Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám, szombat

Szóbeszéd és valóság A FEHÉR SZIKLA ÜDÜLŐTELEPRŐL A Kis-Kárpátok egyik festői részében, Píla köz­ség fölött, bekerített, nemrég még szigorúan őrzött telep van, amely Fehér Szikla üdülőközpontként ismert. Kevés ember mondhatja el magáról, igen, láttam, voltam ott. Kivéve a személyzetet és a Szö­vetségi Belügyminisztérium embereit, ide csak a volt legfelső tisztségviselőink, az SZLKP KB Elnökségének tagjai léphettek be. Elsősorban a ha­talmas telep hermetikus elzártsága miatt keringett a nép körében számos hihetetlen mendemonda a mérhetetlen fényűzésről és szuperszolgáltatá­sokról, amelyeket itt a személyzet nyújtott munka­szüneti vagy más napokon Vasiľ Biľaknak, Ignác Janáknak, Viliam šalgovičnak és a többieknek. Azt mondják, jobb egyszer látni, mint százszor hallani, nos egy keddi napon, minden probléma nékül, életünkben először beléptünk a Fehér Szikla üdülő­központ nyitott kapuján, és találkoztunk gondno­kával, Ján Luptákkai. A telep több épületből és néhány más objektumból áll. A főépületben 9 tágas, berendezett lakosztály van, melyek mindegyike az SZLKP KB Elnöksége valamelyik tagjának és családtagjainak, beleértve az uno­kákat is, áll rendelkezésére. Az épü­letben konyha, étterem és társalgó van. Egy kisebb földszintes épület­ben játékterem, amelyet egy hatal­mas szovjet gyártmányú billiárd ural. Van azonkívül mozi, szauna, pihe­nő- és kondicionálóterem. A telep­hez tartozik egy nyitott uszoda, melynek vizét napkollektorokkal me­legítik. A halastóban halászni, vízibi­ciklizni lehet. Van még tetővel födött tűzhely, amely egy kis helyi mene­dékházra emlékeztet. Alaposan megnéztük az egész berendezést. E cikk szerzőjét aligha lehet a volt funkcionáriusok kiváltsá­gai védelmezőjének nevezni, ezért őszintén állíthatom, hogy a szóbe­széd nyomán és szigorú belépési tilalom hatására nagyobb luxusra számítottam. A lakosztályok a nálunk gyártott standard bútorral vannak berendez­ve. Mindegyikben hazai vagy szo­cialista gyártmányú színes televízió van. A műalkotásokat, amelyeket idekölcsönöztek, az eredeti tulajdo­nosok már elvitték. Ugyancsak elvit­ték a volt tulajdonosok saját holmi­jaikat. Egy részük (sapkák, trikók stb.) egyelőre nosztalgikusán a rak­tárban hever. Jól föl van szerelve a konyha, főleg olasz berendezés­sel, beleértve a mikrohullámú sütő­ket. A társalgóban NEC márkájú drága hifitorony, és a legkorszerűbb és legnagyobb GRUNDIG "típusú színes sztereotévé, a mi Philips­szabadalomra gyártott képmag­nónkkal. Más berendezést, amely nyugati gyártmányú volna, a telepen nem láttam. Ján Lupták gondnok nyíltan beszél a nagyon pontosan meghatározott és egészében véve józan napi rezsimről. A konyhát a Bôrik Szálló látta el, a zöldség egy részét a nem nagy létszámú sze­mélyzet maga termesztette közvet­lenül a telepen. A diplomata üzletből rendelt különleges árut a látogatók Az önállóságot választották Hazánkban kevés az olyan gépjárművezető, aki a járművezetői jogosítvá­nyát nem a Honvédelmi Szövetség valamelyik autósiskolájában szerezte meg. A sorköteleseket is beszámítva csupán Szlovákiában évente mintegy 65 ezren vizsgáznak, illetve tesznek szert vezetői engedélyre. Az utóbbi években egyre több szó esik arról, hogy a gépjárművezetés oktatása terén változtatni kell. Az oktatók kedvezőtlen gazdasági és szociális körülmények között dolgoznak. A jelenlegi helyzetről, a jövőbeni tennivalókról Vladimír Hradeckýtôl, az autósiskolák vállalati igazgatójától érdeklődtünk. ÚJ SZÚ 1990. I. 24. -Hogyan látja a jelenlegi hely­zetet? - Azt hiszem elérkezett az az idő, amikor lépnünk kell, ha azt akarjuk, hogy talpon maradjunk. Az utóbbi tíz évben emelték a benzin, a gázolaj árát, drágábbak lettek a pótalkatré­szek. Egy személyautó megvétele ma közel harminc ezer koronával többe kerül nekünk, mint egy évti­zeddel ezelőtt, és lényegesen növe­kedtek a tehergépkocsik árai is. A vállalat rentabilitása így húsz szá­zalékról nyolc százalékra csökkent. Az elmúlt években csak 0,7 százalé­kos bérfejlesztésre futotta, többek között azért is, mert a nyereség kilencven százalékát át kellett adni a szövetség szlovákiai központi bi­zottságának. A tanfolyamok árát nem emelhettük, mivel az illetéke­sek a szolgáltató üzemek közé so­roltak bennünket. Ha jól emlékszem 1981 -ben új oktatási irányelvet dol­goztunk ki, amely magasabb szinten biztosítaná a járművezetés-képzést, de ez további kiadásokkal járna, amelyek a tanfolyamok részvételi díjának növelését eredményeznék. - Sok bírálat éri az autósiskolák munkáját, mondván nem kellően ké­szítik fel a járművezető-jelölteket a közúti forgalomra. Az új oktatási módszer bevezetése milyen válto­zást hozna e téren? - Egyrészt a gyakorló vezetés óráinak számát növelnénk a jelenlegi tizennégyről huszonegyre, öt órát tenne ki az egészségügyi felkészí­tés, de más területen is több idő jutna a gépkocsivezetők felkészíté­sére. Hogy minden megvalósulhas­son, meg kell várnunk a Szövetségi Gyűlés erre vonatkozó döntését. Azt követően már nem lesz akadálya az új oktatási módszer bevezetésének, annak, hogy a kereslet és kínálat alapján olyan mértékben, emeljük a tandíjakat, hogy mi is elérhessük a 15 százalékos rentabilitást. - A jövőben állítólag önálló állami vállalatként akarnak dolgozni. Mit várnak ettől? - Nagyobb önállóságot, rugal­masságot és nem utolsó sorban azt, hogy a jövedelem elvonása mintegy harminc százalékkal csökkenjen. Ezzel lehetőségünk nyílna különféle vállalkozásokra, de bérrendezésre is, hogy végre felszámolhassuk a fluktuációt. Az önállósulásról, a Honvédelmi Szövetségből való ki­lépésről az autósiskolák képviselői­nek szlovákiai értekezlete határo­zott, s mi egyetértettünk az alulról jövő kezdeményezéssel. Számol­tunk persze a konkurrencia lehető­ségével is. - Az átmenethez, az önállósulás­hoz szükséges feltételeket hogyan ítéli meg? - Erre nehéz egyöntetű választ adni. A zólyomi és a prievidzai autós­iskolák épületei például alkalmatla­nok. Az oktatáshoz használt sze­mélyképkocsikkal való ellátás jó. Lé­nyegesebben rosszabb a helyzet a tehergépkocsikkal. A meglévők nagy része kiöregedett. Röviden, a feltételeket közepesnek ítélem meg. " - Végezetül mit szeretne még el­mondani? - Az autósiskoláknak a múltban is megvolt és a jövőben is meg lesz a társadalmi szerepe, de egyben a felelőssége is. Igaz, ma még szlo­vákiai viszonylatban 6-8 hónap az autósiskolákban a várakozási idő, de ez máról holnapra változhat. Olyan állami vállalatot szándék­szunk létrehozni, amely rugalmas lesz, és a jelenleginél jobban felké­szíti a járművezetőjelölteket a közúti forgalomra. NÉMETH JÁNOS fizették. Ugyancsak - a gondnok állítása szerint - fizettek a pisztráng­és a pontyfogásért, amelyet fölké­résre a konyhában elkészítettek. Egyes látogatók alkalmanként va­dásztak. Milyen a telepről alkotott benyo­más egésze? Nem számítva az egész komplexum csekély kihasz­náltságát, a telepet szép, de nem rendkívül luxussal fölszerelt üdülő­nek minősíteném. Színvonalát legin­kább valamelyik új, különleges szak­szervezeti üdülőéhez hasonlíthat­nám, kivéve a már említett konyhai­és elektronikai berendezéseket. Ján Lupták ós mások is, akik a Fehér Szikla körül élnek és dolgoznak, el­mondták észrevételeiket hajdani ha­talmasságaink látogatásairól. Nem vették szívesen például sétáikat, amikor is a „védelem" nem szíve­sen látta a helyieket az erdőben. Az erdészeknek nem tetszett a látoga­tók beavatkozása az erdészet gaz­dálkodásába. A füvet például abban az időszakban voltak kénytelenek kaszálni, amelyet - állításuk szerint - logikátlanul megszabott az egyik volt mezőgazdasági „szintén szak­ember". Másrészt őszinte csodálat­tal szóltak a szenvedélyes turista, a hetvenéves Vasil' Bil'ak erőnlété­ről, aki képes volt naponta kétszer is 15-20 kilométeres túrát megtenni, s olyan tempóban, amely nehézsé­get okozott a sokkal fiatalabb és kisportolt testőreinek is. Az emberek látták őket, amint lihegnek védencük után a dombokon, nekivetkőzve, ol­dalukon tokjában himbálódzó revol­verükkel. Jelenleg a személyzet a telepet erdei iskolává készíti elő. A gondnok szerint azonban e körül még sok minden nincs tisztázva. Mivel az állami erdőgazdaság, mint eredeti tulajdonos is érdeklődést tanúsít a telep iránt. A Fehér Sziklát saját dolgozóik üdültetésére és a devizá­ért vadászó külföldiek elszállásolá­sára szeretnék hasznosítani. Van­nak további, nekem sokkal inkább tetsző elképzelések is. Tudjuk, hogy az SZLKP KB további létesítményé­ben - a Papierníčkán - már van egy erdei iskola. És a Fehér Szikla? Aki például ismeri a pozsonyi Kolybán lévő légzőszervi betegségben szen­vedő gyermekek szanatóriumát, óhatatlanul fölteszi a kérdést, vajon a Fehér Szikla nem szolgálhatná-e a pozsonyi légszennyezéstől meg­betegedett gyermekek gyógyítását. Van itt ugyanis minden, amire a tü­dőbeteg gyermekeknek szükségük van... Ideje tehát megoldani a kér­dést. P. O. A Csemadok KB, valamint a társrendezők 1990. májusában újra megrendezik az Országos Népművészeti Fesztivált Zselizen. A fesztivál keretében hirdeti meg a Csemadok KB a felnőtt táncegyüttesek, valamint a szólisták és táncospárok országos versenyét. 1. A táncegyüttesek versenyébe benevezhet minden csehszlová­kiai magyar, népi tánckultúrát ápoló felnőtt együttes és tánccsoport, amely 12-20 perces új műsorblokkal rendelkezik. A versenyműsor­nak legfeljebb egy negyede lehet kiegészítő vagy átkötő betét, zenekari szám, szöveges rész stb. 2. Az együttesek versenye kétfordulós - a kerületi versenyekre áprilisban kerül sor. 3. A szólisták és táncospárok versenye egyfordulós. A verseny két kategóriában zajlik: a) kötelező anyag - táncospárok és lányok részére lassú és friss csárdás Mátyusföldról; - szólista fiúk részére sallai verbunk - (időtartama max. 1,5 perc); b) szabadon választott anyag - improvizáció szólóban vagy pár­ban bármely magyar tájegység anyagából (időtartam max. 2 perc): 4. A szólóversenybe benevezhet bármely csehszlovákiai magyar táncos, együttes tagságától függetlenül. 5. A szólóverseny zenei kíséretét a Csemadok KB által meghívott min. 3 tagú zenekar biztosítja. Az érdeklődők pontosabb tájékoztatást a Csemadok járási bizottságain kapnak. Jelentkezni ugyancsak a Csemadok járási bizottságain lehet az ott beszerezhető jelentkezési lapokon. JELENTKEZÉSI IDŐ: 1990. február 1. A felvételhez fölösleges kommentárt fűzni, még a szelídebb környe­zetvédők Is felháborodnak, ha eláruljuk, hogy az Antarktiszon készült. (ČSTK-felvétel) Gyengéd forradalom - üzemi tükörben KÖVETKEZETESEN, TÚLKAPÁSOK NÉLKÜL Az egyetértés ós helyeslés mel­lett egyre gyakoribbak az aggódó hangok, hogy forradalmunk üzemi, munkahelyi változatai sok esetben a legnagyobb jóakarattal sem ne­vezhetők gyengédnek. A figyelem középpontjában a vezető beosztás­ban dolgozók leváltása áll, helyen­ként személyes számlákat „rendez-' nek", és a változások közepette majdhogynem megfeledkeznek a legfontosabbról, a munka, a ter­melés eredményes folytatásáról. Nem gyűjtenek „skalpokat" Ilyeneket olvasva többszörösen figyelemre méltó a dunaszerdahelyi húsipari üzem példája. A Nyilvános­ság az Erőszak Ellen 25 tagú üzemi csoportja és a 9 tagú szóvivő bizott­ság már december elején megala­kult, de mind ez ideig csak két „me­nesztést" kezdeményezett. A dolgo­zókkal folytatott eszmecserék után a volt igazgatótól megvonták a bizal­mat, akit a felettes szerv azóta visz­szahívott, s akit az üzem kollektívája más vezetői beosztásban sem akar viszontlátni. A személyzeti osztály vezetőjé­nek ugyancsak „felmondtak". Szak­emberként viszont továbbra is élvezi a kollektíva bizalmát. Leváltását csak azért kérték, hogy a személy­zeti osztály vezetője pártonkívüli le­gyen. Persze ez nem minősíthető kommunistaellenes „hadjáratnak", hiszen a 25 tagú kezdeményező csoportban négyen tagjai a kommu­nista pártnak, s egyikük ráadásul szóvivő. - A közakaratot tiszteletben tart­juk. Ha egy kollektíva új vezetőt akar választani, megteheti. De csak ak­kor, ha megfelelő jelöltjei vannak, és konkrétan megmondják, hogy a sze­mélycsere után mi és mennyivel lesz jobb. A jelölteknek is nyilatkozniuk kell, hogy a vezetői beosztással járó felelősséget vállalják-e. A munkafe­gyelem megkövetelése és a vezetői következetesség nem lehet oka a le­váltásnak, sót éppen fordítva. Mi a kollektíva kárára dolgozóktól sze­retnénk a lehető leggyorsabban bú­csút venni - mondta Borbély Tibor mester, a szóvivők egyike. Szavait mindenütt megszívlelhetnék. Elsősorban a munka Amennyivel kevesebb a káder­ügy, annál több egyéb, elsősorban az üzem és a termelés javára tett kezdeményezést mondhat magáé­nak a Nyilvánosság az Erőszak El­len üzemi csoportja. Ezt két szóvivő, Pasztorik Béla munkás és Miklós György karbantartó szavai is bizo­nyítják. -Az emberek hallgatnak a sza­vunkra. A polgári kezdeményezés csoportjának kérésére az ünnepek előtt bérmentesen mindenki ledolgo­zott kilenc munkaórát, hogy az ellá­tásban ne legyen fennakadás. A szé­les körű összefogás és ségíténia­karás eredménye az is, hogy az üzemből még december 22-én 70 ezer 600 korona értékű termékkel megrakott kamiont indíthattunk út­nak Romániába. - Élvezzük a dolgozók bizalmát és vigyázunk, hogy ne veszítsük el. Ha az üzemnek jól megy, akkor mindenkinek jobb, s ezért is foglal­kozunk céltudatosan a termelést se­gítő feltételek javításával. Például megvitattuk a munkavédelemmel összefüggő feladatokat. Mivel több műszaki-gazdasági munkakörben dolgozik munkásként felvett és fize­tett egyén, ezt a kérdést is napirend­re tűztük. Az üzemgazdásszal közö­sen számba vesszük a nem termelő munkaköri beosztásokat, majd az alapfizetések és a személyes érté­kelések rendszerét is felülvizsgáljuk. Érdekelt, mi a titka, háttere a dol­gozók bizalmának, ha másoktól elté­rően, nem kimondottan a vezetők leváltását szorgalmazzák. - Szerintem az - felelte Marczi György munkavédelmi előadó, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen üzemi csoportjának tagja -, hogy munkánkról és terveinkről mindenkit pontosan tájékoztatunk. Még a gaz­dasági vezetők megbeszéléséről és az igazgató üzemen kívüli tárgyalá­sairól is, amelyeken a megbízott szóvivők egyike mindig jelen van. Az igazgatót nem zavarja, sőt... - A gazdasági vezetők tanácsko­zásán és az üzemen kívül folytatott megbeszélésein is jelen van a dol­gozók képviselője. Ilyesmi pár hó­nappal ezelőtt még álomképnek is túl szép lett volna. - Valóban, de engem nem zavar. Ellenkezőleg, így a jó - jelentette ki Weisz Árpád mérnök, a dolgozókol­lektíva által választott igazgató. - A célunk közös. Feldolgozni évi 42 ezer tonna vágóállatot, hogy 700 millió korona értékű kötelezettsé­günket teljesíthessük. A dolgozók megbízott képviselőiktől közvetlenül értesülnek arról, hogy sokszor mi­lyen nehézségek árán tudjuk bizto­sítani a folyamatos termelést. így a felmerülő problémákat tárgyilago­sabban értékelik. És az is jó, hogy a szóvivők közvetítésével a munka­helyi nézetekről és bíráló észrevéte­lekről gyorsabban értesülünk, tehát rugalmasabban intézkedhetünk. A szóvivők egyike akkor is elkí­sérte az igazgatót, amikor a felettes szervnél előterjesztette a gazdasági vezetés, a dolgozók és a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen üzemi csoport­jának az üzem önálló vállalattá válá­sára vonatkozó kérelmét. - Alapos és sokoldalú megfonto­lás után döntöttünk a különválás mellett - magyarázta Janka Srnová termelési igazgatóhelyettes, szóvi­vő. - A szigorú technológiai követel­mények ellenére két éve tőkés piac­ra is szállítunk, de valutát, amit gép­vásárlásra költhettünk volna, még nem láttunk. Fájó pont került szóba, amelyhez a jelenlévők közül mindenkinek volt hozzáfűzni valója. A húsipar megtar­totta a háromlépcsős irányítást. Az üzemben nem tudják, mire fogy el a nyereség. Tervüket teljesítették, de tizenharmadik fizetést nem kap­tak, mivel társüzemeikben kevésbé igyekeztek. Nincs szükségük adat­gyűjtő felettes szervre, hivatalra, vi­szont annál inkább kellene egy hús­ipari koordinációs központ, amely felvállalja a fejlesztést, irányítja az exportot és importot, és gazdája lesz a számítóközpontnak,' amely tájé­koztatni, segítenffog, s szolgálatai­ért (de csakis azokért) megkapja az - anyagi ellenszolgáltatást. Szakmai szempontból nem is rossz elképzelés. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom