Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám, szombat

CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR BALOLDALI NAPILAP Szombat, 1990. január 6. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 5. szám A KGST-vel kapcsolatos csehszlovák álláspont nemzetközi visszhangja Feszültségekre is számítani lehet (ČSTK) - Nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter tájékoztatása arról, hogy Csehszlovákia javasolni fogja a KGST feloszlatását e szervezet soron következő, szófiai ülésén. A Kurier című osztrák napilap ezt szenzációs lépésnek minősítette. A Die Presse feltette a kérdést, politikai-hatalmi szempontból egyál­talán lehetséges-e, hogy az a gaz­dasági szervezet, amely a közel­múltbari együttműködési megállapo­dást írt alá a Közös Piaccal, egyet­len éjszaka alatt szétessen? Ezért számolni keli a feszültségekkel, amelyek Szófiában a csukott ajtók mögött lejátszódnak majd. A Liberation francia napilap sze­rint Csehszlovákia a KGST-ből való kilépéssel fenyegetőzik, s ezzel összefüggésben leszögezte: a nagy politikai változások után Kelet-Euró­pában jelentős gazdasági változá­sokat is végre akarnak hajtani. Vagyis: meg akarnak szabadulni azoktól a tehertételektől, amelyeket a KGST jelenlegi szabályai jelente­nek számukra. A lap szerint azon­ban még a KGST sem mondta ki az utolsó szót, példaként azt hozta fel, hogy a lengyel álláspont korántsem (Folytatás a 2. oldalon) Bukaresti munkatársunk telexjelentése Nemzetközi sajtóértekezlet a romániai magyarságról Petru Roman elemzése a gazdasági helyzetről A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) prog­ramját és célkitűzéseit ismer­tette tegnap délelőtt Bukarest­ben az Intercontinental szálló­ban lezajlott nemzetközi sajtó­értekezletén Domokos Géza, a szövetség ideiglenes ügyvi­vő bizottságának az elnöke. A világ minden tájáról összese­reglett újságíróknak elmondta, hogy a szövetség nem politikai párt, ha­nem a romániai magyarság közkép­viseleti és érdekvédelmi szervezete, mely felöleli a magyar ajkú lakosság minden rétegét. Az ideiglenes bizott­ság indítványozta, hogy a közeljövő­ben (a Romániai Magyar Szó érte­sülése szerint január 12-én) Buka­restben országos tanácskozásra ke­rüljön sor, amelyen a szövetség megyei szervezeteinek elnökei ven­nének részt. Ennek az országos tanácskozás­nak az lenne a feladata, hogy a munkabizottságok indítványai alapján megvitassa és elfogadja a kiáltványban foglalt programpon­tokat konkrét, részletesebb formá­ban kifejtő elvi nyilatkozatot. Ezenkí­vül megvitatná a szükséges szerve­zési kérdéseket és tisztázná az egyéb aktuális tennivalókat. „Ebben az új helyzetben az az érzésem, hogy most a románság is fokozato­san felismeri, milyen hamis, valótlan színben festette le a Ceausescu­rendszer a romániai magyarokat és általában a magyarságot, s mindun­talan megpróbálkozott szembeállíta­ni a két népet" - mondta egy kér­désre válaszolva Domokos Géza. A magyarság azonban nem ellensé­ge a románságnak. Mind Magyaror­szág, mind a romániai magyarság nyilvánosan és hivatalosan is már többször kijelentette, hogy tisztelet­ben tartják Románia területi épsé­gét, nincsenek területi követeléseik. Ennek az ellenkezője csak a Ceau­sescu-rendszer „találmánya", s nincs semmi alapja. (Folytatás a 2. oldalon) A Csemadok KB Elnökségének ülése Az új alapszabályokról és a névmódosításról (Munkatársunktól) - Tegnap dél­után Szencen megkezdődött a Cse­madok KB Elnökségének ülése, ame­lyet Sidó Zoltán vezetett. Részt vett a tanácskozáson Dobos László, a szövetség tiszteletbeli elnöke. A ha­tározati javaslatok teljesítésének ellenőrzése után a választmány tagjai megismerkedtek azzal a szervezettel, amely a Csemadok járási konferen­ciáinak és az országos közgyűlés lebonyolításával foglalkozik. A doku­mentum hangsúlyozza: országunk­ban a forradalmi átalakulás következ­tében átmeneti politikai és jogi váku­um alakult ki. Ez hatással volt a Cse­madokra is, ami az 1989. december 6-ai rendkívüli központi bizottsági ülésen született határozatban nyilvá­nult meg, amely kimondja az addig érvényes struktúrák elvetését, módo­sítja a szövetség küldetését, meg­szünteti a szervezeti felépítésben a demokratikus centralizmus elvét, ezzel megszünteti 1987-ben elfoga­dott alapszabályait. A Csemadok éle­tében ez a társadalomban tapasztal­ható jogi vákuumhoz hasonló helyze­tet teremtett. Ezért a Csemadok KB Elnöksége javaslatot terjeszt elő a já­rási konferenciák lebonyolítására. Ja­vasolja módosítani a szövetség ne­vét, választott szerveit, valamint a vá­lasztások módját a járási konferen­ciákon és a rendkívüli országos köz­gyűlésen. Az ülés ma vitával folytatódik. -y-f A népszerűtlen intézkedések elkerülhetetlenek Komoly dolgokról - nemcsak komolyan... (ČSTK) - Hosszú idő után a kormány csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten - melynek témája nem ígért vidám dolgo­kat - megjelent újságírók több ízben de­rülhettek. Václav Klaus pénzügyminisz­ter - ahogyan ezt az utóbbi napokban már többször megtette - meggyőzte őket ar­ról, hogy fontos kérdésekről is lehet hu­morosan beszélni. A pénzügyi tárca veze­tője részletesen tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a kapitalista országokba való prob­lémamentes kiutazásról. Onnan azonban nagyon rövid idő elteltével vissza kell térnünk, mivel a korona devalvációja nem enged meg számunkra hosszabb kinntar­tózkodást. Václav Klaus a készülő reformcso­magtervet elemezve egyebek között a kö­vetkezőket mondta: ,,A nemzeti egyetér­tés kormánya, noha tudatában van an­nak, hogy mandátuma ideiglenes, és mi­nél több népszerűtlen intézkedést tesz, annál inkább csökken az esélye, hogy fennmaradjon, mindezek ellenére hajlan­dó radikális változtatásokat végrehajtani a gazdasági életben. Az árpolitikában, tehát a fogyasztói árak terén is már a kö­zeljövőben jelentős változások lesznek, noha ezzel is maga alatt vágja a fát." Lengyelországi látogatása kapcsán megjegyezte: „Balcerowicz miniszterrel mosolyogtunk azon, hogy ha nem jár eredménnyel a stabilizációs program, ak­kor mindketten elmegyünk valamelyik egyetemre és közösen könyvet írunk ar­ról, hogyan ne reformáld meg a központi­lag tervezett gazdaságokat." Mai számunkban: „Nincsenek palotáink, nem vagyunk gazdagok" Látogatás a zsarnok villájában ...Az egész villa csupa márvány, kristály, mindenütt színtiszta aranyból való tárgyakat, értékes festményeket, szobrokat és más művészi tárgyakat látni... (4 oldal) Amnesztia után ... Eleve magunkévá tettük az elítéltek emberséges bánásmódot, az emberi méltóságot tiszteletben tartó követeléseit. Nem érthetünk egyet megaláztatásukkal, a testi bántalmazással, az emberhez nem méltó körülményeikkel... (4 oldal) Hogyan születik a törvénytelenség ... Egyszerűen kinevettek, pedig tudom, hogy az igazat írták meg nekem... (5. oldal) Škarecký, Valach és - Szikora (?) ... Állítólag egy nagyobb hal is kerülgeti a DAC horgát... (7. oldal) Felvételünk a tanácskozáson készült (Drahotín Šulla - ČSTK) Mindig az igazat Megtartotta rendkívüli kongresszusát a Szlovákiai Újságíró Szövetség (Munkatársunktól) - Tegnap a pozsonyi Művelődési és Pihenő Parkban háromszázkilencvenkilenc küldött és számos vendég - köztük több külföldi részvételével megtar­totta rendkívüli és egyúttal utolsó kongresszusát a Szlovákiai Újság­író Szövetség. A napirend tisztá­zását és jóváhagyását, illetve a kü­lönböző választási és egyéb proce­durális kérdések tisztázását követő­en a küldöttek megválasztották a munkaelnökséget, a mandátum­vizsgáló bizottság, a választási és javasló bizottság tagjait, valamint a héttagú tiszteletbeli bíróság és az újonnan formálódott szervezet alap­szabály-előkészítő bizottságának tagjait. Anton Baláž, a szövetség jelen­legi elnöke vezette be a vitát rövid beszédével, melyben többek között tömören jellemezte a hetvenes és nyolcvanas évek újságírási problé­máit és az újságírás fonákhelyzetét. Továbbá ismertette a jelenlevőkkel, hogy az elnökség decemberben 250 a szövetségből 1970-ben kizárt új­ságírónak adta vissza tagsági iga­zolványát. A jelenlevők eközben egy perces néma csenddel adóztak azon volt, ugyancsak a szövetség­ből kizárt kollégáik emlékének, akik korai haláluk miatt már nem lehettek jelen a rehabilitálási ünnepségen és nem lehettek az újságírók között a rendkívüli kongresszusukon sem. Anton Baláž végezetül Szolzsenyi­cint idézve - ne éljünk többé hazug­ságban - figyelmeztette az újságíró­kat legfőbb kötelességükre: mindig az igazat írják, ne engedjenek a kü­lönböző csoportok hamis érdekeiből fakadó nyomásoknak. A vitában számos most rehabili­tált újságíró szólalt fel, intő, tanulsá­gos szavakat intézve a jelenlevőké höz a 68-69-es évek illetve a koráb­bi évek során szerzett tapasztalataik alapján. Közülük többen hangsú­lyozták, hogy a 21 évvel ezelőtti folyamatban emberarcú társadalom létrehozásáért küzdöttek, és a mai kollégáknak ezt a küzdelmet kell folytatniuk. A különböző szerkesztőségeket, újságírói klubokat képviselő felszó­lalók többsége a kezdetben inkább munkahelyi problémáik taglalására tért ki, kevés hasznosítható javaslat hangzott el a formálódó új szerve­zetre vonatkozóan. Figyelemre mél­tó volt azonban az a körülmény, hogy a születő új szlovákiai újság­(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás (ČSTK) - Jaroslav Šafaŕík, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke teg­nap a prágai Žižkov-hegyen koszo­rút helyezett el Ludvík Svoboda sírjánál. A legfelsőbb csehországi törvényhozó testület vezetője a na­pokban Tomáš Garrique Masaryk­nak Lányban és Edvard Benešnek Sezimovo Ústíban levő sírját is meg­koszorúzta. Újabb börtönlázadás Mit is akarnak valójában? A kelet-szlovákiai kerületi rendőrpa­rancsnokság köz­lekedésrendeszetí osztályának tagjai ezekben a napok­ban 'fokozottan ügyelnek a közúti közlekedés szabá­lyairól szóló 99/1989-es számú belügyminisztérlu* mi rendelet meg­tartasara. Mint már több ízben közöl­tük, január elsejé­től lakott területen is kőtelező a biz­tonsági öv haszná­lata. A képen latha­tó hölgyet erre fi­gyelmeztette Mi­oslavM ^rendőr (Svätopluk Písecký felvetelo - ČSTK) (Munkatársunktól) - Az amnesz­tiarendelet után szabaduló nőkkel szerettem volna tegnap reggel inter­jút készíteni, ám annak ellenére, hogy a nagyszombati járásbírósá­gon azt mondták, hogy pénteken még szabadulnak nők a büntetés­végrehajtó intézetből, a jelzett idő­ben már mindenkit szabadlábra he­lyeztek. , Ennek ellenére szerettem volna találkozni a parancsnokkal, de nem fogadott. Bevallom, mérgesen szálltam vissza az autóba. A kapu­ban álló őr utánam szólt, a parancs­nok üzeni, menjünk Lipótvárra, újabb lázadásról kaptak hírt. Mentünk. A börtönhöz vezető be­kötőútnál rendőrautó állt, mellette három egyenruhás és egy kutya. Sofőrünk azonnal megjegyezte, no, ide sem engednek be. Az őrök na­gyon készségesnek bizonyultak, s miután rádión jelezték jöttömet a parancsnoknak, elmondták, mi is történt csütörtök este óta. - Már a tévéhíradó után hangos kiabálás zavarta meg a nyugalmat, majd miután az Időszerű esemé­nyek című hírmagazinban a frissen szabadult P. Pochylý nyilatkozott, a büntetésvégrehajtó intézetben újabb lázadás tört ki. Az elítéltek hangosan követelték a cellák kinyi­tását, a szabad mozgásteret, az ab­lakokon poharakat, csajkákat dobál­tak ki. Tudni kell, hogy december 22-e óta az elítéltekből alakult ön­kormányzat vezeti az intézetet. Ami­kor az őrök engedtek a követelmé­nyeknek, az elítéltek a belső korlá­tokra kapaszkodva követelték „jo­gaikat, szabadságukat", majd erő­szakoskodni kezdtek a testület tag­jaival olyan mértékben, hogy azok, nehogy túszul ejtsék őket, azonnal visszavonulásra kényszerültek. Tegnap reggel ismét nem lépteK munkába (december 22-től szünetel a munka) és a lázadás folytatódik. Az ünnepek alatt kész csatatérré változott a börtön. Amit össze lehe­tett törni, összetörtek, még a civil mesterek irodáinak berendezését is. Csak azt ne kérdezze, miért - fojtot­ta belém a kérdést az egyik. - A baj az - vette át a szót társa -, hogy itt a legsúlyosabb bűntette­ket elkövetők töltik szabadságvesz­tésüket, gyilkosok, tolvajok, nemi erőszakot elkövetők. Ök az önkor­mányzat tagjai is. Eddig az őrök nem alkalmaztak erőszakot, az elítéltek viszont mást sem tesznek. A kör­nyék lakossága, amióta szabadon (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom