Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 51. szám
Idestova 35 éve, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1/1955. Tt. számú törvényével Európában az elsők között jogerőre emeltük természeti értékeink védelmét. A Szlovák Műemlékvédelmi Intézetből 1958-ban kialakított Szlovák Műemlék- és Természetvédelmi Intézet elméleti és kutatási jellege folytán, valamint a természetvédelmi felügyelet ellátására hivatott nemzeti bizottságok jórészt máig tartó passzivitásának „köszönhetően“ feladatát nem látta el. A természetvédők igyekezete, a helyzetelemzés dacára - amelyet 1963-ban az SZNT csúcsszervei is megvitattak és jóváhagytak -■ sem sikerült a törvényeket érvényesíteni, s a természetvédelem intézményes alapjait, a rezervátumok reprezentatív hálózatát megteremteni. Sikerült viszont 1960-ban létrehozni a kerületi műemlék- és természetvédelmi központokat, jogerőre emelni újabb fontos törvényeket, további nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket létesíteni. 1956-1970 között a ki- sebb-nagyobb rezervátumok száma 85-ról 209-re emelkedett. Az állami természetvédelem jogi, elméleti, gazdasági és káderfeltételeinek kialakítása újabb másfél évtizedet vett igénybe. A liptó- szentmiklósi (Liptovsky Mikuláá) Állami Természetvédelmi Központot csak 1981-ben alapították, Szlovákia-szerte fokozatosan mintegy 30 különféle intézményt hoztak létre. Járási természetvédelmi hivatalok alakultak. Ezeket 1983-84-ben kerületi szinten egyesítették, létrehozva így a Nyugat-, a Közép- és a Kelet-szlovákiai Állami Műemlék- és Természetvédelmi Intézeteket, s az alájuk rendelt 19 „fiókhivatalt“. Ezek egyike a Közép-szlovákiai Állami Műemlék- és Természetvédelmi Intézet losonci (Luőenec) központja is. KIÚT - A DECENTRALIZÁCIÓ Milyen gondokkal küszködik ma a több mint három évtizedes vajúdás után kialakult intézményrendszer? Gyözik-e szakemberekkel, anyagiakkal stb. a központjukhoz tartozó közigazgatási terület műemlék- és természetvédelmi feladatait? - kérdeztem meg november elején a videfalvai (Vidiná) kastélyban székelő hivatal igazgatójától, dr. Krúdy Gábor művészettörténésztől.- Közigazgatásilag három járáshoz tartozó, természeti képét tekintve nagyon változatos, s számos műemléket,,rejtegető“ területről kell gondoskodnunk. Ehhez a munkához kevesen vagyunk. Az anyagi, „műszaki“ feltételeink sem a legjobbak. Gömörben, Nógrádban vannak helyek, ahova autó nélkül eljutni szinte lehetetlen. Egyszerre több műemlék felújítását is végezzük, szinte hetente kell rekultivációs munkálatokat, különféle építkezéseket ellenőrizni. A természetvédőknek nem az íróasztalnál kell ülniük - kinn kell lenniük a természetben. Meg kell látogatniuk a rezervátumokat, a nemzeti bizottságokat... Ezekhez az utakhoz csak egy rozoga Volga áll rendelkezésünkre - sorolja a problémákat az igazgató. - Az északi járások jóval kedvezőbb helyzetben Dr. Krúdy Gábor, a várépítő (ülve) és dr. Gaál Lajos (A szerző felvételei) vannak. Területükön nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek találhatók. Szakembereik komoly segítséget jelentenek. Mi erre mind ez ideig nem számíthattunk. Két dolgozónknak kell megoldania minden természetvédelemmel kapcsolatos feladatot - tárta szét kezét dr. Krúdy. A Losonci, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járásnak számos értékes egyházi műemléke, kastélya, kúriája van. A hajdani Nógrád, Gömör és Kishont vármegyék területén az északi bányavárosokat védő végvárak sora húzódott. Divény (Divín), Fülek (Fil'akovo), Kékkő (Modry Kameö) várának a további pusztulástól való megóvása műemlékvédelmünk fontos feladata. Dr. Krúdy szívügyének tekinti Somoskő (Somoska) várának felújítását is. f A somoskői vár újjáépített tornya- Ez a bazaltsziklán álló „tenyérnyi“ erődítmény valamivel „szerencsésebb" volt, mint a többi felvidéki végvár. Túlélte Lipót nemzetpusztító és várromboló országlását. A császáriaknak csak részben sikerült felrobbantaniuk. Az 1820-as években a vár nyugati tornya még lakható volt. Itt élt a somoskői kovács. A műemlék restaurációját már az 1970-es években elkezdték - mondotta. Az igazgatónak köszönhetően a nyugati tornyot szinte teljesen újjáépítették. Megszilárdították az omladozó falakat, kitisztították a víztárolókat. A munkálatok befejezte után a végvár bizonyára a vidék egyik leglátogatottabb műemléke lesz, annál inkább, mivel már évekkel korábban is ezrek keresték fel.- Sikereink ellenére a műemlékvédelemben mások jóval előbbre járnak, de mi szeretnénk behozni a késést. Sajnálatos, hogy kerületünk hasonló javítások elvégzésére csak kisebb összegeket tud áldozni. Komoly terveink vannak, de azokhoz a rendelkezésünkre álló pénz nem elegendő. Úgy érzem, az állami műemlék- és természetvédelem jelenlegi rendszere - az 1983-84-ben végrehajtott központosítás- nem volt szerencsés döntés. A kiutat, a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtését a decentralizációban látom- jelentette ki meggyőződéssel. GÓTIKUS TEMPLOMOK - KLASSZICISTA KASTÉLYOK Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) kívül még egy délszlovákiai városkában, Rimaszombatban érzem otthon magam. Baráti kapcsolatok kötnek oda, s immár másfél évtizede évente többször is megfordulok falai között. Általában ugyanazokat az utcákat járom. Az állomásról leballagok a főtérre, megkerülöm a barokk plébániatemplomot, egy pillanatra megállók Blaha Lujza szobránál - melynél novemberben is volt virág - majd folytatom utam barátaimhoz. Tudom, hogy a város szülötte Hatvani István, az egykori ördöngös debreceni professzor, Tompa Mihály, Ferenczy István, Győri Dezső... Rimaszombat évszázadokig tipikus kézmúvesváros volt- írják róla az útikönyvek. Csizmadiák, kötélverók, pékek, tímárok lakták. Sajnos, polgárházaiból napjainkra a kelleténél kevesebb maradt. A több mint százéves Gömöri Múzeum épületében egy néhány négyzetméteres helyiségben a losonci műemlék- és természetvédelmi hivatal „kirendeltsége“ is helyet kapott. Itt beszélgettem el Jakab Károly építésszel, aki a város és a járás műemlékeivel már 12 éve foglalkozik.- A városban jelenleg a volt megyeháza rekonstrukcióját végezzük, illetve végeznénk, ha a Járási Építőipari Vállalat nem küszködne téglahiánnyal. Egyébként 1992-ben kellene átadnunk - a járási könyvtár kapna benne helyet - mondja. Gömör ugyan nem olyan gazdag műemlékekben, mint például a Szepesség, nincs annyi és közismert román kori vagy gótikus építészeti értéke, de Kraszkó (Kraskovo), Kiéte (Kyjatice) koragótikus, kazettás mennyezetű templomai is megérdemelték a restaurációjukra költött milliókat. A járás páratlan műemléke a dúsai (Dúzava) XVIII. századbeli fatemplom. Korabeli mennyezetét már megjavították. Az oltár, a szószék, az orgona restaurációját most végzik. A tiszóci (Tisovec) Daxner-házat is helyreállították. Befejezés előtt áll az 1767-ben épült emeletes, tornyos, barokk-klasszicista sajószentkirályi (Kráf) kastély felújítása is, melybe majd a hnb költözik.- Az épületek felújítását általában a tetőzet javításával, helyreállításával kezdjük. így lehet legjobban megakadályozni állaguk további romlását. Igyekezetünket sokszor hátráltatja, hogy gyakran nem akad érdeklődő, aki egy-egy felújított kastélyt, kúriát átvenne, felhasználna s karbantartana. így van ez a zsipi (2íp) klasszicista és a harkácsi (Gemerská Vés) későbarokk kastéllyal is - közölte. Megtudtam még, hogy terveik között szerepel báró Nyáry Sándor jánosi (Rimavské Janovce) kúriájának felújítása is, melyben majd a Gömöri Múzeum bútorgyüjteménye kap helyet. Természetvédelemmel a losonci központ két szakembere, Elena Benová erdőmérnök és dr. Gaál Lajos geológus foglalkozik. Benová mérnöknövel ottjártamkor nem sikerült találkoznom. Dr. Gaál Lajos jó tíz éve a pozsonyi (Bratislava) Komensky Egyetem Természettudományi Karán végzett. Nincs olyan barlang Gömörben, ahol ne őrizné lábnyomait az agyag. Megjárta az Alpok és a Pireneusok többszáz méteres szaka- dékait is. Nincs olyan telér, földtani réteg a Palócföldön, melyet geológuskalapácsával ne vallatott volna meg. Vagy kéttucat tudományos munka, számos ismeretterjesztő cikk szerzője, aki nem maradt szakbarbár, ismeri a fák, bokrok, állatok latin neveit, szülőföldje történelmét is.- A Rimaszombati járás legészakibb részét a Murányi Tájvédelmi Körzet felügyelősége igazgatja, abba mi nem szólhatunk bele. Munka így is akad bőven. Vízügyi, erdőgazdasági, bányászati, építkezési problémákat kell megoldanunk. Ellenőrizzük az agrártájban növő fák védelmével kapcsolatos rendelet betartását. Védett területek tervezésével, tanösvények létesítésével, botanikai, zoológiái, geológiai értékek feltárásával foglalkozunk. Módszertani segítséget nyújtunk a nemzeti bizottságoknak... - sorolja a feladatokat dr. Gaál Lajos. A felügyeletük alatt álló területen a legtöbb rezervátum a Rimaszombati járásban van. Nevezetesek közülük a Murány folyó áttörése, a kurinci tölgyes, a gazdag madárvilággal bíró martonfalvi víztároló, a meleghegyi (Teply Vrch) hikorifáiról ismert vadaskert. Négy rezervátum a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzetéhez került. A Losonci járásban elsősorban a fekete kökörcsin védett lelőhelye - Kecíky -, az uhorskéi gesztenyés, Somoskő bazaltorgonái érdemelnek figyelmet. A Nagykürtösi járásban lévő ipolykéri (Kiarov) természetes eredetű mocsár Szlovákia egyik legértékesebb madárrezervátuma. Érdekesek a Korponai-hegység erdős sztyeppéi, s az ott évmilliókkal korábban lezajlott vulkanikus tevékenység nyomai. Szlovákiában az utóbbi években több védett terület elvesztette értékét. Magyarán szólva tönkretették azokat, s mintegy 24-et ki kellett az állami jegyzékből iktatni. Jpggal vetődik fel a kérdés: milyen állapotban vannak a felügyeletük alatt álló védett területek?- Nálunk a legtöbb probléma ott adódik, hogy a területek jellegével összefüggő emberi tevékenységet teljesen kizártuk. Ma már tudjuk, hogy ez hiba volt. Három olyan erdőrészünk is van, ahol korábban legeltetés volt, s miután az itt fészkelő szalakóták érdekében ezeket védetté nyilvánítottuk, a legelteJakab Károly építész tést is megtiltottuk. Néhány év alatt ezért az aljnövényzet annyira elburjánzott, hogy az eredetileg ritkás tölgyes teljesen megváltozott. így a táplálékát a földön, a talaj közelében kereső szalakótáknak ez az élőhely már nem felel meg, s számuk egyre fogy. Az eredeti állapot visszaállítása sokba fog kerülni, de e ritka madár fészkelőhelyeinek megmentése érdekében meg fogjuk tenni - mondotta eltökélten. CSAK A FANATIKUSOK Dr. Gaál Lajos sokszor csak késő este jut haza, ennek ellenére gyakran még ilyenkor is le kell ülnie az íróasztalhoz térképet rajzolni, jelentéseket körmölni. Munkája minden évben több és igényesebb, az erkölcsi és az anyagi megbecsülés pedig egyre kisebb. Az új bérrendezés sem hozott semmi jót, annak ellenére, hogy dolgozói érdekében az igazgató mindent megtett. így nem csoda, ha egyre több fiatal szakembér hagyja ott a kutatóintézeteket, múzeumokat, természetvédelmi hivatalokat, s keres más szakmában megélhetést. Csak a fanatikusok tartanak ki. A különféle terepmunkálatoknál az ügy érdekében nem egyszér „keresni kell“ az ott dolgozók kedvét. Néha bizony munkaidő után a helyi kocsmában el kell velük „beszélgetni".- Ezt szívesen meg is tenném, jól dolgoznak, megérdemlik. Jól is éftem magam köztük - mondja de családos emberként 2700 koronás fizetésből ezt aligha tehetem meg. Sokan ezt hallva el sem hiszik, hogy az „irodában ülő“, egyetemet végzett ember, közel a negyvenhez csupán ennyit keres. S mindehhez járulnak még a kisebb-nagyobb idegőrlő konfliktusok. Természetvédő, aki csak egy csöppet is ad magára, ezeket el sem kerülheti. - Sokszor úgy érzem, nincs nehezebb dolog nálunk, mint a törvényeknek érvényt szerezni- sóhajtja. - Nincs merre legelőre hajtani az efsz juhait? Nosza kivágják az „útba eső“ erdőcskét. Kevés a földművesszövetkezet földje? Rekultiváljunk! Nem baj, ha vizenyős a kiszemelt rét, s hogy éppen itt van Közép-Szlovákia legnagyobb és legszebb struccpáfrányosa. Kit érdekel, hogy az védett növény? Kit érdekel, hogy az milyen érték, s gazda- ságos-e a rekultiváció? Ilyenkor gyakran az ember hiába kilincselt járási, kerületi vezetőknél. Örülhetett, ha nem ütötte meg a bokáját - fejezte be keserűen dr. Gaál Lajos. Azóta, hogy riportunk készült, nagyot fordult a világ. Az persze, hogy a szakemberek fizetése máról holnapra rendeződjön, aligha várható, reméljük viszont: a törvényesség betartását a jövőben senki sem fogja akadályozni. POMICHAL RICHÁRD ÚJ SZÍ 6 Várépítés, struccpáfrápfeliazaltorpa j
