Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-21 / 29. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A UMOS KUTATÁSTÓL A GYAKORLATI ALKALMAZÁSIG Szemelvények a szovjet vegyipar vásári kínálatából Az INCHEBA ’89 nemzetközi vegyipari kiállítás látogatói többek között arról is képet kaphattak, hogy a Szovjetunióban miként valósul meg a népgazdaság kemizálásának 2000-ig előirányzott komplex prog­ramja. Jelenleg a vegyipari termelés a Szovjetunió ipari termelésének mintegy 7 százalékát adja, s több minisztérium irányítása alá tartozik. A kemizálás komplex programjában kiemelt helyen szerepel a műgyan­ták, a műanyagok, a műszálak, a műtrágyák, a növényvédelmi vegyszerek, az új festékanyagok, korróziógátló anyagok, valamint a különböző vegyipari adalékanya­gok és reagensek gyártásának fej­lesztése. A Szovjetunió Vegyipari Miniszté­A foszfortartalmú műtrágyákba a fel­használók szükségleteihez igazod­va nyomelemeket, bort, cinket, re­zet, mangánt és molibdént is ke­vernek. A Szovjetunióban növekvő mér­tékben használják az öntözésnél al­kalmazott folyékony trágyakeveré­ket, melynek egyik legfontosabb alapanyagja a magas fokon kon­centrált ammóniumfoszfát. A porí­tott ammóniumfoszfátot vetéskor a maggal együtt sorba is szórják, ami nagyon hatékony és takarékos eljárásnak bizonyult. A szovjet vegyiparnak jelentős tu­dományos-kutatási bázisa van, tu­dományos dolgozóinak a száma megközelíti az 50 ezret. A tudomá­hatásoknak ellenálló polimer bevo­natú acélszerkezeti egységeket mu­tatott be. Ezt a védő és egyúttal díszítő hatású bevonatot trópusi vi­szonyok között Kubában, szélsősé­gesen hideg éghajlati feltételek kö­zött Jakutföldön, s a mérsékelt ég­hajlatú Moszkva mellett is kipróbál­ták, s azt tapasztalták, hogy az új bevonatok legalább harminc évet ki­bírnak. A szakemberek különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a nem fé­mes szerkezeti anyagok, például a betonok, az azbesztcement-lapok, a faforgácslemezek stb. védő és dekoratív bevonóanyagai iránt. Itt kötőanyagként vízüveget, töltő­anyagként és festőanyagként olcsó Az INCHEBA '89 nemzetközi vegyipari vásáron a Szovjetunió Vegyipari Minisztériumához tartozó vállalatok az új műszálak, szintetikus kelmék, műanyagból készített háztartási és sporteszközök gazdag választékát mutat­(Makrai Miklós felvétele) riumához tartozó vállalatok a mű­anyagok, festékek, fényképészeti anyagok, a műszálak és a korrózió- védelmi anyagok gazdag választé­kát mutatták be a bratislavai kiállítá­son. A szovjet műanyagipar jelenleg mintegy 700 féle terméket állít elő, s termelése az utóbbi három év folyamán 50 százalékos arányban növekedett. Habár az eddig bevált termékek gyártása még növekedni fog, ugyanakkor a tudományos kuta­tásban elért eredmények újabb gyártási programok bevezetését te­szik lehetővé. Nagy jövő előtt áll például az áramvezető és a mágne­ses műanyagok, valamint a magas fokon orientált polipropilén gyártása, melynek szilárdsága az acélét is meghaladja. A gyártmányfejlesztés egyik legjelentősebb területe a fólia­gyártás, ahol a termelők egyre na­gyobb mértékben alkalmazkodnak a felhasználók szükségleteihez, fő­leg a mezőgazdaságban. Többek között olyan fóliák gyártásáról van szó, amelyek a napsugár hatására bizonyos idő után elbomlanak, s a talajban trágyaként haszno­sulnak. Az utóbbi évek folyamán a szovjet műtrágyagyártás is jelentős mennyi­ségi és minőségi változásokon ment át. Amig 1985-ben a Szovjetunióban gyártott műtrágyáknak csak 38 szá­zaléka felelt meg a nemzetközi szín­vonalnak, 1990-ben ez az arány eléri a 75 százalékot. Mint ismere­tes, a Szovjetunió a világ legna­gyobb műtrágyagyártó országa, s a műtrágyák termelése a jelenlegi ötéves tervidőszakban 8,5 millió ton­nával növekszik. A jelenlegi válasz­tókban számos olyan műtrágya sze­repel, amelyek gyártásánál energia- és anyagtakarékos, hulladékmentes technológiai eljárásokat alkalmaz­tak, s amelyek agroökonómiai haté­konysága magas színvonalú. Ide sorolható többek között az ammóni­umfoszfát, a szuperfoszfát, a diam- mónium-foszfát, a kalcium-polifosz- fát, valamint a magnézium-foszfát. tak be. nyos kutatóintézeteknek körülbelül a harmadrésze tudományos-terme­lési egyesülésekhez tartozik, ami alapvető mértékben meggyorsítja a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását. Ilyen új típusú szer­vezet az Antikor ágazatközi tudomá­nyos-műszaki komplexum is, amely a bratislavai vegyipari vásáron szin­tén bemutatkozott. Az Antikor alapszervezete a moszkvai Korrózióvédelmi Ága­zatközi Tudományos Kutatóintézet, s a komplexumhoz még számos további kutatóintézet, műszaki-ter­vezési intézmény, termelővállalat tartozik az ország sok városában. Az Antikor tudományos dolgozói sokoldalúan együttműködnek a töb­bi KGST-ország szakembereivel. Egyes tagországokban, például Csehszlovákiában, Lengyelország­ban, az NDK-ban, Magyarországon és Bulgáriában önálló korrózióvé­delmi szakkiállítást is rendeztek. Az Antikor komplexum először vett részt az Incheba nemzetközi vegy­ipari vásáron, s többek között légköri ásványi anyagokat, oldószerként vi­zet alkalmaznak. Ezek a bevonatok nagyon gazdaságosak, s felhordá­suk ökológiai szempontból kifogás­talan. A Szovjetunióban az ilyen szi- likát-kompozíciókat széles körben alkalmazzák épületi homlokzatok bevonására is. Ezek élettartama ál­talában 5-10 évig terjed. Az Antikor kiállítási részlegén fi­gyelmet keltettek továbbá a Silicin típusú védöréteg-kompzíciók is, amelyek cinkport tartalmaznak, s különösen alkalmasak a fémtartá­lyok, csővezetékek belső bevonásá­ra. A bemutatott termékek között korróziónak ellenálló alimíniumötvö- zetek, bimetall csövek, ökológiailag tiszta inhibitorok is szerepeltek, s a látogatók egyes galvanotechni- kai, diffúziós és eutektikai eljárások­kal is megismerkedhettek. Az Anti­kor szakemberei a vásár tudomá­nyos programja keretében a korró­zióvédelmi kutatásban elért eredmé­nyekről két szakelőadást is tartot­^ A gömörhorkai (Gemerská Hörka) Gömöri Cellulóz- és Papírgyár az ^ idei INCHEBA nemzetközi vegyipari vásáron széles választékban $ mutatta be a cellulózgyártás melléktermékeit, amelyek vegyipari nyers- ^ anyagokként, valamint különböző adalékanyagokként hasznosíthatók. ^ A gyárban tizenegy féle szulfitlúgszármazékot állítanak elő, mert $ a cellulózgyártásban a faanyagnak csupán 50 százaléka hasznosul, a fa $ többi összetevője, mint például a lignin és a hemicellulóz, a lúgokba kerül. ^ A lúgokból nyert anyagokat a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban ^ használják fel,'többek között az építőiparban, az olajbányászatban, ^ a magnézium- és kerámiaiparban, a mezőgazdaságban és a vegy- $ iparban. ^ Az INCHEBA vegyipari vásáron a következő termékek szerepeltek: ^ A sűrített szulfitlúgot - folyékony és porított formában - a szuperfosz- ^ fát gyártásában a szemcséződés meggyorsítására, a rögképződés mérséklésére, a kerámiaiparban kötőanyagként, a mezőgazdaságban í granulált takarmányok készítéséhez és a növényvédelmi vegyszerek 5; gyártásában, a vegyiparban különböző ragasztó-, töltő- és kötőanyagok ^ adalékaként, a pamutiparban festéshez, az öntödékben öntési formák ^ készítéséhez használják. ^ A Plastifikátor S különböző szerkezeti és őrölt terméskőből készített ^ betonokba keverve növeli a beton tapadóképességét az acélszerkeze- ^ tekhez, fokozza a beton vízhatlanságát, a környezeti hatásokkal szem- ^ beni ellenállóképességét, a szilárdságát és megmunkálhatóságát. A bőri- ^ parban a Kortan N típusú szintetikus cserzöanyagok gyártásánál hasz- ^ nálják. ^ A Plastdex kloridmentes ligninszulfonan alapján készített új típusú ^ plasztifikátor, amely betonkeverékekbe adagolva 10 százalékos cement­S) Kiváló adalékanyagok - másodlagos termékekből A ligninszulfonátok hasznosítása közérdekű feladat ^ megtakarítást tesz lehetővé. Főleg monolitikus betonszerkezeti elemek, ^ hídelemek, gátfalak s egyéb elöregyártott betonelemek készítésénél $ használják. ^ A Vusal úgyszintén a könnyítő betonadalékok közé tartozik, növeli ^ a beton ellenállását a hómérsékleti ingadozásokkal szemben, s javítja ^ a frissen készített betonszerkezetek megmunkálhatóságát. ^ A Ferrovit folyékony és porított állapotban forgalmazott talaj- és ^ levéltrágya, gyógyító hatása van a fiziológiai sárgulással, a klorózissal ^ szemben, főleg a gyümölcsféléknél, a szőlőben és a díszcserjéknél. ^ Elsősorban a vashiányos talaj trágyázására alkalmas, de a túl sok ^ meszet és foszfort tartalmazó talajok trágyázására is ajánlható. A Ferrovit ^ levéltrágyaként a réz- és a kénkészítményeken kívül növényvédelmi vegyszerek oldataiba is keverhető. Az Adisol stabilizáló szer, amelyet a geológiai kutatásban a furatok ^ bentonitos öblítésénél használnak. Ivóvíz nyerésére szolgáló kutak fúrásához nem alkalmas. ^ Az Adisol-AF a ligninszulfonsav oxidációs terméke. Ugyancsak a geo- ^ lógiai kutatásban használják, az öblítöelegyek kőzetekbe való beszivár- ^ gásának megakadályozására. Hidrogeológiai furatok készítésénél és ^ kútfúrásoknál nem használható. § A Ligrasol diszpergáló és redukáló szer a festékgyártásban, emellett ^ felhasználják a vegyiparban a növényvédelmi és a,gyomirtó vegyszerek, $ valamint a tapaszok készítéséhez is. További alkalmazási területe ^ a fémfelületek elektrolízises zsírtalanításánál van, galvanikus bevonatok ^ készítése előtt. ^ A Ugrató ASK szintén festékipari diszpergáló adalékanyag, elősegíti ^ a pigmentek finom elosztását a festékekben, de felhasználják csomago- ^ lóanyagok impregnálására is, továbbá különböző műanyagok, gombaölő ^ és rovarirtó vegyszerek, valamint mosószerek javító hatású adaléka- S nyaga. Ami a fent említett, betonba keverhető plasztifikátorokat illeti, ezek § használata az iparilag fejlett külföldi országokban sokkal jobban el van S terjedve, mint nálunk. Ennek több oka is van. Elsősorban az, hogy nálunk hiányoztak a megfelelő és jó minőségű adalékanyagok, valamint a pon- 5 tos adagoláshoz szükséges műszaki berendezések. Az adalékanyagok ^ alkalmazását azonban az illetékes vezető dolgozók nem kielégítő tájéko- ^ zottsága is fékezi. ^ A betonadalékok gyártását a ligninszulfonátok alapján először ^ a ruzomberoki Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárakban kezdték el, ^ a technológiai átalakítás után azonban ez a termelés a gömörhorkai ^ vállalatba került át. A Plastifikátor S gyártása lényegében abból áll, hogy ^ a kalcium-ligninszulfonátot nátrium-ligninszulfonáttá változtatják. Mintegy § három éve a vállalatnál a Plastdex gyártását is bevezették, amely ^ tulajdonképpen a Plastifikátor S habzásgátlóval kombinált változata. ^ A betonadalékok legjelentősebb felhasználói közé tartozik a Dopra- ^ stav, a Vízgazdálkodási Építövállalat, a Prefa betonelemgyár, a Hydro- ^ stav, a Váhostav, az Ipari Építövállalat, valamint néhány magasépítő ^ vállalat. Célszerű lenne, ha további építőipari vállalatok is érdeklődnének § a hazai nyersanyagból gyártott értékes plasztifikátorok iránt, s IVAN SESTINA Enzimek, élesztők, immunostimulátorok A Szlovák Tudományos Akadémia Kémiai Kutatási Központjának Kémiai Intézete a kémiai és biokémiai kutatás területén elsősorban a növényi és a mikrobiális poliszacharidok, valamint más természetes anyagok szerkezeti felépítésének és biológiai aktivitásának tanul­mányozásával foglalkozik. Egyúttal a tiszta enzimek előállítási módszereit is keresik, főleg a cellulóz és a xilanáz enzimek hatásmechanizmusát kutatják. Ez a kutatási irányzat a faanyagok komplex hasznosításá­val függ össze. Új eljárásokat keresnek a cellulóz vegyi átalakítására, a másodlagos lignocellulóz nyersanyagok hasznosítására, valamint a szálnyerés környezetkímélő módszereit is kutatják. A kutatás tárgyát képezik továbbá az alkaloidok és a heterociklikus tenzidek. A monosza- charidok kutatásában elért eredmények az intézet szá­mára lehetővé tették a különleges szacharidszármazé- kok előállítását. Az intézet az alapkutatás állami terve keretében „A lignocellulóz nyersanyagok kémiai és biokémiai haszno­sítása“ című feladatot teljesíti. Ez a kutatási irányzat szorosan összefügg a gyógyszeripari, orvostudományi kutatással (antigének, immunomodulátorok, pektinek, gyógynövényekben előforduló poliszacharidok stb.), az'-- élelmiszer-ipari kutatással (pektinbontó enzimek), továb­bá a biotechnológiai folyamatokkal kapcsolatos alapku­tatással. Az intézet mikrobiológiai részlegén tiszta élesz­tők és egyéb erjesztő mikroorganizmusok tenyésztésé­vel is foglalkoznak, s az egyes ipari hasznosítású törzsekből hazai és külföldi kutatóintézeteknek is szállí­tanak. Az INCHEBA ’89 nemzetközi vegyipari vásáron az intézet bemutatott néhány kutatási eredményt. Ezek között szerepelt a (T-D-glukán, amely élesztótörzsekböl előállított immunostimulátor. Az orvostudományban a biotechnológiai eredetű gyógyszerek új nemzedéké­hez tartozik. A mikrobiális ß-glukänok hatása kifejezően megnyilvánul a bakteriális, vírusos és gomba eredetű fertőzésekkel szemben, hatékonyaknak bizonyulnak a daganatos betegségek megelőzésében és gyógyításá­ban, s kedvezően befolyásolják a szérumok és vakcinák készítését is. Nincs mérgező hatásuk, a szervezetben glukózt képezve fokozatosan elbomlanak. Az intézet másik exponátumát az aminooxid típusú dezinfikáló tenzidek képezték. Az aikilezett oxazolidi- nok aminooxidjai felületi kezelésre kiválóan alkalmas ántibiotikumok, ezért biológiailag kontaminált anyagok dezinfikálására szolgálhatnak. A bemutatott termékek harmadik területét a biológiai hatású, optikailag aktív és nem aktív szacharidok képezték. Ezek közé tartozik a 2- dezoxi-D-ribóz, a 2-dezoxi-L-ribóz, valamint a 2-dezoxi- DL-ribóz. Ezeket a termékeket az alap- és az alkalma­zott kutatásban lehet felhasználni, s gyakorlati célokra is alkalmasak a gyógyszeriparban, a biokémiában és az élelmiszeriparban. (A. Ő.) Az utóbbi időben egyre több ember szenved allergiás megbetegedés­ben. A Szovjetunióban az ufai lmunopreparat tudományos-kutatási egyesülésben elkezdték a Vilozen nevű allergiaellenes orvosság gyár­tását. Ezt a nem hormonális anyagot a szarvasmarha csecsemőmiri­gyéből, timuszából nyerik. A felvételen Galina Kadermatova vegyész, Fruzsina Halikova laboráns, valamint Valerij Juszupov főtechnológus, az lmunopreparat dolgozói az allergiaellenes orvosság gyártási folya­matát ellenőrzik. (A CSTK felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom