Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám, csütörtök

A puliszka (is) robban Helyzetjelentés a romániai forradalomról Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mind­azoknak, akik lehetővé tették, hogy fotoriporter kol­légámmal az új esztendő küszöbén ellátogassunk Nagyváradra, illetve Kolozsvárra. A magyar vöröske­reszt és a máltai szeretetszolgálat tagjainak, akik gondoskodtak szállásunkról és megszervezték oda­és visszautunkat. Kolozsvári vendéglátóinknak, akik közbenjárása nélkül aligha ismerkedhettünk volna még - ha egy kézfogás és néhány röpke mondat Elkezdődik... December 17-én a temesvári la­kosság élőláncot alkotva próbálja megakadályozni Tőkés László refor­mátus léikész elhurcolását a város­ból. A hatóság erőszakos beavatko­zását követően a tiltakozás több ez­res Ceausescu-ellenes megmozdu­Ház előtt, a Béke téren, valamint a görög katolikus katedrálisnál. A pártház előtt és a főtérre vezető utcák sarkán ekkor már páncélos szállító járművek és tankok állnak. A tüntetés békés, nem lőnek a tö­megbe. Az összegyűltekhez Doina Cornea asszony szól, majd a tömeg imádkozik a 26 polgári személy és erejéig is - a forradalom olyan egyéniségeivel, mint Doina Cornea, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Ká­nyádi Sándor vagy Marius Tabacu. De köszönet azoknak is, akik leküzdve félelmüket, névvel vagy név nélkül elmondták gondolataikat, véleményüket. Mert Romániában ugyan már lehet szabadon gon­dolkodni és nyilatkozni, ám a több évtizedes terrort, elnyomást és retorziót nem lehet néhány nap alatt oly könnyen kitörölni az emberek emlékezetéből... szemben, ám a katonaság pillanatok alatt helyreállítja a rendet. Meghalt a cselszövő... A forradalom kitöréséről a lakos­ság a külföldi rádióállomások révén szerez tudomást, s az első napok­ban a biztonság kedvéért csak vi­rágnyelven merik az emberek egy­más között terjeszteni a legújabb fejleményekről szóló híreket. Egy kolozsvári fiatalasszony például úgy tájékoztatja barátait a tizenkét sör­gyári halottról, hogy a telefonba zok­nimintáról beszél, melyet tizenkét szemre kell kezdeni... December 22-én a hadsereg és a rendőrség átáll a tüntetők oldalára. A bukaresti felkelők elfoglalják a té­vét és a rádiót, amely a továbbiak­ban egyenes adásban közvetíti a forradalmat. Vendéglátóink 14 éves kisfia ezekben a napokban nyugtalanul al­szik. Azt álmodja, hogy a kenyér­jegyekre vörös késeket osztogatnak, 10 éves húga pedig az éjszaka kel­lős közepén felsír, mert álmában kedvenc maciját lövik le. A szom­széd kisfiú tiltakozik szüleinél, ami­ért a tévében csak háborús filmeket vetítenek. Amikor megtudja, hogy a képernyőn a romániai valóság lát­ható, keserves zokogásba kezd, hogy a Jézuskát valaki le akarja lőni... Amikor a román televízióban be­jelentik a kormány lemondását és a diktatúra megdöntését, mindenki Kolozsvári krónika December 21 -én, csütörtökön, röviddel 16 óra előtt 50-60 alkalom­mal lövés dördül el a városban. Majd háromnegyed órával később soro­zatlövésekre is sor kerül a főtéren, az Astoria sarkánál, a villamosmű­vek környékén és mindenhol, ahol a felvonulók rendőrkordonnal talál­koztak. További összecsapásokra a karhatalmisták és a lakosság kö­zött nem kerül sor. Egészen este háromnegyed tízig, amikor is Mo­nostor felől nagyobb menetoszlop­ban közelednek a belváros felé a műszakot éppen befejező gyári munkások. Őket a rendőrség a sör­gyárnál fogadja, kegyetlen sorozat­tűzzel. A súlyos összecsapások har­madik színhelye szintén egy lakóte­lep, az egykori Téglás utca és a Gyár utca környékén. December 22-én reggel hét óra­kor megszólalnak a dudák és a szi­rénák. Tizenegy óra körül már több ezres a tömeg a Diákművelődési Győztünk! Cornea asszony, szeretünk!" is dörrennek. Ekkor lőnek a terroris­ták helikopterről, illetve ekkor lövik le a katonák a terroristák két helikop­terét. Szombaton és vasárnap már csak elvétve szólnak a fegyverek. Az államvédelmisek és összekötőik még megpróbálnak elmenekülni a városból, ám ekkor már minden utcasarkon megerősített katonai és honpolgári alakulatok igazoltatnak. Karácsonykor nyugalom van a városban. Az első ünnepen is csak egyetlen fegyveres összecsapásra kerül sor a rehabilitációs kórházzal az utcára fut, hogy ujjongva ünne­peljen. Végre szabadon járhatják el a nemzeti hórát, s koccinthatnak azzal a pezsgővel, palack borral, melyet a zsarnok halálának megün­neplésére tartogattak. De sokáig kellett e pillanatra várniuk! - Néhány napig még nem tudtam elhinni, hogy ezentúl már nem kell tartanunk a telefonlehallgatástól - meséli az egyik beszélgetőtár­sunk. - Hogy már nem követnek bennünket a titkosok, hangosan is kifejthetem véleményemel, s ottho­nunkban nyugodtan beszélgethe­tünk... lásba torkollik. A hadsereg „herme­tikusan" körbezárja a várost, ám a forradalom kitöréséről, a véres beavatkozásról, a halottakról és a seBesültekről szóló hírek futótűz­ként terjednek el más romániai váro­sokban is. A hírügynökségek né­hány nappal később már több nagy­szabású demonstrációról számol­nak be. S bár a karhatalom páncélo­sokkal, helikopterekkel, vízágyúkkal, szuronyokkal támad a fegyvertelen tömegre, a megmozdulásokat már nem lehet elfojtani. Temesvár és Arad után csatlakozik a forradalom­hoz Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó, Nagyszeben, Beszterce, Constanta, Bukarest. a terroristák elleni küzdelemben éle­tét elvesztő 5 katona lelki üdvössé­géért. Este tíz óra, fél tizenegy tájt Fenes felől nehézgéppuska-ropo­gást hallani, majd légvédelmi gép­ágyúk és nehézlégvédelmi lövegek A vérengzés színhelyén Mócsi Ildikó és Lörincz János felvételei M itől véres az ünnep? Miért fekszik a távolban egy fur­csa pár? Mondd, hol van a sok virág? Kiért szól a könyörgés? Mi az ökume­nikus? Hány tonna élelmiszer fér egy kamionba? Mit ér a kézfogás? Januári tűnődés Szabad volt a karácsony? Mi ke­rült a fa alá? Mi nem került? Mennyi­be került? Ki áll az élen? Kik állnak mögötte? Követjük? Hová lett a rengeteg köpönyeg? Hányszor változtatja színét a kaméle­on? Ki terepszínű? Mi az asszimiláció? Hát, a speku­láció? Merről fúj a szél? Felkél végre a NAP? Mikor lesz szélcsend? Mi az, hogy baloldal? És a szélső­bal? Ki áll a jobboldalon? Melyik olda­lon állunk? Milyen az igazi demokrácia? Meg­mondhatjuk a magunkét? A magun­két mondjuk? Kell-e még kádervéle­mény? Kinek kell? Miért állunk sorba? Sorakoznunk kell? Merre a vasfüggöny? Hány útle­vélre váltunk valutát? Mennyit kell várnunk rá? Hol vannak a kiskirályok? Vannak kiskirályok? Mi az, hogy reform? Szabad a piac? Hát az ár? Mit szabad? Mi az önelszámolás? Elszámolunk? Mivel? Mi a konszolidáció? Mi a manipu­láció? A provokáció? Hányan lovagolják meg a konjunk­túrát? Mi lesz, ha elfut a ló? Milyen lesz az új év? Kiben bí­zunk? Bízunk valakiben? Bennünk ki bízik? BÁRÁNY JÁNOS S bizony van miről. Megszűnt a kenyérjegyrendszer, a benzinku­taknál már lehet üzemanyagot ven­ni, az üzletekben pedig szemláto­mást javult az ellátás. Az emberek ezekben a napokban nem csak az élelmiszerboltok előtt állnak sorban, fianem az újságosbódék előtt is, merthogy a mai romániai lapoknak nemcsak nevük változott, hanem tartalmuk, stílusuk is. Kolozsvárott ismét sugároz - magyar és román nyelven - a helyi rádió, de a napok­ban indult be a televízió kolozsvári stúdiója is, ahol elsősorban magyar vonatkozású anyagokat, riportokat készítenek majd. S milyen boldogan újságolják újdonsült barátaink, hogy lakásukban a hőmérő higanyszála már eléri a 25 fok Celsiust, minden­hol van villany, illetve Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójával kezd az új esz­tendőben az Állami Magyar Opera Kolozsvárott. GÁGYOR ALÍZ Új újságíró-szervezet alakul Kongresszusi előkészületek (ČSTK) - Amint azt a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége közölte, 1990. január 5-ére (péntek) 10 órára a pozsonyi Művelődési és Pihenőparkba összehívta a Szlová­kiai Újságírók Szövetségének rendkívüli kongresszusát. A kongresz­szus feladata, hogy új újságíró-szervezetet hozzon létre, a Szlovákiai Újságírók Egyesületét. A tanácskozáson csak a választott küldöttek és az érdeklődő rehabilitált újságírók vesznek részt. Az alábbiakban ismertetjük az új egyesület fő célkitűzéseit. A Szlovákiai Újságírók Egyesületének programtézisei 1. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete a politikus, független, nyitott, demokratikus, szakmai, szakszervezeti jellegű szervezet, amely a szerkesztőségekben dolgozó és független, az érdekképviseleti és politikai klubokban, szekciókban, egyesületekben vagy más szerve­zetekben dolgozó újságírókat tömöríti, nemzetiségre, világnézetre, politikai hovatartozásra vagy más szervezetekben tagságra való tekintet nélkül. 2. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete csúcsszervezet, amely védeni fogja az újságíró-társadalom érdekeit, s érvényre juttatja őket, a kormányszintű, a kormányon kívüli és külföldi szervezetekben. 3. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete védelmezni fogja a szólás- és sajtószabadságot, szavatolni fogja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és azoknak a nemzetközi szerződéseknek a tiszte­letben tartását, amelyeket Csehszlovákia aláírt és részt fog venni az új sajtótörvény kidolgozásában. 4. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete törekedni fog arra, hogy az újságírók akadálytalanul hozzáférjenek az információforrásokhoz, továbbá, hogy érvényt szerezzen az újságírók azon jogának és kötelességének, hogy a demokratikus társadalom újságírói és állam­polgári etikájával összhangban szakmai felelősségtudattal dolgozzák fel és tegyék közzé a szerzett információkat. 5. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete egységes szervezet lesz abban az értelemben, hogy határozottan síkra fog szállni az újságírói hivatás tekintélyének növeléséért. 6. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete meg fogja teremteni a feltéte­leket tagjainak állandó, egész életen át tartó szakmai fejlődéséhez, és ragaszkodni fog munkájuk megfelelő javadalmazásához. 7. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete jogi és szociális szempontból egyaránt védeni fogja az újságírókat. A múltban nálunk és külföldön jelenleg is meglevő az újságírókat érintő szociális vívmányok felújítá­sára fog törekedni. Ez azért szükséges, mert az újságírás a legkocká­zatosabb foglalkozások közé tartozik. Törekedni fog a szerkesztőkről szóló törvény elfogadására. 8. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete gondoskodni fog az újságírói etika megőrzéséről és arról, hogy a vezetésben megteremtse a felté­teleket ennek a követelménynek az érvényesítéséhez. Újságírói etikai bizottság létrehozását javasoljuk. 9. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete hatékony formákban szoro­san együtt fog működni a Csehországi Újságírók Szindikátusával. Az önállóság megőrzésével a Szlovákiai Újságírók Egyesülete támogatni fogja egy országos koordinációs szerv létrehozását. 10. A Szlovákiai Újságírók Egyesülete önálló nemzetközi, kiadói és kereskedelmi tevékenységet fog folytatni. A Szlovákiai Újságírók Egyesületének alapszabály-tervezete TAGSÁG: - A Szlovákiai Újságírók Egyesületében való tagság egyéni. - Az egyesület rendes tagja lehet minden csehszlovák állampol­gár, aki munkájának fő részét az újságírói tevékenység alkotja. Tagja lehet azonban olyan személy is, aki nem foglalkozásszerűen foglalko­zik újságírással. - A tagfelvétel és a tagság megszüntetése a Szlovákiai Újságírók Egyesülete által kiadott irányelvek szerint történik. A rendes tagok jogai: - Választó- és választhatóságí jog az egyesület minden szervére vonatkozóan. - A szakszervezeti védelemhez és támogatáshoz való jog. - A munkaügyi vitákban és a fegyelmi eljárások esetén, a támoga­táshoz való jog. - Jogi információkhoz és egyéni jogsegélyhez való jog. -Az egyesület rendelkezésére álló létesítmények használatára, valamint az egyesület által nyújtott előnyökhöz való jog. A TAGOK KÖTELESSÉGEI: - A Szlovákiai Újságírók Egyesülete programjának és alapszabá­lyának tiszteletben tartása. - Az újságírói etikai kódex tiszteletben tartása. - A tagdíj rendes fizetése. A SZLOVÁKIAI ÚJSÁGÍRÓK EGYESÜLETÉNEK STRUKTÚRÁJA - Küldöttgyűlés - az egyesület legfelsőbb szerve. - A Szlovákiai Újságírók Egyesületének Tanácsa két küldöttgyűlés között irányítja a tevékenységet, s létrehozza a területi szervezeteket és a munkabizottságokat. - Szekciók, klubok és csoportok a tagság igényei és érdekei alapján alakulnak. - A Szlovákiai Újságírók Egyesülete Tanácsának választmánya. - A Szlovákiai Újságírók Egyesületének Ellenőrző Bizottsága. - Etikai bizottság. VÁLASZTÁSOK: - A küldöttgyűlés választja a 69 tagú tanácsot és a 11 tagú ellenőrző bizottságot. - A tanács választja a 15 tagú választmányt. - A küldötteket a szerkesztőségi kollektívák, klubok, szekciók, csoportok választják. -A választás több jelölt állításával, titkos szavazással történik. A SZLOVÁKIAI ÚJSÁGÍRÓK EGYESÜLETÉNEK GAZDÁLKODÁSA: - Független a szekciók, klubok és csoportok gazdálkodásától. -A tagdíjak nagyságát a Szlovákiai Újságírók Egyesületének Tanácsa határozza meg. -A jövedelem részét képezi a saját vállalkozói-kereskedelmi tevékenységből származó nyereség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom