Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám, szombat

A hírügynökségek azonnal tájékoztattak tudósításaikban arról a bejelentésről, hogy Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke kilépett a CSKP-ból. A DPA nyugatnémet hírügynökség megállápította: nem indokolták meg, hogy a csehszlovák kormányfő miért lépett ki a pártból. Az AP amerikai hírügynökség ezenkívül még azt is megjegyezte, a kormány szóvivőjének tájékoztatójából az sem derült ki, mikor történt a kilépés. A TASZSZ viszont csak egy mondattal konstatálta a kilépés tényét. A REUTER brit hírügynökség arra mutatott rá, Valtr Komárek és Vladimír Dlouhý után Čalfa a jelenlegi csehszlovák kormány harmadik tagja, aki felmondta párttagságát. így a nemzeti közmegegyezés 25 tagú kormányában a CSKP-nak már csak hét képviselője van. Semmi sem utal arra, hogy Čalfa azért lépett volna ki, mert a kormányfői tisztséget tölti be. Az AFP francia hírügynökség véleménye szerint a kulcspozíciók közül a CSKP-nak már csak a nemzetvédelmi, valamint a közlekedési és távközlési tárca maradt meg, az elsőt Evžen Vacek tábornok, a másikat František Podlena vezeti. A UPI amerikai hírügynökség nemzetközi összefüggésre is utal, hangsúlyozva, hogy Lengyelország és Románia után Csehszlovákia a harmadik kelet-európai ország, ahol a kormányfő nem tagja a kommunista pártnak. Hozzáfűzi, Čalfa kilépése ,,újabb csapást jelent az egykor mindenható CSKP-ra, amelyből eddig már több mint 200 ezren léptek ki". A BKP új alapszabályának tervezete A volt bolgár király kész visszatérni hazájába (ČSTK) - Bulgáriában felmerült a kerekasztal-tárgyalásokon részt vevők körének a kibővítése. A Bolgár Kommunista Párt és a Parasztszövetség küldöttsége Szófiában találkozott annak a 28 társadalmi csoportnak és mozgalomnak, alkotó és más szövetségnek a képviselőivel, akik szeretnék elérni, hogy a kerekasztal legyen valóban nemzeti. Az eddigi tárgyalásokon csupán a BKP, a Parasztszövetség és a Demokratikus Erők Szövetsége vett részt. A többiek most azt indítványozták, hogy ők is részt vehessenek, főleg akkor, ha a fórumon a társadalmi szervezetek szerepéről lesz szó. A BT A hírügynökség nyilvánosságra hozta a kommunista párt június 30-án Szófiában sorra kerülő XIV., rendkívüli kongresszusa elé terjesztett új alapszabály-tervezetét. Eszerint a BKP már nem tartja magát marxista-leninista pártnak, a dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a BKP marxista politikai szervezet, amely közvetlen célja a demokratikus és humánus szocialista polgári társadalom felépítése". A párt tehát búcsút mondott Leninnek és művének, és ezt az ideológiai források felsorolása is bizonyítja. Az alapszabály tervezete megállapítja, hogy a BKP elsősorban a Marx, Engels, Dimitr Blagoev és Georgi Dimitrov által megfogalmazott eszmékre kíván támaszkodni, s merít a kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más haladó pártok és mozgalmak gazdag tapasztalataiból. A tervezet egy szóval sem említi a demokratiMongóliában tilosak a be nem jelentett tüntetések * (ČSTK) - A mongol szervek betiltottak minden olyan tüntetést, amelyeket előzőleg nem jelentettek be az illetékes szerveknél - jelentette tegnap ulánbátori forrásokra hivatkozva a Reuter hírügynökség. Az intézkedés célja, hogy lehetetlenné tegyék az újonnan formálódó ellenzék vasárnapra tervezett nagygyűlésének a megtartását. A munkásokat és értelmiségieket tömörítő Mongol Demokratikus Szövetség a múlt vasárnap már rendezett egy tüntetést, amelyen hozzávetőleg tízezren vettek részt. Igaz, ezt engedélyezték. A résztvevők a Mongol Népi Forradalmi Párt hatalmi monopóliumának megszüntetését követelték. Az új rendelkezés értelmében Ulánbátor főterén, továbbá a repülőtéren, az állomásokon és néhány más helyen minden esetben tilosak a demonstrációk. Ha egyebütt akarnak tüntetést tartani, akkor arra előzetesen a hivatalos szervek jóváhagyását kell kérni. A Reuter szerint „egy fontos pártvezető" a televízióban azzal vádolta az ellenzéket, hogy a nyugati és a kelet-európai eszméket sajátította el. Felszólította a népet az MNFP támogatására. Dagvin Cahilgán, az MNFP KB ideológiai osztályának helyettes vezetője csütörtöki nyilatkozatában kifejtette, a Mongol Demokratikus Szövetség vezetői egyértelműen megkérdőjelezik az MNFP politikájának lényegét. Szerinte a szövetség elutasítja a párt szerepét, tevékenységét, s magának sajátítja ki a párt eszméit és feladatait. Ez volt az első hivatalos - természetesen negatív - reagálás az utóbbi tömegmegmozdulásokra. Cahilgán azt is mondta, hogy a párt nem gördít akadályokat az MDSZ útjába. ROMANIA Mégsem lesz népszavazás Elkobozták a kommunista párt minden vagyonát ÚJ SZÚ 1990. I. 20. (ČSTK) - Romániában végleg eltörölték a halálbüntetés felújításáról és a kommunista párt létéről szóló népszavazást, amelyet eredetileg január 28-ára terveztek. Erről a Nemzetmentési Front döntött csütörtök délutáni ülésén. . A törvényhozó hatalom legfelsőbb, 150 tagú szerve - amely ideiglenesen a parlament szerepét tölti be - ezzel érvénytelenítette délelőtti döntését, hogy a népszavazást halasszák el három hónappal. „Egyetlen valóban demokratikus ország sem tiltja a kommunista párt működését - jelentette ki Silviu Brucan, a Nemzetmentési Front Tanácsának ismert tagja. „Tény azonban, hogy Romániában a kommunista párt önmagát zárta ki a politikai életből" - fűzte hozzá. Brucan egyben közölte, a választásról szóló törvénytervezetet hamarosan országos vitára bocsátják. A javaslat feltételezi az arányos politikai képviseletű kétkamarás parlament létrehozását. A Reuter hírügynökség szerint ez egyben azt jelenti, hogy az ellenzék követeléseivel összhangban elhaJön a dalai láma (ČSTK) - A dalai láma, Tibet vallási vezetője a jövő héten az új kormány meghívására látogatást tesz Csehszlovákiában. Ezt a The Times of India napilap közölte tegnapi számában, amelyben megjelent a dalai láma interjúja is. lasztották a választások áprilisi időpontját. Csütörtökön este Bukarestbe érkezett Mihály egykori román király két lánya. Az idősebb Margaritát - ő a trónörökös - és húgát az alkotmányos királyság hívei, a Nemzeti Liberális Párt képviselői fogadták a repülőtéren. A királyi család tagjai Bukaresten kívül Brassóban, Temesvárott és Kolozsvárott tesznek látogatást. Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje csütörtökön lemondott tisztségéről - közölte Bukarestben az egyház képviselője. A 72 éves pátriárkát az utóbbi időben élesen bírálták, amiért állítólag készségesen szolgálta az egykori Ceausescu-diktatúrát. Az új pátriárka megválasztásáig az ortodox egyház ügyeit a metropoliták és a püspökök tanácsa irányítja. Erdélyben ugyancsak menesztettek több református püspököt, ugyanakkor Tőkés Lászlót javasolták mind a nagyváradi, mind a kolozsvári egyházkerület élére. Tőkés László bármelyik erdélyi református egyházkerületben elvállalja a püspökséget. xxx A kommunista párt összes vagyonát és pénzét elkobozták, ezek most az állam tulajdonába kerültek. Erről tegnap a Rompres hírügynökség tájékoztatott. A vagyonnal és a pénzösszegekkel gyakorlatilag Nicolae Ceausescu egykori diktátor és családja rendelkezett. kus centralizmus elvét, s hangoztatja, lemond a tekintélyuralmi módszerekről és a dogmatizmusról. Az alapszabály értelmében a párt legfelsőbb szerve a kongresszus, amely kétévenként ül össze. Az eddigi központi bizottság helyett választják meg a legfelsőbb párttanácsot, amelynek egy elnöke, két alelnöke és egy titkára lesz, ők négyen az állami bizottságok elnökeivel együtt alkotják majd a pártelnökséget, amely az időszerű kérdésekkel fog foglalkozni. Andrej Lukanov, a BKP egyik vezető személyisége egy japán lapnak adott nyilatkozatában hangoztatta, Bulgária elképzelhetetlen a kommunista párt nélkül, s bár a párt valóban elveszítette a lakosság bizalmát, de a társadalomban döntő szerepet játszhat. A madridi Tribúna című lapnak II. Simeon volt bolgár király nyilatkozott, s azt mondta, ha jelenléte szükséges a többpártrendszerhez való átmenet megkönnyítéséhez, kész Bulgáriába utazni. Ugyanakkor hangoztatta, a bolgár nemzeti érdekeket a monarchiához való esetleges 'vissszatérés fölé helyezi. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön rövid látogatást tett Bulgáriában. Burgaszban Petar Mladenov államfővel és Bojko Dimitrov külügyminiszterrel tárgyalt elsősorban a Bulgáriának nyújtandó nyugatnémet gazdasági segítségről. Genscher kijelentette, ennek mértéke attól függ, hogyan fog haladni a demokratizálási folyamat. Kanadában letartóztattak egy háborús bűnöst (ČSTK) - Kanadában csütörtkön letartóztattak egy kelet-európai bevándorlót, akit a háborús bűnökről szóló törvény értelmében helyeznek vád alá. A 75 éves Stephen Reistetterről van szó, aki 1948-ban Csehszlovákiából vándorolt ki Kanadába. Azzal gyanúsítják, hogy 1942 áprilisában és májusában 3 ezer szlovákiai zsidó elhurcolásában vett részt. Mindkét esetben a kelet-szlovákiai Bártfa lakosairól volt szó. Kanadában egy 1987-ben hozott törvény lehetővé teszi, hogy a bárhol külföldön elkövetett bűncselekményekért bíróság elé állítsák az illetőt. Egy különleges vizsgálóbizottság egyébként további 20 olyan gyanúsított ellen kezdeményezett eljárást, akik a második világháború után érkeztek Kanadába. Vietnami demokratizálás (ČSTK) - Nguyen Van Linh, Vietnam kommunista vezetője okult a kelet-európai kommunista rezsimek bukásából, s a vietnami reformok előkészítése kapcsán kemény fegyelmet követelt - így kommentálta a Reuter hírügynökség Linhnek azt g beszédét,-amelyet Ho Si Minhvárosban, az ottani pártaktíva előtt tartott. Az egykori Szaigon tekinthető ugyanis Vietnamban a politikaigazdasági változások motorjának. Nguyen Van Linh elutasította a többpártrendszert, a kommunisták hatalmának bármilyen korlátozását. „A kisebbség alá kell hogy vesőe magát a többség akaratának, az alacsonyabb láncszemek a magasabbakénak, a párt a központi bizottságénak" - hangsúlyozta. JKSZ-kongresszus Sok tekintetben rendkívüli a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Belgrádban ma kezdődő kongresszusa. Már tavaly év elején, amikor felvetődött a következő legfelsőbb pártfórum összehívásának a gondolata, nagy viták alakultak ki az elnevezés körül: legyen-e rendkívüli, vagy egyszerűen XIV. Salamoni módon mindkettő mellett döntöttek. A korábbitól eltér a mostani tanácskozás abban is, hogy külföldi vendégeket nem hívtak meg rá. És a JKSZ történetében először vesznek részt hazai szponzorok a kongresszus finanszírozásában (belgrádi, újvidéki, zágrábi, ljubljanai cégek ajánlották fel, hogy átvállalják a 2,5 millió új, konvertibilis dinárra tervezett költségek egy részét). Ezek persze, csak a külső jegyek, technikai részletek. A lényeg természetesen a tartalom lesz, ám erre is -illik a rendkívüli jelző. Olyan döntéseket kell - igen: kell! - hoznia a kongresszusnak, amelyek a párt és az állam további sorsa szempontjából egyaránt sorsdöntőek lesznek. A tanácskozás kimenetele azonban még ebben a pillanatban is többesélyes. Igaz ugyan, hogy már nem a politikai pluralizmus bevezetése a kérdéses, de annak értelmezése, gyakorlati megvalósítása körül folynak a viták. A többpártrendszer gondolata nem tört utat magának olyan könynyen, elfogadása hosszú, kínos és helyenként igen éles összecsapások eredménye. A „két SZ harcának" is nevezhetnénk a folyamatot, ugyanis a két pólust Szerbia és Szlovénia képviselte. Ljubljana már régóta egy valóban európai típusú parlamenti demokráciára törekszik, s a Szlovén KSZ kinyilatkoztatott célja, hogy szabad versenyben méri össze erejét az időközben elszaporodott alternatív szervezetekkel, ellenzéki pártokkal és mozgalmakkal. Emellett pártvonalon is a liberalizálás híve, azaz a köztársasági pártszervezetek nagyobb önállóságát szorgalmazza. Ezzel szemben a szerbiai vezetés hosszú ideig hallani sem akart a pluralizmusról, s akárcsak állami vonalon, a JKSZ esetében is az erős központosítás mellett kardoskodott. Igen ám, de a kongresszusi előkészületek során a köztársasági pártszervezetek egymás után támogatták a többpártrendszert, úgyhogy a Szerb KSZ-nek sem maradt más választása. De annyit mindenképp kikötött, hogy a JKSZ nem lehet nemzeti alapon tömörülő szervezetek „fedélpártja". És ez megint ellenkezik a szlovén véleménnyel, miszerint a JKSZ-nek fel kell adnia a demokratikus centralizmus elvét, Rendkívüli továbbá az országos pártnak a köztársasági és tartományi pártokat szabad akaratuk alapján tömörítő egyesülésként kell működnie. Ljubljana mintegy ultimátumot intézett a kongresszushoz azzal, hogy ha nem így dönt, akkor a Szlovén KSZ teljesen önállósul. Aligha kell részletezni, hogy mit jelentene ez a jugoszláv szövetségi állam jövőjére nézve, különösen, hogy tudjuk: a legfejlettebb tagköztársaságnak a föderációtól való elszakadási lehetőségét is magában foglaló új szlovén alkotmány van érvényben. Amolyan szakítópróbának is felfogható tehát a belgrádi kongreszszus, amelyen remélhetőleg valamilyen kompromisszum létrejön. Már csak azért is, mert a párt reformja nélkül sehogyan sem képzelhető el a gazdaság és az egész politikai rendszer gyökeres átalakítása (a totális káosz, a széthullás nem lehet érdeke egyetlen józanul gondolkodó politikai erőnek sem). Mindenképp érdekes körülmény, hogy az a Jugoszlávia, amely az elmúlt évtizedekben itt, ebben a térségben az olyannyira áhított demokrácia, a szabadság jelképe volt, mára erősen lemaradt a kelet-európai változások mögött (az alkotmányból például még nem törölték a párt vezető szerepét). Az említett hármas reform sikerétől függ, hogy a mai Jugoszlávia fel tud-e zárkózni Európa többi részéhez. A JKSZ XIV., rendkívüli kongresszusa megteheti ebbe az irányba az egyik döntő lépést, vagyis felelőssége is rendkívüli. PAPUCSEK M. GERGELY Edward McMillan brit képviselő szerint a jobbközéphez tartozó pártok a közeljövőben újabb, immár módosított indítványt terjesztenek elő az ügyben. Az Európa Parlament elítélte az Egyesült Államok panamai katonai invázióját, sürgette a megszálló egységek azonnali kivonását és az ország szuverenitásának tiszteletben tartását, hozzáfűzve: igaz, „a jelenlegi kormány nem szabad választásokból került ki". Az Európa Parlament határozatot hozott arról, hogy az Európai Közösségek Bizottsága és az EK miniszteri tanácsa hozzon létre egy testületet, amely az örmény-azerbajdzsán viszony drámai alakulásával foglalkozna. Döntött az Európa Parlament Nem kell „demokratikus alap" (ČSTK) - Az Európa Parlament csütörtökön nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a kelet-európai ellenzéki pártok számára hozzanak létre egy „demokratikus alapot", amelyből a küszöbönálló szabad választások során támogatnák őket. A politikai jobbközéphez tartozó képviselők csoportjának a kezdeményezését elvetette a szocialista képviselői csoport, amely az Európa Parlamentben a legnépesebb. A javaslat egyébként azzal számolt, hogy a csehszlovákiai Polgári Fórumnak és más kelet-európai csoportoknak néhány millió dollárt folyósítanak a választási kampány céljaira. A szocialista párti képviselők hangoztatták, tartanak attól, hogy a pénzügyi segítség különböző szélsőséges erők, főleg újfasiszta vagy antiszemita szervezetek kezébe jut. Lefoglalták az NSZEP volt vezetésének dokumentumait (ČSTK) - A berlini ügyészség lefoglalta a Német Szocialista Egységpárt egykori politikai bizottságának aktáit. A korábbi központi bizottság épületében talált dokumentumokat az Erich Honecker és munkatársai ellen folyó vizsgálat során kívánják felhasználni bizonyítékként. Az előző vezetés nyolc tagja van jelenleg vizsgálati Narkós polgármester Tegnapra virradó éjszaka letartóztatták Marion Barryt, Washington polgármesterét. Kábítószer-csempészettel vádolják - közölte az amerikai főügyész hivatala. Az 53 éves színes bőrű Barryt 1979-ben választották meg Washington polgármesterének. Hétfőn akarta közölni, hogy ismét, immár negyedszer is jelölteti magát. Barry hosszú ideig közkedvelt politikus volt, azonban az utóbbi években egyre gyakrabban esett szó róla, hogy narkós. Marion Barry ezeket a vádaskodásokat határozottan elutasította. A rendőrség koronatanúja Charles Lewis, Barry egykori barátja, akiről bebizonyosodott, hogy kábítószerrel kereskedett. A vizsgálat során elmondta, a polgármestert is ó látta el kábítószerrel. (ČSTK

) fogságban, mindegyiküket hatalommal való visszaéléssel és korrupcióval vádolják. Erich Honeckert, illetve Erich Mielkét (ő az állambiztonsági minisztériumot vezette) ezen felül hazaárulással is gyanúsítják. Nyikolaj Portugalov, az SZKP KB tanácsadója azzal vádolta a nyugatnémet ellenzéki SPD-t, hogy kampányt folytat a keletnémet NSZEP-DSZP ellen. Szerinte minden épp akkor történik, amikor a keletnémet kommunisták pártja közeledni látszik a nyugatnémet szociáldemokratákhoz. Ezzel kapcsolatban Portugalov emlékeztetett rá, hogy az SPD korábban jó kapcsolatokat tartott fenn a régi NSZEP-vel. A szovjet szakértő, aki Berlinben a Friedrich Ebért Alapítvány ülésén mondott beszédet, annak a véleményének adott hangot, hogy Hans Modrow kormányfő a német kérdésben Helmut Kohl kancellárral kíván együttműködni, s nem az SPQ-vel.