Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-29 / 52. szám
Avia-Neretva kooperáció MINIBUSZOK, MENTŐK ÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK Tavaly ősszel a brnói gépipari vásáron mindkettőt újra bemutatták. Ez egyben a kooperációs együttműködés beindulását jelentette. Ugyanis egyezmény született, melynek értelmében Avia alvázra TAZ autóbuszokat és speciális célokra alkalmas autókat szerelnek, s a kész járművekből mindkét fél részesül. Az elmúlt évben száz, az idén már háromszor annyi alvázat küldtek Prágából Jugoszláviába. Kölcsönösen előnyös ez az együttműködés. Itthon például hiánycikknek számítanak a minibuszok. Az Avia-Neretva járművek éppen ezt az űrt tölthetik ki. Vezetőjükön kívül 13 utast szállíthatnak, s két változatban készülnek. Az egyik standard, a másik luxus (Standart és Lux elnevezéssel) kivitelezésű. Ez utóbbi komfortosabbá teszi az utazást, de nehezebb, ezért kevesebb ülőhellyel felszerelt. Mentőkből sincs elég az országban, gyors mentőszolgálati járművekből úgyszintén. Igaz, az Aviák nem a legalkalmasabbak a gyors Segítségnyújtásra, ám mindenképpen jobbak az elavult $K°da 1203- asoknál. Neretvával elsősorban a betegszállítást szolgáló, rendelővel felszerelt mentöváltozatban találkozhatunk. Műszerfelszereltségét ner kamatoztatja az Aviával készült közös modelleken is. Ezek karosszériája szintén aerodinamikus és beüvegezett, nagyméretű ajtókkal felszerelt, mentős változatukban hátul kétszárnyas ajtajuk van. A mentőket^ Webasto márkájú klimatizációs berendezéssel szerelték fel. Két további változatuk gyártásával is számolnak: az egyik postai, a másik repülőtéri célokra szolgál. Mindegyik sikeres kivitel elé néz. Miért előnyös mindkét fél számára a kooperáció? Mindenekelőtt azért, mert a jugoszláv gyártó alvázainkat saját szükségleteire hasznosíthatja. Az első száz alvázért cserébe 44 minibuszt kaptunk, a következő háromszázért 131 érkezik hazánkba. Egy részük mentőautó. Olyan együttműködésről van tehát szó, amelyet autóiparunknak még jobban ki kellene használnia. Ugyanis a többi KGST-tagállamhoz viszonyítva a Csehszlovákiában gyártott motorok és alvázak elfogadható műszaki színvonalúak. Van tehát mit felkínálnunk, s abból is van elég, amire éppen szükségünk lenne. így az Avia-Neretva termelési kooperációhoz hasonlóan más területeken is érdemes lenne ilyen kapcsolatokat kialakítani. Vagy a politikai erőegyensúly átalakulása után a gazdasági körülmények is annyira megváltoznak, hogy a gyártóknak még jobban megéri majd a külföldi partnerkeresés? Bizonyára célszerű választás esetén az ilyen kooperáció nem válik a háZSI vállalatok kárára J. MÉSZÁROS KÁROLY Vietnami vendégmunkások Csehszlovákiában Vietnam továbbra is szorgalmazza az együttműködés fejlesztését hazánkkal. Számára főként a szabad munkaerő kihasználása a fontos, s úgy véli, ez mindkét fél érdeke - mondta el nemrég Le Khac Hien, Vietnam szociális és munkaügyi miniszterhelyettese a Csehszlovák Sájtóirodának adott interjúban. Csehszlovákiában jelenleg körülbelül 35 ezer vietnami vendégmunkás dolgozik, közülük 6500-an az idén jöttek hazánkba. Azok a csehszlovák vállalatok, amelyek foglalkoztatják, illetve igénylik őket, azt állítják, hogy a vietnami munkások nélkül nem tudják teljesíteni a tervfeladatokat. A vendégmunkásokkal foglalkozó kormányközi egyezményt 1980-ban írták alá, s 1990-ig hosz- szabbították meg. Ez alatt az idő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze egy új együttműködési dokumentum előkészítéséhez - állapította meg a vietnami vezető. Nagyra értékelte, hogy a vietnami munkások Csehszlovákiában négy-öt év alatt szakképesítést is szerezhetnek, és növelhetik családjuk életszínvonalát. Legtöbbjük jól dolgozik és általában fegyelmezett. Vállalataink évente 6000 koronát fizetnek Vietnamnak minden munkásért, akik bevételeik 10 százalékával támogatják országuk fejlesztését. A másik oldalon viszont gondjaik vannak a vietnami állampolgároknak hazánkban. Főként áruvásárláskor, amikor is vámkorlátokba ütköznek, vagy pedig nem küldhetik haza megtakarított pénzüket. Némely vállalatok nem teljesítik a szerződésben megállapított elszállásolási és egyéb feltételeket. Időnként az emberek közti kapcsolatokban is problémáik vannak - hívta fel a figyelmet Le Khac Hien. Egyidejűleg azonban elismerte, hogy a vietnami fél is megsérti a szerződést. Nem mindig válogatnak felelősséggel a külföldi munkára jelentkezők közül, s néha a konkrét vállalat által kiküldött munkásoknak a fele semmilyen kapcsolatban sincs az adott vállalattal. A vietnami egészségügy kedvezőtlen állapotának következményeként nem kielégítők az orvosi ellenőrzések, s a Csehszlovákiába érkező vietnami munkások jelentős hányada egészségügyi szempontból alkalmatlan - mondta a vietnami vezető. Háláját fejezte ki hazánknak az egészségügyi ellátásért, valamint azért, mert betegség esetén . nem küldi haza az embereket. A jövőben Vietnamban olyan intézkedéseket hoznak, melyek szerint megbüntetik azokat az orvosokat, akik hálapénz ellenében beteg embereket engednek ki más országokba vendégmunkára. A miniszterhelyettes azonban határozottan elutasította Csehszlovákiának azon követelését, hogy Vietnamban szovjet, bolgár és NDK-beli segítséggel két diagnosztikai egészségügyi központot építsenek fel; ezek ugyancsak vietnamiakat foglalkoztatnának. Le Khac Hien rámutatott arra a tényre, hogy az a néhány száz vietnami, aki a munka és tanulás helyett csak az országot járja, rontja a külföldi dolgozókról kialakított véleményt. Sajnálatos tény, hogy annak a 23 ezer vietnaminak, aki már állandó jelleggel visszatért hazájába, nincs munkája. Azonban sok esetben, amikor mégiscsak sikerült állást szerezni, sokan nem tudtak a kitanult szakmájukban elhelyezkedni. Ezeket a problémákat a két ország vállalatai közti közvetlen együttműködéssel nagy részben orvosolni lehetne. Példaként megemlíthetjük a kop- rivnicei Tatra vállalatot, amely a légi közlekedés költségein kívül a jövőben száz vietnami dolgozó cseh nyelvű oktatását és az egészségügyi ellenőrzést is finanszírozza. Az elkövetkező időszakban tehát e tekintetben nem á politikának, hanem a gazdasági hatékonyságnak lesz fő szerepe. (CSTK) 2. A Mladosf szófiai gyár'a görög Kontos cégtől vásárolt licenc alapján gyárt játékautókat. A BMW, a Formula 1 és még néhány más típusú autó pasztellszínekben készül. A gyártók fontolgatják, hogy a közeljövőben gyermek-motorkerékpárral bővítik az üzem kínálatát. A termékek jelentős részét külföldre szállítják. A felvételen a szerelőrészleg látható. (ÓSTK felvétele) Az OSZSZSZK-ban a permi telefongyárban ebben az évben 5 millió darab teiekonkészüléket gyártanak. Az utóbbi időben a termékek 97,5 százalékát a kiváló minőség! osztályba sorolták, felvételen a gyár néhány terméke látható. (CST-felvétel) Az első valutaárverés Moszkvában Moszkvában nemrég lezajlott az első valutaárverés. A valutabörzén azok az állami vállalatok és szervezetek vettek részt, amelyek a fennálló devizaszabályok szerint szabadon felhasználható konvertibilis valutával rendelkezhetnek. Ugyancsak az állami szektort képviselő szervezetek jelenhettek meg vevőként. A forgalom rubelben bonyolódott le, azaz az egységnyi devizarubelre kellett felajánlani folyó rubelben meghatározott értéket. Az első börzei napon a vételi szándék jelentősen meghaladta a kínálatot. Az ajánlatokat tevő vállalatok száma 36 volt, a vásárolni szándékozóké pedig 210. A börzebizottság jelentése szerint az első tőzsdenapon 8,4 millió devizarubel értékű konvertibilis valuta cserélt gazdát. Egy devizarubel 10-27 folyó rubel közötti áron kelt el, és az átlagos napi árfolyam 15,2 rubel volt. Nagy különbség alakult ki a kínálati és a keresleti árfelajánlások között. A vevők maximálisan 27 rubelt kívántak csak adni egy devizarubelért, az eladók pedig maximálisan 40 rubelt szerettek volna elérni. A kialakult tényleges árfolyamok azt mutatják, hogy az alacsony kínálat mellett még irreálisan magas árfolyamszint képes kialakulni. Az Ekonomicseszkaja Gazeta szovjet közgazdasági hetilap bejelentette, hogy hétről hétre közölni fogja a valutabörze híreit. Néhány megjegyzés az első tőzsdei nap nyomán kialakítható tapasztalatról:-A tőzsde bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunióban megkezdődött a valutaforgalom liberalizálása. Ez jelzi, hogy a devizamonopólium korlátái leépülőben vannak.- A tényleges forgalom értéke ma még marginális, de jól jelzi azt, hogy nagy az esély a párhuzamos valutaforgalom kialakulására és a különböző módon forgalmazott valuták versenyére.- A kialakult árfolyamok jól tükrözik a szovjet vállalatok devizaéhségét, valamint a hivatalos árfolyam tarthatatlanságát, és a rubel jelentős leértékelésének szükségességét. A devizabörze első napját nem lehet mérvadónak tekinteni a jövőre nézve, hiszen mind a vevők, mind az eladók bizonyos fenntartásokkal vettek részt az aukción. Nem világos ma még az sem, hogy a fennálló devizagazdálkodási szabályok milyen mértékben oldódnak fel a jövőben, és milyen összegű deviza- mennyiség kerülhet erre a piacra. A devizabörze működése kétségtelenül jelentős lépés a valutapiac és távlatokban a konvertibilis rubel megteremtésére. Munkanélküliség Magyarországon Jövőre várhatóan 40-50 ezerre nó a munkanélküliek száma Magyarországon, s így az aktív lakossághoz viszonyított részaránya eléri az 1 százalékot. 15 ezerre becsülik azoknak a számát, akik 1990-ben munkanélküli segélyre szorulnak. Bár a munkahely-kínálat és -kereslet megközelítőleg egyensúlyban van, néhány megyében (mint például Baranya, Nógrád, vagy Ózd ipari körzete) kiéleződnek a szociális feszültségek. A munkanélküliek aránya főként az első munkahelyükre belépők és a szakképzettség nélküli fiatalok esetében növekszik meg. A prognózisok szerint 1995-ig 300-400 ezerre is megnőhet a munkanélküliek száma. * * * A magyar parlament döntése alapján az alacsonyabb jövedelmű lakosok még az idén karácsonyig egyszeri pénzbeli támogatást és szociális juttatást kapnak. Azok, akiknek a nyugdija, rokkantsági nyugdíja vagy más szociális juttatása nem haladja meg a havi 6 ezer forintot, egyszeri, 2000 forint segélyt kapnak. Akiknek havi jövedelme 7000 forint, ezer forint egyszeri segélyt kapnak. A családi pótlék-kiegészítő minden gyermekre ezer forint lesz. (ŐSTK) Nyáron múlt két éve, hogy tényleges együttműködés kezdődött a prágai Avia és a jugoszláv TAZ (Tvornica autobusa Zagreb) cég között. Ekkor indult ugyanis fővárosunkból a balkáni országba az az első két alváz, amelyekre később Neretva karoszériát szereltek. És néhány hónapon belül már a nyilvánosság is megismerkedhetett az Avia-Neretva minibusz és mentőautó prototípusával. a Chirana és az érintett tárca megegyezése alapján véglegesítjük. És mit kell tudni a másik kooperációs partnerről? Nem ismeretlen cég a TAZ, hisz négy évtizedes termelői múlt áll mögötte. Évi bruttó forgalmának közel 15 százalékát az új autóbuszok fejlesztésére fordítja, miközben Európa számos autógyárával, kutatóintézetével és főiskolájával működik együtt eredményesen. Az ismert jugoszláv márka autóbuszai külsőre és technológiailag is vonzó jármüvek, magasfokúan korrózióálló karosszériájuk van, amelyet a műanyag- és alumíniumelemek nagy százaléka tarkít. A gyár fejlesztő részlegein évente 15 konstrukciós terv készül, mind ez ideig már háromszáznál több prototípus hagyta el a gyárat. E márka autóbuszai hírnevet szereztek maguknak a Közel-Keleten, néhány fejlődő államban, de Nyugat-Európá- ban is. Napjainkban földrészünkön Dánia, Ausztria, Finnország és az NDK tartozik a legnagyobb megrendelői közé. A TAZ az Aviához hasonló módon működik együtt olyan jól ismeri nyugat-európai cégekkel, mint a Daimler-Benz, a Magirus vagy a Sisyr-Pych; alvázakhoz tartozó komponenseket kapnak töiük. Termelési és fejlesztési eredményeit, tapasztalatait a jugoszláv part-
