Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám, csütörtök

Havel sajtóértekezleten összegezte berlini és müncheni látogatásának eredményei

t UľbálIGk ÚjságíľÓklldk VdlBSZOlt Tovább kell keresni a közös vonásokat (ČSTK) - Mint már beszámoltunk róla, Václav Havel köztársasági elnök kedden villámlátogatást tett Berlinben és Münchenben, s tárgyalásokat folytatott az NDK illetve az NSZK legfelsőbb vezetőivel. Mielőtt elutazott volna a bajor fővárosból, nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A nagy számban jelenlevő újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, látogatásával a jószomszédság szellemében kívánt ösztönzést adni a múlt leküzdéséhez, az ötven év alatt felhalmozódott problémák megoldásához. Havel rámutatott; a két német államban tett látogatása eredetileg jelképes lett volna, de nagyon is munkajellegűvé vált, mivel mód nyílt konkrét kérdések, elképzelések és kezdeményezések megvitatására is. Havel hangsúlyozta, Csehszlovákia a jövőben szabad, független, békeszerető, gazdaságilag prosperáló és szociálisan igazságos ország kíván lenni, s jó kapcsolatokra törekszik minden állammal, természetesen a Szovjetunióval is. Különösen fontosnak tartja a szomszédokkal, ezen belül a két német állammal fenntartott viszonyt, s ezért prágai látogatásra hívta meg Richard von Weizsäcker nyugatnémet szövetségi elnököt. Arra is kitért, hogy miért épp a két német államba vezetett első külföldi útja. Az okok között említette azt, hogy meghívták, míg Washingtonból és Moszkvából mindeddig nem kapott meghívót. Jirí Dienstbier külügyminiszter is részt vett a sajtóértekezleten, s kiemelte: Csehszlovákia földrajzi helyzetére és hagyományaira való tekintettel végre ismét azt a szerepet töltheti be, amelyet már a második világháború után kellett volna játszania. A Csehszlovákia és az NSZK közötti vízumkényszer megszüntetéséről szólva elmondta, az erről folyó tárgyalások még csak kezdeti szakaszukban vannak. Bizonyos bonyodalmak merültek fel - Csehszlovákia részéről gazdaságiak, a másik fél részéről pedig az, hogy az NSZK-nak az Európai Közösségek keretében közös vízumkoncepciója van, tehát az ügy még egy ideig elhúzódik. Václav Havel a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott rövid nyilatkozatában is összefoglalta berlini és müncheni látogatásának eredményeit. Mint mondotta, teljes mértékben elégedett, mivel arról is meggyőződhetett, hogy Csehszlovákia és a két német állam nézetei Európa jövőjére vonatkozóan igen hasonlóak. Ezeket a közös vonásokat tovább kell keresni - mondotta Havel. A világsajtó, s különösen az NSZK és az NDK lapjai bő terjedelemben foglalkoznak a Havel-látogatással. A Frankfurter Rundschau például azt emelte ki, hogy a csehszlovák államfő a közös Európán belüli német egységért száll síkra. A lap figyelme természetesen arra is kiterjedt, hogy Havel véget vetett annak a gyakorlatnak, miszerint az állam új feje először a Szovjetunióba látogatott. A frankfurti újság Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt idézve mutat rá, hogy Bonn minden erejéből támogatni fogja a csehszlovákiai reformokat. A kancellár szerint egyébként február végén (vagy március elején) Marián Calfa szövetségi kormányfő Bonnba látogat, s Dienstbier külügyminiszter már a jövő hónap elején az NSZK vendége lesz. A Die Welt Havel szavait emeli ki, miszerint az esetleges egyesített Németország demokratikus rendszere és a lakosság demokratikus tudata sokkal fontosabb a lakosság létszámánál, s a békeszerető és demokratikus német államtól nem kell tartanunk. Ezek bátor szavak - hangsúlyozza a Die Welt. A Müncher Merkúr című lap kitért a német -csehszlovák együttműködés jövőjére is, külön hangsúlyozva Bajorország részvételét. Mint a lap írja, Havel semmit sem kíván ajándékba kapni, olyan ember, aki ismeri saját értékét, országa értékét. Csehszlovákiának időre van szüksége a gazdaság korszerűsítéséhez, azonban a vízumkényszert rövid időn belül meg lehetne szüntetni. Az NDK-beli sajtó beszámolóinak, kommentárjainak a lényege a következőkben foglalható össze: a Csehszlovákiában és az NDK-ban zajló demokratikus változások elősegítik az együttműködést. A lengyel tájékoztató eszközök számára is a Havel-látogatás volt a nap fő eseménye. A Szolidaritás lapja, a Gazeta Wyborcza nem tartja kizártnak, hogy a csehszlovák államfő még ebben a hónapban ellátogat Moszkvába és Washingtonba. A TASZSZ lényegében tényszerűen számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy Csehszlovákia és az NDK között hagyományosan magas szintűek a kapcsolatok. Mindkét ország egy olyan európai ház felépítésére törekszik, amelyben az emberek a szabadság és a bizalom légkörében élhetnek - írta a szovjet hírügynökség. NDK A gazdaság és az igazságszolgáltatás kérdései a kerekasztal-tárgyalások napirendjén (ČSTK) - Az NDK-ban tegnap megkezdődött a 16 politikai párt, szervezet és független csoport képviselőinek részvételével folyó kerekasztal-tárgyalások ötödik fordulója. Ezúttal a gazdasági problémák és az igazságszolgáltatással összefüggő kérdések állnak előtérben. A megbeszélésen részt vett Christa Luft miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági ügyekért felelős. Az NDK-ban már tavaly decemberben megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. A Német Szocialista Egységpárt - a Demokratikus Szocializmus Pártja keretében december végén kommunista platform alakult. Amint arról a Neues Deutschland beszámol, a platform olyan szárnyat kíván létrehozni a párton belül, amely elsősorban Lenin és Buharin eszméit fejleszti tovább. Az NSZEP-DSZP központi archívumában számos olyan fontos dokumentum található, amelyek a korábbi pártvezetők irodáiból kerültek oda. A Berliner Zeitung tegnapi tájékoztatása szerint a levéltár tulajdonában levő anyagokhoz még nem lehet szabadon hozzáférni, de erre hamarosan mód nyílik. Számos dokumentum között az archívumban található például a sztálinizmus időszakában elkövetett megtorlásokról szóló mintegy 30 tanúvallomás, amelyek elősegíthetik az NDK története sötét foltjainak tisztázását. Azerbajdzsán: új

abb zavargások, támadások, követelések (ČSTK) - Az Azerbajdzsán területén fekvő Nahicsevani Autonóm Köztársaság területén, az iráni határ mentén december 31 -e és január 2a között súlyos zavargások voltak, szélsőséges elemek alkohol és kábítószer hatása alatt 1 millió rubeles kárt okozó barbár pusztítást végeztek a határsávban. A több mint 130 kilométer hosszú szovjet-iráni határon felgyújtották a műszaki berendezéseket, a jelzőrendszereket, a távközlési kábeleket és a határjeleket, megfenyegették a határőröket. A katonákat ellentámadásra akarták kiprovokálni, sokan megpróbálták illegálisan átlépni a határt. A TASZSZ hírügynökség szerint a szélsőségesek pusztítása után gyakorlatilag lehetetlenné vált a határőrszolgálat működése. A vandalizmus az iráni határőröket is nyugtalanította, tiltakoztak a szovjet szerveknél rámutatva arra, hogy a szélsőséges elemek tettei sértik országukat és bonyolítják a helyzetet a határon. Hatékony ellenintézkedésekre szólították fel a hatóságokat. i A szovjet hírügynökség szerint felelőtlen elemek uszítása előzte meg a három napig tartó zavargásokat, ezek az elemek megpróbálták tovább fokozni az Azerbajdzsánban és az egész Kaukázuson túli területen már amúgy is feszült helyzetet. A Reuter hírügynökség nem tartja kizártnak, hogy az Irán és Azerbajdzsán közti szorosabb kapcsolatokra törekvő militáns muzulmán nacionalisták állnak az akció mögött. Az azerbajdzsáni muzulmánok ugyanis Nemcsak az idők, a lapfejek is... flpofTvp** acmx crpan, COOAHMIKTCJ COMA PflBAfl sTaV i

?

ľ

2 °'o M p OpraH UEHTPANBHORO KOMHT«TO KľlCC B. M. A E H H H U M M Ml |)Uii| • n. • s • mílpoMmapuu tctx cmpan, cotömutúmtnl n PFL

BAG ľaoema ocnotana _ - - -- W í-l f* f* 5 1912 uňa OpraH UeHTDxs/ibHoro K

OMMTOTO KMCC BM.AEHMHblM Az új év első napján új arculattal Aj jelent meg a moszkvai Pravda: a lapfejről eltűnt a két Lenin-rend és 3

az Októberi Forradalom Érdemrend ábrája. Csak egy Lenin-portré díszíti a lapfejet, s alatta a felirat: A lapot 1990.1.4. 1912. május 5-én Vlagyimir Iljics Lenin alapította. A változás alkalmából az olvasókhoz intézett pár sorban a szerkesztőség közölte: A kitüntetések megmaradtak a lap zászlaján, a kollektíva büszke rájuk, s célja, hogy tovább gyarapítsa a Pravda lenini hagyományait. az irániakhoz hasonló többségükben siíták. Vagiv Szamedoglu, az Azerbajdzsáni Népi Front napilapjának főszerkesztője az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, a szovjetunióbeli azerbajdzsánok már közel egy hónapja táboroztak a határon, remélve, hogy meglátják az túloldalon élő rokonaikat és barátaikat. Az iráni oldalon a határvidéken ugyanis kb. 4 millió azerbajdzsán él. Szovjet honfitársaik a határ megnyitására, szabad kereskedelemre és a személyes látogatások lehetővé tételére törekednek. Szamedoglu Berlin megosztásához hasonlította az azerbajdzsánok helyzetét és kétségbe vonta a zavargásokról kiadott hivatalos jelentést. Dzsalilabad határmenti azerbajdzsán városban a köztársaság belügyminisztériumának jelentése szerint a december 29-i összecsapásokban 85 személy, köztük 63 rendőr sebesült meg. Az azerbajdzsán hírügynökség helyi tudósítója szerint a járás lakosságának többsége szabad helyhatósági választásokat követel. A belügyminisztériumi közlemény szerint a hatóságok megtették a szükséges lépéseket, 35 személyt letartóztattak. Dzsalilabadba utazott az azerbajdzsán parlament képviselőjének egy csoportja, hogy megpróbálja megnyugtatni a kedélyeket. Azerbajdzsán más területén Hegyi Karabahban is kiéleződött a helyzet. Kedden például egy azerbajdzsánokat szállító autóbusz ellen intéztek támadást, egy személy életét vesztette, három pedig megsebesült. Kövekkel és lőfegyverrel támadtak az autóbuszkaravánra, amelyet egyébként a belügyi csapatok tagjai kísértek. Amikor a buszok megérkeztek az azerbajdzsáni Susa városba, ott ötezer személy gyűlt össze, s csak a katonák tudták őket megakadályozni az önkényes „igazságszolgáltatásban". (ČSTK) - A november 17-i prágai események kivizsgálására felügyelő parlamenti bizottság tegnapi tanácskozására Karel Urbáneket, a Csehországi Pártmunkát Irányító Bizottság volt elnökét is méghívták. Az újságírók meghallgatása előtt az iránt érdeklődtek, miképp értékeli a bizottság munkáját. Válaszában kijelentette, hogy a testületnek a Rudé právoban megjelent jelentése szerint a dolgokról tárgyilagosan szóltak. • Tudott valamit a Diák fedőnevű közbiztonsági akcióról? - Nem. • Érez személyes felelősséget a november 17-i eseményekért? - Nem szeretném védeni magam, de nem vettem részt semmilyen olyan tanácskozáson, amelyen november tizenhetedikéről volt szó, egyet, a november tizenkettedikeit kivéve. Tájékoztattak bennünket a diáktüntetés előkészületeiről, a fiatalok haladásának útvonaláról. • Egykori beosztásában milyen kapcsolatokat tartott fenn a Cseh Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériummal? - A cseh belügyi tárcát ebből az ügyből kivonták. A dolgokat a Belügyminisztérium és a fővárosi közbiztonsági szervek irányították. • A parlamenti bizottságnak adhat új információkat? - Nem, november tizenötödikétől Prágán kívül tartózkodtam, november tizenhetedikén 19 óra körül érkeztem vissza, és azonnal utaztam lakhelyemre, Brünnbe. Másnap a CSKP KB Elnökségének döntése alapján Romániába repültem a pártkongresszusra, és november huszonkettedikén 15 órakor érkeztem haza. • Milyen benyomással volt önre a Román KP kongresszusa? - Nagyon formálisnak tűnt. • A tanácskozáson felmerültek-e jelek, hogy Románia polgárháború felé tart? - A kongresszuson nem. A küldötteket bizonyára jól megválogatták, mivel pontosan kilencvenszer szakították meg tapssal Ceausescu beszámolóját. Feltűnt, hogy egyetlen küldött sem kritizálta az ottani viszonyokat. A további kérdésekre válaszolva Karel Urbánek a CSKP KB szombati üléséről szólva elmondta, hogy a tanácskozáson lebontják a rendkívüli pártkongresszuson kitűzött feladatokat. Karel Urbánek a parlamenti bizottság előtt mintegy kilencven percig beszélt. A személye iránti újságírói érdeklődés ezután sem lankadt. Ismét kérdéseket tettek fel neki. A januári beavatkozások kapcsán emlékeztetett arra, hogy abban a hónapban nem tartózkodott idehaza. A CSKP KB Elnökségéhez eljutott információk többségéből az derült ki, hogy kisebb fellépésekről volt szó. • Miloš Jakeš a parlamenti bizottság előtt elmondta, hogy minden rendőrattakról az elnökség kollektíván tanácskozott... - Szükséges lenne betekinteni az ezekről készült jegyzőkönyvekbe, hogy azokban mi szerepel. • Tehát a november tizenhetediki beavatkozásról a belügyminiszterrel tartott személyes konzultáción döntöttek? - Ilyen rendszer volt bevezetve. Nemcsak a főtitkár, hanem a járási szervek vezetői is konzultáltak fontos kérdésekről - valaki mindig szerette volna fedni magát. Ez nem volt jó rendszer. Minden vezetőnek vállalnia kell a tisztségéből eredő felelősséget, mivel ezért fizetik. Silviu Brucan a romániai változásokról A Szabad Román Televízió kedd este majdnem egyórás rendkívül érdekes beszélgetést sugárzott Silviu Brucan professzorral, a jelenlegi román vezetés egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb tagjával, a mai román politika fő teoretikusával. A professzorról annyit érdemes tudni, hogy 1965 előtt a Scinteia című pártlap főszerkesztő-helyettese, valamint a román rádió és televízió elnökhelyettese volt. Ceausescu hatalomátvétele után önként megvált funkcióitól, egyetemi tanár lett, majd a 80-as évek folyamán már nyíltan is tiltakozott a zsarnoki rendszer ellen. A beszélgetés első részében részletesen kifejtette nézetét a kelet-európai változásokról. Brucan szerint a kelet-európai kommunista és munkáspártokban az elmúlt évek folyamán különféle reformszárnyak, vagy csoportok alakultak ki, melyek a kisebb-nagyobb változások, reformok és a demokrácia bevezetése mellett törtek lándzsát. Míg a Szovjetunióban a változásokat teljes egészében maga a kommunista párt kezdeményezte, addig a többi keleteurópai országban nagyon nagy szerepet játszott a radikalizálódó közvélemény nyomása is, mely szinte kikényszerítette a reformokat. Egyedül Romániában volt más a helyzet. A párton belül nem létezett semmiféle reformszárny vagy csoport, s a párt teljes egészében annyira összefonódott Nicolae Ceausescu személyével és politikájával, annyira képtelen volt valamiféle reformok kezdeményezésére, hogy a társadalom szemében teljesen elvesztette hitelét és kompromittálta magát. Romániában azért kellett népfelkelésnek, robbanásnak bekövetkeznie, hogy megváltozhasson a helyzet. Ennek azonban az a következménye, hogy a kommunista párt teljes egészében lejáratta magát, s bármilyen néven is alakulna újjá, amire joga van, személyesen nem hiszem, hogy most, vagy akárcsak a közeljövőben is valamilyen szerepet játszhatna az ország politikai életében, húzta alá Brucan. A professzor bővebben megvilágította a zsarnok házaspár nem várt, gyors elítélésének és kivégzésének a körülményeit is. Mint ismeretes a bírósági tárgyalásra és a halálos ítélet végrehajtására december 25én, karácsony napján került sor. Brucan szerint az ezt megelőző napon, december 24-én az országban kritikus helyzet alakult ki. A hadseregnek és a felkelőknek nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk az ország területének döntő részét, s még a pénteken kiharcolt pozíciókat is sok helyen elvesztették. A kiválóan kiképzett és a legmodernebb fegyverekkel felszerelt elszánt Securitate-egységek sok helyen teljesen visszaszorították a katonákat és a felkelőket. Néhányszor megtámadták azt a Tirgoviste (Bukaresttől kb. 110 km-re nyugatra) mellett fekvő katonai támaszpontot is, ahol a Ceausescu házaspárt fogva tartották. Nem lehetett kizárni, hogy ezek az erőfeszítések sikert hoznak a terroristáknak. Az új román vezetőség ezért hétfőre virradó éjszaka Bukarestben, a hadügyminisztérium épületében összeült, és úgy döntött, hogy azonnal le kell folytatni a bírósági tárgyalást és ki kell végezni a két diktátort. A várt hatás bekövetkezett. Miután a Szabad Román Televízióban megmutatták a két holttestet néhány óra múlva érezhetően alábbhagyott a terroristák ellenállása, csökkent provokációik száma és a katonaság fokozatosan kezébe vette a helyzet irányítását, ellentámadásba ment át. Természetesen mindenki azt szerette volna, ha Ceausescuval és cinkostársaival rendes, nyilvános bírósági tárgyalást lehetett volna lefolytatni. Ez ideális megoldás lett volna. Az adott nehéz helyzetben azonban a politikai és történelmi meggondolásoknak a háttérbe kellett szorulniuk és a katonai szempont lett az elsődleges. Meg vagyok róla győződve, hogy helyesen döntöttünk és több tízezer ember életét mentettük meg, hangsúlyozta a professzor. A mai román vezetés elsőrendű feladatként a lakosság életkörülményeinek a javítását jelölte meg. Az embereknek élelmiszert, meleget, villamosenergiát, gyógyszert, ruhát kell adni, hogy meggyőződhessenek róla, a forradalom valóban az ő érdekükben történt, ad nekik valamit. A gazdaság helyzete nagyon nehéz. Először is fel kell mérni a reális helyzetet, s csak aztán lehet valamiféle reformokat, változásokat kezdeményezni. A mai helyzetben a gazdasági reform csak a forradalom következő szakaszában lehet időszerű. Silviu Brucan felhívta a figyelmet arra is, hogy a következő hónapokban sem lehet kizárni a különböző provokációkat, vagy azt, hogy merényleteket fognak elkövetni az új vezetőség tagjai ellen. Mindenütt fokozott éberségre van szükség, hangsúlyozta a professzor. KOKES JÁNOS, Bukarest