Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám, szombat

Választások még az első félévben (ČSTK) - A prágai Valdštejn-palotá­ban tegnap délután tartották meg a politi­kai kerekasztal-megbeszélések újabb for­dulóját. A tanácskozás résztvevői a de­cember 22-én sorra került találkozón jó­váhagyott határozatokkal összhangban kiemelték, hogy minden szinten fel kell újítani a képviselő-testületeket. Ezzel összefüggésben áttekintették a képvise­lők visszahívásáról, illetve megválasztá­sáról szóló alkotmánytörvény javaslatát. Egyúttal megismerkedtek a szabad, de­mokratikus választások jogi szabályozá­sára vonatkozó első javaslatokkal is. Arra a követeztetésre jutottak, hogy a törvény­hozó-testületekbe való választásokat még az első félévben meg kell tartani, a helyi képviselő-testületekbe való vá­lasztásokat pedig valamivel később, ami­kor a társadalomban megfelelő politikai légkör alakul ki. A kerekasztal-tanácsko­zás résztvevői a nemzeti bizottságok jó tevékenységét tekintik az állami mecha­nizmus működése és a képviseleti de­mokrácia fejlesztése elengedhetetlen fel­tételének. A következő találkozóra január 11 -én kerül sor. Több mint 500 tanút hallgattak ki Štépánon kívül más polgári személyek nem gyanúsíthatok bűncselekmények elkövetésével (ČSTK) - A november 17-i prágai események kivizsgálására felügyelő parlamenti bizottság tagjait tegnap a legfőbb ügyészség munkatársai tájékoztatták az általuk folytatott vizsgálat eddigi eredményeiről. Amint azt közvetlenül a tanácskozás után Petr Díté alezredes, katonai ügyész a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, csütörtö­kön bűnvádi eljárás indult a Nemzet­biztonsági Testület további tagja, egy főtörzsőrmester ellen. Hozzátet­te, hogy a rendőrt vizsgálati fogság­ba helyezték. Azt is közölte, hogy a legfőbb ügyészség katonai szak­értői által kihallgatott több mint 500 tanú vallomásáról már mintegy 4 ezer oldalas jegyzőkönyv készült. A vizsgálatban 17 ügyész és nyo­mozótiszt vesz részt, é5 a jövő héten a csoport további két taggal bővül. - A vádlottak nincsenek kitéve semmilyen nyomásnak, kihallgatá­suk ügyvéd jelenlétében folyik - hangsúlyozta. Az alezredes meg­erősítette, hogy Bohumil Carda ve­zérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Testület egykori prágai és közép­csehországi kerületi parancsnokát ugyancsak kihallgatták már. A parlamenti bizottság tanácsko­zásán a legfőbb ügyészség munka­társai elmondták, hogy a rendelke­zésükre álló anyagok közül egyik sem támasztja alá, hogy Miroslav Štépánon, a CSKP Prágai Városi Kapek: öngyilkos akartam lenni (ČSTK) - A Polgári Fórum tegnapi rádióműsorában hangzott el, hogy rejté­lyes módon eltűnt a Kapek-esetre vonat­kozó audiókazetta. Amint azt lapunk pén­teki számában közöltük, Antonín Kapek­ra fejsérüléssel találtak rá lányának a Rokycanyi járásban levő üdülőháza kö­zelében. Ezzel összefüggésben Jaroslav Bárta járási ügyész interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának: „Igen, létezik ilyen magnókazetta, de nem tűnt el. A vizsgálatról készülő iratok részét képe­zi. Tartalma azonban magánjellegű. Én leginkább egy búcsúlevélhez hasonlíta­nám. A kazettán nincs semmi szenzációs, mint ahogy azt a közvélemény gondolná. Antonín Kapek él, ezért rajta múlik a hangfelvétel további sorsa." A kazettán kívül további tények is is­meretesek, amelyek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az egykori párttisztségvi­selő öngyilkosságot kísérelt meg. - Anto­nín Kapekot régóta ismerem - mondotta Jirí Fait százados, a radnicei rendőrőrs parancsnoka. - Még az eset előtt telefo­nált nekem, s egyebek között felkért, hogy menjek az üdülőházhoz, ott az ajtó mellett egy faládában megtalálom a kazettát, s azt adjam át valamelyik hozzátartozójá­nak. Hozzátette, hogy már régóta pszi­chikai nyomást gyakorolnak rá, s véget vet életének. Egyúttal figyelmeztetett, hogy tűzoltókat hívjak a helyszínre. (Ka­pekre egy égő szénatároló mellett buk­kantak rá.) A kezelőorvos elmondta: Ka­pek közölte vele, hogy öngyilkosságot akart elkövetni. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. Antonín Kapek egészségi állapota még nem engedi meg, hogy vallomást tegyen. Mit is akarnak valójában? (Folytatás az 1. oldalról) engedjük az amnesztiáltakat, féle­lemmel jár az utcákon. A frissen szabadultak a vasútállomáson erő­szakoskodtak, hangoskodtak és durváskodtak a várakozókkal. Pedig mi igyekeztünk saját autóbuszaink­kal még az éjszaka folyamán elszál­lítani a szabadulókat azzal a szán­dékkal, hogy ne csoportosuljanak, S ne garázdálkodjanak. Sajnos... Mialatt beszélgettünk, autóbuszo­kon erősítés érkezett Pozsonyból, Nagyszombatból, Zselizről, Nyitráról és Besztercebányáról, személyau­tókon és kerékpárokon érkeztek a mozgósított alkalmazottak is. - Mi készül? - próbáltam meg­tudni az őrségtől. Ismét telefonkap­csolat, majd a parancsnok közvetítő útján azt üzeni, egyelőre a helyzet olyan, hogy nem tud fogadni. Köz­ben újabb erősítés érkezik és biz­tonsági okokból néhány mentőautó is. Nem tudjuk, mi történik a börtön területén. Az adó-vevő készülékből itt-ott hangok hallatszanak: .. az elí­télteknek kenyeret kell vinni..., ...a kint állók kabátot akarnak..., a he­tesből menj a kettesbe - a nem beavatottaknak semmitmondó, ám biztosan fontos üzenetek. Délben megérkezik egy fekete T 613-as az SZNT képviselőivel, amiből arra kö­vetkeztethetünk, az elítéltekkel tár­gyalni kívánnak. Vagy az elítéltek követelték ezt?! Fázik a kezünk, a lábunk, szótla­nul topogunk a fagyos hidegben. Nem értjük, a súlyos tettekért elítél­tek mit is akarnak tulajdonképpen? Büntetlenül ölni, rabolni, erőszakos­kodni? A gyengéd forradalom jegyé­ben? A demokrácia jelszava alatt? Meg szeretnék szüntetni a vissza­eső bűnözőket érintő súlyosabb bün­tetéseket? De hát a tettekért felelni kell minden társadalmi rendszerben! Az elítéltek azt követelik, hogy fo­gadja be őket a társadalom, miköz­ben nem tudatosítják, hogy ez a tár­sadalom, ezek az állampolgárok elí­télik az erőszakot. Az elítéltek, de a szabadon bocsátottak erőszakát is. Tudom, meg kellett volna szólal­tatnom a lázadókat is, akik hajlan­dók lettek volna fogadni. Biztonsá­gom érdekében a büntetésvégrehaj­tó intézet vezetősége ezt nem enge­délyezte. Talán majd ha lecsillapod­nak a végsőkig felkorbácsolt indula­tok... PÉTERFI SZONYA A kulturális együttműködésről (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap a prágai várban fogadta Erhard Busekot, az Oszt­rák Köztársaság tudományügyi és kutatási miniszterét. A tanácskozá­son - amelyen mindenekelőtt a kul­turális együttműködés bővítéséről volt szó - Günther Engelmayer bécsi tanácsos és Kari Peterlik prá­gai osztrák nagykövet is részt vett. Az osztrák miniszterrel tegnap Ján Čarnogurský, a szövetségi mi­niszterelnök első helyettese is meg­beszélést folytatott. Nemzetközi sajtóértekezlet a romániai magyarságról Bizottságának volt vezető titkárán kívül más polgári személyek is gya­núsíthatok bűncselekmények elkö­vetésével. Štépán ellen a november 17-i rendkívüli közbiztonsági akció­ba való beavatkozás miatt közéleti tisztségviselő jogkörével való visz­szaélésért indult bűnvádi eljárás. Alapos gyanú merült fel, hogy Šté­pán hasonlóan más közbiztonsági akciókba is beavatkozott 1988 októ­bere és 1989 novembere között. Egyes esetekben Miroslav Štépánt közéleti tisztségviselőnek tekintik, - míg másokban nem. A vádemelés ténye azonban még nem határozza meg, hogy valójában milyen mérté­kű a felelőssége. Ez csak a további vizsgálatok során állapítható meg pontosan, s végérvényesen termé­szetesen a bíróság fog dönteni. Arra a kérdésre válaszolva, vajon feltételezhető-e, hogy a bírósági tár­gyalás nyilvános lesz-e, a legfőbb ügyészség katonai és polgári szak­értői egybehangzóan kiemelték, hogy nem látnak semmi okot, amely miatt a tárgyalás nem lehetne nyil­vános. Bár, az utolsó szót az ügyben a bírák mondják ki. Végezetül az egyik polgári szak­értő hangsúlyozta, hogy a vizsgálat nyitott módon folyik, és biztosította a sajtóiroda munkatársát, hogy az illetékesek semmit sem akarnak vé­ka alá rejteni. Diplomata fogadása (ČSTK) - Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap fogadta Jósé Luis Dicento Balles­tert, Spanyolország prágai nagykö­vetét. A baráti légkörben lezajlott talál­kozón egyebek között áttekintették a csehszlovák-spanyol parlamenti kapcsolatok további bővítésével összefüggő kérdéseket is. A spanyol diplomatával tegnap a prágai Černín-palotában Jirí Dienstbier külügyminiszter is folyta­tott megbeszélést. A találkozón a két ország közötti együttműködés fej­lesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. Mindig az igazat (Folytatás az 1. oldalról) író-szövetség jövőbeni tevékenysé­gével kapcsolatban többen hangsú­lyozták a nemzeti kisebbségek he­lyének pontos meghatározását is. Csanaky Eleonóra, a Hét szer­kesztője jelentette be a vita kereté­ben a kongresszusnak, hogy az új szervezeten belül megalakul a cseh­szlovákiai magyar újságírók egyesü­lete. Éspedig azzal a céllal, hogy felkarolja tagjainak sajátos problé­máit, melyeket a közelmúltban fel­oszlatott újságírói nemzetiségi ta­nács működési formái között nem lehetett megoldani. Persze az egye­sületi tagság nem zárja majd ki, hogy az új szövetség bármely más szervezetének (klubjának) stb. tevé­kenységébe is bekapcsolódjanak tagjai. (Az alakuló gyűlés január 19­én lesz a Csemadok KB nagytermé­ben 9.00 órai kezdettel. A tanácskozás további részében a küldöttek az új szervezet elneve­zésére szavaztak. Először szava­zattöbbséggel a Szlovákiai Újság­írók Szindikátusa (Syndikát noviná­rov Slovenska) elnevezés mellett döntöttek. Hosszadalmas nyelvi vita bontakozott ki ezzel kapcsolatban, miközben az érvelők hangsúlyozták, hogy a helyes - Szlovák Újságíró­szindikátus - elnevezéssel semmi­képpen sem eshet csorba a nemzeti kisebbségek szindikátuson belüli jo­gain. Az érvek hatására - újabb szavazással - az utóbb említett el­nevezést fogadta el a tanácskozás. Lapzártáig a tanácskozás nem ért véget. -pg­Folytatódhat a KGST munkája? (ČSTK) - A CSKP KB szociális és gazdasági osztálya tegnap állásfog­lalást adott ki a KGST tevékenysé­gével összefüggésben. Ebben em­lékeztet arra, hogy Csehszlovákia már'számos progresszív javaslatot tett a KGST munkájának racionali­zálására és az együttműködés haté­konyságának növelésére. A CSKP KB osztályának vélemé­nye a következő: Annak érdekében, hogy a KGST képes legyen betölteni a szociális és gazdasági fejlesztés intenzifikációja fontos tényezőjének szerepét, elengedhetetlen a szerve­zeti szabályzat módosítása és az eddig aláírt szerződések, megálla­podások átértékelése. Ezt teljesítve az osztály úgy véli, hogy a követke­ző időszakban folytatódhat a KGST munkája. A jelenlegi körülmények miatt, a KGST-n belüli együttműködés progresszív formáinak fejlesztésé­vel, fokozatosan meg kell teremteni a szükséges feltételeket a nemzet­közi munkamegosztásba való be­kapcsolódáshoz - szögezi le a CSKP KB osztályának állásfogla­lása. (Folytatás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón felszólalt Fazekas János is, aki a nyolcvanas évek elejéig tagja volt az ország legfelsőbb vezetésé­nek, majd a Ceausescuval való nézetelté­rések miatt - másokhoz hasonlóan - neki is távoznia kellett. Felszólalásában egye­bek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság érdekeit nemcsak szavakban, kijelentésekben, de sokkal konkrétabb formában és határozottabban kell különböző intézkedésekkel biztosíta­ni. Nézete szerint szükséges egy magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettes, továbbá miniszterhelyetteseket kell kine­vezni a magyarok közül például a belügy­minisztériumban, az iskolaügyben és így tovább. A Nemzetmentési Front Tanácsának csütörtöki ülésén Domokos Géza javasol­ta, hogy a testület fogadjon el egy elvi nyilatkozatot a nemzetiségi kapcsolatok­ról. Értesüléseim szerint ebben a doku­mentumban lényegében három fontos dolog lesz kinyilvánítva: 1: Romániában következetesen be kell tartani a nemzeti­ségi jogokat. 2. A parlament fogadjon el nemzetiségi törvényt. 3. Jöjjön létre egy nemzetiségi minisztérium. Ezen az ülésen a fő téma a román gazdaság helyzete volt. Petru Roman kormányelnök elmondta, hogy a román gazdaság jelenleg mély válságban van, s hatékony működését több tényező is gátolja. A mostani román kormány ezért fő feladatának a válságból kivezető út keresését tekinti. Roman elmondta, a legfontosabb konkrét feladat az, hogy a lehetőségek szerint minél jobban kielégítsék a lakos­ság alapvető szükségleteit. Ez még a kö­zeljövőben is nagy gond lesz, amellyel a kormánynak foglalkoznia kell. Ceauses­cu rendszere az ország lakosságának életkörülményeivel reálisan már több mint tizenöt éve nem foglalkozott, s inkább rontotta azokat. Az utóbbi napokban nö­vekedett a lakosságnak nyújtott villamos­és hőenergia, valamint a földgáz mennyi­sége, mintegy 40-45 százalékkal. Romá­niának azonban ezen a területen nemzet­közi segítségre van szüksége. „Elsősor­ban a szomszédos országokra számí­tunk, s már tárgyaltunk is velük" - mondta Roman. A jövő év első negyedében mint­egy 33 százalékkal növekednek az élel­miszerszállítások a lakosság számára. Külföldről ugyanakkor 125 millió dollár és 155 millió rubel értékben fognak behozni élelmiszert, de néhány műszaki cikket is. Az elmúlt években dollárt ilyen célra nem költöttek. A rubelelszámolású behozatal értéke 3,5-ször nagyobb mint a tavalyi év megfelelő időszakában. A kormányelnök hangsúlyozta, hogy az ország gazdaságát a súlyos problé­mák miatt nem lehet gyorsan decentrali­zálni. Távlatilag azonban Románia is ter­vezi a központosítás felszámolását. A kormány foglalkozik a régi rendszer sok gazdaságtalan nagyberuházásának a kérdésével is. A külkereskedelem mér­lege aránylag kiegyensúlyozott. Románi­ának félmilliárd dollár tartozása, és mint­egy 2,5 milliárd dollár követelése van külföldi partnereivel szemben. A jövőben szükséges lesz gépek, berendezések, műszaki cikkek és részben technológiák nagyarányú behozatalára is. A korábbi vezetés ezzel a problémával egyáltal nem foglalkozott. A katonaság ezentúl már nem fog olcsó munkaerőként szolgálni, s visszatér a kaszárnyákba. Az ülésen szót kért Mircea Dinescu az ismert, korábban disszidens román költő is. Rámutatott arra, hogy a Nemzet­mentési Front különböző szintű tanácsai­ba sok kompromittált ember is bekerült, s a lakosság sok helyen elégedetlen, mert ezek az emberek nem élveznek bizalmat. Ion Iliescu elnök erre válaszolva hangsú­lyozta: a problémát napirenden tartják, megtárgyalják. A lakosságnak mindenütt újra fel kell mérnie a helyzetet és intéz­kednie, hogy minden szervben olyan em­berek legyenek, akikben a nép megbí­zik. KOKESJÁNOS Feszültségekre is számítani lehet (Folytatás az 1. oldalról) olyan radikális mint a csehszlovák. S ha Prága a szervezet feloszlatását fogja követelni, Varsó azt nem fogja támogatni. A francia lap szerint Len­gyelország álláspontja az, hogy a kelet-európai országoknak* szük­ségük van egy regionális gazdasági struktúrára. Ezt követően azt fejte­geti, hogy Szófiában alkalom nyílik a „számlák kiegyenlítésére" a Szovjetunió és azon országok kö­zött, amelyek ugyan emancipálód­nak a piacgazdaság felé vezető úton, mégis gazdasági „szatelitek­nek" tekinthetők. A Prága által meg­indított támadás megadja a hangne­met, bár kétségtelen, hogy csak a politikai pozíciók megfogalmazá­sáról van szó néhány nappal a ta­nácskozás előtt. Lengyelország óvatossága pedig jelzi, sokkal in­kább a KGST „reformjáról" fognak vitatkozni, nem pedig a „radikális forradalomról". A brit Financial Times szerint tekintet nélkül a csehszlovák és a lengyel álláspontra, egyelőre még mindig a Szovjetunió az, amely Ke­let-Európába a legtöbb nyersanya­got szállítja, s ez lesz a döntő. Utalt arra, hogy a szovjet hírmagyarázók csütörtökön kizárták a KGST felszá­molásának lehetőségét, mondván: a tagországok kapcsolatai olyan szorosak, hogy nem lehet azonnal megszakítani azokat. A szovjet kőo­laj ugyanis azonnal eladható ke­mény valutáért is, s Csehszlovákia és az NDK egész iparágazatai függ­nek a szovjet piactól. A Szovjetszkaja Rosszija szerint a jelenlegi helyzet különlegességét az adja meg, hogy a KGST-n belül egy országcsoport rendkívül radiká­lis javaslatokat tesz a gazdaság pia­ci alapokon történő reformjára, de még nincsenek olyan országok, amelyek gazdaságát a piaci mecha­nizmus szabályozná. A lap figyel­meztet arra, hogy a KGST kereté­ben a nemzeti piacok formálása csak lassan és egyenlőtlenül halad. Ezért teljesen normálisnak kell te­kinteni az arra leginkább felkészült országok közötti piaci kapcsolatok fejlődésének a gyorsítását csakúgy, mint az olyan egyoldalú intézkedé­seket, amelyek az integrációs part­nerek előtt megnyitnák a nemzeti piacokat. Szükség van a KGST-n belüli munkamegosztás átalakításá­ra, ugyanakkor igazságosabban kell az egyes tagországok között elosz­tani a költségeket is - hangsúlyozta a szovjet napilap. EGY ORVOSI KONZÍLIUM jelentésére hivatkozva tegnap Berlinben a legfőbb ügyészség közölte, Erich Honecker egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy vizsgálati fogságban tartsák. A 77 éves volt párt- és állami vezető veséin kóros daganatokat fedeztek fel, s nem­csak állandó orvosi felügyeletre van szük­sége, hanem azonnali operációra is. MAX STREIBL, a bajor tartományi kor­mány elnöke közölte, azzal számolnak, hogy a határok megnyitása Csehszlováki­ával és az NDK-val az NSZK e tagköztár­saságának milliárdos kiadásokat fog je­lenteni. Azt kérte Kohl kancellártól, a szö­vetségi kormány vizsgálja meg, hogy Bonn miként járulhatna hozzá e költsé­gekhez. MEGKEZDŐDÖTT tegnap az egykori, USA-barát dél-vietnami rezsim képviselő­inek és hozzátartozóinak az Egyesült Ál­lamokba történő emigrálása. Ho Si Minh­városból Bangkokba utazott a vietnami kitelepülök első 150 fős csoportja. E hó­nap folyamán 700-an követik őket, s to­vábbi 2000-en már megkapták a kiutazási engedélyt. A hírek szerint félmillióan akar­nak letelepedni az USA-ban, ahol már eddig is egy millió vietnami él. SZADDAM HUSSZEIN iraki elnök teg­nap hárompontos rendezési javaslatot ajánlott Iránnak: az ENSZ égisze alatt kezdjenek tárgyalásokat Bagdadban és Teheránban, továbbá felszólított a sebe­sült hadifoglyok cseréjére, s arra, hogy nyissák meg a határokat, ami lehetővé tenné a két országban a szent helyek meglátogatását. NAGY-BRITANNIA 62 millió font ster­linget nyújt a lengyel zloty megszilárdítá­sához. Ez a brit kormány első térítésmen­tes hozzájárulása a lengyel pénzügyi és gazdasági gondok megoldásához. (Az összeg százmillió dollárnak felel meg, s elősegíti a lengyel pénz stabilizálásához szükséges egymilliárd dolláros tartalék létrehozását.) ROLAND DUMAS francia külügymi­niszter szerint jó lenne, ha a jogászok egy nemzetközi értekezleten megvitatnák, mi­ként lehetne megalkotni a „beavatkozási jogot" az olyan esetekre, amikor valamely országban veszélyeztetik az emberi jogo­kat és a demokráciát. VALTR KOMÁREK, a szövetségi mi­niszterelnök első helyettese tegnap a prá­gai Hrzán-palotában fogadta az amerikai Kongresszus küldöttségét, élén John J. La Falco szenátorral. ÚJJflft 2 1990. I. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom