Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám, szerda

MAGYARORSZÁGON MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Kéttucatnyi törvénytervezet a parlament előtt Félbeszakították a JKS ^kongresszust (ČSTK) - A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének XIV., rendkí­vüli kongresszusát a tegnap kora reggeli órákban berekesztették, s a tanácskozás valószínűleg 15 nap múlva folytatódik. Addig a köz­társasági és a tartományi pártszer­vezetek konzultációkat folytatnak a továbbiakról. Ezt a döntést a kongresszusi munkaelnökség és a JKSZ KB El­nöksége közösen hozta meg négyó­rás drámai vitát követően, amelyre azután került sor, hogy a Szlovén KSZ küldöttei tiltakozásul hétfőn es­te elhagyták a termet. Ciril Ribi­csics, a szlovéniai pártszervezet vezetője, ezt a radikális lépést azzal indokolta, hogy a kongresszus a szlovén KSZ javaslatainak a mini­mumát sem fogadta el, küldötteivel szemben intoleránsán viselkedett. Nem kívánjuk vállalni a társfelelős­séget a JKSZ agóniájáért - mondot­ta Ribicsics. A Dunagate botrány miatt lemondott a belügyminiszter (ČSTK) - Budapesten megkezdte ülésszakát a parlament. A péntekig tartó tanácskozás kéttucatnyi tör­vényjavaslatot vitat meg, köztük a lelkiismereti szabadságról, az álla­mi vállalatok vagyonvédelméről, a magánvállalkozásokról, a további alkotmánymódosításokról, a nemze­ti kisebbségek parlamenti képvisele­téről szóló tervezeteket. Az ülésszak elején lejnondott tisztségéről Horváth István belügy­miniszter, s lépése egyértelműen összefügg a Dunagate botrányként ismertté vált telefon-lehallgatások­kal. A távozó miniszter szerint az ügy kizárólag politikai kérdés, s cél­ja, hogy még a választások előtt lejárassák néhány párt és a kor­mány tagjait. A legélesebb támadá­sok az MSZMP egykori vezetői ellen irányulnak, akik most a Magyar Szo­cialista Párt vezetésében vannak, s jelentős érdemeket szereztek a re­formfolyamatok elmélyítésében - mondotta Horváth István, majd hozzáfűzte, hogy ez a „boszorkány­üldözés" veszélyezteti a pluralista rendszerbe való békés átmenetet. Németh Miklós kormányfő a par­lament ülésén közölte, a kabinet a szovjet csapatok teljes kivonását szorgalmazza, de erről a kérdésről az elmúlt hat hét folyamán két ízben tárgyalt Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. A csapatkivonás menetrendjéről magyar és szovjet szakértők a közeli napokban Buda­pesten kezdenek tárgyalásokat. Né­meth egyben elutasította a kormány és egyes tagjai elleni támadásokat, s óva intett a meggondolatlan nyo­másgyakorlástól. Véleménye szerint a néhány politikus elleni kirohaná­sok ízléstelenek és sértik az emberi méltóságot. Magyarországon tegnap hivatalo­san is megkezdődött a március 25­ére kiírt parlamenti választásokat megelőző kampány. Két hónap múl­va 7,6 millió magyar állampolgár járulhat az urnákhoz, s adhatja le szavazatát a csaknem 50 politikai párt valamelyikére. Az ezzel kap­csolatos felmérések szerint a szava­zók 20 százaléka még nem döntötte el, kire fog voksolni, s ezért minden előzetes becslés akár az ellenkező eredményt is hozhatja. NDK; Vizsgálatok a választási csalások ügyében Erősödő nyomás az NSZEP-DSZP-re Falfelszámolás - üzleti jelleggel ELHALASZTOTTÁK A ROMÁNIAI PEREKET Párt lesz a Nemzetmentési Front ÚJ szú 3 1990 I. 24. (ČSTK) - Eredetileg erre a hétre ter­vezték, de amint Aurel Dragos Muntea­nu, a Nemzetmentési Front szóvivője hét­főn közölte, csupán a jövő héten kezdődik meg a bírósági eljárás az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának volt tagjai ellen. E kérdéssel bő terjedelemben fog­lalkozik a román sajtó, a Romania Libera független napilap például azt írta, hogy a volt párt- és állami vezetés négy vezető személyisége: Emil Bobu, Ion Dinca, Manea Manescu és Tudor Postelnicu továbbra is kaméleonként viselkedik. Hét­főn mind a négyüket azzal vádolták, hogy szerepük volt a népirtásban, ók viszont hamut szórnak a fejükre, s elismerik bű­nösségüket. Emil Bobu, aki a ranglétrán mindjárt a diktátorházaspár után követke­zett, például elítélően nyilatkozott saját magáról azért, amiért vakon teljesítette Szófiai kerekasztal Engedmények a DESZ javára (ČSTK) - Kétszeri halasztás után hétfőn újították fel Szófiában a kerekasztal-tárgyalásokat, ame­lyeken az egyik részről a BKP, a pa­rasztpárt és a független képviselők, a másik részről pedig a független mozgalmakat és szervezeteket tö­mörítő Demokratikus Erők Szövet­sége (DESZ) vesz részt. A halasztá­sok körüli spekulációk is napvilágot láttak, s kétséges volt, hogy a felek ismét elfoglalják helyüket a kerek­asztalnál. Csupán hétfőn délután jelentették be, hogy a két fél egyet­értésre jutott, s a megállapodás ér­telmében a DESZ két épületet kap Szófia központjában, önálló napila­pot indít: a Demokracija első száma pénteken meg is jelenik, továbbá a tévé és a rádió a résztvevők kíván­sága szerint tudósít a fórum munká­járól. Kölcsönös egyetértés alapján bő­vítették a kerekasztalnál résztvevők számát, mindkét oldalon negyvenö­ten vesznek részt a tárgyalásokon. E limit keretében a feleknek joguk van arra, hogy további, velük szim­patizáló szervezetek és mozgalmak képviselőit is meghívják, akár az egész tárgyalások idejére, akárcsak bizonyos speciális kérdések megvi­tatására. A kerekasztal tegnap is folytató­dott, s a fórum legfontosabb feladata most a demokratikus politikai élet alapelveinek lefektetése. Krakkói épületfoglalás (ČSTK) - Hétfőn szélsőséges fia­talok egy csoportja behatolt a krak­kói pártbizottság épületébe. Főleg olyan radikális szervezetek tagjairól van szó, mint a Független Lengyel­ország Konföderációja, a Harcoló Szolidaritás, az A Front (A = anti­kommunista). Az akció szervezői azt követelték, hogy kobozzák el a LEMP vagyonát, s a krakkói párt­székházat adják át a zeneiskolának, a Jagelló Egyetemnek stb. Távozás­ra szólították fel azokat, akiknek an­nakidején közük volt a rendkívüli állapot bevezetéséhez, s szerintük el kell ítélni mindazokat, akik bűntet­teket követtek el a sztálinista idő­szakban. Ceausescu utasításait. Ion Dinca azt állí­totta, passzív magatartásával tulajdon­képpen ő is jóváhagyta, hogy tüzet nyis­sanak a tüntető tömegre. Egyébként mind a négyen a jövő hét elején állnak a kato­nai törvényszék elé. A halasztás okairól eddig nem kaptunk jelentést. A román belpolitikai életben most arról folyik a legtöbb vita, hogy a Nemzetmen­tési Front megváltoztatja-e eddigi politiká­ját, s párttá szerveződik-e. Nagy a való­színűsége annak, hogy a mozgalomból párt lesz, s a frontnak lehetősége lesz arra, hogy induljon a választásokon. Egé­szen a közelmúltig azt hangoztatták a front vezetői, hogy nem kívánnak politi­kai párttá szerveződni. Ion Iliescu állam­fő azonban vasárnap arról beszélt, hogy a front a nyilvánosság széles spektrumát képviseli, s a jelenlegi politikai helyzetben jó lenne, ha indulna a választásokon. Ez a fordulat felbőszítette a nemrégiben megalakult új politikai pártokat, amelyek azzal vádolják a frontot, hogy olyan em­berek irányítják, akik évek óta tagjai a pártnak. Igaz, hogy Ceausescutól elbú­csúztak, Marxtól viszont nem. A felhábo­rodás oká az, hogy a front - pártként - ellenfeleihez képest jelentós előnyökkel indulhatna a választásokon. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT jelen­tés szerint Bukarestben közölték, hogy az első szabad romániai választásokat május 20-an tartják meg. A választá­sokon részt vesz a Nemzetmentési Front is, amely úgy döntött, hogy párt­tá alakul. (ČSTK) - Az NDK-ban a tavaly május 7-én rendezett helyi választá­sok eredményeinek meghamisítása ügyében megkezdődtek a vizsgála­tok. Jelenleg 7 gyanúsított, köztük a korábbi potsdami polgármester el­len folyik vizsgálat. Az ügyekkel az NDK főügyészségének egy különle­ges csoportja foglalkozik, amelynek vezetője Mathias Pahn állam­ügyész. Ez a csoport eddig mintegy 100 figyelmeztetést kapott, amelyek arra mutatnak rá, hogy a választási listákon törvényellenes módosításo­kat hajtottak végre, meghamisí­tották az eredményeket, stb. A pa­naszok többsége egyelőre Ber­linből és Potsdamból érkezett. Az NSZEP-DSZP belső válsága tovább mélyül, ezt tanúsítják az utóbbi napok eseményei is. A pártot, amelynek néhány hónappal ezelőtt még 2,3 millió tagja volt, már csak­nem egymillióan hagyták el, s a kilé­pések folytatódnak. A párton belül és kívül is egyre nagyobb a nyomás; az NSZEP-DSZP oszlassa fel ön­magát. Ezt a pártvezetés legutóbbi ülésén elutasította. Gregor Gysi a jelenlegi válságos helyzet ellenére úgy nyilatkozott, hogy pártja nem kíván lemondani saját megújulá­sáról. A szokásos hétfői lipcsei tünteté­sen több mint százezren vonultak most is az utcákra, követelve a két német állam egyesítését, az NSZEP-DSZP feloszlatását és Gre­gor Gysi távozását a politikai po­rondról. Keletnémet határőrök Berlin köz­ponti negyedében keddre virradó éj­szaka megkezdték a fal lebontását. Amint azt az ADN hírügynökség je­lentette, 320 méter hosszú szakasz­ról van szó, s a munkagépek minden éjszaka kb. 20 méteres falat távolí­tanak el. A Nyugat-Berlin körüli fal, amelyet Walter Ulbricht 1961-ben építtetett, 164 kilométer hosszú. A felfelszámolásnak egyelőre tisztán üzleti jellege van: a berlini Limex külkereskedelmi vállalat 3,6 méter magas és 1,2 méter széles darabokat kínál fel a külföldi érdek­lődőknek. Egyelőre nem tudni, mi­lyen áron, ez állítólag a kereslettől függ. A lebontott falrészt fémkerítés­sel helyettesítik, de szögesdrót már nem lesz rajta. A nyugatnémet Die Welt hetilap tegnap kommentárt fűzött ahhoz az interjúhoz, amelyet Václav Havel adott a Washington Postnak. A kom­mentár szerint a csehszlovák elnök nyilatkozata a szovjet csapatok je­lenlétéről Csehszlovákiában és Európában nagy felbolydulást váltott ki. A szovjet megszállók csehszlová­kiai jelenlétét Havel egyértelműen értékelte, Prága és Moszkva ügyé­nek tartja. Eszerint a szovjet alaku­latokat ki kell vonni, tekintet nélkül arra, hogy milyen eredménnyel jár­nak a bécsi tárgyalások. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország számára világos, hogy a demokráciát és a szovjet megszállást nem lehet összekap­csolni. Figyelemreméltó az is, hogy Havel nem beszélt az amerikaiak Európából való teljes kivonulásáról, sem pedig a szovjet csapatok teljes kivonásáról. A mostani helyzetben ez nem lepne reális. Bizonyos azon­ban az is, hogy az új csehszlovák államfő a közép-európai koncepciót követi. Vagyis azt az elképzelést, amely szerint a Közép-Európában élő népeket nem a szuperhatalmak irányítják, s hogy ezeknek a katonar politikában, a fegyverzetellenőrzés­ben is joguk van az önrendelke­zésre. Havel néhány nap múlva Moszk­vába utazik, s Eduard Beneš óta az első olyan csehszlovák elnökként fog szerepelni, aki nem kérelmező­ként kopogtat a Kreml ajtaján, ha­nem felemelt fővel. Ezért nemcsak a saját, hanem az egész felegyene­sedő Közép-Európa nevében be­szélhetne. Megmagyarázhatná a szovjeteknek, hogy idegen csapa­tok jelenléte a térségben csupán a feszültséget fokozza. (ČSTK) Mongóliában is beköszönt a demokrácia? (ČSTK) - Az ellenzéki Mongol Demokratikus Szövetség (MDSZ) véleménye szerint az országban még az idén beköszönthet a demok­rácia. Ezt a szervezet szóvivője je­lentette ki hétfőn, egy nappal azt követően, hogy Ulánbátorban újabb nagyszabású tüntetést tartottak. Szandzsaszüren Dzorig szóvivő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy éven belül Mongó­liában demokratikus kormány ala­kulhat, s teljesülhetnek az ellenzék követelései. Ulánbátori diplomáciai források viszont túlzottan optimistá­nak tartják az ilyen előrejelzéseket. Dzorig tájékoztatott arról is, hogy az MDSZ-nek hozzávetőleg 60 ezer tagja van. Terbis Csimedorg, a kormány szóvivője ugyanazon a napon mon­dott véleményt az ellenzék követelé­seiről, ezek közé tartozik például az MNFP hatalmi monopóliumának a megszüntetése. Kijelentette, fon­tolóra vették a többpártrendszer be­vezetését, s ázt állította, hogy a kor­mány gyorsítja a reformokat. Ezeket szerinte a szovjetunióbeli változá­sok ösztönözték, de mint mondta, az országon belüli demokratikus moz­galomnak is volt bizonyos hatása. A kormány szóvivője tájékoztatott arról, Ulánbátor azzal számol, hogy a szovjet csapatokat teljes mérték­ben kivonják Mongóliából, s csök­kentik a szovjet tanácsadók számát is. Gyökeres változások előtt a KGST A megváltó piac Megbénult a szocialista országok gazdasága. A KGST 45. ülésszakán minden tagország radikális reformokat sürgetett, csak Kuba nem. E közép­amerikai ország eltökélt szándéka fegyverrel a kezében védeni a szocializ­must. Vajon meddig? Az ülésszakon azonban mégsem Kuba, hanem Csehszlovákia volt a legérdekesebb résztvevő. Minden bizonnyal Václav Klausnak, a CSSZSZK pénzügyminiszterének Lengyelországban tett látogatásakor állítólag elhangzott kijelentése mi­att. Végül is Marián Čalfa, a szövet­ségi kormány elnöke „öntött tiszta vizet a pohárba": Nem akarunk ki­lépni a KGST-ból. Azonban az, hogy milyen mértékben leszünk érdekel­tek a megújult KGST-ben, attól függ, hogy az együttműködésbe való be­kapcsolódásunk mennyire segít cél­jaink elérésében - mondta a kor­mányfő. Arányokról lenne tehát szó? Vagyis arról, hogy amilyenek a vál­tozások, olyan lesz a részvételünk? Ez egyelőre több, mint elmélet. Hi­szen a gazdasági valóság kissé más értékrendet diktál. „A negyven évig tartó együttműködés gúzsba kötött minket. Csak az egyik félre össz­pontosítottunk, miközben eltéptük a másik félhez fűző szálakat" - hangsúlyozta Vladimír Dlouhý, a szövetségi kormány elnökhelyet­tese. Ezek után a szovjet fél sem késett a diplomatikus megjegyzés­sel: ,,Ha az új dokumentumokról a csehszlovák partnerrel tárgyalunk, rövid időn belül azt állapíthatjuk meg, hogy több tekintetben is egyet­értünk. Jóval kevesebb esetben kü­lönböznek nézeteink." A történelem kereke forog tovább, nincs értelme az eddigi eredmények felett siránkozni. Az viszont tény, hogy a múlttól nem szakadhatunk el. Erre utalt Andrej Lukanov, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, amikor azt mondta: a kis orszá­gok integráció nélkül nem lehetnek sikeresek a nemzetközi piacokon." Az integráció létszükséglet. A kér­dés az, hogy számunkra mi a köny­nyebb: besorakozni az Európai Kö­zösségek tagállamai közé, vagy pe­dig aktivizálni a KGST tevékenysé­gét. Tapasztalt közgazdászok ad­hatják meg a választ, bár az bizo­nyára nem lesz egyértelmű. Például Gavriil Popov, az ismert szovjet köz­gazdász úgy véli: „...jelenlegi for­májában a KGST nem létezhet tovább. Tagjainak érdekei részben különbözők, részben azonosak. Azonosak annyiban, hogy a világpi­acon egyik tagország sem verseny­képes." Milyen formában működhet a KGST? A csehszlovák küldöttség felajánlotta, hogy kidolgozza a Ta­nács működési tervezetét. „Nem átalakításról, hanem radikális válto­zásokról van szó. Nincs semmi új a nap alatt, csak a bevált piaci mechanizmushoz kell visszatérni" - hangsúlyozta Václav Klaus. Ter­mészetesen más vélemények is el­hangzottak. Például, hogy szaka­szosan kell megvalósítani a változá­sokat. Meg kell nyitni a szovjet pia­cot, amely most szinte hermetikusan el van zárva (egyébként ez az egyik oka annak, hogy ha a szovjet keres­kedelemben most hirtelen áttérné­nek a világpiaci árakra és a kemény valutában való elszámolásra, a csehszlovák gazdaság kártyavár­ként dőlne össze). Vladimír Dlouhý azt fejtegette, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa meg­nevezésében a „segítségnyújtás" kifejezés már túlhaladott. „Inkább businessről kellene beszélni" - mondta. Az európai szocialista országok a KGST reformjáról beszélnek, mi­közben Mongólia, Kuba és Vietnam valahol hátul kullog. „Mi is egyre inkább lemaradunk" - vélekedett ezzel összefüggésben Marián Čalfa. Ez igaz, de... A fejlődő országokat nern „dobnám ki", mint a léggömb­ből a nehezéket. A politológusok szavaira emlékeztetnék, akik még Gorbacsov színrelépése előtt felté­telezték, hogy - különösen Európá­ban - változásokra kerül sor. Egyre kisebb a kelet-nyugati katonai konf­rontáció reális veszélye, s egyre égétóbbé, az egész világ problémá­jává válik az Észak-Dél kapcsolat. Európa és Észak-Amerika sikeresen fejlődik, az emberek növekvő jólét­ben élnek. Délen a fejlődő országok­ban nő a nyomor. S az „éhes" országban egy kis nacionalizmus i^ elég az ellentétek kirobbantásá­hoz... Ezzel összefüggésben nem kerülhetjük meg az Észak erkölcsi és humánus segítségének kérdését. Vajon hazánk tud-e segíteni? Gon­dolom, igen. De én nem jótékonyko­dásról, hitelbe történő fegyverszállí­tásról, soha vissza nem kapható hitelekről beszélek. Ez nem segít­ség, hanem az adott ország problé­máinak kiélezése. Mit nyújthat Csehszlovákia a fej­lődő országoknak? Nem sok min­dent. Tudományos-műszaki lemara­dásunk meglehetősen nagy terhet jelent és sok egyéb problémát von maga után. A 2000-ig szóló tudomá­nyos-műszaki fejlesztési program keretében nem sokat értünk el. A közgazdászok azt állítják, kétolda­lú kapcsolatokra, államközi helyett vállalatok közti egyezményekre kell törekedni. Bizonyára helyes ez a né­zet, de... A kapitalista országokban is ismert az állami finanszírozás, az intézetek dotációt kapnak, a műsza­ki haladás útján járó vállalatok adó­kedvezményben részesülnek. Az Eureka program sokoldalú kapcso­latokra épül. A KGST Komplex Programja tehát nemcsak a helyte­len szervezés, hanem az egyes népgazdaságok innovációellenes légköre miatt sem felel meg a vára­kozásnak. KGST - hogyan tovább? A Tanácson belül nem lehet egységes piacot teremteni az évszázad végéig. Szerződéses rendszert kell létrehozni, amely rugalmasan követné a valós helyzetet. A kölcsönös kereskedelmet pedig a vállalatokra kell bízni, nem pedig az államra. Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke - s tulajdonképpen a többi tagország szerint is - a piaci mechanizmus útjára kell lépni. A KGST-tagállamok belépése a világgazdaságba minden bizonnyal bonyolult lesz, de ez a lépés elenged­hetetlen. Milyen lesz a KGST 46., budapesti ülése? Állítólag a szófiai volt a legdrámaibb. S a budapesti? Lehet, hogy az lesz a legradikálisabb. Vagy netán a legutolsó? MICHAL KIMLIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom