Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám, kedd

Ladislav Adamecnek a CSKP KB szombati ülésén elhangzott beszédéből A mezőgazdasági dolgozók árgus szemmel figyelik, kik lépnek be a szervezkedő mezőgazdasági pártba Bevezetőben a CSKP elnöke ar­ról beszélt, hogy a párt rendkívüli kongresszusának eredményeit ak­kor ültethetjük át a gyakorlatba, hogy ha minél előbb megteremtjük ennek a szervezési feltételeit. Mindamellett azonban kollektív poli­tikai állásfoglalást is el kell fogadni néhány aktuális kérdéssel kapcso­latban. A belpolitikai helyzetet ele­mezve kifejtette, hogy az továbbra is mozgásban van, és az új erőviszo­nyok között a pártszervezetek erős nyomás alá kerültek. Ennek valós értékeléséből kell kiindulni. A rend­kívüli kongresszus lefolyása a párt­tagok között és a pártonkívüliek kö­rében is jobbára pozitív visszhangot váltott ki, de még korántsem oszlot­tak el a félelmek, hogy lesz-e elég bátorsága és energiája a pártnak végigmenni a modern baloldali poli­tikai párthoz vezető úton, amely összekapcsolja a szocialista eszmé­ket és hazafiságot a demokráciával. Semmilyen illúzióink nem lehetnek azzal kapcsolatban, hogy ez az út nem lesz könnyű, gyors és konflik­tusmentes. Bármiről lehetnek köztünk és az egész párton belül nézetkülönbsé­gek - hangsúlyozta Ladislav Ada­mec -, de egy dologban nem enged­hetünk mégpedig hogy a megkez­dett irányvonalat senki sem veheti puszta propagandaként, hanem a tettek kötelező programjaként. A párt valódi ereje abban lesz, mennyire tudja cselekedeteit a ter­vekkel és az ígéretekkel összhang­ban végrehajtani. A maximaiizmus és nagyzolás a politikában veszé­lyes és káros lehet, így aztán inkább szerényebb célokat tűztünk ki, de ügyeljünk a szavak és a tettek egy­ségére. A párt megkezdte belső megtisz­tulását. Megváltozott az irányító szervek összetétele, szerkezete és ezt a folyamatot folytatni kell. Át kell értékelni a párt eddigi történetét, hogy a múlt ne terhelje, akadályozza a megújulást. Itt elsősorban az 50­es években elkövetett törvénytelen­ségeket és a sztálini deformációk időszakát kell újra megvizsgálni. Gyakran hallani, hogy a központ tegyen gyorsan valamit a párton be­lüli válság megnyilvánulásai ellen. Az egyértelmű utasítások időszaka azonban lejárt. A központi bizottság legjobb akarata sem adhat felülről valakinek tekintélyt, bizalmat, és senkit sem menthet fel a hibákért való felelősség alól. Igen. A köz­pontnak segítenie kell, de mások problémáinak megoldására nincs sem receptünk, sem egyéb eszkö­zünk. A jelen időszakban arra van szükség, hogy mindenhol mindenki a konkrét feltételek alapján csele­kedjen összhangban lelkiismereté­vel és meggyőződésével. Eljött ugyanis az önállóság és a saját felelősség ideje. Forradalmi erővé válni Ma már senki sem kételkedhet abban, hogy az államosított intéz­ményekből újra a forradalmi mozga­lom szervezőjévé kell válnunk, az emberek jogaiért, jobb életéért. A munkamódszerünk nem az admi­nisztrálás és az utasítás, hanem a meggyőzés, az emberek ügyünk­nek való megnyerése lesz. A párt­nak az államhatalommal való eddigi összekapcsolása csak látszólag je­lentett előnyt. A valóságban politi­kailag degradálta a pártot és azt a bürokratikus apparátus hibáinak és túlkapásainak védelmezőjévé tet­te. A megváltozott helyzetben a dol­gozók érdekeit védve nyíltan han­goztatni fogjuk az ilyen, vagy olyan intézkedésekkel kapcsolatos ellen­véleményünket vagy támogatásun­kat. A becsületes párbeszéd, az el­fogadható kompromisszumos meg­oldások hívei vagyunk. Ennek szel­lemében jártunk el és foglaltunk ál­lást a kormányok kialakításánál, a Szövetségi Gyűlés elnöke és a köztársasági elnök megválasztá­sánál is. Nem titkoljuk azonban azo­kat a nézeteinket, amelyek esetleg ellentétben állnak az államhatalmi szervek képviselőinek nézeteivel. Érdekünk a politikai és gazdasági stabilitás. Más pártokhoz hasonlóan mi sem támaszkodunk a régi szer­kezetre, nem védjük a tehetségtelen vezetőket és elvetjük az idejét múlt gyakorlatot és nézeteket. Sehol sem szabad azonban megengedni a tör­vények megsértését, a személyes számlák kiegyenlítését, vagy valaki­nek üldözését csak azért, mert en­nek a pártnak a tagja. Azt akarjuk, hogy a demokratikus, pluralista rendszer kialakítása a teljesítőképes piacgazdaság megteremtése, az életfeltételek javítása minél gyor­sabban megtörténjen. Tudjuk, hogy ez áldozatokat is követel majd, de éppen ezért nem engedhetjük meg, hogy gondjainkhoz még fölöslege­sen hozzátegyenek, hogy elszapo­rodjanak a semmit meg nem oldó konfliktusok. A gazdasági reform megvalósításához olyan átgondolt stratégiát kell kidolgoznunk, amely elejét veheti az infláció veszélyének, és segítené a jogi szociális bizton­ság megtartását. Ezt joggal elvárja minden dolgozó és állampolgári kol­lektíva. Reális szocializmusképet Szükségesnek tartom hangsú­lyozni - folytatta a párt elnöke - azt a rendkívül jelentős gondot, hogy valódi demokrácia nélkül elképzel­hetetlen a szocializmus. Érvényes azonban fordítva is, hogy a valódi szocializmus nélkül nem lehet teljes a demokrácia sem. Ezt a tapasztala­tot erősíti meg az európai fejlődés is. Úgy véljük a dolgozók érdeke az, hogy bizonyítást nyerjen: a demokrá­cia és a szocializmus nem csak összehangolható, de kölcsönösen feltételezik is egymást. Ezzel kap­csolatban úgy vettem észre, hogy jelenleg legmarkánsabban nálunk a szocializmus fogalmának és tartal­mának kérdése merül fel. Sokan vívmányait természetesnek tartják, ugyanakkor a szocializmus fogalmát elsősorban a deformációkkal kap­csolják össze. Erőfeszítéseink sike­rének egyik fő forrása lehet, ha a szocializmus fogalmát megtisztít­juk és megújítjuk. Ebben a folyamat­ban szövetségeseket kell keresnünk minden szocialista mozgalom sorai­ból és az egyenlőség alapján együtt kell működni velük. Szükséges azonban az is, hogy a szocializmus­nak valóban tudományos és reális tartalmat adjunk és megszabadítsuk a rá rakódott dogmatizmustól, utó­piáktól, illúzióktól, spekulációktól. Erre a kérdésre kell összponosíta­ÚJ SZÚ 5« 1990. I. 10. A CSKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Ladislav ADAMEC, a CSKP elnöke, Vasil MOHORITA, a CSKP KB első titkára, František ADÁMEK szakelőadó, Prága, Milan ALEXOVIČ Járási Népművelési Központ igazgatója, Kelet-szlovákiai kerület, Vladimír ŠTVRTNÍČEK munkás, Dél­morvaországi kerület, Jaromír GEBAS az Óriáshegységi Nemzeti Park igazgató­helyettese, Kelet-csehországi kerület, Václav HABART bányász, Nyugat-csehor­szági kerület, HRALA Éva tervező, Nyugat-szlovákiai kerület, Pavol KANIS, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának titkára, Peter KNEPPO tudományos dolgozó, Pozsony, Libor KOSTYA, katonatiszt, Dél-csehországi kerület, Marián KOVÁČ SZISZ JB elnöke, Kelet-szlovákiai kerület, Jiŕí MACHALÍK egyetemi docens, Észak-morvaországi kerület, Libor NEJEDLÝ villanyszerelő, Észak-csehországi kerület, Zdenka NOCAROVÁ szakszervezeti üzemi bizottság elnöke, Közép­csehországi kerület, Petr NOVOTNÝ színházi rendező és művészeti vezető, Prága, Josef PINTA hnb elnök. Dél-csehországi kerület, Rudolf REINER városi politikai iskola igazgatója, Prága, šimon SVITOK SZLKP JB elnöke, Prievidza, Ondrej ŠALING a CSKP rendkívüli kongresszusáig a KB titkára, Ján ŠIROKÝ, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának elnöke, Vladimír TOLAR efsz elnök, Kelet-csehor­, szági kerület, Marie VILDOVÁ tanítónő, Közép-csehországi kerület, Peter WEISS, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának titkára. A CSKP KB titkárai František ADÁMEK, Jírí MACHALÍK, Ondrej ŠALING. nunk az aktuális elméleti munkát, amelyhez meg kell nyernünk a szo­cialista orientációjú értelmiséget. Mély meggyőződésünk, hogy a szo­cializmus nem halott, hanem éppen ellenkezőleg reális erőt, vonzó alter­natívát jelent. Ebből a szempontból elkerülhe­tetlen, hogy rávilágítsunk pártunk és a többi kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali párton viszonyára is itthon és külföl­dön. Rendkívül fontos a sokoldalú kapcsolatok fejlesztése az SZKP­val. Szándékozunk egy olyan mun­kahelyet is kialakítani minél előbb, amely a többi baloldali párttal együtt a szocializmus elméletének kérdé­sével foglalkozna. Nem eshetünk abba a hibába, hogy a demokratizmus elveit csak hangoztatjuk, de érvényesítésüket másoktól várnánk el. És akár tetszik, akár nem ezt valakinek semmiféle okból nem fogjuk korlátozni a de­mokrácia elveinek érvényesítését a párton belül. Ez azonban nem öncélúság, hanem egyetlen útja an­nak, hogy az új gondolatok, kezde­ményezések érvényesüljenek a problémák megoldásában. Esze­rint végzi majd munkáját az új köz­ponti bizottság is, amely nagyrészt új emberekből a nyilvánosság előtt kevésbé ismert párttagokból áll. Ezért fontos, hogy nézeteiket min­denki megismerje. Nem folytathatjuk azt a gyakorlatot, amelyben a pártot gyakorlatilag csak az elnökség ké­pezte. A központi bizottság tagjainak rendszeresen találkozniuk kell a pártszervezetek tagjaival, állandó­an írniuk kell a pártsajtóba. Ma a politikai munka sikerének egyik feltétele, hogy képesek le­gyünk megérteni egymást. Bármifé­le önimádat vagy fennhéjázás elide­geníti az embereket. A szektásság pedig a válság időszakában a legna­gyobb veszélyt jelenti a bizalommal és a tekintéllyel szemben. Mint már említettem - folytatta Ladislav Adamec - a párt megkezd­te sorainak a megtisztítását. Javas­lom, hogy a bizottság, amelyet e cél­ból választunk meg, azonnal kezdje meg munkáját és zárja le azoknak az eseteknek a vizsgálatát, amelye­ket a hatalommal való visszaélés, a személyes meggazdagodás és a korrupció eseteinek vizsgálatával kezdtünk, a volt központi bizottság egyes vezető funkcionáriusaival kapcsolatban. Akikről bebizonyoso­dik, hogy felelősek a társadalom és a párt válságáért, hogy bepiszkítot­ták a szocializmus eszméit, elvesztik a jogukat arra, hogy a párt tagjai legyenek. Senki se számítson elné­zésre sem most, sem a jövőben az ilyen esetekkel kapcsolatban. Az utóbbi hetekben a pártszerve­zetek sok helyen kivonultak a mun­kahelyekről, de ez nem jelentheti azt, hogy a párttagok a továbbiak­ban nem lennének érdekelve a mun­kakörülmények és a bérek javításá­ban egy-egy munkahelyen. Éppen ellenkezőleg a piaci mechanizmus érvényesítése ezt meg fogja kívánni. Demokratikus választási versenyt Ma azonban már világos, hogy a politikai fejlődés súlypontja a leg­közelebbi időszakban az általános választásokra való felkészülésre és a választási kampányra helyeződik át. Úgy véljük mindenki érdeke, hogy ezt a kampányt a politikai kul­túra és a tolerancia jellemezze. Le­gyen a választási kampány demok­ratikus versenye a jobb programok­nak, a felkészültebb embereknek. Ehhez mi szívesen hozzájárulunk, de másoktól is ilyen alapállást vá­runk el. Ezzel együtt elkerülhetetlen, hogy intenzív agitációt, propaganda­munkát fejtsünk ki, hogy minél szé­lesebb körben terjesszük akcióprog­ramunk gondolatait, hogy megnyer­jük ennek a szükséges támogatást és szimpátiát. A legközelebbi hetek­ben, hónapokban sok minden eldől nálunk, éppen ezért minden elve­szett nap gyengíti tekintélyünket, befolyásunkat. Annak az évnek az első napjaiban, amellyel egy évszá­zad és egy évezred utolsó évtizedé­be is léptünk, tudatosítsuk, mire kö­telez bennünket a szocializmus esz­méje. Döntsük el, hogy ennek szel­lemében mit teszünk ma s mit hol­nap, a jobb életért, hazánk felvirá­goztatásáért. -Tudvalevő, hogy a parasztem­ber soha nem volt politizáló típus - kezdte a beszélgetést Lészkó György mérnök, az alsószecsei (Dolná Seč) Garamvölgye Efsz el­nöke. - Örökösen a természeti vi­szonyoktól függött, állandó bizony­talanságban élt. Ebben a túlfűtött, sajnos a politikai és személyes indu­latoktól sem mentes időszakban az emberek többsége, főleg a tapasz­taltabbak, amolyan várakozó állás­pontra helyezkednek. Megvárják, hogy az új mezőgazdasági párt mi­ként fog működni. Elsősorban azt figyelik árgus szemmel, kik lépnek be az új pártba. Mert a személyes tekintélynek, hitelnek nagy súlya van. Most, amikor évszázados bei­degződéseket kell rendkívül rövid idő alatt megszüntetni vagy megvál­toztatni, meghatározónak tartom, hogy kik emelik magasra az új párt zászlaját. Szövetkezetünkben a fia­talok kezdeményezik a szervezke­dést, amit én is, a vezetőség is támogat. A leendő párt dokumentu­mait sokszorosítottuk és a munka­helyeken kifüggesztettük. Tudomá­som szerint eddig heten jelentkeztek a mezőgazdasági pártba, többsé­gükben fiatalok. In 11::;Í'-..Í. ü *f • f F > K*.*, tí i Mm jďlIlH iiliillfflfflffijffi Kúcs Sándor mérnök agronó­mus egyike a hét jelentkezőnek. Hu­szonéves fiatalember. Vajon mit vár az új párttól? - Elsősorban azért jelentkeztem tagnak, mert úgy érzem, a mező­gazdaságban is szükség van válto­zásokra. Ki más vállalhatná az érde­keink képviseletét, ha nem az új párt. Környezetemben a fiatalok kö­zött érdeklődés mutatkozik iránta, bár még sokan óvatosak. Tőlünk, de az új párt vezetésétől is függ, hogy a karrieristák ne kapjanak életteret, személyes ambícióik érdekében ne használhassák ki a tagságukat. Úgy érzem, ha rövidesen tisztázódnak az erőviszonyok a társadalomban, és itt, a szövetkezetben is, és az új párt programja közismertté válik, egyre több fiatalt üdvözölhetünk majd so­rainkban. A Lévai (Levice) járásban a báti (Bátovce) szövetkezetben működik a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt járási előkészítő bizottsága. Az el­nöki teendők ellátásával Ján Seneši mérnököt bízták meg. - Nemrégiben nálunk zajlott le a mezőgazdasági üzemek vezetői­nek első közös tanácskozása, ame­lyen Pavol Delinga és Cyril Morav­čík, az országos előkészítő bizott­ság tagjai beszámoltak az elképze­lésekről és a legsürgősebb tenniva­lókról. A járási előkészítő bizottság feladata, hogy minden érdeklődőnek széles körű felvilágosítást nyújtson. Azt tapasztaltuk, hogy a járásban kevés ember akad, aki vállalná a szervezéssel kapcsolatos felada­tokat. A többség várakozó álláspont­ra helyezkedik. Még mindig a kom­munista párt struktúrájában gondol­kodnak, sokan úgy hiszik, ez a párt is ugyanúgy dolgozik majd. Szövet­kezetünkben már megalakult a me­zőgazdasági párt alapszervezete, egyelőre azonban csak a techniku­sok közül léptek be öten. Az egysze­rű emberek még várnak, miként ala­kul az új párt, kik lesznek a tagjai, mit kínál és miért fog síkra szállni. Járásunkban négy-öt üzemről tu­dunk, ahol szintén létrejött az alap­szervezet. Jelenleg azon dolgozunk, hogy az emberek mindenütt megis­merkedjenek a leendő párt program­jával. Kysel Dániel, a szövetkezet fő­agronómusa szintén támogatja a szervezkedőket. - Az embereknek meg kell ma­gyaráznunk az alapvető célokat, a pluralista demokrácia lényegét. Pontosabb képet kell kialakítaniuk a pártról, mert csak ennek alapján dönthetnek a belépésről. Az új párt szerintem azért is fontos, hogy a mezőgazdaság és a környezetvé­delem kapcsolatát érintő kérdések­ben hatékonyabban tudjon állást foglalni. A szövetkezet javítóműhelyében Jozef Pacher gépkocsivezetőtől kérdeztem, mi a véleménye az új mezőgazdasági pártról. - Egyáltalán nem látom értelmét az új párt megalakításának - mond­ta. - Félek, hogy munka helyett megint politizálni fogunk. A paraszt­pártiak, a kommunisták és más párt­beliek egymásra fognak mutogatni. Én a kommunista párt tagja vagyok, engem egyelőre nem győztek meg a mezőgazdasági párt programjá­nak helyességéről. Szerintem fenn­áll- a veszély, hogy egy új párt létre­hozásával az ügyeskedők akarják megsütni a saját pecsenyéjüket a közös tűznél. Miroslav Beňo fiatal gépjavító. Már hallott az új pártról, de még nem döntött, nem dönthetett, mert nem ismeri tökéletesen a párt programját. Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy valaki érthetően, hétköz­napi nyelven elmagyarázza, mit is akar az új párt. - Majd akkor lépünk be, ha látni fogjuk, hogy valóban a mi érdekein­ket képviseli, s meggyőződünk róla, hogy komolyan gondolja, amit hirdet - mondta egyebek között Jozef Tosal. Michal Harmady már nem hisz semmilyen pártnak. - Sok mindent átéltem, legjobb, ha az ember mindenféle párton kívül marad. Én már csak abban hiszek, amit hazaviszek - vallotta. Daniel Herka így nyilatkozott: - 1961 -tői a napokig voltam tagja a CSKP-nak. Közel harminc év alatt csak akkor ismerték el, hogy párttag vagyok, amikor a tagilletéket kellett fizetni. Egyszerűen nem számítottak a véleményemre. Mi, sorkommunis­ták nem járhattunk külön szanatóriu­mokba, pedig a mi csontjainkra is ráfért volna egy kis masszázs - né­zett idősebb kollégáira, akik helyes­lően bólogattak. - Most látok esélyt arra, hogy a mezőgazdasági párt valóban a mi érdekeinket képviselje. Ehhez azonban ki kell vívni a bizal­mat. Én még várok. Ha bebizonyo­sodik, hogy az új párt által hirdetett elvek fedni fogják a valóságot, akkor belépek. De csakis akkor, mert ke­serű tapasztalatok révén jöttem rá, nem szabad hinni a szép szavak­nak.. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Fontosabb dolgunk nincs? Gyermekkorom óta olvasom az Új Szót, de még soha nem írtam maguknak. Most is hosz­szas töprengés után szántam rá magam az írásra. Tánczos Tibor „elvtárs" Szükség van-e a me­zőgazdasági pártra? című cikkét olvasva döntöttem úgy, hogy ki­mondom a véleményem. Háromszor elolvastam a cik­ket, tulajdonképpen egyet is ér­tek vele. Csupán azt nem értem, miért ilyesmin - történelmi ta­pasztalatokon, meg hogy kell-e mezőgazdasági párt vagy sem - vívódnak (vívódunk) a csiliz­radványi Csilizköz Efsz-ben? Vajon nem azon kellene elgon­dolkozni, hogy ezt az 1974-ben egyesült, nyolc vagy tíz éven át fölöttébb jól menő szövetkezetet kik juttatták - vezették? - a csőd szélére? .Merthogy ma igenis ott tartunk. Négy évvel ezelőtt Ha­lász János elnök a zárszámadó közgyűlésen azzal büszkélke­dett, hogy „ha három évig sem­mit sem terem a föld, akkor is tudunk fizetni". A föld termett, a kimutatások szerint mindig mindent száz százalék fölött tel­jesítettünk, most mégis lépten­nyomon azt halljuk, mínuszban áll a szövetkezet. Én tizenöt éve dolgozom a Csilizköz Efsz-ben. Kőműves vagyok, s ki merem mondani, hogy a másfél évtized alatt senki nem volt kíváncsi a csilizköz i földművesek véleményére. Most sem tudom, kíváncsi-e rá példá­ul a szövetkezetünk vezetősége? Csupán a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy Tánczos Ti­bor ugyancsak tizenöt éven át volt szövetkezetünk pártszerve­zetének az elnöke. SEBŐ FERENC Még fontolgatják a döntést

Next

/
Oldalképek
Tartalom