Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-28 / 30. szám
A legújabb tudományos-műszaki ismeretek alapján Az irányelvek tervezetét társadalmi vitára bocsátották Július elején Bukarestben közzétették a XIV. párt- kongresszus irányelveinek tervezetét Románia gazdasági és társadalmi fejlődéséről az 1991-1995-ös időszakban, s távlatilag a 2000-2010-es évekig vonatkozóan. Mint már korábban jelentettük, Románia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusára ez év novemberének második felében kerül sor. A terjedelmes dokumentum a bevezetőn kívül öt részből áll. Az első rész a befejezés előtt álló jelenlegi ötéves tervidőszak eredményeit veszi számba. A továbbiakban a dokumentum hangsúlyozza, hogy az irányelvek kidolgozásánál az RKP „a tudományos szocializmus elvei és az objektív törvényszerűségek Románia valóságára való következetes alkalmazásának szükségességéből indult ki, mégpedig a Nicolae Ceausescu elvtárs gazdasági és társadalompolitikai műveiben megfogalmazott útmutatások következetes érvényesítése alapján.“ A párt gazdaságpolitikájának középpontjában a jövőben is a termelőerők és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a munka és az élet új minőségének a kialakítása, a forradalmi munkásdemokrácia megszilárdítása, a lakosság részvételének biztosítása az irányítás minden területén, valamint az emberi személyiség érvényesítése áll. A közzétett adatok szerint a román vezetés a következő ötéves tervidőszakban is rendkívül magas átlagos évi növekedéssel számol a népgazdaság minden fontosabb ágazatában, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy ezeket a magas mutatókat a korábbi években nem sikerült elérni. A tervek szerint az 1991-1995-ös időszakban évi átlagban a nemzeti jövedelemnek 6-7, a nettó ipari termelésnek 7-7,5, a nettó mezőgazdasági termelésnek 5,5-6, a külkereskedelemnek pedig 9,5-10 százalékkal kellene növekednie. Ugyancsak figyelemre méltó körülmény, hogy míg a termelői ágazatokban - főleg más európai szocialista országokhoz viszonyítva - szokatlanul magas a tervezett évi növekedés, ugyanakkor a szociális szférát, az életszínvonalat érintő területeken éppen ellenkező a helyzet. A kiskereskedelmi áruforgalom, a havi tiszta átlagbér, valamint az egy családra eső állami szociális juttatások értéke évente igen szerényen, 1-1,5 százalékkal fog növekedni. Ezen a területen kivételt képeznek a lakossági szolgáltatások, ahol az előirányzott évi növekedés 10-12 százalékos. A 9. ötéves tervidőszak célja a népgazdaság intenzív fejlesztésének és a korszerűsítési programoknak a meg- valósítása a legújabb tudományos-műszaki ismeretek alapján. A külkereskedelem területén Románia azt tervezi, hogy intenzíven bekapcsolódik a nemzetközi munka- megosztásba, s továbbra is szorgalmazni fogja az új nemzetközi gazdasági mechanizmus kialakítását. „Románia aktívan vesz részt a KGST hosszú távú programjainak megvalósításában, azzal a céllal, hogy erőteljesebben fejlődjön mindegyik tagállam, biztosítva legyen gazdaságuk fejlettségi színvonalának relatív kiegyenlítése, erősödjön gazdasági és tudományos-műszaki önállóságuk." Ami az életszínvonalat illeti, Nicolae Ceausescu a párt központi bizottságának legutóbbi ülésén kijelentette, hogy Romániában a városokban 1995-re teljesen megoldják a lakáskérdést. Az 1986-1990-es időszakra 750 ezer lakás felépítése volt előirányozva, a soron következő ötéves időszakban a terv 700 ezer lakás felépítésével számol. A dokumentum nem foglalkozik a lakosság élelmiszer-ellátásában jelenleg fennálló hiányosságokkal. Ezzel kapcsolatban ezt olvashatjuk: „lényeges cél az elért fogyasztási színvonal megtartása és konszolidálása, valamint a nép tudományos megalapozottságú szükségletei kielégítésének keretében a fogyasztás ésszerű növekedése. Mint ismeretes, ami a táplálkozást illeti, az elért színvonallal - mintegy 3200 kalória személyenként egy napra - Románia az olyan országok közé tartozik, amelyekben fiziológiai szempontból megfelelő a fogyasztás. Hasonlóan biztosítottuk a megfelelő fogyasztást ruhaneműkből, lábbelikből és más ipari fogyasztási cikkekből.“ A kongresszusi irányelvek tervezete szerint erősíteni kell a párt vezető szerepét a népgazdaságban, s a pártnak közvetlen felelősséget kell viselnie a tervek kidolgozásáért és megvalósitásáért. Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu a közelmúltban többször is erélyesen bírálta azt a más szocialista országokban szorgalmazott tézist, miszerint a párt nem felelhet közvetlenül mindenért a gazdaságban. A tervezet ugyancsak kiemelt szerepet biztosít a szigorú központi tervezésnek és irányításnak. A közzétett tervezetet társadalmi vitára bocsátották. Az irányelvek végleges szövegéről az RKP novemberben összeülő XIV. kongresszusa dönt. KOKES JÁNOS Bürokrácia helyett bürotika? Nemzetközi szeminárium az informatika közigazgatási alkalmazásáról Az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság június 29-én és 30-án nemzetközi szemináriumot rendezett Prágában az informatikában szerzett franciaországi tapasztalatok állami szintű hasznosításában rejlő lehetőségekről Amint arról dr. Hana Vitková, a bizottság informatikai szakosztályának vezetője az újságíróknak beszámolt, lehetőség nyílik arra is, hogy Franciaországgal együttműködve bekapcsolódhassunk az ESPRIT és az EUREKA tudományos-műszaki programokba. Az államközi együttműködés egyik kiemelt területét képezhetné a műholdas adatközvetítés, emellett az érdekelt hazai vállalatok és szövetkezetek is részt vehetnének a program egyes részfeladatainak teljesítésében. A prágai szeminárium programjában elhangzott előadások elsősorban a bü- rokratikára irányultak, vagyis arra a jelenleg fejlődő szakterületre, amely az informatikának az ügyintézésben, a köz- és az államigazgatásban való felhasználására irányul. Az automatizádós és a telekommunikációs eszközök széles körű bevezetése előtt Franciaországban részletesen felmérik a közigazgatás területén fennálló jelenlegi helyzetet. Ez számunkra is tanulságos lehet, hiszen a francia közigazgatás erősen centralizált, mintegy 2 millió személyt foglalkoztat, s ebből 140 ezren, foglalkoznak a különböző nyomtatványok és kérdőívek megszerkesztésével. E felmérések elvégzése után a szakemberek javaslatokat dolgoznak ki az informatika bevezetésére. E javaslatok értelmében például a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium a Videotext hálózat és a Minitel terminálok segítségével képes lesz 55 millió személy adóügyeit kezelni, valamint 100 millió parcella adatait nyilvántartani. Nem szabad azonban az egyes adat- tartományokat kölcsönös kapcsolatba hozni, például az adóalanyok nyilvántartását a rendőrségi nyilvántartással. Amint arra Jean H. M. Prada, a vállalati ügyintézés ésszerűsítési bizottságának elnöke az előadásában rámutatott, az úgynevezett informatikai szabadságjogi bizottság már 1978 óta ellenőrzi az állampolgárokra vonatkozó adatok nyilvántartásának és felhasználásának a törvényességét. A résztvevők kérdéseire válaszolva Regis Gouze, az informatikai és ügyintézési bizottság alelnöke megmagyarázta a személyi számok használatával kapcsolatos franciaországi alapelveket. A szemináriumnak mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított. Jacques Humana nagykövet kihangsúlyozta, hogy az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság meghívást kapott egy Franciaországban rendezendő irányítási tanfolyamra, amelyre ősszel kerül sor, s lehetővé teszi, hogy az országaink közti informatikai együttműködés magasabb szintre kerüljön. (az) A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága június 22-én tartott plenáris ülésén a beruházások hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozott. Dzsambin Bat- mönh, az MNFP KB főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnöke az ülésen hangsúlyozta, hogy a mongol népgazdaság fejlesztésére jelenleg évente mintegy 5 milliárd tugrikot fordítanak, ami 1,6-szor több, mint 1980-ban volt. A beruházási források kihasználása azonban nem elég hatékony. Ezt az is bizonyítja, hogy fokozatosan csökken az egy tugrik beruházási befektetésre számított nemzeti jövedelem fajlagos értéke. A főtitkár kifejtette, hogy az időszerű népgazdasági feladatok sikeres teljesítésének, valamint a beruházások nagyobb hatékonyságának alapvető feltétele a gazdasági irányítási módszerek következetesebb alkalmazása. Ez elsősorban a tervezési munkák javítását, a gazdasági mechanizmus tökéletesítését, az önálló elszámolási rendszer elmélyítését, s a hatékonyabb munkát jelenti a termelés és az irányítás minden szakaszán. (e. b.) Beruházáspolitika Mongóliában A mongol népgazdaság kiemelt feladatai közé tartozik a tüzelőanyag- energetikai komplexum fejlesztése. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az ipari beruházásoknak körülbelül a fele erre a szakágazatra összpontosul. A beruházások eredményeként az elmúlt évben a szénjövesztés elérte a 8,6 millió tonnát, s jövőre, a tervidőszak utolsó évében 9 millió tonnára növekszik. A felvétel Mongólia egyik legnagyobb szénkitermelő üzemében, a korszerűen felszerelt Bangadűri Szénbányában készült. (A CSTK felvétele) Ante Markovics, Jugoszlávia szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke június elsején tartott parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy a reformprogram sikeres végrehajtása nem nélkülözheti az ország haladó erőinek egyöntetű támogatását. A kormány gazdasági intézkedései egyszerre irányulnak a fejlesztésre, a gazdasági helyzet stabilizálására és az infláció mérséklésére. A miniszterelnök véleménye szerint az eddigi intézkedések már kifejező eredményeket hoztak, ez év májusában például a társadalmi össztermelés értéke 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elért eredmények jó feltételeket teremtettek az inflációellenes harchoz. Jugoszlávia jelenleg határidőben téríti meg a külföldi kölcsönök kamatjait, s nem kéri az adósságtörlesztés átütemezését. A kamatok kifizetésére három évre a kormány 8,3 milliárd dollárt irányzott elő, ami a társadalmi össztermelés 3-4 százalékának felel meg. Jól haladnak a Világbankkal folytatott tárgyalások arról, hogy a bank évente 800 millió - 1 milliárd dollárnyi hitelt folyósítson Jugoszláviának a legközelebbi öt év alatt. A kormány gazdaságpolitikája arra irányul, hogy az idén a társadalmi össztermék 1,5 százalékkal növekedjen. Az 1980-1986-os években ez a növekedés 1,2 százalékos volt, 1987-ben pedig 1,1 százalékkal, 1988A gazdasági reform fő irányzatai Jugoszláviában ben 2,0 százalékkal csökkent. Az idei évi terv a konvertibilis valutában elszámolt behozatalban 16,7, a kivitelben 7,2 százalékos növekedéssel számol. A reálbérek előirányzott növekedése 0,6 százalékos. A jugoszláviai gazdasági reform egyik fő célja az, hogy a piacgazdálkodás elve alapján új feltételeket alakítson ki a gazdasági szubjektumok tevékenységéhez. Ehhez a folyamathoz szervesen hozzátartozik a külföldi töke nagyobb arányú beáramlása az országba. Habár még nem lehet beszélni a külföldi töke és cégek tömeges részvételéről a jugoszláv gazdaságban, a kormány megteremtette hozzá a szükséges előfeltételeket. Fontos törvényt fogadott el a külföldi megrendelésekről, s olyan határozatokat hozott, amelyek a jövőben teljes mértékben egyenjogúsít- ják a tulajdonviszonyokat. Ez azt jelenti, hogy törvény garantálja a termelőeszközök tulajdonlási pluralizmusát. Az állami és a magáncégek, valamint a vegyesvállalatok egyenrangú partnerekké váltak mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. Alapjában véve minden jugoszláv állampolgárnak jogában áll vállalatot alapítani, illetve a magáneszközeit külföldi partnerekkel közös vállalkozásba fektetni. Az új rendelkezés szerint nemcsak vegyesvállalati részek, hanem komplett vállalatok is lehetnek külföldi cégek vagy magánszemélyek tulajdonában. Habár jugoszláviai viszonyok között is gyökeres változásokról van szó, a külföldi partnerek egyelőre óvakodnak a jugoszláviai tőkebefektetésektől. Az ingatag politikai helyzetben elsősorban határozottabb jogi és politikai garanciákat várnak, olyan értelemben, hogy a piacgazdaság nem lesz csupán konjunkturális jelenség, hanem a jugoszláv gazdaságpolitika tartós irányzatává válik. A jugoszláviai kormányelnök kijelentéseiből, valamint a kormány első intézkedéseiből arra lehet következtetni, hogy Jugoszlávia igyekezni fog maximálisan eleget tenni a külföldi befektetők kívánalmainak. Számos gazdasági szakember véleménye szerint ugyanis a külföldi tőkebefektetések nagy segítséget jelenthetnek a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában. (E. B.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az ásványi lelőhelyekben gazdag országok közé tartozik. A felvétel a Musani Ércbányában készült, amely Észak-Korea egyik legnagyobb külszíni vasérckiter- meló üzeme. (A CSTK felvétele) Vannak már saját szakemberek ÉSSZERŰSÍTÉS A KUBAI GAZDASÁG MŰSZAKI KÁDERELLÁTÁSÁBAN A kubai népgazdaság egyes ágazataiban még mindig több százra tehető az olyan külföldi szakemberek, mérnökök és technikusok száma, akik az ország iparosításához nyújtott műszaki segítség keretében érkeztek ide, elsősorban a szocialista országokból. Sokan közülük továbbra is tartós munkaviszonyban maradtak a felépített vállalatoknál, mert azok vezetői jobban megbíznak bennük, mint a fiatal hazai káderekben. Vannak, akik húsz évvel ezelőtt érkeztek Kubába, és még mindig ott dolgoznak. Az ország gazdasági vezetői először 1987-ben vitatták meg ezt a kérdést, abból kiindulva, hogy a kubai főiskolákról kikerült jól képzett szakemberek már nagyobb arányban is felvállalhatnák a külföldiek munkáját. Azóta javult a helyzet, az elmúlt évben például 4,3 millió dollárral kevesebb bért fizettek ki külföldi szakembereknek, mint egy évvel korábban, az idén pedig a kubai vállalatok további 356 külföldi szakember alkalmazásáról mondanak le. A főiskolát végzett kubai fiatalok egy ideig a külföldi mérnökök mellett dolgoznak, s amikor kellő gyakorlatot szereznek hozzá, teljes mértékben átveszik a munkakörüket. Az intézkedések azonban nem vezetnek a külföldi szakemberek általános távozásához az országból, mert az újabb beruházásoknál, az ország ipari szerkezetének korszerűsítésére irányuló fejlesztéseknél továbbra is nagy szükség lesz rájuk. -dsúj s; 1989. VI
