Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám, szombat

Levél a szlovák és a cseh újságírókhoz Tisztelt Kollégák! Szellemi életünkben, s meggyőződésünk szerint a demokrácia és a tényleges jogegyenlőség megteremtésének folyamatában is fontos nap ez a mai, amikor az Újságírók Szlovák Szindikátusá­nak önálló tagszervezeteként megalakulta Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása. Közös hazánk sorsáért, boldogulásáért viselt felelősségünket tudatosítva és mélyen átérezve, a sajtó­szabadság elveire épülő tájékoztatás és publicisztika eszközei­vel akarunk részt vállalni a humanizmus és a demokrácia, a szociális igazságosság megteremtésében, a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség indentitásának, anyanyelvének, poli­tikai képviseletének és teljes jogú társadalmi érvényesülésének érdekében. Meggyőződésünk, hogy közösen kell munkálkodnunk a hazánkban élő nemzetek és nemzeti kisebbségek tényleges egyenjogúságáért, egymás megbecsüléséért és megértéséért. E felelősségteljes munka során nagyobb ösztönzést kellene merítenünk a cseh, a szlovák és a magyar kultúra azon kiemelkedő személyiségeinek életművéből, akik közös történel­münk ellentmondásokkal teli, olykor kimondottan tragikus évti­zedeiben felülemelkedtek a legkülönbözőbb sérelmeken és súlyos ellentéteken, felismerve a magyar és a szlovák nép, a Közép-Európában élő valamennyi nemzet egymásrautaltságát, azonos alapvető érdekeit. Ilyen szellemben kell közösen munkál­kodnunk, gátat vetve minden olyan, a tényeket nélkülöző, ellen­téteket szító szélsőséges megnyilvánulásnak, amely nem a tisztességes rendezésen alapuló közeledést szolgálja, s to­vább terhelné a szlovák és a magyar nép kapcsolatát, nehezí­tené, s végső soron kétségessé is tenné a demokrácia megte­remtését hazánkban. E gondolatok jegyében, ilyen eszmék szellemében kívánunk valamennyi hasonlóan gondolkodó csehszlovákiai kollégával együttműködni annak érdekében, hogy közös hazánkban valóra váljon a demokrácia és a jogegyenlőség, és szabad jogállam szabad polgáraiként méltó helyet foglalhassunk el az épülő európai házban. Pozsony, 1990. január 19-én. Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása (Folytatás az 1. oldalról) ként személyeskedéssé fajuló vita, számokra és személyekre, arra, há­nyan és kik szerepeljenek, illetve maradjanak végül is az etikai és az ellenőrző bizottságban, valamint a választmányban, mely a Társulást hivatott irányítani az első rendes, valószínűleg két-három hónap múl­va tartandó közgyűlésig. így a legfontosabb, amit a króni­kás zárásként leszögezhet: megala­kult a Csehszlovákiai Magyar Újsá­gírók Társulása, jóllehet egyelőre csupán belső használatra alkalmas programnyilatkozattal és működési szabályzattal. -bor­Események a kommunista párt életében (Folytatás az 1. oldalról) mély behatolt az épületbe. Šmídová kérdésére, hogy mit akarnak, durva sértegetésekkel válaszoltak. A tö­meg egy fanatizált része az első emeletre vonult, ahol éppen a nő­szövetség ülésezett, s az ülésterem­be való behatolását nem sikerült megakadályozni. Amikor a hívatlan vendégek közül néhányan szidal­mazni kezdték a jelenlevőket, azok menekülésre kényszerültek, J. Šmí­dová megírta, hogy nemcsak a rá bízott vagyonért, hanem saját testi épségéért és életéért is aggódott, hiszen egyedül állt szemben a 300 főnyi felindult tömeggel. Ezért kéri a rendőrségtől az ügy kivizsgálását. Ondrej Šaling a szövetségi bel­ügyminiszter eddigi nyilatkozataira és a törvényesség tiszteletben tartá­sát illető megnyilatkozásaira utalva kéri a nymburki incidens kivizsgá­lását. A továbbiakban az 1968-69-es időszak és az ezt követő fejlődés objektív értékelésére alakult bizott­ság munkájáról Jirí Machalík KB­titkár és a bizottság több tagja szá­molt be az újságíróknak. A bizottság megkezdte munkáját. Áttanulmá­nyozza az említett időszakra vonat­Szövetségre lépnek a szakegyesületek (Munkatársunktól) - Ma tartja Po­zsonyban alakuló közgyűlését a Szak­egyesületek Szövetsége. A szövetségbe való belépéséről eddig 420 szervezet nyi­latkozott. A szövetség célja az, hogy összefogja a művészeti, műszaki, környe­zetvédelmi és az alkotótevékenységgel, illetve a sporttal foglalkozó fiatalok és felnőttek csoportjait, támogassa őket leg­különfélébb szolgáltatásaival, illetve hogy hozzájáruljon az önmegvalósítás vala­mennyi lehetőségének népszerűsítésé­hez. A szövetség nyitott szervezet kíván lenni, melynek tagjai lehetnek kollektívák, s polgárok is. Együtt akar működni min­den struktúrával, s azok ifjúsági szerveze­teivel. (mn.) kozó levéltári anyagokat, s felszólítja a pártból kizárt vagy törölt pártveze­tőket, közöljék a bizottsággal isme­reteiket, tapasztalataikat. A bizott­ság felveszi a kapcsolatokat a kér­déses időszakot vizsgáló más bi­zottságokkal is. Célja a lehető leg­objektívebb értékelés. Eredménye­it közzéteszik. A külföldi csapatok behívásáért felelős személyek kilétéről annyi hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy közülük többen szerepelnek a rend­kívüli pártkongresszuson párttagsá­gukból felfüggesztett volt pártveze­tők névsorában, de egyes szemé­lyek esetében még nem minden tisztázott. (sm) I j*!! mSmmWf cÉftÉWMPÉMW -Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban Radim Paloušt a Károly Egyetem, Miroslav Kusýt a Ko­menský Egyetem, Josef Jaŕabot az olo­mouci Palacký Egyetem, Milan Jelíneket pedig a brünni Jan Evangélista Purkyné Egyetem új rektorává nevezte ki. -A csehszlovák államfő ratifikálta a fegyveres konfliktusok áldozatainak vé­delméről 1949. augusztus 12-én született genfi megállapodáshoz utólag csatolt jegyzőkönyvet, amelyet 1977. június 8-án ugyancsak Genfben írtak alá. -Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke mély megrendüléssel tu­datja, hogy csütörtökön Ceské Budéjovi­cében 76 éves korában elhunyt Leopold Hofman, aki egész életében a humaniz­mus és a demokrácia eszméiért harcolt. Temetése január 25-én, csütörtökön lesz Ceské Budéjovicében. -A november 17-i prágai esemé­nyek kivizsgálásával foglalkozó független bizottság tagjai tegnap jelentésben szá­moltak be tevékenységükről. Ennek kap­csán Eva Joachimová interjút adott a saj­tóirodának. Kijelentette, hogy a bizottság teljes mértékben elégedetlen azzal a hi­vatalos vizsgálattal, amely két diák halála ügyében folyik. Ők még a novemberi események előtt vesztették életüket. - A pozsonyi Sznf téren, a Tévéhír­adó Főszerkesztőségének székháza előtt tegnap délután nagygyűlést tartottak a te­levízió alkalmazottai, hogy támogatásuk­ról biztosítsák a Csehszlovák Televízió programtanácsa által a televízió néhány dolgozójának áthelyezéséről hozott dön­tést. Pavol Rusko, a szervezőbizottság képviselője elutasította az ezzel kapcso­latban a napilapokban megjelent cikkeket, mondván, hogy tartalmuk nem felel meg a valóságnak. A főszerkesztőségben ki­alakult helyzettel összefüggésben tegnap állásfoglalást adott ki a Független Újság­írók Egyesületének Koordinációs Bizott­sága. Ebben helytelennek és etikátlannak minősíti a programtanács eljárását. - Prágában tegnap megkezdődött a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség két­napos tanácskozása, amelyen a kelet­európai emberi jogi ligák képviselői is részt vesznek. Mindenáron meg kell akadályozni az ellenségeskedést és az erőszakot (Folytatás az 1. oldalról) belügyminisztérium tájékoztatása szerint csak január 13-a és 17-e között (sok esetben tűzharc árán) 678 pisztolyt, 174 gépfegyvert, 150 puskát, kb. 2300 vadászfegyvert, több mint félezer gránátot, s eseten­ként nehézfegyvereket is zsákmá­nyoltak. Az azerbajdzsán fővárosból, Bakuból szemtanúk jelentették, hogy a fegyveres bandák a házak ablakaiból és a tetőkről dobálják le az örményeket. Sok örményt megszúrtak, megégettek, agyonvertek. Több mint tízezer embert kergettek ki házaikból, ezeket hajóval vagy légi úton elszállították Azerbajdzsánból. A zavargások hangadói azok az azer­bajdzsánok, akik a nemzetiségi viták miatt lakóhelyük elhagyására kényszerültek és Bakuban telepedtek le. Csupán az elmúlt évben hozzávetőleg 200 ezer ember ér­kezett így Bakuba. Többnyire falusiakról van itt szó, akik csak nehezen tudnak alkalmazkodni a városi élethez. Helyzetü­ket súlyosbította, hogy sokan munkát sem találtak. Azerbajdzsánban 300 ezer körül van a munkanélküliek száma. Eszbat Mamedov, az azerbajdzsán Nemzetvédelmi. Tanács tagja a Reuter hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, azért torlaszolták el a városba vezető utakat, hogy megakadályozzák a katona­ság bejutását. Kijelentette, hogy a köztár­saság két városában a szovjet hatalom megszűnt létezni, a fegyveres csoportok elfoglalták a közigazgatási szervek épüle­teit. A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy Azerbajdzsánban és Örményországban a helyzet az utóbbi huszonnégy órában kiéleződött. Az Azerbajdzsán Népfront fi­gyelmen kívül hagyja a moszkvai és a köztársasági vezetés felhívásait a jogel­lenes akciók beszüntetésére és a konflik­tus rendezésére. A felfegyverzett csopor­tok egyre több katonát és polgári sze­mélyt ejtenek túszul. Nyikolaj Rizskov kormányfő az ABC amerikai tévétársaságnak adott interjújá­ban viszont azt mondotta, a Kaukázusban a nemzetiségi zavargások azt követően mérséklődtek, hogy a már ott lévő 29 ezer katonát megerősítették a behívott tartalé­kosokkal is. Rizskov védelmébe vette a Kremlnek azt a döntését, hogy csapato­kat küld a térségbe. Hangsúlyozta: Mihail ^orbacsov és a párt még fogja oldani ezt a válságot. „Azért rendeltük el a részleges moz­gósítást, hogy megakadályozzuk a fegy­veres csoportok közötti összecsapásokat. Egyébként rengeteg lenne ott a halott. A jövőben azonban politikai és jogi eszkö­zökkel kívánjuk rendezni a helyzetet." Elutasította azt a vélemény is, hogy a jelenlegi válság miatt Gorbacsov „politi­kai veszélybe" került volna. Szerinte csu­pán politikai nehézségekről van szó. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Minisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága felszólította Azer­bajdzsán és Örményország népeit, hall­gassanak a józan ész szavára, hiúsítsák meg a szélsőségesek akcióit, leplezzék le a provokatőröket és adják vissza a hitet azoknak, akik csalódtak. A felhívás támogatást kér a szovjet vezetés, a jogvédelmi szervek, a belügy­minisztériumi csapatok, a hadsereg és a határőrség számára a nyugalom és a rend helyreállítása érdekében. A felhí­vást a tegnapi szovjet sajtó hozta nyilvá­nosságra. A dokumentum egyebek között rámutat; a Bakuban, valamint Azerbaj­dzsán és Örményország egyéb területein bekövetkezett tragikus eseményeket a szovjet emberek felháborodással fo­gadták. A vérontás, a pogromok emberi életeket követelnek. A szélsőséges erők felelőtlen bűntettei, a szégyentelen erő­szak és a vandalizmus Szovjetunió-szer­te jogos haragot vált ki, valamint mély együttérzést az ártatlan áldozatokkal. Tovább így folytatni nem lehet. Min­denáron meg kell akadályozni az ellensé­geskedést, az önkényt és az erőszakot. Nem engedhető meg, hogy továbbra is büntetlenül kövessenek el súlyos bűntet­teket, nőjön az emberek szenvedése. Senkinek sincs joga arra, hogy visszaél­jen a nemzeti érzelmekkel, vak gyűlölet­be, értelmetlen cselekedetekbe rántsa az embereket. Ha a mai tragédiát nem tudjuk megoldani, akkor az holnapra nemzeti katasztrófához vezethet, szögezi le a köz­ponti szervek felhívása. Új kapcsolatrendszerre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Minisztériumban is jártak. Itt Ján Pišút, Milan Hejný és Balogh Géza miniszter­helyettesek fogadták őket. A találkozón a felek kiemelték, hogy a két ország közötti oktatási kapcsolatokban meg kell szüntetni az eddigi formalitásokat. Rész­letesen megvitatták azt a javaslatot, mely szerint mindkét államnak arra kell töre­kednie, hogy intenzívebbé váljék az ösz­töndíjas diákok és pedagógusok cseréje. A magyar fél ezzel összefüggésben kérte, hogy a magyarországi szlovák tannyel­vű iskolákba szlovák szakos tanárokat küldjenek, valamint hogy az oktatási és kulturális együttműködés ne kötődjön az eddigi kontingensekhez, hanem a két or­szág érdekeit és szükségleteit tartsák szem előtt. Délután fogadta a becses magyaror­szági vendégeket Varga Sándor, az SZSZK miniszterelnök-helyettese. Ezt követően a miniszter és kísérete a Cse­madok KB székházába is ellátogatott, ahol Dobos László, a kulturális szövet­ség tiszteletbeli elnöke meleg hangú kö­szöntőjében hangsúlyozta, hogy Közép­Európában falak omlottak össze, szö­gesdrótokat szaggattak szét, s most arra van szükség, hogy a láthatatlan falak is végképp ledőljenek. Glatz Ferenc vála­szában hangsúlyozta, hogy e tájon is teljesen új kapcsolatrendszer kiépítésére van szükség, az itt élő népek, nemzetek az előítéletekkel, a múlt káros görcseivel szakítva, egymást megbecsülve léphet­nek be Európába. Elmondta, hogy tárgya­lásai során számos olyan javaslatot ter­jesztett elő, amely ebből a korszerű szel­lemből fakad. Glatz Ferenc interjút adott lapunknak és a Csehszlovák Rádió magyar adásá­Továbbra is a nagyüzemekre kell alapozni (Munkatársunktól) - Pozsonyban tegnap Miroslav Belanský, az SZSZK mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztere sajtótájékoztatón összegezte a tárca vállalatainak és üzemeinek múlt évi eredményeit, majd az idei termelési és egyéb időszerű feladatokról szólt. Mint mondotta, a zömében megalapozott bírálatok ellenére a mezőgazdaság­nak nem kell szégyenkeznie a múlt­ban elért eredményekért. A tárca a szigorúbb gazdasági feltételek kö­zött tavaly 1,9 százalékkal túlteljesí­tette a tervezett bruttó termelést s összességében mintegy 500 millió koronával nagyobb értékben szállí­tott alapvető élelmiszereket a piacra. A múlt hibáiról szólva a miniszter főleg azt bírálta, hogy a minőség rovására a tárca eddig a termelés mennyiségi növelését helyezte elő­térbe. A környezet- és egészségvé­delmi követelmények értelmében, a jövőben körültekintőbben kell bán­ni a műtrágyákkal és vegyszerekkel, s növelni az ésszerű táplálkozás alapelveinek megfelelő élelmiszerek választékát. Hogyan tovább? A kérdésre vála­szolva a miniszter elmondta, hogy Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének sajtótájékoztatójáról kidolgoztak egy akcióprogramot, melynek gerincét a piacgazdaságra való átállás feltételeinek a megte­remtése adja. Az élelmiszer-ellátás­ban továbbra is elsősorban a nagyü­zemekre alapoznak, de felkarolják az' egyéni vállalkozókat is. Rövide­sen felülvizsgálják az elkapkodott vállalati struktúrát, megszüntetik a bérek szabályozására és a gabo­na kötelező eladására vonatkozó előírásokat, bővítik a megegyezés szerinti áron értékesíthető termékek választékát, legkésőbb júliusig meg­szüntetik a minisztérium kerületi osztályait és megnyitják a mezőgaz­dasági bankot. Mérlegelik az ösz­tönzőbb adóztatási formák kimunká­lását, s hozzáláttak a bérleti szerző­dések bevezetésére vonatkozó alapelvek kidolgozásához. Megfele­lő teret adnak az egyéni vállalkozá­soknak, beleértve a háztáji áruter­melőket és az egyéni gazdálkodókat is. Úgy számítják, hogy például a zöldségféléknek mintegy 60 szá­zalékát ezentúl is a háztájiban fogják megtermelni. A napjainkban sokakat foglalkoz­tató kérdésekre válaszolva Miroslav Belanský kifejtette, nem ellenzik a korrumpálódott gazdasági vezetők leváltását - a minisztériumban is voltak s lesznek kádercserék -, vi­szont óva intenek az általánosítás­tól. Nem szabad mindenkit egy ka­lap alá venni és csupán azért visz­szahívni-leváltani az elnököket vagy igazgatókat, mert történetesen kom­munisták. Az egykor erőszakkal egyesített szövetkezetek különválá­si törekvésének útjába szintén nem gördítenek akadályt, ám a kezdemé­nyezőket figyelmeztetik, hogy alapo­san mérlegeljék döntésüket. Minden gazdaság magára lesz utalva, mert a minisztériumnak nincs pénze a tönk szélére jutók támogatására. Bizonyos szélsőséges törekvésekre utalva a miniszter hangsúlyozta, elismerik a tulajdonformák és vállal­kozások egyenjogúságát, de ellen­zik, hogy a mostanit egy másik kizá­rólagos tulajdonforma, a magántu­lajdon váltsa fel. Mint mondotta, a mezőgazdasági termelésben to­vábbra is elsősorban a szövetkeze­tekre, állami gazdaságokra és közös vállalatokra kell alapozni, mert ezek teljes felosztása az ellátás folyama­tossága szempontjából beláthatat­lan következményekkel járna. nak, amelynek most csak részletét kö­zöljük. Tárgyalásai során felmerültek-e olyan kérdések, amelyekben a két kormány ál­láspontja még ma is különbözött? - Én nem az álláspontok különbözősé­géről beszélnék, mert ezek most nem jöttek elö. Feltehetően a részletkérdések­ben lesznek különbségek, de azt hiszem, ezek sem politikai, hanem inkább gyakor­lati megoldást érintőek lesznek, hiszen ez az egész struktúra a gazdaságban, a poli­tikában - a korlátozások struktúrája - még ma is fennáll. Ezeknek a feloldása lesz a legnehezebb. Ugyanakkor volt né­hány olyan kérdés, amelyben még feb­ruár végéig (a következő tárgyalásokig - a szerk. megj.) még fel kell készülnünk. Például az irodalmi folyóiratok, napilapok terjesztésének kérdése, s meg kell, hogy mondjam, egy sor tankönyv problémája. Nem hiszem azt, hogy egy bizottság összeül, és azonnal mindent rendezni fog. Tehát ilyen természetű, ha úgy tet­szik, elhúzódó kérdéseink azért marad­tak. De egyelőre nyílt problémákról én még nem tudok beszélni. • Milyen eredménnyel zárultak a tár­gyalások? - Február végén jön a két miniszter Magyarországra, ekkor egy új kulturális együttműködési szerződést kívánunk alá­írni. Ebben szerepel a magyarországi szlovákok szlovákiai képzésének a lehe­tősége és természetesen a szlovákiai magyar tanárok és diákok magyarországi képzése. Az egész elképzelésnek az áll a tengelyében, amit én úgy fogalmaztam meg: adjuk föl a szovjet szisztémában elfogadott reciprocitás és kontingencia el­vét. Tehát - magyarán szólva - függetle­nül attól, hogy Szlovákiából hány szlovák diákot szeretnének Magyarországon ké­peztetni, korlátlan számban jöhessenek hozzánk magyarok tanulni. Legyen az­után már a magyar egyetemek dolga, hogy ezeket a diákokat és pedagóguso­kat át tudják-e vállalni vagy sem. Szlovák kollégáim örömmel hallották azt a javasla­tomat, hogy a szlovákiai magyar pedagó­gusoknak megnyitjuk a magyarországi to­vábbképzés lehetőségét, ugyanígy a ro­mániai magyaroknak. A debreceni nyári egyetem vállalta ezt, a kormányzat külön pénzeszközöket folyósít rá. -hó­Az esti órákban Szerencsés János, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkon­zulja magyarországi vendégek tiszteleté­re fogadást adott, amelyen a szlovákiai politikai és kulturális élet számos képvise­lője is részt vett. ÚJ SZÚ 2 1990. I. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom