Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
Quzitán (Buzica), az ezerkétszáz D lakosú csereháti községben eddig soha nem voltak annyira elégedettek sportolóikkal a futballrajongók, mint mostanság. Hogy ma szinte a tenyerükön hordják, ünnepük őket, az azért van, mert kedvenceik az 1962- ben alapított sportegyesület történetében az idén érték el a legnagyobb sikert: megnyerték a Kassa (Koáice)- vidéki járás labdarúgó-bajnokságát, s így ősztől már a kerületi I. B-osztály- ban szerepelnek. Ebben a Kanyapta menti községben a labdarúgás a múltban is népszerű volt, ám a helyi fiatalok sokáig csak alkalmi csapatokba verődve a grundokon kergették a labdát. Akkoriban általában a Benkö és az Alvég közötti rangadó meccsek jelentették ott a nagy sporteseményt, később pedig a szomszéd települések legénységével vívott barátságos mérkőzések. A hatvanas évek elején Kovács Zoltán és Szabó István fiatal pedagógusok, valamint Bittó János elhatározták, hogy a községben sportegyesületet szerveznek, s a labdarúgókat bea labdarúgó-tehetségeket már kicsi korukban felkarolni. A terveket tettek követték, s a buzi- tai diákcsapat fokozatosan erősödött, javult. Ugyanakkor a helyi nemzeti bizottság ifjabb Vajányi László elnök vezetésével - aki az utóbbi időben a sportegyesület elnöke is - „Z"-akcióban hozzálátott a sportpálya tereprendezéséhez, valamint a lelátó és az öltöző építéséhez. Természetesen, ebből a sportolók is kivették részüket. Nekik is köszönhető, hogy az építkezés nem tartott sokáig, s hogy ma olyan öltöző áll a helyi „stadionban“, amelyre a bu- zitaiak méltán lehetnek büszkék. Közben nemcsak a diákcsapat fejlődött ígéretesen, hanem a felnőttek is. S mint ahogy az a kis csapatokra jellemző: a legtehetségesebb l»uzitai sportolók is a magasabb osztályban szereplő csapatokban kötöttek ki. így került az SZNL ll-ben is „járt" Szepsi- be (Moldava nad Bodvou) Kusnyír István és Fazekas László, majd Lászlón Vlagyimir és Dudás Imre, Kovács Nándor és ifj. Boda Ferenc a kassai Lászlófi Vlagyimir az elmúlt idényben 26 gólt rúgott, s ezzel a járási bajnokság gólkirálya lett HDimill nevezik a környék csapatainak versenyébe. Héger László, Tóth István, Fazekas Ferenc, Horváth Miklós, Héger Gyula, Körösi Mihály, Filakovszky József és László, Csepely János, valamint játékostársaik a járási bajnokság legalacsonyabb osztályában kezdték. Szerény körülmények között, szerény célokkal. Egy jó ideig nem gondoltak a feljebb jutásra. Már azt is sikernek könyvelték el, hogy a kollektíva nem került válságba, hanem még az itt-ott előfordult hazai vereség után is szorgalmasan készült a következő mérkőzésre.- Lesz az még jobb is! - biztatták egymást a játékosok, mondogatták \ nekik a szurkolók. S kitartásukat tíz év elteltével valóban siker koronázta. A csapat akkor Török Imre edző irányításával egy fokkal feljebb lépett, a járási bajnokság III. osztályába, s ezzel lényegében új fejezet kezdődött a község labdarúgásában. A foci népszerűbbé vált, s a szakvezetők, valamint a sport többi lelkes helyi híve azon kezdett tanakodni, hogyan lehetne még magasabb szintre emelni náluk ezt a labdajátékot. Kovács Zoltán, a helyi alapiskola pedagógusa - s egyben a felnőtt labdarúgók egyik legaktívabb szakirányítója - akkor így gondolkodott: - Iskolánkban Bubenko Andrással közösen évek óta a kosárlabdázásra és a kézilabdázásra helyezzük a hangsúlyt. Fiataljaink egyre-másra nyerik a járási versenyeket, s a kerületben is a legjobbak közé tartoznak. Igen ám, csakhogy neveltjeink az alapiskola elvégzése után másutt nem igen veszik hasznát ezen tudásuknak, csak elvétve akad, aki folytatja a kézi-, illetve a kosárlabdázást. Viszont: a környék labdarúgócsapatainak kevés jól képzett fiatalt adunk. Hasznos lenne tehát ZfS I. ligás ifjúsági együttesébe, majd onnan az SZNL l-es gárdába, Horváth Dezső a kassai ZtS, Koleszár János pedig a kassai VSZ ifjúsági csapatába. Hogy a legjobbak egymás után otthagyták anyaegyesületüket, az meglátszott a buzitaiak teljesítményén, s az újabb feljebbjutásból évekig nem lett semmi, viszont a magasabb osztályban ők tovább gyarapították tudásukat, fejlődtek, és...-A szakvezetés az 1986/87-es bajnokságban úgy vélte, a csapat megérett arra, hogy bajnokságra törjön - nyilatkozta a minap a buzitaiak nemrég visszatért edzője, Kovács Zoltán. - Akkor a kassai VSS egykori középpályását, Felszeghy Sándor edzőt azzal a szándékkal „szerződtettük", hogy irányításával megpróbáljuk elérni a célt, bajnokságot nyerni. Az ismert szakember szép munkát végzett, de nem lettünk elsők. Ismét tanakodtunk, s elhatároztuk, hogy az idegenben szereplő neveltjeinket hazahívjuk. Szerencsére, nem kellett nekik sokat könyörögnünk, visszajöttek. Azóta az edzéseket a többiek is komolyabban veszik, s a csapat teljesítménye sokat javult. A Kovács Nándor, Kovács Géza, Anton Bobié, Kusnyír István, Koleszár János, Hézsei István, Duna Bertalan, Fazekas László, Horváth Dezső, Dudás Imre, Sivák Barnabás, Lászlófi Vlagyimir, Mohnyánszky József, Kört- vély Ottó, Pólyák Péter, Révész László, Damko István, Puskás Dusán és Felszeghy Roman összetételű együttes az 1988/89:es bajnokságban hét pont előnnyel végzett az első helyen Haniska előtt. A 26 mérkőzésen 40 pontot gyűjtött, 95 gólt lőtt és csak 29- et kapott. Szép mérleg! A csapat szakvezetői és játékosai bíznak a jó folytatásban. Kovács Zoltán szerint ez a gárda még két-három évig nyugodtan játszhat a mai összetételben, hiszen a játékosok átlag életkora 26,6 év. Ugyanakkor az utánpótlással sincs baj, hiszen a diákcsapatban sok az ügyes fiatal, saz ifjúságiak között is akad néhány kivételes tudású játékos, mint például Hriczo László, Horváth István, vagy a Nagyidán (V. Ida) vendégeskedő Antóniák István és a kassai ZTS-ben játszó Boda Ferenc.- Persze, nem ártana - mondják a helyi szurkolók és a játékosok -, ha az ifjúsági csapatot Nyezsnyik Józseftől átvett Fazekas Ferenc edzőnek segítői is akadnának... Ami pedig az anyagiakat illeti: a sportegyesület igyekszik saját erejére támaszkodva előteremteni a szükséges anyagi eszközök többségét, s ugyanakkor kap némi segítséget a helyi nemzeti bizottságtól, valamint a Május 1 Efsz-tól. Fazekas László mérnök úgy véli, a kerületi bajnokság I B-osztályában való eredményes szerepléshez a tudás a legfontosabb, azzal pedig nem áll hadilábon a gárda. Az erőnléttel nincs baj, a labdakezeléssel sincs különösebb, s ha a taktikai utasítások betartásával sem lesz, akkor az elkövetkezendő időszakban a buzitai futballrajongók sok színvonalas mérkőzésnek lesznek majd szemtanúi. Bizakodik a csapat, s egyben a járási bajnokság legutóbbi gólkirálya, Lászlófi Vlagyimir is. Azt mondja, igen régen játszott ilyen egységes, összetartó és küzdeni is tudó együttesben. - Előkészületi mérkőzéseken nemegyszer a tőlünk rangosabb csapatokat is megleckéztettük. Úgy érzem, bőven maradt még puskaporunk... GAZDAG JÓZSEF Amióta az „idegenlégiósok“ újból otthon játszanak, azóta a többi játékos is komolyabban veszi az edzést (A szerző felvételei) Sport és művészet Jindfich Poledník, a CSSZTSZ KB és a Csehszlovák Olimpiai Bizottság elnöke, valamint dr. Vladimír Őernuéák professzor, a Csehszlovák Olimpiai Akadémia elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja a prágai Kultúrpalotában a napokban aláírták „Az olimpizmus eszméivel foglalkozó eredeti művészeti alkotások versenyszabályai“ című dokumentumot. Az olimpiai eszmék további elterjedéséhez minden bizonnyal hozzájárul majd, hogy a művészek ismét részt vehetnek az olimpiai játékokon. A művészeti versenyek, az antik hagyományokból kiindulva, először az 1912-es, V. olimpiai játékokon, Stockholmban kerültek programra, ahol 5 művészeti kategória - az építészet, szobrászat, zene, festészet és az irodalom - jeles képviselői küldték be a sport és az olimpizmus témájával foglalkozó alkotásaikat. Érdekességként megemlítjük, hogy az irodalmi alkotások kategóriájában éppen Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai játékok megalapítója vitte el a pálmát, mégpedig az azóta világszerte ismertté vált „Óda a sporthoz“ című művel. A versenyre azonban francia és német álnéven nevezett be, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy a sport a nemzetek közötti barátság elősegítésére is szolgál. A csehszlovák művészek sem maradtak elismerés nélkül. A legnagyobb sikert Josef Suk érte el, aki az 1932-es, X. nyári olimpián, amelyre Los Angelesben került sor, „Az új élet“ c. zeneművéért ezüstérmet kapott (az első díjat nem ítélték oda). A magyar sportolók közül többek között Hajós Alfrédot és Lauber Dezsőt érte hasonló megtiszteltetés, akik az 1924-es, Párizsban sorra kerülő, Vili. nyári olimpián „A stadion építészeti terve“ c. munkájukért az ezüstérmet vehették át (az első díjat szintén nem ítélték oda). Hajós Alfréd azon ritka sportolók közé tartozott, akik egyúttal a sportversenyeken aranyérmet szereztek, hiszen ó nyerte az 1896-os, athéni I. olimpiai játékokon a 100 m- es és az 1200 m-es gyorsúszást. A művészeti versenyekre az 1948-as, XIV. olimpiai játékokon, Londonban került sor legutoljára. A NÓB döntése alapján a XXV. nyári olimpián, amelyre 1992- ben kerül sor Barcelónában, a művészeti versenyek ismét szerepelnek majd a játékok programján. A felújítással kapcsolatos feladatokról, tervekről beszélgettünk dr. Vladimír Őernuéák professzorral, a Csehszlovák Olimpiai Akadémia elnökével és a NOB tagjával. • Milyen előzményei voltak a művészeti versenyek felújításának az olimpiai mozgalomban?- Már Pierre de Coubertin annak idején felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van egy olyan intézmény létrehozására, amelynek az lenne a feladata, hogyan és milyen formában lehetne minél hatékonyabban terjeszteni az olimpiai eszméket az egész világon. 1949-ben a NOB jóváhagyta a görög Ketseas javaslatát, amely a Nemzetközi Olimpiai Akadémia létrehozásával volt kapcsolatos és amely 1961-ben kezdte meg működését. Tevékenységét a NOB azóta is hatékonyan támogatja, amely többek között abban nyilvánul meg, hogy 1964-ben felhívta a nemzeti olimpiai bizottságok figyelmét hasonló intézmények megalakítására. így került sor 1987-ben a Csehszlovák Olimpiai Akadémia létrehozására is, amely a Csehszlovák Olimpiai Bizottság védnöksége alatt működik. • Milyen szerepet töltött be a Csehszlovák Olimpiai Akadémia mielőtt kihirdette a művészeti versenyek felújítását?- Az intézmény megalakulása óta három plenáris ülésre került sor. A második ülésünk témája, 1988-ban éppen a sport és a művészet kapcsolata volt. Kiállítást is rendeztünk az olimpizmus témájával foglalkozó képzőművészeti alkotásokból, amelyet megtekintett J. A. Samaranch, a NOB elnöke is. Az említett ülésen merült fel - figyelembe véve a NOB-nak a művészeti versenyek felújításáért tett erőfeszítéseit -, hogy megtegyük az első lépéseI ket a tárgyalt felhívás kihirdetésére. • Milyen katógóriákban küldhetik be alkotásaikat a pályázók? - Azok, akik részt szeretnének venni a versenyben, 5 kategóriában indulhatnak, amelyek a következők: architektúra (architektonika, urbanisztika), zene (opera, ének, .szimfónia), irodalom (dráma, költészet, próza, irodalmi publicisztika), drámamúvészet (film, rádió, televízió, pantomim, balett) és képzőművészet (fotó, rajz, festészet, plasztika, szobrászat). • Mikor és milyen formában kerül sor a versennyel kapcsolatos első hivatalos kiírásra?- A kiírásokra általában egyszer egy évben kerül majd sor és minden évben más és más kategóriában. Az első felhívást és az ezzel kapcsolatos követelményeket ősszel tesszük közzé^a sajtóban, a rádióban és a televízióban. • Ki vehet részt a művészeti versenyeken?- Bárki, aki csehszlovák állampolgár és kedvet, tehetséget érez magában a sport, az olimpizmus témájának művészeti feldolgozásában, pályázhatnak továbbá a különböző társadalmi és állami szervezetek is. • Milyen követelmények szerint fogja eldönteni az illetékes szakbizottság, kik vehetnek majd részt a művészeti versenyeken az olimpiai játékokon?- Ez év augusztus végén és szeptember elején kerül sor Puerto Ricóban a NON ülésére, ahol a részvétellel, követelményekkel kapcsolatos kérdések is napirenden lesznek. Tehát ősszel, amikor az első kiírással megismerkedhet a nyilvánosság, tudomást szerez az említett követelményekről is. • Mit vár ön a művészeti versenyek felújításától?- Az olimpiai eszmék további, széles körű elterjedésén kívül remélem, hogy elsősorban az ifjúság testkultúrával kapcsolatos szemléletére sikerül kedvező hatást gyakorolni. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen, továbbá, hogy a sport szintén hozzájáruljon az olyan jellembeli tulajdonságok kialakulásához, mint a becsületesség, fair play, kitartás és szerénység. KUBÁNNÉ GERI ÉVA Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviéova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673 70. sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava, Martanoviöova 25, telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-OSto, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek. 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. VASÁRNAPI KIADÁS Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi Index 48097 megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.
