Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám, szerda

MAGYARORSZÁGON MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Kéttucatnyi törvénytervezet a parlament előtt Félbeszakították a JKS ^kongresszust (ČSTK) - A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XIV., rendkívüli kongresszusát a tegnap kora reggeli órákban berekesztették, s a tanácskozás valószínűleg 15 nap múlva folytatódik. Addig a köztársasági és a tartományi pártszervezetek konzultációkat folytatnak a továbbiakról. Ezt a döntést a kongresszusi munkaelnökség és a JKSZ KB Elnöksége közösen hozta meg négyórás drámai vitát követően, amelyre azután került sor, hogy a Szlovén KSZ küldöttei tiltakozásul hétfőn este elhagyták a termet. Ciril Ribicsics, a szlovéniai pártszervezet vezetője, ezt a radikális lépést azzal indokolta, hogy a kongresszus a szlovén KSZ javaslatainak a minimumát sem fogadta el, küldötteivel szemben intoleránsán viselkedett. Nem kívánjuk vállalni a társfelelősséget a JKSZ agóniájáért - mondotta Ribicsics. A Dunagate botrány miatt lemondott a belügyminiszter (ČSTK) - Budapesten megkezdte ülésszakát a parlament. A péntekig tartó tanácskozás kéttucatnyi törvényjavaslatot vitat meg, köztük a lelkiismereti szabadságról, az állami vállalatok vagyonvédelméről, a magánvállalkozásokról, a további alkotmánymódosításokról, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló tervezeteket. Az ülésszak elején lejnondott tisztségéről Horváth István belügyminiszter, s lépése egyértelműen összefügg a Dunagate botrányként ismertté vált telefon-lehallgatásokkal. A távozó miniszter szerint az ügy kizárólag politikai kérdés, s célja, hogy még a választások előtt lejárassák néhány párt és a kormány tagjait. A legélesebb támadások az MSZMP egykori vezetői ellen irányulnak, akik most a Magyar Szocialista Párt vezetésében vannak, s jelentős érdemeket szereztek a reformfolyamatok elmélyítésében - mondotta Horváth István, majd hozzáfűzte, hogy ez a „boszorkányüldözés" veszélyezteti a pluralista rendszerbe való békés átmenetet. Németh Miklós kormányfő a parlament ülésén közölte, a kabinet a szovjet csapatok teljes kivonását szorgalmazza, de erről a kérdésről az elmúlt hat hét folyamán két ízben tárgyalt Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. A csapatkivonás menetrendjéről magyar és szovjet szakértők a közeli napokban Budapesten kezdenek tárgyalásokat. Németh egyben elutasította a kormány és egyes tagjai elleni támadásokat, s óva intett a meggondolatlan nyomásgyakorlástól. Véleménye szerint a néhány politikus elleni kirohanások ízléstelenek és sértik az emberi méltóságot. Magyarországon tegnap hivatalosan is megkezdődött a március 25ére kiírt parlamenti választásokat megelőző kampány. Két hónap múlva 7,6 millió magyar állampolgár járulhat az urnákhoz, s adhatja le szavazatát a csaknem 50 politikai párt valamelyikére. Az ezzel kapcsolatos felmérések szerint a szavazók 20 százaléka még nem döntötte el, kire fog voksolni, s ezért minden előzetes becslés akár az ellenkező eredményt is hozhatja. NDK; Vizsgálatok a választási csalások ügyében Erősödő nyomás az NSZEP-DSZP-re Falfelszámolás - üzleti jelleggel ELHALASZTOTTÁK A ROMÁNIAI PEREKET Párt lesz a Nemzetmentési Front ÚJ szú 3 1990 I. 24. (ČSTK) - Eredetileg erre a hétre tervezték, de amint Aurel Dragos Munteanu, a Nemzetmentési Front szóvivője hétfőn közölte, csupán a jövő héten kezdődik meg a bírósági eljárás az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának volt tagjai ellen. E kérdéssel bő terjedelemben foglalkozik a román sajtó, a Romania Libera független napilap például azt írta, hogy a volt párt- és állami vezetés négy vezető személyisége: Emil Bobu, Ion Dinca, Manea Manescu és Tudor Postelnicu továbbra is kaméleonként viselkedik. Hétfőn mind a négyüket azzal vádolták, hogy szerepük volt a népirtásban, ók viszont hamut szórnak a fejükre, s elismerik bűnösségüket. Emil Bobu, aki a ranglétrán mindjárt a diktátorházaspár után következett, például elítélően nyilatkozott saját magáról azért, amiért vakon teljesítette Szófiai kerekasztal Engedmények a DESZ javára (ČSTK) - Kétszeri halasztás után hétfőn újították fel Szófiában a kerekasztal-tárgyalásokat, amelyeken az egyik részről a BKP, a parasztpárt és a független képviselők, a másik részről pedig a független mozgalmakat és szervezeteket tömörítő Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) vesz részt. A halasztások körüli spekulációk is napvilágot láttak, s kétséges volt, hogy a felek ismét elfoglalják helyüket a kerekasztalnál. Csupán hétfőn délután jelentették be, hogy a két fél egyetértésre jutott, s a megállapodás értelmében a DESZ két épületet kap Szófia központjában, önálló napilapot indít: a Demokracija első száma pénteken meg is jelenik, továbbá a tévé és a rádió a résztvevők kívánsága szerint tudósít a fórum munkájáról. Kölcsönös egyetértés alapján bővítették a kerekasztalnál résztvevők számát, mindkét oldalon negyvenöten vesznek részt a tárgyalásokon. E limit keretében a feleknek joguk van arra, hogy további, velük szimpatizáló szervezetek és mozgalmak képviselőit is meghívják, akár az egész tárgyalások idejére, akárcsak bizonyos speciális kérdések megvitatására. A kerekasztal tegnap is folytatódott, s a fórum legfontosabb feladata most a demokratikus politikai élet alapelveinek lefektetése. Krakkói épületfoglalás (ČSTK) - Hétfőn szélsőséges fiatalok egy csoportja behatolt a krakkói pártbizottság épületébe. Főleg olyan radikális szervezetek tagjairól van szó, mint a Független Lengyelország Konföderációja, a Harcoló Szolidaritás, az A Front (A = antikommunista). Az akció szervezői azt követelték, hogy kobozzák el a LEMP vagyonát, s a krakkói pártszékházat adják át a zeneiskolának, a Jagelló Egyetemnek stb. Távozásra szólították fel azokat, akiknek annakidején közük volt a rendkívüli állapot bevezetéséhez, s szerintük el kell ítélni mindazokat, akik bűntetteket követtek el a sztálinista időszakban. Ceausescu utasításait. Ion Dinca azt állította, passzív magatartásával tulajdonképpen ő is jóváhagyta, hogy tüzet nyissanak a tüntető tömegre. Egyébként mind a négyen a jövő hét elején állnak a katonai törvényszék elé. A halasztás okairól eddig nem kaptunk jelentést. A román belpolitikai életben most arról folyik a legtöbb vita, hogy a Nemzetmentési Front megváltoztatja-e eddigi politikáját, s párttá szerveződik-e. Nagy a valószínűsége annak, hogy a mozgalomból párt lesz, s a frontnak lehetősége lesz arra, hogy induljon a választásokon. Egészen a közelmúltig azt hangoztatták a front vezetői, hogy nem kívánnak politikai párttá szerveződni. Ion Iliescu államfő azonban vasárnap arról beszélt, hogy a front a nyilvánosság széles spektrumát képviseli, s a jelenlegi politikai helyzetben jó lenne, ha indulna a választásokon. Ez a fordulat felbőszítette a nemrégiben megalakult új politikai pártokat, amelyek azzal vádolják a frontot, hogy olyan emberek irányítják, akik évek óta tagjai a pártnak. Igaz, hogy Ceausescutól elbúcsúztak, Marxtól viszont nem. A felháborodás oká az, hogy a front - pártként - ellenfeleihez képest jelentós előnyökkel indulhatna a választásokon. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT jelentés szerint Bukarestben közölték, hogy az első szabad romániai választásokat május 20-an tartják meg. A választásokon részt vesz a Nemzetmentési Front is, amely úgy döntött, hogy párttá alakul. (ČSTK) - Az NDK-ban a tavaly május 7-én rendezett helyi választások eredményeinek meghamisítása ügyében megkezdődtek a vizsgálatok. Jelenleg 7 gyanúsított, köztük a korábbi potsdami polgármester ellen folyik vizsgálat. Az ügyekkel az NDK főügyészségének egy különleges csoportja foglalkozik, amelynek vezetője Mathias Pahn államügyész. Ez a csoport eddig mintegy 100 figyelmeztetést kapott, amelyek arra mutatnak rá, hogy a választási listákon törvényellenes módosításokat hajtottak végre, meghamisították az eredményeket, stb. A panaszok többsége egyelőre Berlinből és Potsdamból érkezett. Az NSZEP-DSZP belső válsága tovább mélyül, ezt tanúsítják az utóbbi napok eseményei is. A pártot, amelynek néhány hónappal ezelőtt még 2,3 millió tagja volt, már csaknem egymillióan hagyták el, s a kilépések folytatódnak. A párton belül és kívül is egyre nagyobb a nyomás; az NSZEP-DSZP oszlassa fel önmagát. Ezt a pártvezetés legutóbbi ülésén elutasította. Gregor Gysi a jelenlegi válságos helyzet ellenére úgy nyilatkozott, hogy pártja nem kíván lemondani saját megújulásáról. A szokásos hétfői lipcsei tüntetésen több mint százezren vonultak most is az utcákra, követelve a két német állam egyesítését, az NSZEP-DSZP feloszlatását és Gregor Gysi távozását a politikai porondról. Keletnémet határőrök Berlin központi negyedében keddre virradó éjszaka megkezdték a fal lebontását. Amint azt az ADN hírügynökség jelentette, 320 méter hosszú szakaszról van szó, s a munkagépek minden éjszaka kb. 20 méteres falat távolítanak el. A Nyugat-Berlin körüli fal, amelyet Walter Ulbricht 1961-ben építtetett, 164 kilométer hosszú. A felfelszámolásnak egyelőre tisztán üzleti jellege van: a berlini Limex külkereskedelmi vállalat 3,6 méter magas és 1,2 méter széles darabokat kínál fel a külföldi érdeklődőknek. Egyelőre nem tudni, milyen áron, ez állítólag a kereslettől függ. A lebontott falrészt fémkerítéssel helyettesítik, de szögesdrót már nem lesz rajta. A nyugatnémet Die Welt hetilap tegnap kommentárt fűzött ahhoz az interjúhoz, amelyet Václav Havel adott a Washington Postnak. A kommentár szerint a csehszlovák elnök nyilatkozata a szovjet csapatok jelenlétéről Csehszlovákiában és Európában nagy felbolydulást váltott ki. A szovjet megszállók csehszlovákiai jelenlétét Havel egyértelműen értékelte, Prága és Moszkva ügyének tartja. Eszerint a szovjet alakulatokat ki kell vonni, tekintet nélkül arra, hogy milyen eredménnyel járnak a bécsi tárgyalások. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország számára világos, hogy a demokráciát és a szovjet megszállást nem lehet összekapcsolni. Figyelemreméltó az is, hogy Havel nem beszélt az amerikaiak Európából való teljes kivonulásáról, sem pedig a szovjet csapatok teljes kivonásáról. A mostani helyzetben ez nem lepne reális. Bizonyos azonban az is, hogy az új csehszlovák államfő a közép-európai koncepciót követi. Vagyis azt az elképzelést, amely szerint a Közép-Európában élő népeket nem a szuperhatalmak irányítják, s hogy ezeknek a katonar politikában, a fegyverzetellenőrzésben is joguk van az önrendelkezésre. Havel néhány nap múlva Moszkvába utazik, s Eduard Beneš óta az első olyan csehszlovák elnökként fog szerepelni, aki nem kérelmezőként kopogtat a Kreml ajtaján, hanem felemelt fővel. Ezért nemcsak a saját, hanem az egész felegyenesedő Közép-Európa nevében beszélhetne. Megmagyarázhatná a szovjeteknek, hogy idegen csapatok jelenléte a térségben csupán a feszültséget fokozza. (ČSTK) Mongóliában is beköszönt a demokrácia? (ČSTK) - Az ellenzéki Mongol Demokratikus Szövetség (MDSZ) véleménye szerint az országban még az idén beköszönthet a demokrácia. Ezt a szervezet szóvivője jelentette ki hétfőn, egy nappal azt követően, hogy Ulánbátorban újabb nagyszabású tüntetést tartottak. Szandzsaszüren Dzorig szóvivő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy éven belül Mongóliában demokratikus kormány alakulhat, s teljesülhetnek az ellenzék követelései. Ulánbátori diplomáciai források viszont túlzottan optimistának tartják az ilyen előrejelzéseket. Dzorig tájékoztatott arról is, hogy az MDSZ-nek hozzávetőleg 60 ezer tagja van. Terbis Csimedorg, a kormány szóvivője ugyanazon a napon mondott véleményt az ellenzék követeléseiről, ezek közé tartozik például az MNFP hatalmi monopóliumának a megszüntetése. Kijelentette, fontolóra vették a többpártrendszer bevezetését, s ázt állította, hogy a kormány gyorsítja a reformokat. Ezeket szerinte a szovjetunióbeli változások ösztönözték, de mint mondta, az országon belüli demokratikus mozgalomnak is volt bizonyos hatása. A kormány szóvivője tájékoztatott arról, Ulánbátor azzal számol, hogy a szovjet csapatokat teljes mértékben kivonják Mongóliából, s csökkentik a szovjet tanácsadók számát is. Gyökeres változások előtt a KGST A megváltó piac Megbénult a szocialista országok gazdasága. A KGST 45. ülésszakán minden tagország radikális reformokat sürgetett, csak Kuba nem. E középamerikai ország eltökélt szándéka fegyverrel a kezében védeni a szocializmust. Vajon meddig? Az ülésszakon azonban mégsem Kuba, hanem Csehszlovákia volt a legérdekesebb résztvevő. Minden bizonnyal Václav Klausnak, a CSSZSZK pénzügyminiszterének Lengyelországban tett látogatásakor állítólag elhangzott kijelentése miatt. Végül is Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke „öntött tiszta vizet a pohárba": Nem akarunk kilépni a KGST-ból. Azonban az, hogy milyen mértékben leszünk érdekeltek a megújult KGST-ben, attól függ, hogy az együttműködésbe való bekapcsolódásunk mennyire segít céljaink elérésében - mondta a kormányfő. Arányokról lenne tehát szó? Vagyis arról, hogy amilyenek a változások, olyan lesz a részvételünk? Ez egyelőre több, mint elmélet. Hiszen a gazdasági valóság kissé más értékrendet diktál. „A negyven évig tartó együttműködés gúzsba kötött minket. Csak az egyik félre összpontosítottunk, miközben eltéptük a másik félhez fűző szálakat" - hangsúlyozta Vladimír Dlouhý, a szövetségi kormány elnökhelyettese. Ezek után a szovjet fél sem késett a diplomatikus megjegyzéssel: ,,Ha az új dokumentumokról a csehszlovák partnerrel tárgyalunk, rövid időn belül azt állapíthatjuk meg, hogy több tekintetben is egyetértünk. Jóval kevesebb esetben különböznek nézeteink." A történelem kereke forog tovább, nincs értelme az eddigi eredmények felett siránkozni. Az viszont tény, hogy a múlttól nem szakadhatunk el. Erre utalt Andrej Lukanov, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, amikor azt mondta: a kis országok integráció nélkül nem lehetnek sikeresek a nemzetközi piacokon." Az integráció létszükséglet. A kérdés az, hogy számunkra mi a könynyebb: besorakozni az Európai Közösségek tagállamai közé, vagy pedig aktivizálni a KGST tevékenységét. Tapasztalt közgazdászok adhatják meg a választ, bár az bizonyára nem lesz egyértelmű. Például Gavriil Popov, az ismert szovjet közgazdász úgy véli: „...jelenlegi formájában a KGST nem létezhet tovább. Tagjainak érdekei részben különbözők, részben azonosak. Azonosak annyiban, hogy a világpiacon egyik tagország sem versenyképes." Milyen formában működhet a KGST? A csehszlovák küldöttség felajánlotta, hogy kidolgozza a Tanács működési tervezetét. „Nem átalakításról, hanem radikális változásokról van szó. Nincs semmi új a nap alatt, csak a bevált piaci mechanizmushoz kell visszatérni" - hangsúlyozta Václav Klaus. Természetesen más vélemények is elhangzottak. Például, hogy szakaszosan kell megvalósítani a változásokat. Meg kell nyitni a szovjet piacot, amely most szinte hermetikusan el van zárva (egyébként ez az egyik oka annak, hogy ha a szovjet kereskedelemben most hirtelen áttérnének a világpiaci árakra és a kemény valutában való elszámolásra, a csehszlovák gazdaság kártyavárként dőlne össze). Vladimír Dlouhý azt fejtegette, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megnevezésében a „segítségnyújtás" kifejezés már túlhaladott. „Inkább businessről kellene beszélni" - mondta. Az európai szocialista országok a KGST reformjáról beszélnek, miközben Mongólia, Kuba és Vietnam valahol hátul kullog. „Mi is egyre inkább lemaradunk" - vélekedett ezzel összefüggésben Marián Čalfa. Ez igaz, de... A fejlődő országokat nern „dobnám ki", mint a léggömbből a nehezéket. A politológusok szavaira emlékeztetnék, akik még Gorbacsov színrelépése előtt feltételezték, hogy - különösen Európában - változásokra kerül sor. Egyre kisebb a kelet-nyugati katonai konfrontáció reális veszélye, s egyre égétóbbé, az egész világ problémájává válik az Észak-Dél kapcsolat. Európa és Észak-Amerika sikeresen fejlődik, az emberek növekvő jólétben élnek. Délen a fejlődő országokban nő a nyomor. S az „éhes" országban egy kis nacionalizmus i^ elég az ellentétek kirobbantásához... Ezzel összefüggésben nem kerülhetjük meg az Észak erkölcsi és humánus segítségének kérdését. Vajon hazánk tud-e segíteni? Gondolom, igen. De én nem jótékonykodásról, hitelbe történő fegyverszállításról, soha vissza nem kapható hitelekről beszélek. Ez nem segítség, hanem az adott ország problémáinak kiélezése. Mit nyújthat Csehszlovákia a fejlődő országoknak? Nem sok mindent. Tudományos-műszaki lemaradásunk meglehetősen nagy terhet jelent és sok egyéb problémát von maga után. A 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztési program keretében nem sokat értünk el. A közgazdászok azt állítják, kétoldalú kapcsolatokra, államközi helyett vállalatok közti egyezményekre kell törekedni. Bizonyára helyes ez a nézet, de... A kapitalista országokban is ismert az állami finanszírozás, az intézetek dotációt kapnak, a műszaki haladás útján járó vállalatok adókedvezményben részesülnek. Az Eureka program sokoldalú kapcsolatokra épül. A KGST Komplex Programja tehát nemcsak a helytelen szervezés, hanem az egyes népgazdaságok innovációellenes légköre miatt sem felel meg a várakozásnak. KGST - hogyan tovább? A Tanácson belül nem lehet egységes piacot teremteni az évszázad végéig. Szerződéses rendszert kell létrehozni, amely rugalmasan követné a valós helyzetet. A kölcsönös kereskedelmet pedig a vállalatokra kell bízni, nem pedig az államra. Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke - s tulajdonképpen a többi tagország szerint is - a piaci mechanizmus útjára kell lépni. A KGST-tagállamok belépése a világgazdaságba minden bizonnyal bonyolult lesz, de ez a lépés elengedhetetlen. Milyen lesz a KGST 46., budapesti ülése? Állítólag a szófiai volt a legdrámaibb. S a budapesti? Lehet, hogy az lesz a legradikálisabb. Vagy netán a legutolsó? MICHAL KIMLIK