Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám, kedd

Kapcsolatainkat új alapokra kell helyezni (Folytatás az 1. oldalról) A lengyel kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a két szom­szédos és független ország közti együttműködés elmélyítése hozzá­járulhat egy új Európa kialakításá­hoz. A középkelet-európai orszá­gokban végbemenő nagy változá­sok és az összeurópai közeledés idején látunk hozzá a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink­kal s a Csehszlovákiában élő len­gyelekkel összefüggő kérdések megvitatásához. Olyan helyzetben vagyunk, hogy minden döntésünk­nek és megállapodásunknak tárgy­szerűnek kell lennie - hangoztatta Mazowiecki, majd hozzáfűzte: - Úgy vélem, mi, lengyelek és csehek egy kis tárgyszerűséget, önök pedig tő­lünk egy kis romantikát tanultak, s ez egyaránt hasznos lesz közös törté­nelmünk és egész Európa szá­mára." Marián Čalfa nyilatkozatában méltatta azt a támogatást, amelyben Lengyelország részesítette a ha­zánkban végbemenő demokratizá­lódási folyamatot. Rámutatott: meg­beszéléseik során áttekintették kap­csolataink valamennyi területét. Nem kerülték meg a vitás kérdése­ket sem, mint például a levegő tisz­taságának védelmét s más környe­zetvédelmi kérdéseket, és mindkét fél a barátság szellemében keresi a kiutat. „Egyetértünk abban - mon­dotta miniszterelnökünk -, hogy A szovjet nagykövet Jirí Dienstbiernél (ČSTK) - Jiŕí Dienstbier külügy­miniszter tegnap Prágában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A diplo­mata kérésére tartott találkozón a nemzetközi helyzettel Összefüggő időszerű problémákról volt szó. Azerbajdzsán - Örményország A Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata (ČSTK) - Ľuboš Dobrovský, a Külügyminisztérium szóvivője teg­nap az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A Külügyminisztérium nagy fi­gyelemmel kíséri a tragikus azer­bajdzsáni és örményországi esemé­nyeket. Azonosul a szovjet vezetés­nek az ártatlan emberek élete miatti aggodalmával. Megérti azokat az okokat, amelyek a szovjet kormányt az emberéletek védelméért tett lé­péshez vezették. A Külügyminiszté­rium kifejezi reményét, hogy a tér­ségben mielőbb felhagynak az erő­szakos akciókkal, s az élet visszatér a megszokott kerékvágásba." NÉHÁNY SORBAN GENFBEN FELÚJÍTOTTÁK a hadászati támadófegyverek korlá­tozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokat. CESTMÍR CÍSAŔ különleges megbízatású nagykövet háromtagú csehszlovák küldöttség élén Párizs­ban tárgyal hazánk és Franciaor­szág kapcsolatainak bővítéséről. ALBÁNIÁBA LÁTOGAT Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Az eseményre májusban kerül sor Reis Maliié albán külügyminiszter meghívására. kapcsolatainkat új jogi alapokra kell helyezni. A látogatás alapját képezi országaink együttműködésének, s eltökélte-szándékunk, hogy ehhez jó feltételeket teremtünk." Marián Čalfa vendége tiszteletére díszebédet adott a Hrzán-palotá­ban. Ezen a csehszlovák és a len­gyel delegáció tagjain kívül részt vett Ján Čarnogurský első szövetségi miniszterelnök-helyettes, Josef Hromádka, František Reichel s több más személyiség. A vendé­gek között voltak a Polgári Fórum koordinációs központjának képvise­lői is. A díszebéden a prágai lengyel nagykövet ugyancsak jelen volt. A lengyel miniszterelnök délután találkozott František Tomášek bí­boros-prímással, prágai érsekkel. A megbeszélésen František Tomá­šek és Tadeusz Mazowiecki egyet­értett abban, hogy a csehszlovák és a lengyel nép közötti barátságot - amely eddig csak látszólagos volt - valódi barátsággá kell változtatni. Az érseki palotából távozóban a lengyel kormányfő rövid interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Ebben egyebek kö­zött a következőket mondta: „A kar­dinális úŕ a találkozón hangsúlyozta, hogy intenzívebbé kell tenni a cseh­szlovák-lengyel kapcsolatokat. Szó volt II. János Pál pápa áprilisi cseh­szlovákiai látogatásáról is. Ennek a kardinális nagyon örül. Várhatóan ekkor sok lengyel is ellátogat Cseh­szlovákiába." Ezután Tadeusz Ma­zowiecki kötetlenül elbeszélgetett az érseki hivatal épülete előtt össze­gyűlt prágaiakkal, majd kíséretével együtt megtekintette a főváros né­hány műemlékét. A lengyel minisztertanács elnökét itt-tartózkodása során Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke is fogadta. A találkozón a felek tájékoztatták egymást a Lengyel­országban, illetve Csehszlovákiá­ban végbemenő változásokról, vala­mint áttekintették a jelenlegi nem­zetközi, ezen belül az európai hely­zettel összefüggő időszerű kérdése­ket. Síkra szálltak a kétoldalú együttműködés fejlesztéséért. Václav Havel köztársasági elnök ugyancsak fogadta a lengyel kor­mányfőt. A találkozón szó volt a csehszlovák államfő közelgő len­gyelországi látogatásáról. Václav Havel közölte, hogy ott-tartózkodá­sa során beszédet mond a lengyel parlamentben. A továbbiakban a csehszlovák -lengyel kapcsolatokról, valamint a közép-európai helyzetről tanács­koztak A miniszterelnök tájékoztatta köztársasági elnökünket a lengyel gazdasági programról, ezen belül a szociális intézkedésekről is, ame­lyek végrehajtásának köszönhetően a lengyelek átvészelhetik a jelenlegi nehéz időszakot. A kora esti órákban Tadeusz Ma­zowiecki találkozott a prágai lengyel nagykövetség munkatársaival és a hazánkban élő lengyelek képvise­lőivel, majd zárótanácskozást tartott Marian Čalfával. Ülést tartott az SZSZK Nemzeti Frontja KB Elnöksége Összegezték a kerekasztal-megbeszéléseken született eredményeket (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Po­zsonyban a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége. Jóváhagyólag tudo­másul vette Oľga Marhulíkovának, a Szlovák Nemzeti Front KB titkárá­nak azon tájékoztatóját, amely a ja­nuár 15-én, illetve 18-án Pozsony­ban tartott politikai kerekasztal-meg­beszéléseken született eredménye­ket összegezte. A továbbiakban az elnökség ja­vaslatot hagyott jóvá a Szlovák Nemzeti Front 1945 és 1989 között kifejtett tevékenységéről készítendő elemzésre vonatkozóan. A testület ugyancsak jóváhagyta Anton Ťažkýnak - akinek 20 évvel ezelőtt a '68-as eseményekkel kap­csolatos magatartása miatt kellett távoznia tisztségéből - a Szlovák Nemzeti Front KB elnökévé való ismételt megválasztására vonatkozó javaslatot. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége egyetértését fe­jezte ki nyolc új pártnak, illetve egye­sületnek a Szlovák Nemzeti Frontba való felvételét illetően. A testület ezután áttekintette a Szlovák Nem­zeti Front KB egykori tagjainak reha­bilitálására vonatkozó javaslatot is, majd szlovákiai szakemberek diplo­máciai szolgálatba való felvételével kapcsolatos kérelmekkel foglalko­zott. xxx A Szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának pozsonyi székházá­ban tegnap tanácskozást tartottak a meghatározó szlovákiai politikai erőknek - a Demokrata Pártnak, Szlovákia Kommunista Pártjának, a Szabadságpártnak, a Keresztény Demokrata Mozgalomnak és a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen állam­polgári mozgalomnak - a képviselői. Eszmecsere a hazai gazdasági reformról (Folytatás az 1. oldalról) Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban szívélyes, baráti légkörű eszmecserét folytatott Simon Peresszel a csehszlovák-iz­raeli gazdasági és diplomáciai kap­csolatok jövőjéről. A vendég emlékeztetett arra, hogy országában rokonszenvvel fo­gadták a Csehszlovákiában végbe­menő társadalmi változásokról szóló híreket. A csehszlovák államfő kife­jezte afölötti örömét, hogy Peresz úr tudatában van a csehszlovákiai ese­mények jelentőségének. A továbbiakban Simon Peresz tá­jékoztatta köztársasági elnökünket a kezdődő ízraeli-palesztinai párbe­szédről, ezen belül arról, hogy pártja békés, politikai úton szeretné sikerre vinni ezeket a megbeszéléseket. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlová­kia és Izrael közötti jó kapcsolatok nem mehetnek a hazánk és az arab országok közötti együttműködés ro­vására. A találkozón a felek egyebehang­zóan megállapították, hogy napja­inkban a csehszlovák-izraeli kap­csolatok történetének új fejezete kezd íródni. Simon Pereszt és kíséretét teg­nap Alexander Dubček, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke is fogadta. A csehszlovák parlament elnöke tá­jékoztatta vendégeit a hazánkban kialakult helyzetről és a Szövetségi Gyűlésre háruló feladatokról. A megbeszélésen a felek kifejezték, hogy érdekük a két ország közötti diplomáciai, parlamenti és egyéb kapcsolatok megújítása, fejlesztése. A kerekasztal-megbeszélésen - amelyen jelen volt Anton Ťažký, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke - a résztvevők megvitatták a Szö­vetségi Gyűlés, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács egyes képviselői­nek felmentésére vonatkozó javas­latokat. A felek megállapodtak ab­ban, hogy az SZNT egyik alelnöke a Nyilvánosság az Erőszak Ellen egyik képviselője legyen. A tegnapi tanácskozáson jóváhagyott határo­zatokat a további képviselői helyek megüresedését követően hajtják végre. A kulturális együttműködésről (ČSTK) - Milan Čič, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterel­nöke tegnap Pozsonyban saját ké­résére fogadta Jacques Humannt, a Francia Köztársaság csehszlová­kiai nagykövetét. A találkozón egye­bek között szó volt a pozsonyi fran­cia kulturális központ újramegnyitá­sáról, valamint a francia televízió vagy más ország francia nyelvű tévéműsorának csehszlovákiai su­gárzásáról. A diplomata hangsú­lyozta, hogy a csehszlovákiai isko­lákban intenzívebbé kell tenni a francia nyelv oktatását. Ennek kapcsán kiemelte, hogy országa hajlandó nyelvtanárokat küldeni ha­zánkba. A francia nagykövetet tegnap fo­gadta Rudolf Schuster, az SZNT elnöke is. Elmarad a prágai közlekedési sztrájk (ČSTK) - Nem fognak sztrájkolni szer­dán a prágai autóbusz-vezetők. A közle­kedési vállalat alkalmazottai korábban munkabeszüntetést helyeztek kilátásba, ha nem mond le Vladimír Mikuáa igazga­tó és nem hajtanak végre olyan változta­tásokat, amelyeknek köszönhetően a fő­városiak kulturáltabb körülmények között utazhatnak a városi tömegközlekedési eszközökön. Követeléseiket teljesítették, így a jelzett sztrájk elmarad. xxx Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartot­tak tegnap délelőtt a Csorba-tó üdülőtele­pen levő Helios gyógyintézet alkalmazot­tai. A munkabeszüntetés során a betegel­látás nem szünetelt. A Csorba-tó környé­kén működő gyógyfürdők dolgozóit képvi­selő sztrájkbizottság egyebek között kö­vetelte az intézmény vezetőitől, hogy te­kintsék semmisnek a korábban tartott bi­zalmi szavazás eredményeit. Továbbá azt is kérték, hogy mondjon le a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen intézetbeli szer­vezetének akcióbizottsága, mivel az nem képviseli az alkalmazottakat. (Folytatás az 1. oldalról) ban is nagy a nyugtalanság, itt a la­kosság továbbra is erőszakkal igyekszik fegyvert szerezni. A TASZSZ szerint a jogvédelmi szervek fokozzák harcukat az ilyen jellegű terrorista akciók ellen. Az azerbajdzsáni-iráni határon folytatódik a lakosság tömeges átte­lepülése. Bakuban a „szociális-de­Az Ogonyok című hetilap értesülé­sei szerint a Hegyi Karabahban élő örmények és azerbajdzsánok a szov­jet katonáktól vásárolnak fegyvere­ket: egy géppisztolyért hajlandók megadni 5-10 ezer rubelt is, ami egy Lada vagy egy Volga gépkocsi árá­nak felel meg. mokrata csoport" nevű nacionalista szervezet képviselője elmondta, azerbajdzsáni képviselők tegnapra virradó éjszaka nyilatkozatot tettek közzé, s ebben két napot adtak Moszkvának a rendkívüli állapot fel­oldására. A rendkívüli állapottal járó intézkedéseket Azerbajdzsán szu­verenitása megsértésének nyilvání­tották. Ha Moszkva nem ad választ erre az ultimátumra, a képviselők megkérdőjelezik Azerbajdzsán Szovjetunióhoz való tartozását. E dokumentum szerint a szovjet hadsereg beavatkozása következté­ben Bakuban emberek százai haltak meg. A nahicseváni televízió vasárnap este arra szólította fel a szovjet had­sereget, ne avatkozzon be a nép ellen, s ugyanakkor segítséget kért Törökországtól. Gejdar Alijev, aki korábban 13 éven keresztül állt az Azerbajdzsáni KP élén, moszkvai sajtóértekezletén kijelentette: „Az, aki ezt a döntést hozta (mármint a rendkívüli állapot bevezetését és a hadsereg beveté­sét), politikai hibát követett el, nem ismeri a helyzetet, nem érti meg az azerbajdzsánokat." Garri Kaszpa­rov, a világhírű sakkozó szintén kö­vetelte a szovjet csapatok kivonását Azerbajdzsánból. A francia tévének adott interjújában bírálta Mihail Gorbacsovot azért, mert nem ké­pes megoldani a nemzetiségi konf­liktusokat. Az azerbajdzsáni parlament teg­nap hajnalban véget ért ülésén ér­vénytelennek nyilvánította a rendkí­vüli állapot bevezetésére vonatkozó moszkvai döntést és követelte a szovjet csapatok kivonását a köz­társaságból. A képviselők kilátásba helyezték: népszavazást tartanak, amelyen Azerbajdzsán lakossága arról dönthet, hogy elszakad-e a köztársaság a Szovjetuniótól vagy sem. Meg nem erősített hírek szerint a parlament 48 órát adott Moszkvá­nak a csapatkivonás megkezdésére. Az Azerinform hírügynökség nem zárta ki, hogy a törvényhozás az esetleges referendumról ma fog tár­gyalni. A bakui Kirov parkban mintegy 800 ezer ember vett részt az elmúlt napok harcaiban elesettek temeté­sén. Gyászszertartásokat a köztár­saság más városaiban is tartottak, s ezek több helyütt nacionalista tö­meggyűlésekké fajultak. Puskinó­ban az Azerbajdzsán Népfront nevű szervezet nagygyűlése zavargások­ba torkollott. A résztvevők megron­gálták a Lenin-emlékművet, megtá­madták a járási pártbizottság épüle­tét és a helyi rendőrségen megpró­báltak fegyvereket szerezni. A népfront egyik képviselője a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának elmondta, hogy Azer­bajdzsán-szerte a párt tisztségvise­lői visszaadták tagkönyvüket és átálltak a népfront oldalára. A köztár­sasági ügyészség és a belügymi­nisztérium munkatársai közül is so­kan adták vissza igazolványukat. A köztársaságban új pártok alakul­nak, mint például a Nemzeti Felsza­badítás Pártja, a Szociáldemokrata Csoport stb. Ajaz Mutallibov azerbajdzsán kormányfő beszédet intézett a la­kossághoz, egyebek között közölte, a köztársasági vezetés találkozott Mihail Gorbacsovval, s Moszkva szilárd garanciákat adott arra, hogy olyan gyakorlati intézkedéseket fo­ganatosít, amelyek célja Azerbaj­dzsán szuverenitásának helyreállí­tása és a szélsőséges erők elleni határozott fellépés. Az Ararati járás egyik falujában örmény és azerbajdzsán párt-, illet­ve kormányképviselők találkoztak, Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő tegnapi moszkvai saj­tóértekezletén az azerbajdzsáni fegy­veres beavatkozás külföldi vissz­hangját foglalta össze. Mint mondot­ta, a nemzetközi közvélemény, a poli­tikai körök is megértéssel reagáltak. A külföldi állásfoglalások lényege: minden kormánynak saját joga fenn­tartani a jogrendet és megvédeni a la­kosságot. Ilyen szellemben nyilatkozott a Fe­hér Ház, továbbá a nyugatnémet, a francia, az olasz külügyminisztéri­um. A nyugati államok a polgárhábo­rú megakadályozására tett kísérlet­ként értékelik a moszkvai lépést és reményüket fejezik ki, hogy a Kauká­zus térségében a megértés és a bé­kés együttélés uralkodik el. s a megbeszélésen részt vett Szur­kov vezérőrnagy, a Szovjetunió népi képviselője és Fedoszov tábornok, a belügyi csapatok parancsnoka. A találkozón a további konfliktusok megelőzése érdekében úgy döntöt­tek, hogy a tüzérségi fegyvereket a két köztársaság közötti határvo­naltól messzebb helyezik át, s a zó­nából ugyancsak kivonják a fegyve­res csoportokat. A teheráni rádió közölte, hogy a szovjet egységek hermetikusan lezárták az azerbajdzsán-iráni ha­tárt. A katonák szigorúan ellenőriz­nek mindenkit, aki a közelben jár. Ismeretes, az elmúlt hetekben és napokban ezrek lépték át a határt mindkét irányban. A szovjet hírközlő eszközök ezzel kapcsolatban rámu­tatnak, hogy az Azerbajdzsán Nép­front vezetői iráni oldalon szovjetelle­nes akciókban vettek részt, Iránból pedig azerbajdzsán nemzetiségűek érkeztek a helyi nacionalisták meg­segítésére. Teherán ezt a hírt cáfol­ta, rámutátva, hogy Moszkva kauká­zusi beavatkozása Gorbacsov reformprogramját járatja le. A JKSZ lemond hatalmi monopóliumáról (ČSTK) - A jugoszláv kommu­nisták lemondanak az alkotmány által biztosított hatalmi monopóli­umukról és úgy döntöttek, kezde­ményezni fogják a parlamentben a többpártrendszer bevezetését lehetővé tevő törvény jóváhagyá­sát. A tegnap késő esti órákig ez volt az egyetlen eredménye a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge belgrádi XIV., egyben rendkí­vüli kongresszusának. A hétfői nap folyamán a korábban megalakult három bizottság munká­ját kellett volna összegezni. A gaz­dasági reformmal és a politikai rend­szer reformjával foglalkozó bizottság hétfőre virradó éjszaka ugyan befe­jezte munkáját, a harmadik, a JKSZ reformjával foglalkozó bizottság azonban még a délelőtt folyamán sem volt képes megállapodásra jutni. Amint azt a Csehszlovák Sajtóiro­da belgrádi tudósítója jelentette, éles viták folytak a JKSZ politikai monopóliumáról, a többpártrend­szerről, a demokratikus centraliz­mus feladásáról. A küldöttek többsé­ge olyan új párttá szeretné alakítani a JKSZ-t, amely képes reagálni a kor követelményeire. Olyan han­gokat is hallani lehetett, hogy a JKSZ szakadjon szét egy kommu­nista és egy szociáldemokrata párt­ra. Mások a pártegység minden áron történő megőrzése mellett ágáltak, s a konfliktus nagyjából megint a szlovéniai és a szerbiai küldöttek között alakult ki. A tanácskozás so­rán többször állt fenn annak a ve­szélye, hogy a radikális reformokat sürgető szlovéniai küldöttek elhagy­ják a termet. A Borba című lap feltette a kérdést, vajon nincs-e a széthullás küszöbén a JKSZ, s hozzáfűzte, hogy a kongresszusi vita tragikomédiára vagy süketek párbeszédére emlékeztet. újszd 2 1990. I. 23. Nem enyhült a feszültség Azerbajdzsánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom