Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám, péntek

Noriega tábornok önként megadta magát Bush: A panamai invázió elérte célját • Nicaragua a BT összehívását kérte ÚJ SZÚ (ČSTK) - Manuel Noriega tábornok, Panama egykori erős embere tegnapra vir­radó éjszaka elhagyta a vatikáni képviselet épületét és megadta magát az amerikai egységeknek. Wa­shingtoni közlés sze­rint Noriegát azonnal a Panamában levő amerikai Howard tá­maszpontra vitték, onnan a floridai Ho­mestead bázisra, majd ismeretlen hely­re szállították. George Bush, az USA elnöke kijelentette: „Noriega önként, hely­zete tudatában adta meg magát". Maxwell Thurman tábornok, az USA déli parancsnoksága nevében kijelentette, „az Egyesült Államok semmilyen nyomást nem gyakorolt a Vatikánra, az USA és a Vatikán között nem létezik semmiféle megál­lapodás, a tábornok távozása a pá­pai nunciatúráról Noriega személyes döntése volt". A Vatikán az üggyel összefüg­gésben nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, Manuel Noriega de­cember 24-én, négy nappal a Pa­Noriegát Miamiben kábítószer-csempészet miatt állítják bíróság elé nama ellen irányuló amerikai invázió kezdete után kért menedékjogot a vatikáni képviseleten. A tábornok ezzel a lépéssel azt akarta elérni, hogy a panamai egységek fejezzék be az amerikai katonák elleni harcu­kat, mivel az ellenállásnak már nem volt semmi értelme. Néhány nap után Noriega úgy döntött, hogy meg­adja magát az USA egységeinek. Szerdán 20 óra 50 perckor elhagyta a nunciatúra épületét, s ezt követő­en az amerikai katonák letartóztat­ták őt - áll a nyilatkozatban. Ezt megelőzően tömegtüntetésre került sor a vatikáni képviselet előtt. Alakulóban a szófiai kerekasztal Tüntetések a bulgáriai (ČSTK) - A Bolgár Kommunista Párt, a Parasztszövetség és a független moz­galmakat, állampolgári kezdeményezése­ket tömörítő Demokratikus Erők Szövet­sége vezetőinek részvételével Szófiában tegnap folytatódtak az előzetes megbe­szélések a tervezett kerekasztal-tárgyalá­sokról. A BTA hírügynökség szerint a konstruktív szellemű megbeszéléseken egyelőre nem születtek konkrét eredmé­nyek. Szerdán, a tanácskozás első nap­ján az ellenzék követelte annak az alkot­mánycikkelynek a törlését, amely szocia­lista államként definiálja Bulgáriát és rög­zíti a kommunista párt vezető szerepét. A hírek szerint a felek eddig a tanács­kozás programjában, céljaiban, sőt még abban sem állapodtak meg, mely szerve­zetek vehetnek részt a tárgyalásokon. törökök ellen és mellett A BKP szóvivője közölte, pártja munka­csoportok " létrehozását javasolta, ezek foglalkoznának a politikai reformmal, a gazdasági helyzettel, a szociális kérdé­sekkel, a környezetvédelmi problémákkal és az igazságszolgáltatás kérdéseivel. Az ellenzék viszont elsősorban a politikai rendszerről akar tárgyalni. A BKP közölte, kész lemondani vezető szerepéről, de hangsúlyozta, minden reformnak a szo­cializmus keretein belül kell megvaló­sulnia. A megmozdulás szervezője az új panamai kormány volt. A Reuter hírügynökség szerint a tüntetők megfenyegették a pápai nunciust, a vatikáni képviseletet a „bűnözők és tolvajok rejtekhelyének" ne­vezték. Noriegát most kábítószer-csem­pészet vádjával az USA-ban állítják bíróság elé. Amennyiben bűnösnek találják, akár 145 évi börtönbünte­tésre is elítélhetik. Az AP amerikai hírügynökség ezzel összefüggés­ben emlékeztetett rá, Noriega több évig a CIA ügynöke volt, s a tárgya­lás során az amerikai kormány szá­mára kellemetlen ügyekről számol­hatna be. Bush elnök sajtóértekezletén kije­lentette, a tábornok letartóztatásával elérték a Panamában végrehajtott hadművelet céljait, vagyis a demok­rácia felújítását Panamában, a csa­torna működésének biztosítását, az országban élő amerikai állampolgá­rok biztonságának szavatolását és Noriega kézrekerítését. Nicaragua az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte szerdán. Managua szerint tárgyalni kellene azokról az intézkedésekről, amelyek megakadályoznák, hogy az amerikai katonák ismét behatoljanak Nicargua panamai nagykövetségé­re. A tanácskozást január 8-án kel­lene megtartani. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő elégtelennek nevez­te az Egyesült Államok „újévi aján­dékát", vagyis azt, hogy a Panamá­ban állomásozó 26 ezer amerikai katona közül csak 141-et vontak ki. Felszólította az USA-t, hogy azonnal és feltételek nélkül rendelje haza az amerikai csapatokat Panamából. Václav Klaus nyilatkozata a Rzeczpospolitának Csehszlovákia javasolni fogja a KGST feloszlatását (ČSTK) - Csehszlovákia elhatározta, hogy a KGST soron következő szófiai tanácskozásán javasolni fogja e szervezet feloszlatását - jelentette ki Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter a lengyel kormány napilapjának, a Rzeczpospolitá­nak adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte, hogy Lengyelország, ahol szerdán látoga­tást tett, támogatja az ezzel kapcsolatos javaslatok jelentős részét. Klaus miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy a KGST helyett valami mást kellene létrehozni, természetesen összhangban azokkal a radikális, korszerű változásokkal, amelyeket a szófiai ülés résztvevői javasolnak majd. Úgy tűnik azonban, nem lehet számítani semmilyen sokoldalú rendszer létrejöttére. A KGST nyilvánvalóan bilaterális csoportokra fog széthullani. Hazánk javasolni fogja továbbá szá­mos korábban kötött megállapodás fel­mondását. Klaus szerint abban az eset­ben, ha e javaslatot nem fogadnák el, Csehszlovákia önállóan dönt a kilépésről. A lengyel partnerekkel folytatott tárgyalá­sokon megállapodtunk abban, hogy azonnal készek vagyunk a kétoldalú kap­csolatok felvételére, egyebek között meg­állapodni a zlotyval kapcsolatos árrelá­ciókban, a rubel közvetítése nélkül - mondotta a miniszter. Ezt követően rámutatott: a csehszlovák gazdaság alap­vető célja a közeljövőben az lesz, hogy megvédje jó pozícióit. Fel kell lépni az elsietett akciók vagy döntések ellen, ami­lyen például az osztrák határ megnyitása volt. Ez mindkét irányban elindította a tu­ristaáradatot, s az áruk tömeges felvásár­lásához vezetett. A jövőre vonatkozóan alapvető célunk a piacgazdaság megteremtése. Nem le­het azonban már visszatérni azon javas­latokhoz, amelyek 1968-ban jók voltak, ilyen például a vegyesgazdaság gondola­ta vagy az emberarcú szocializmus. Ma nem 1968-ban, sokkal inkább 1948-ban vagyunk - mondta Klaus. Eme szándékok megvalósításában felhasználhatjuk más államok tapasztala­tait beleértve Lengyelországot is. Klaus azt mondta, látja a lengyelek előnyeit, ugyanakkor hibáit is, s ezeket el szeretné kerülni. Nem adhatjuk fel a makrogazda­sági ellenőrzést, s nem engedhetünk meg olyan mértékű inflációt sem, mint amilyen Lengyelországban vagy másutt tapasztalható. Javaslatunk lényege a demonopolizá­lásban rejlik. Ezzel szemben határozottan ellenzem a „decentralizálás" kifejezést, ennek jegyében Európában számos re­formkísérletet kezdeményeztek. Ez a központ mindennemű ellenőrzésének az elvesztését jelentené, vagyis azét is, amelyre nagy szükség van - hangsúlyoz­ta végezetül Václav Klaus. Az AP amerikai hírügynökség tegnap beszámolt Jirí Kotas azon tervéről, hogy hazatér Csehszlovákiába s megalakítja a konzervatív Alkotmányos Demokrata Pártot (Kotas 1979-ben hagyta el Cseh­szlovákiát.) Az elképzelések szerint a párt részt venne a parlamenti választásokban, követelné a Szovjetunióval való katonai szövetség felmondását annak érdekében, hogy Csehszlovákia semleges legyen, vagy a Nyugattal lépjen szövetségre. A pártnak konzervatív lesz a gazdasági programja is, a fokozatos, de határozott privatizálásra és arra helyezi a hangsúlyt, hogy Csehszlovákiában kedvező feltéte­lek jöjjenek létre a nyugati tőkebefekteté­sekhez. Jirí Kotas jelenleg Kanadában él, ja­nuár 13-án kíván visszatérni. Elsőként azt akarja javasolni a Szövetségi Gyűlésnek, hogy osszák szét az egyes politikai pártok között a CSKP évtizedek alatt felhalmo­zott vagyonát. Krakkói kohónévváltozás (ČSTK) - A Krakkó melletti Lenin Kohót szerdától Krakkói Nagyolvasztónak hívják. A név­változtatás a dolgozók és a vál­lalatvezetők közös kívánságára történt, tegyük hozzá, hogy az acélmű a Szolidaritás egyik bás­tyájának számít. Krakkó előváro­sában, Nowa Hutában - ahol az acélművek találhatók - a közel­múltban több olyan tüntetés volt, amelyek a szovjet állam megala­pítójának emlékműve ellen irá­nyultak. A megrongált Lenin-em­lékművet (a varsói Dzerzsinsz­kij-szoborhoz hasonlóan) „elköl­töztették." LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT je­lentések szerint az Előzetes tárgya­lásokon megállapodtak abban, hogy a kerekasztal első-fordulójára január 16-a és 24-e között kerül sor. Több városban ezrek tüntettek az elmúlt napokban a bulgáriai törökök jogai­nak helyreállítása ellen és mellett is. Tegnap a szófiai parlament előtt mintegy tízezren tiltakoztak az ellen, hogy a törökök használhassák ere­deti nevüket, s egyáltalán vissza­kapják az őket megillető jogokat. Ellenzéki koalíció jött létre az NDK-ban Viták a hírszerző szolgálatról • Honecker már nincs háziőrizetben (ČSTK) - Hat keletnémet ellenzéki párt és mozgalom szerdán szövetségre lépett, az új koalíció indulni kíván a parla­menti választásokon - jelentette tegnap az ADN hírügynökség. A koalíciós partne­rek egyike az Új Fórum polgári mozga­lom, ez a legnagyobb, és legbefolyáso­sabb szervezet, amely a Honecker-re­zsim elleni tiltakozások idején jött létre. A koalíció két másik legismertebb tagja a Szociáldemokrata Párt és a Demokrati­kus Jelen nevű mozgalom. Az NDK-ban folyó kerekasztal-tárgya­lásokon szerdán nagy nézeteltérések robbantak ki a kormány azon szándéka körül, hogy a feloszlatott nemzetbiztonsá­gi hivatal helyett még a parlamenti válasz­tások előtt létre akarják hozni a hírszerző és elhárító szolgálatot. Ezt a tervet az ellenzék élesen bírálja, továbbá követeli, a kormány január 8-ig adjon bizonyságot arról, hogy a nemzetbiztonsági hivatal egységeinek fegyvereit valóban átadták a hadseregnek és a belügyminisztérium­LITVÁN PÁRTVEZETŐK GORBACSOVNÁL Nahicsev térségében normalizálódik a helyzet • Pravda: Választási kampány - közönnyel 3 1990. I. 10. Horn-Botha találkozó (ČSTK) - Roelof Botha dél-afri­kai külügyminisztert tegnap Buda­pesten magyar kollégája, Horn Gyula fogadta. Ilyen magas rangú pretoriai politikus most jár először egy Varsói Szerződéshez"tartozó or­szágban, s ezért azonnal olyan hí­resztelések láttak napvilágot, hogy Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Afrikával. A bu­dapesti külügyminisztérium azonban leszögezte, a diplomáciai kapcsola­tok létesítése nem szerepel a tár­gyalások napirendjén, és Magyaror­szág elítéli Pretoria apartheid-politi­káját. Szabad a zóna (ČSTK) - Nagy-Britannia engedélyt adott arra, hogy január 1 -tői az argentin kereskedelmi hajók beúszhassanak a Falkland-szigetek körüli úgynevezett különleges zónába. Nagy-Britannia ezt a 150 mérföld szélességű övezetet 1983­ban, a brit-argentin fegyveres konfliktus során létesítette. A londoni külügyminisz­térium közölte, a két ország a tavaly októberi madridi tárgyalásokon egyezett meg erről. (ČSTK) - Algirdas Brazauskas a Litván Kommunista Párt vezetője szerdán váratlanul Moszkvába érke­zett, hogy előkészítse Mihail Gor­bacsov vilniusi útját. A párt további tíz vezetőjével együtt egy „közös platformot" szeretne kidolgozni Gor­bacsov látogatásához, amelyre va­lószínűleg január 9-10-én kerül sor. Erről Algis Cekuolis litván újság­író, a kommunista párt tagja, a Sa­judis litván mozgalom egyik vezetője nyilatkozott a DPA nyugatnémet hír­ügynökségnek. Elmondta, Gorba­csov hívta meg Brazauskast Moszk­vába. Azt is kijelentette, senki sem tudja rákényszeríteni a litvánokat döntésük megváltoztatására, misze­rint a Litván KP kiválik az SZKP-ból. Nyikolaj Britvin, a KGB határőr­csapatainak politikai csoportfőnöke szerdai moszkvai sajtóértekezletén közölte, a szovjet-iráni határ Nahi­csevani szakaszán fokozatosan nor­malizálódik a helyzet. Britvin altá­bornagy elmondta, az Azerbajdzsán Népi Front vezetői már november óta követelték az iráni határ megnyi­tását, Észak- és Dél-Azerbajdzsán egyesítését. December végén ulti­mátummal álltak elő: január elsejéig követelték a határ műszaki berende­zéseinek felszámolását, és azzal fe­nyegetőztek, ha ez nem következik be, akkor a rendszert felgyújtják. A határőrkörzet parancsnoksága, valamint a helyi párt- és állami szer­vek közösen igyekeztek megakadá­lyozni ezt az akciót, megállapodás született arról, hogy a határőröve­zetben javítják a feltételeket a gaz­dasági tevékenységhez és meg­könnyítik a belépést a határzónába, de a front vezetőinek hibájából ezek a konstruktív lépések nem valósul­tak meg. Britvin szerint az okozott károk értéke eléri a 3 millió rubelt. A zavargások során nem használtak fegyvert, egyetlen határőr sem se­besült meg, de egyes adatok szerint a nagygyűlések résztvevői közti összecsapásokban egy ember éle­tét vesztette. A közelgő helyi és köztársasági tanácsi választásokkal foglalkozott tegnapi számában a moszkvai Prav­da. A cikk szerint a politikai harcok, a parlamenti viták, a nemzetiségi konfliktusok és a gazdasági nehéz­ségek zűrzavarában kerül sor a he­lyi szervek megválasztására. Ezek a szervek képezik majd az alapot, amelyre az átalakítás támaszkod­hat. A cikk arra is rámutat, hogy sok helyütt a már beindult kampányban a választók részéről apátia és ér­dektelenség mutatkozik. nak. Ha ez nem így történik, az ellenzék kivonul a tárgyalásokról. Szerdán Berlinben, a treptowi parkban levő szovjet emlékműnél több mint 250 ezren tüntettek. A megmozdulás résztve­vői az újfasiszta csoportok aktivizálódása ellen tiltakoztak. Gregor Gysi, az NSZEP-DSZP elnöke - akinek kezdemé­nyezésére az akciót megrendezték - a jobboldali radikalizmus elleni front megalakítására szólított fel. A tüntetők között volt Manfred Gerlach államfő, Os­kar Fischer külügyminiszter és több más vezető. xxx Erich Honecker, az NDK volt legfel­sőbb párt- és állami vezetője már nincs háziőrizetben. Mint ismeretes, egy hó­nappal ezelőtt hatalommal való visszaé­lés és korrupció vádjával vizsgálati fog­ságba helyezték, de egészségi állapota miatt ez a vizsgálat tulajdonképpen nem kezdődött el. A Wandlitzban levő luxusne­gyedből családjával együtt el kell költöz­nie, s az evangélikus egyház állítólag már felkínálta nekik egyik kolostorát, hogy így megelőzzék az esetleges lincselés ve­szélyét. Hegyi Karabah központjának, Sztyepanakertnek az utcáin a belügyi csapatok páncélozott járművei cirkálnak. Karabahban ismét kiéleződött a helyzet azután, hogy január 3-án megtámadtak egy azerbajdzsánokat szállító autóbuszt. Egy ember életét vesztette, három pedig megsebe­sült. (Telefoto: ČSTK - TASZSZ) Jicchak Samir: A palesztin állam Izrael végét jelentené (ČSTK) - Jicchak Samir izraeli miniszterelnök tévébeszédében megállapította, az elmúlt napok vál­ságában elérte célját. A kormányon belüli krízist az okozta, hogy Ezer Weizman tudományos és fejlesztési minisztert megvádolták, kapcsolatba lépett a PFSZ-szel, s ezért Samir meneszteni akarta őt. Most viszont bejelentette, nincsenek semmiféle politikai tárgyalások Izrael és a PFSZ között, amelyek a palesztin állam megalakulásához vezetnének. A palesztin állam Izrael végét jelen­tené - hangsúlyozta Samir, s hozzá­fűzte: éppen ezért tette kockára még a kormány egységét is. Hat parlamenti képviselőt telefo­non megfenyegettek: megölik őket amiért részt vettek a múlt szombati jeruzsálemi nemzetközi béketünte­tés megszervezésében, s állítólag együttműködnek palesztinokkal. Az akcióért egy jobboldali terrorszerve­zet vállalta a felelősséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom