Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám, szombat

Litván KP kontra Litván KP MIHAIL GORBACSOV a jövő hét közepén utazik Vilniusba (ČSTK) - A moszkvai rádió közölte, Mihail Gorbacsov január 10-12 között látogat Vilniusba. A már korábban bejelentett utazás végleges időpontját a Szovjetunió Legfelsőbb vezetője és Algirdas Brazauskas, a Litván KP KB első titkára közötti megbeszélés után közölték. Mint ismeretes, a litvániai köztársasági pártszervezet tavaly decemberben úgy döntött, elszakad az SZKP-tól. A Gorbacsov-látogatásról egyébként az SZKP KB rendkívüli ülésén határoztak. A Szovjetszkaja Rosszija saját kommentár nélkül közölte a lénye­gében kettészakadt köztársasági pártszervezet két képviselője közötti „párbeszédet". Gediminas Kirki­las, a Litván KP KB tagja, valamint Jonas Gurjackas, az SZKP plat­formján álló Litván KP ideiglenes központi bizottsága irodájának tagja lényegében eltérően értékelte a pártszervezet nemrég megtartott XX. kongresszusát (ezen követke­zett be a szakadás). A két fél között alapvető ellentétek mutatkoznak. Kirkilas szerint jelentősen növeke­dett a kommunista párt tekintélye, mivel képes volt beismerni hibáit és vállalni a felelősséget a múltért, ugyanakkor újszerűen közelítette meg a szocializmust, a történelem kérdéseit, a pártnak a társadalom­ban betöltött szerepét. Kirkilas nagy­ra értékelte az önállósult pártot Gor­bacsov részéről ért kritikát, illetve a legfelsőbb szovjet vezetőnek azt az eltökélt szándékát, hogy megért­se ezt a folyamatot. Nem tagadta, hogy a Litván KP jelentős mértékben azonosult a Sajudis (az átalakításért küzdő litvániai mozgalom) eszméi­vel, viszont hozzáfűzte, hogy a de­mokrácia eszméiről, a nemzeti és az egyetemes értékekről van szó. Gurjackas egész másként érté­kelte a vilniusi pártkongresszust, s hangsúlyozta, a Litván KP hűtlen lett a kommunista ideálokhoz és csupán játékszer a litvániai politikai porondon. Rámutatott, a pártszaka­dás ellen fellépő kommunistákat más politikai erők hevesen támad­ják. Azt is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió jelenlegi problémáit valamennyi kommunista párt és köztársaság közös erőfeszítéseivel lehet csak megoldani. A Litván KP vezetősége egyéb­ként a Gorbacsovval tartott csütörtö­ki megbeszélésen kérte az SZKP KB főtitkárától, hogy a pártszaka­dással kapcsolatos problémákat az SZKP őszi kongresszusán oldják meg. Ha az SZKP tiszteletben fogja tartani a köztársasági pártszerveze­tek önállóságát, akkor garantálva lesz az Észt KP önállósága is - je­lentette ki a tallinni központi bizott­sági ülésen Vajno Vjaljas elsőtitkár. Egyben rámutatott, hogy a Litván KP által választott út az észt párt szá­mára nem lehet követendő példa. Az Észt KP XX. kongresszusát márci­usra hívták össze, s ezen kell majd jóváhagyni a politikai irányvonalat és az alapszabályt. A párt számára to­vábbra is fő cél a szuverén és de­mokratikus Észtország felépítése. Nálunk is vannak eszmei ellentétek - mondotta Vjaljas -, helyenként szélsőséges nézetek is megnyilvá­nulnak. Az Észt KP önállósága azonban nem szabad hogy károsan hasson a köztársaság határain belül és azon túl létező politikai szövetsé­gesekre - hangoztatta a tallinni párt­vezető. xxx Mihail Gorbacsov elfoglaltsága miatt nem találkozhat Neil Kinnock­kal, aki január közepén utazik Moszkvába. A brit Munkáspárt veze­tőjét Leonyid Zamjatyin, a londoni szovjet nagykövet tájékoztatta arról, hogy a legfelsőbb szovjet vezető a külföldi politikusokkal tervezett va­lamennyi januári találkozóját le­mondta, mert az országban zajló politikai események megkövetelik személyes jelenlétét. A Nahicsevani ASZSZK-ban az azer­bajdzsán tüntetők miután 4 napig hiába próbálkoztak a szovjet-iráni határ meg­nyitásával, visszavonultak a határövezet­ből. Erről tegnap az Associated Press hírügynökség tájékoztatott, amely szerint szerdán újabb egységeket küldtek az övezetbe, azzal a céllal, hogy megakadá­lyozzák a tüntetőket az őrállomások és a jelzőberendezések rongálásában. Az azerbajdzsán-iráni határ nahicse­váni szakaszán az elmúlt napokban za­vargásokra került sor, amelyeket a TASZSZ hírügynökség szélsőséges megmozdulásnak nevezett. A nyugati hír­ügynökségek jelezték, talán az azerbaj­dzsán muzulmán nacionalisták próbálko­zásáról van szó, kapcsolatot kívánnak teremteni az iráni területen élő honfitársa­ikkal. Sevardnadze ma érkezik Bukarestbe A szovjet külügyminiszter beismerte: határozatlanok voltak (ČSTK) - A Ceausescu-rendszer azzal próbálta vádolni a Szovjetuniót és a Var­sói Szerződés többi országát, hogy kor­mányellenes akciókat szervez Romániá­ban és beavatkozik a román belügyekbe, mondotta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, a Komszomolszkaja Pravda című napilap számára adott nyi­latkozatában. Rámutatott továbbá: a Szovjetunió a romániai események kez­detén a gyakran egymásnak ellentmon­dásos tájékoztatások miatt határozatlan álláspontra helyezkedett. Ceausescu kor­mánya olyan feltételeket teremtett, ame­lyek gyakorlatilag lehetetlenné tették a nagykövetségek és a hírközlő eszközök munkatársainak rendes tevékenységét. Sevardnadze azonban emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió 'azonnal elismerte a Nemzetmentési Front Tanácsát és fel­vette vele a kapcsolatot. Az új román vezetés értékelte ezt a magatartást. Románia nagy érdeklődéssel várja Eduard Sevardnadze bukaresti látogatá­sát, mondotta Silviu Brucan, a Nemzet­mentési Front Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának tagja újságíróknak adott nyilat­kozatában. Tudjuk, Moszkvának érdeke, hogy pontos- információkat szerezzen a romániai eseményekről, többek között azért, mert Kelet-Európában a román forradalom egyedülálló volt - a politikai színtérről eltűnt a kommunista párt. Ro­mánia pedig elvárja a Szovjetuniótól, hogy energetikai segítséget nyújtson. Er­re már ígéretet kaptunk - hangsúlyozta Brucan professzor. NSZK Kötelező olvasmány lesz Havel beszéde? A nyugatnémet nyelvészek szövetsége indítványozta, hogy az iskolákban kötelező olvas­mányként vezessék be Václav Havelnak azt a beszédét, amely az NSZK-beli könyvkereskedők békedíjának átadásakor, 1989 októberében hangzott el. (Havel­nek tavaly ítélték oda a nagy tekintélynek örvendő díjat, de annak frankfurti átadásán nem lehetett jelen, mivel az akkori csehszlovák szervek nem enge­délyezték számára a kiutazást. Beszédét - Richard von Weiz­sácker szövetségi elnök és Hel­mut Kohl kancellár jelenlétében - Maximilian Schell színész-ren­dező olvasta fel.) . Bernhard Fluck, a nyelvész­szövetség elnöke a jelenlegi csehszlovák köztársasági elnök­höz intézett levelében megírta, hogy a német gimnáziumokon tanító pedagógusok meghatód­va olvasták beszédét, amelyben a szavak, a fogalmak és az érté­kek politikai célokra való kihasz­nálásának a veszélyeire mutatott rá, s az állampolgárok kritikus szellemének és éberségének fo­kozására szólított föl. (č) Sztrájk számos bolgár városban A kerekasztal résztvevői elvetik a népszavazást A BKP-n belül megalakult az Alternatív Fórum (ČSTK) - Bulgária számos váro­sában általános sztrájkot tartottak, tiltakozásul a török nemzetiségűek és a muzulmán vallásúak jogainak helyreállítása ellen. A szófiai rádió jelentése szerint a dél-bulgáriai Kardzsali városában (itt kezdődött néhány napja a tiltakozási hullám) zárva maradtak az üzletek és a gyá­rak, csak a pékségek, a tejgyárak és a kórházak dolgoztak. A sztrájk át­terjedt a szomszédos Haszkovra is, ahol - Kardzsalihoz hasonlóan - je­lentős török kisebbség él. Sumen, Targoviste és Várna úgyszintén sztrájkok színhelye volt. Ismeretes, az elmúlt napokban több városban tüntetéseket rendez­tek a török nemzetiségűek, illetve a muzulmán vallásúak jogainak (köztük a névhasználati jog) vissza­állítása ellen, de mellett is. Csütörtök este a szófiai parlament előtt több mint tízezren követelték a másfél millió bulgáriai török jogait biztosító döntés visszavonását. Néhány szá­zan a hideg ellenére a parlament épülete előtt töltötték az éjszakát. Sokan azt követelik, hogy a kormány írjon ki a kérdésről népszavazást. Ezzel kapcsolatban állásfoglalást adtak közre a kerekasztal-tárgyalá­sokat előkészítő megbeszélések résztvevői. A Kommunista Párt, Noriega nem önként adta meg magát... Vita az amerikai bíróság illetékességéről • Elutaztak Panamavárosból a kubai diplomaták (ČSTK) - Manuel Noriega panamai tábornok a miami szövetségi bíróságon elmondta, az amerikaiaknak nincs joguk arra, hogy eljárást indítsanak ellene. No­riega ügyvédjei közölték, ügyfelüket ille­gálisan és erőszakkal szállították az Egyesült Államokba, s az ellene felhozott vádak az USA területén kívüli tevékeny­ségével kapcsolatosak és politikailag mo­tiváltak. Ezért nem a miami bíróság illeté­kes dönteni a tábornok ügyében. Elmondták továbbá, Noriega azután adta meg magát az amerikai inváziós egységeknek, hogy közölték vele: az USA nyomására az új panamai kormány meg­szünteti a vatikáni képviselet diplomáciai státusát. Mint ismeretes, a panamai fegy­veres erők egykori főparancsnoka de­cember 24-én ezen a képviseleten kere­sett menedéket. Az amerikai katonák erő­szakos behatolása a misszió épületébe - erre minden bizonnyal sor került volna - emberéleteket veszélyeztetett volna. Ezt az állítást -<amely ellentétben áll a korábbi amerikai kijeletésekkel, hogy Noriega önként hagyta el a vatikáni képvi­seletet - tegnap Washingtonban meg­erősítette egy magasrangú amerikai kép­viselő is. Újságírókkal közölte: Jósé La­boa pápai nuncius, a vatikáni misszió vezetője ultimátumot adott Noriegának, hogy csütörtök délutánig hagyja el a kép­viselet épületét. A Reuter beszámolt Mark Cisnerosa sajtóértekezletéről. A Noriega kiadatásáról folyó tárgyalásokon részt vett amerikai tábornok már csütörtökön jelezte, az USA egységei készek behatol­ni a vatikáni misszió területére. Noriega ügyvédei írásban terjesztik elő kifogásaikat, s ezzel, a szakértők vélemé­nye szerint egy hosszadalmas és bonyo­lult folyamat kezdődött meg, amely több hónapig is eltarthat. Felvetődött a kérdés, az Egyesült Államok a Noriega-ellenes kampány után vajon képes-e az igaz­ságszolgáltatásra. Egy másik probléma: a tábornok, mint a CIA egykori ügynöke, az amerikai kormány számára kellemet­len ügyekről számolhat majd be. Ugyancsak a Reuter hírügynökség összegezte a latin-amerikai országok re­agálását. Hangsúlyozza, annak ellenére, hogy a latin-amerikai kormányok nem éreznek részvétet a panamai tábornok iránt, továbbra is elítélik az amerikai invá­ziót. Az Endara-féle panamai vezetést eddig még egyetlen latin-amerikai kor­mány sem ismerte el - írja a Reuter. Rafael Rodriguez, a kubai államta­nács alelnöke csütörtökön közölte, Ha­vanna nem ismeri el az új panamai kor­mányt és nem tart fenn vele diplomáciai kapcsolatokat. A havannai repülőtéren egyébként tegnap Isidoro Malmierca külügyminiszter fogadta a Panamából ha­zatérő kubaiakat. A Panamában dolgozó kubai diplomaták és családtagjaik jöttek vissza, ők az amerikai katonák által több mint egy hétig körülzárt kubai nagykövet­ség épületét hagyták el. a parasztszövetség és a Demokrati­kus Erők Szövetsége képviselői szerint nem indokolt, hogy népsza­vazást rendezzenek a muzulmánok névhasználatáról, mivel nem lehet vita tárgya, vajon érvényesek-e az emberi jogok Bulgáriában. A Reuter hírügynökség az ese­ményekkel összefüggésben megál­lapítja, a tiltakozásoknak eddig faji indíttatása volt, most azonban a gazdasági szempontok kerültek előtérbe, mivel sok bolgár azoknak a törököknek a házát vásárolta meg, illetve azok munkahelyét foglalta el, akik az elmúlt hónapokban az erő­szakos asszimiláció miatt menekül­tek Törökországba. A tüntetők Szófi­ában azt követelték, hogy egyetlen muzulmán nevet viselő török nem­zetiségű se kapjon munkakönyvet és pénzt, s hogy mindegyiküket küldjék Törökországba. A Bolgár Kommunista Párton be­lül létrejött az Alternatív Fórum, amelynek véleménye szerint mind­eddig nem születtek lépések a párt átszervezésére, az olyan politika ki­dolgozására, amely megfelelne az új társadalmi feltételeknek. A BTA hír­ügynökség kommentárjában azt hangsúlyozza, hogy a fórumot és más hasonló szervezkedéseket frakciónak kell tekinteni. Ivan Angelov, a bolgár kormány szóvivője sajtóértekezletén hangsú­lyozta, a pártot meg kell tisztítani minden tisztségviselőtől, aki lejárat­ta magát. A változások érinteni fog­ják a párt alsóbb láncszemeit is. Európai körútra indul a japán kormányfő (ČSTK) - Kaifu Tosiki japán kormány­fő január 8-án európai körútra indul, s en­nek során látogatást tesz Magyarorszá­gon is - közölte Budapesten a japán külügyminisztérium képviselője. Mint mondotta, a japán miniszterelnök január 9-én Nyugat-Berlinben tart előadást To­kió európai politikájáról. Január 15-én érkezik háromnapos látogatásra Magyar­országra, ahol Szűrös Mátyás megbízott elnökkel, Németh Miklós kormányfővel, Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével, valamint Pozsgay Imre államminiszterrel folytat majd megbeszéléseket. Kaifu Tosi­ki Magyarországon és az NSZK-n kívül Belgiumban, Franciaországban, Nagy­Britanniában, Olaszországban és Len­gyelországban tesz látogatást. A tervek szerint fogadja őt II. János Pál pápa is. PEKING A vezetés ismét tárgyal a diákokkal A fiatalok Kelet-Európát tekintik példának (ČSTK) - Az Új Kína hírügynök­ség tegnap számolt be róla, hogy Jüan Mu, a kormány szóvivője e hét közepén az államtanács és személy szerint Li Peng miniszterelnök meg­bízásából meglátogatta a pekingi egyetem katonai kiképzésen tartóz­kodó diákjait. Köztudott, hogy épp a főváros egyeteme volt a központja az idén április és június között a de­mokratikus változásokért beindult diákmozgalomnak. Emlékezetes az is, hogy a hadsereg keményen fellé­pett ellenük, s a kormányzat a Tie­nanmen téri vérfürdő után igyekezett ellenőrzése alatt tartani a diákságot. A pekingi egyetem több mint 700 elsőéves hallgatóját épp ezért küld­ték egyéves katonai kiképzésre. Jüan Mu a diákok előtt mondott beszédében azt hangoztatta, hogy a kormányellenes zavargások el­nyomását követően Kínában norma­lizálódott a rend, a politika és az erkölcs pedig stabil. Reményét fe­jezte ki, hogy a diákok ebben az évtizedben „érettebbek" lesznek, és „szorgalmas tanulással, kemény munkával, a munkások és parasztok tömegeihez való kötődésükkel Kína számára kiváló emberekké válnak". A hongkongi sajtó az elmúlt na­pokban többször adott hírt arról, hogy a pekingi diákok figyelemmel követik a kelet-európai drámai válto­zásokat. A lapok arra is rámutattak, hogy a pekingi hatóságok mind job­ban aggódnak a romániai forrada­lom esetleges „ellenőrizetlen" hatá­sa miatt. Maga a kínai sajtó a kelet­európai fejleményeket nem kom­mentálta részletesen. Az Új Kína Már nem létezik a szocialista világrendszer ÚJ szú 1990. I. 10. Jevgenyij Ambarcumov, a szo­cialista világrendszer gazdaságá­val foglalkozó moszkvai intézet po­litikai-ideológiai osztályának igaz­gatója a Corriere della Sera című olasz lapnak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta világrendszer már nem létezik, s ezért fontolóra kellene venni az intézet nevének megváltoztatását. Ambarcumov nyilatkozatában tájé­koztatja az olasz olvasókat azokról a problémákról, amelyek nehezítik a Kreml egyik vezető „agytrösztjének" a munkáját. Az intézetről egyébként köz­tudott, hogy a gorbacsovi átalakítás egyik „intellektuális motorja". Az intézet munkatársait nem lepte meg a kelet-európai rendszerek bukása, csupán az volt váratlan, hogy ilyen gyor­san alakultak az események. Már 1980­ban előrejelezték a lengyelországi válsá­got, de a Kreml nem hitt nekik, mivel a szovjet nagykövetségektől származó információkban bízott. Es a diplomáciai képviseleteken egykori kerületi párttitká­rok, az apparátus dolgozói ültek, akik természetüknél fogva támogatták a kon­zervatív rezsimeket. Ezek a nagykövetek gyakran éltek pa­nasszal az SZKP Központi Bizottságánál, amikor látták, hogy az intézet munkatár­sai kapcsolatokat építenek ki a kelet­európai reformerőkkel, s ráadásul a kom­munista pártok befolyásának fokozatos csökkenésére mutatnak rá. Emlékszem - mondotta Ambarcumov -, hogy 1985­ben a KB-hoz panasz érkezett rám bonni nagykövetünktől, amikor NSZK-beli láto­gatásom alkalmával Zdenék Mlynárzsal kezet rázva fényképeztettem le magam. Mihail Gorbacsov, Alekszandr Ja­kovlev és legközelebbi tanácsadóik értet­ték, mi történik, de a be nem avatkozás elvéhez tartották magukat. Két évvel ez­előtt, amikor Csehszlovákiában Miloš Ja­keš került hatalomra, javasoltuk a nyo­másgyakorlást a demokratikusabb meg­oldás érdekében, de elutasítottak ben­nünket. A Kreml úgyszintén nem volt hajlandó elítélni a csehszlovákiai inváziót, amíg nem foglal állást az ügyben a cseh­szlovák kormány. Abszolút biztosan nem állítható, hogy Mihail Gorbacsov nem kísérelte volna meg a nyomás gyakorlását. Amikor a töb­bi kommunista vezetővel tárgyalt, és a szocializmus fejlődése szempontjából elengedhetetlen demokratizálás elveit magyarázta, ez ellentétben állt mindaz­zal, amit a Honeckerhez hasonló embe­rek gondoltak. A közvetett nyomás bizo­nyos formájáról tehát beszélhetünk. Ami a katonai szövetséget illeti, Am­barcumov szerint csak papíron létezik. Mindig kétségeink voltak afelől, hogy há­ború esetén valamelyik varsói szerződés­beli szövetségesünk nem változik-e trójai falóvá - mondotta a moszkvai intézet osztályvezetője. Nyilatkozata befejező részében annak a véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunióban jelenleg ellentámadás­ba lendültek a konzervatív erők. Mihail Gorbacsovnak időre van szüksége ah­hoz, hogy megszerezze az apparátus feletti teljes ellenőrzést. A struktúrákat minden szinten meg kell változtatni. A Szovjetunióban azonban sokkal szilár­dabb a párt és a nép kapcsolata, mint az NDK-ban vagy Csehszlovákiában. hírügynökség viszont megerősítette, hogy a diákokat élénken érdekli Ke­let-Európa és Jüan Mu erről is be­szélt velük. Azt hangoztatta, hogy a nemzetközi helyzet a kelet-euró­pai változások ellenére sem módo­sult lényegesen, bár a konfrontáció­tól a párbeszédre való átmenet jel­lemzi. A nemzetközi helyzet változá­sai, ezen belül a kelet-európai fejle­mények komoly hatással vannak a keleti és a nyugati világra, s bizo­nyos mértékben Kínára is - mondot­ta a szóvivő, ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy Kína sosem enged a külföldi nyomásnak. Azt is hozzá­fűzte, hogy „az utóbbi fél év meg­erősítette: a kínai nép a kommunista párt vezető szerepére és a szocialis­ta útra szavaz, s örül, hogy a párt­hoz, a néphez és a szocializmushoz hü hadserege van". Magyar Watergate (ČSTK) - Budapesten a ma­gyar ellenzék tegnap bizonyíté­kokat mutatott be arról, hogy a belügyminisztérium szervei 1988 végétől gondos figyelem­mel kísérték az ellenzék aktivitá­sát az országban. Az ellenzék képviselői a botrányt a magyar watergate-nek nevezték el és követelik a belügyminiszter le­mondását. Az állítólagos bizonyítékokat az ellenzéki szervezetek utáni kémkedésről az SZDSZ és a FI­DESZ képviselői mutatták be az újságíróknak. AMBARCUMOV:

Next

/
Oldalképek
Tartalom