a véleménye? - Egységben az erő, hangzott az elmúlt hetekben a tömegtüntetéseken. Jómagam is ezt vallom, és az akcióbizottság legtöbb tagja, valamint a beérkezett levelek alapján számos járási és alapszervezet is. A szakágazatok január végéig tartják meg rendkívüli konferenciáikat, amelyeken döntenek arról, hogy önállósulnak-e vagy az egységes szervezetet választják. Döntésüket mi természetesen tiszteletben fogjuk tartani. - Új alapokon működő szövetséget akarnak létrehozni. Szükséges ehhez egy rendkívüli kongresszus összehívása? - Igen, március 24-én kerül rá sor. A kongresszus minden bizonynyal nemcsak tevékenységünk változásáról dönt, hanem a szövetség új nevéről is. Új alapszabályzatot fogad majd el, amelynek kidolgozásán már most munkálkodunk. Annyit mondhatok róla, hogy a demokrácia és a humánum elveit tartjuk szem előtt. Ha a néphadsereg igényt tart továbbra is a sorkötelesek felkészítésére, a tartalékosok továbbképzésére, akkor azt elvállaljuk, de semmi esetre sem a többi tevékenységünk rovására. Mindent egybevetve, lépést tartva az idő követelményeivel, olyan korszerű tömegszervezetet akarunk létrehozni, amelyben felnőtt és fiatal egyaránt megtalálja a szabadideje kihasználásának a lehetőségét, s minden korlátozás nélkül hódolhat kedvtelésének. • Az anyagi lehetőségek egyre jobban beszűkülnek, ami gondot okoz tevékenységük egyes területein. Hogyan tovább? -Az anyagi források a jövőben sem lesznek nagyobbak, sőt minden bizonnyal csökkennek. Már korábban lehetővé vált, hogy alapszervezeteink, klubjaink melléktevékenységet folytassanak, főleg a szolgáltatások terén. Ha a jövőben nagyobb önállóságot akarnak elérni, ezt a tevékenységet tovább kell fejleszteniük, mert az alapszervezetek csak így juthatnak nagyobb bevételhez. Sajnos, gondot okoz a magas adó. Ebben a kérdésben segítséget kértünk a központi szervektől. Aki ismeri a szövetség munkáját, tudja, hogy az milyen költségekkel jár. Ha tehát a jövőben csökkennek a központi juttatások, az alapszervezeteknek, a kluboknak egyre jobban a maguk erejéből kell majd boldogulniuk. (németh) MM Miért dolgozott a nagyapám? Nagyapám parasztember volt, szerette a földet. Azt tartotta, a föld az élet, a jövő. Szolgasorban cseperedett fel, talán ezért is lett életének egyetlen célja: saját földet szerezni! Keményen dolgozott és szerzett is majdnem hatezer öl földet, miközben felnevelt hét gyermeket. Amint az évei szaporodtak, ereje gyengült, a földet megmunkálásra szétosztotta négy gyermeke közt. Azok között, akik a faluban maradtak és a gondját viselték. Emlékszem a járására, s előttem a kép, amint a vállára emelt kapával ballag a határba. Boldog volt, mert segíthette a gyermekeit, unokáit. Aztán .egy téli estén örökre eltávozott. Földjeit az akkori törvények szerint csak egyik gyermeke örökölhette. Nagy kérdés volt, ki legyen az örökös? A hivatal döntött. Akkor már új szelek fújtak, megkezdődött a falu szocializálása. Nagyapám gyermekei akarva-akaratlan a szövetkezetben találták magukat. Az örökös is, aki „bevitte" a földet a közösbe. Azóta apám is meghalt, kint a közös földeken. Munkájának eredménye - a fél hektár, keserves munka árán szerzett földön kívül - egy befejezetlen családi ház. Eltűnődöm elődeim sorsán. Boldogok voltak-e, elérték-e életük célját? Kinek és miért dolgoztak egész életükben? Apám földet hagyott rám. Papíron a nevemen van, de a szövetkezet használja, természetesen ingyen. Nekem már nem kell a föld, de azért foglalkoztat, hogy miért nincs jogom elődeim becsületes munkával szerzett tulajdonára. És mit hagyhatok majd én gyermekeimnek? Ezért is támogatom Könözsi László agrármérnöknek, a Muzslai Efsz főagronómusának a tulajdonjog rendezésével kapcsolatos véleményét, melyet az Uj Szó 1989. december 21 -ei számában fejtett ki. NARANCSIK GYULA pedagógus, Vágfarkasd Végre Pozsonyban is a tél terítette meg a kertvendéglő elhagyott asztalait (Drahotín Sulla felvétele - ČSTK)