Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 51. szám
A Cesky Krumlov-i Sumava Agrokombinátot az egyik csehországi kolléga ajánlotta a figyelmembe.- Ezt feltétlenül meg kell nézned - ragadta meg a karomat a Ceské Budéjovice-i Éltető föld országos mezőgazda- sági kiállításon, s választ sem várva, a Z pavilonhoz kalauzolt. - Fél napig utazol, hogy körülnézz egy kicsit nálunk, aztán csak úgy elsétálnál az ország legnagyobb mezőgazdasági vállalatának bemutatója mellett. Engedtem az unszolásnak. így döbbentem rá, hogy a sokak által nagy előszeretettel - és talán túlságosan gyakran - emlegetett sluáovicei, légi (Lehnice),_ciferi és más mezőgazdasági üzemek mellett többeknek a megérdemeltnél kevesebb jut a fényből, a népszerűségből. Vajon hányán tudják Szlovákiában, hogy a Sumava Agrokombinát az NSZK-beli Amazonen-Werke céggel együttműködésben korszerű vetőgépeket, trágyaszórókat és talajmúvelési gépeket gyárt? Felfigyelt-e valaki arra, hogy ez az állami vállalat a NIC típusú mikroszámítógépek több speciális változatát kínálta - hozzáférhető áron! -, melyek közül például a BIO NIC az állattenyésztés számára készült, s összesen négyszáz tehén legfontosabb adatainak nyilvántartására, naprakész feldolgozására alkalmas? Feljegyez- ték-e maguknak szakembereink, hogy a gazdaság úttörő szerepet vállalt a nevelési és hizlalási eredmények javítását segítő ANIMEX (Juvenil) speciális kiegészítő takarmány gyártásában? , Talán akadnak néhányan, akik az iménti kérdésekre igennel válaszolhatnának. Persze a vállalatról ők sem tudnak sokat, legalábbis nem annyit, amennyit a ,,menö“ gazdaságokról az átlagolvasó kapásból el tud mondani. Én is csak a kombinát igazgatóhelyettesétől tudtam meg, hogy hazai viszonylatban hihetetlenül nagy, csaknem 81 ezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak. Három járás területén összesen tizenhárom üzemegységünk működik - tájékoztatott a helyi feltételekről Vladimír Brabec. - Közülük tíz mezőgazdasági alaptevékenységet folytat, három pedig szolgáltatásokra szakosodott, beleértve a volt Kaplicei Gép- és Traktorállomást, valamint a mezőgazdasági építövállalatot is. Erősségünk az állattenyésztés, ahol a szarvasmarha-tenyésztésre összpontosítjuk a figyelmet. Ezt igazolja, hogy 63 ezer szarvasmarhát, illetve 21 ezer tehenet tartunk, s kooperációs alapon legeltetéses üszöneveléssel foglalkozunk. A hízómarháknál 80 dkg körüli súlygyarapodást, a tejtermelésben 4000 literes fejési átlagot tudunk felmutatni. Növénytermesztésünk a jobbára 700-1100 méter tengerszint feletti magasságon elterülő szántókon csodákra nem képes. A szántónak az 52 százalékán, vagyis mintegy 25 ezer hektáron gabonaféléket termesztünk. Hogy milyen feltételek között, az a történelmi csúcsként nyilvántartott 3,9 tonnás hektárhozamon lemérhető. Sok repcét és burgonyát termelünk, viszont - főleg minőség tekintetében - gondjaink vannak a lennel.- Helyi viszonylatban mit hozott az átalakítás?- Inkább vitt, mint hozott. Eddig évi 1,7 milliárd korona teljesítményt tudtunk elkönyvelni, ami 160-162 millió korona nyereséget jelentett. Soha nem voltunk bővében a pénznek, ám ha jól beosztottuk, mindenre futotta. Az új feltételek között saját erőből legfeljebb 45-50 millió korona nyereséget tudunk előteremteni. Ha nem változnak a feltételek, keserű napoknak-éveknek nézünk elébe. Gigantománia - kinek jó? A legutóbbi választások óta Jaroslav Zámeőník áll az immár állami vállalatként bejegyzett mezőgazdasági kombinát élén. A három, megközelítőleg azonos esélyekkel induló jelölt közül őt választották a dolgozókollektívák küldöttei.- Azelőtt éveken át a vállalat vimperki üzemének vezetője voltam - mesélte az igazgató. - Nálunk a területi irányítás KÜZDELEM A LÉTÉRT A ÓESKY KRUMLOV-I SUMAVA AGR0K0MBINÁTBAN érvényesül, minden üzemegység a saját termelési-költségvetési terve alapján, de a többi üzemegységgel szorosan együttműködve gazdálkodik. Az eredményeink panaszra, bírálatra csak elvétve szolgáltattak okot. Talán ez, no meg a közvetlen munkatársaim biztatása bátorított fel, hogy vállalkozzam a korábbinál lényegesen nagyobb feladatra. Az egykori tízezer helyett nyolcvanezer hektárban kell gondolkodnia, tizenhárom üzemegység munkáját kell összehangolnia. Ennyi energiával egy járást lehetne igazgatni.- Ha én mondanám ugyanezt, nagyképűségnek tűnhetne. Pedig ez az igazság. De nem is volt könnyű az átállás. Hiába a számítógépek, a sok naprakész információ, ha az ember elszakad a gyakorlattól, a mindennapi örömökről és gondokról csak papírról, jobb esetben a közvetlen beosztottainak az elbeszéléséből értesül.- Gyakrabban kell kimozdulni...-Könnyű azt mondani. A termelési részlegeink 140 kilométeres körzetben vannak, ekkora terepet, lehetetlen rendszeresen bejárni. Ki tudja, ez a régi keletű gigantománia nem árt-e többet, mint használ? Nekem hiányoznak a kézfogások, a táblaszéli beszélgetések. Kevesebből kevesebb jut Sokan és sokféleképpen indokolták már, miért kételkednek az új szabályozórendszer fennen hangoztatott ösztönző hatásában. A Sumava Agrokombinátnál főleg azzal érvelnek vezetők és beosztottak, hogy a határövezet egyébként is mostoha feltételek között ténykedő gazdaságai még hátrányosabb helyzetbe kerültek. Konkrétan a Cesky Krumlov-i vállalat a kedvezményekkel együtt is csupán a korábbi nyereség felére számíthat. így kényszerből már az idén mintegy 25 millió koronával kevesebbet költhetnek építkezésekre, a gépvásárlási keretet pedig 60 millió koronával kell szőkébbre venniük. Az ökológiai létesítményekre szintén nem áldozhatnak annyit, mint korábban. Hogy ez hosszú távon mit jelent, aligha kell magyarázni. Látnak-e kiutat a gazdaság vezetői? Jaroslav Zámeőnik igazgató nem az a típus, aki azonnal kétségbeesik a problémák láttán, de erre a kérdésre csak alapos mérlegelés után válaszolt.- Kivédeni nem, csupán mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen hatást. Most már megtehetjük, tehát újraértékeljük a termelés szerkezetét. Szántóföldjeink 52 százaléka a környezet- védelmi övezethez tartozik, ahol mérsékelt adagokkal is csak úgy műtrágyázhatunk, hogy közben rendszeresen ellenőrizzük a talajvíz összetételét. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem érdemes mindenütt erőltetni a szántóföldi termelést. A gyengébb termőképességű vagy nehezen megközelíthető területeken inkább a legelőgazdálkodást szorgalmazzuk. Növeljük a juhállományt, a legelőket kedvelő hereford teheneket vásárolunk, és a négyéves kísérleti eredmények birtokában megkezdjük a farmrendszerú szarvastenyésztés megalapozását. Nemcsak a vadhús, a szarvasagancs is keresett, igaz, az utóbbinak külföldön kell piacot találnunk, mert a hazai gyógyszeripar nem érdeklődik a fontos alapanyag iránt, melynek kilójáért például Dél- Koreában 40 dollárt is megadnak.- Milyen az élet itt a határövezetben?- Könnyűnek nem mondható, de azon vagyunk, hogy vonzóvá, vagy legalábbis elviselhetővé tegyük. Például segítünk óvodákat, kultúrházakat, egészségügyi központokat építeni. Télen mi tartjuk karban a közutakat, a távoli településekről mi szállítjuk iskolába a gyerekeket. Az ellátás javítása céljából a hozzánk tartozó településeken évente 400 tonna húst forgalmazunk különféle specialitások formájában. Csaknem kilencezer dolgozónk van, ezeknek közel a fele vállalati lakásban él. Van pionírtáborunk, szabadidő központunk, sőt saját szakmunkásképző intézetünk, ahol 270 fiatal tanulja a traktoros-gépjavító szakmát. Igyekszünk megnyerni és megtartani az embereket, de ehhez segítségre is szükségünk van. A központban semmilyen vonatkozásban nem szabadna szem elöl téveszteni, hogy a határmenti övezetekben nem csupán gazdasági, de politikai feladat is a mezőgazdaság, a vidék vonzerejének megszilárdítása. KÁDEK GÁBOR állattenyésztésben nincs se ünnep, se vasárnap - sóhajtott a kajali Szabó Lídia, amikor arról kérdeztük, hogyan készül a közelgő ünnepekre. - Nálunk minden áldott nap hajnali fél háromkor csörög a vekker. A Szabó házaspár a galántai Május 9 Efsz tósnyárasdi (Topol'nica) telepén dolgozik állatgondozóként.- Nagy álmosan kikászálódunk az ágyból, s kezdjük a masszírozást - így Szabó Ferenc.- Én a lábaimat, a feleségem a kezeit dörzsöli. Beletelik jó negyedórába, mire elmúlik a végtagjainkból a zsibbadás. Három órakor már a bicikli nyergében szűrjük a fogaink között a nyers hajnali levegőt. Egyszer derI mesztő hidegben és vaksötétben, máskor esőben, derengő félhomályban. A szomszéd falu, ahol a telep van, szerencsére nincs túl messze. Kerékpáron 8-10 perc az út. Negyed négykor Szabóék már átöltözve indulnak az istállóba.- Az elején azt hittem, soha nem fogom megszokni az istállószagot - jegyezte meg Szabóné. - Ma már észre sem veszem. A férj 42, a feleség 40 éves, én fiatalabb- nak néztem őket. A lányuk már férjhez ment, de itt él velük, a fiuk 16 éves, asztalosnak készül. Szívós munkával meglehetősen színvonalas anyagi jólétet teremtettek. Az emeletes ház tiszta, berendezett, a fiatalok igényeit is kielégíti. A „legény“ a fiatalok lázadó vehemenciájával éppen érkezésemkor törtetett végig a lakáson. Divatos farmerszerelésének hajtókáján nemzetiszín kokárdát láttam.-Tulajdonképpen a gyerekekért dolgozunk. Azt szeretnénk, ha jobban élnének, mint mi. Ehhez véleményünk szerint pénz, pénz és megint csak pénz kell. Sok pénzt pedig csak kemény munkával lehet előteremteni. Hát gürcölünk, hol fáradtan, hol még fáradtabban, de nincs más választásunk- vallotta a feleség, a szövetkezet egyik legjobb fejónője. A háromnegyedévi értékelés nála csaknem 14,5 liter napi fejési átlagot mutatott, ami járási méretben is kiváló ered- mény. J SZÓ Az állattenyésztésben elég gyakori, hogy a férj és feleség együtt dolgozik.- Egyedül nem is bírnám - ismerte el Lídia. -Tudja, a régi típusú istállókba, mint amilyenben mi is dolgozunk, még zsákokban hordják ki az abrakot. Az ötvenkilós zsákokkal nekünk, állatgondozóknak kell cipekednünk. Pedig valahol azt olvastam, hogy a nőket a munkahelyükön 35 kilónál nagyobb terhek emelgetésére nem kötelezhetik.-A feleségemmel iskolás korunk óta ismerjük egymást. Hatvannégyben együtt kezdtünk dolgozni a szövetkezet kertészetében. Sajnos, a kertészetet 1982-ben felszámolták, más munka után kellett néznünk. Közben összeházasodtunk, építkezni kezdtünk, kellett a pénz. Ezért választottuk az állattenyésztést. Én zootechnikusként kezdtem^ feleségem fejőnő volt. Négy év után én is imább a standra álltam, hogy ne csak dolgozzak, keressek is. Most 16-16 tehenet gondozunk. Kérdezés nélkül mondták, hogy mind a ketten elégedettek a munkájukkal. Persze nem titkolták, hogy belefáradtak a hajtásba. Mert van ám második műszak is. Munka utánra ott a háztartás, a ház körüli tennivalók. Két kertet is művelnek, emellett a férj még böllérkedik, igaz, csak a rokonoknál és ismerősöknél. Ahogy ók fogalmaztak, nincs idejük unatkozni.- Arra mindig ügyelünk, hogy a munkánkat pontosan és időben elvégezzük. Különösen a fejés megszokott időpontjának a betartása fontos. A legjobban tejelő teheneknél elég tíz percet késni, már csurgatják el a tejet. Szabadságra se szívesen megyünk, mert aki helyettesít, nem ismeri az állatainkat, s rögtön csökken a fejési átlag. A mindennapi körforgásban, taposómalomban jut-e idő a regenerálódásra? Egyáltalán, mi jelent Szabóék számára kikapcsolódást?- Amikor elkészült a ház, kijelentettem, hogy ezentúl minden évben tíz napot kiránduláson töltünk. Egyszer a Tátrába, máskor Magyarországra megyünk, de a nyári kiruccanást egyszer sem hagyjuk ki. Eddig együtt vakációzott a család, de most, hogy a lányunk férjhez ment és itt az unoka, meg kell gondolnunk, hogyan is lesz tovább - mondta Ferenc. Röviddel a szeretet és a béke ünnepe, karácsony előtt jártunk Szabóéknál. Valamennyien a készülődés lázában éltek.- Sajnos, az üzletekben nem mindig kapjuk meg, amit éppen szeretnénk. Mi még őrizzük a régi hagyományokat. Karácsonyeste mézes ostya, lencseleves és mákos kalács kerül az asztalra. Valami azonban nagyon hiányzik, az éneklés. Valaha a fiatalok házról házra járva énekelték a karácsonyi énekeket. Mára valahogy feledésbe merült ez, legalábbis nálunk. Nem jönnek se a lurkók, se a fiatalok. Igaz, mi se megyünk sehova, rokonokhoz is csak nagy ritkán - öntötte ki a szívét a ház asszonya. - Színházra, mozira nincs idő. Itt van helyette a színes tévé. Később elmondta, hogy lánykorában gyakran szerepelt a Csemadok helyi szervezetének színjátszó csoportjában. Nosztalgiával gondol vissza a kellemes estékre, a mindenkit fűtő lelkesedésre. Ma már szórakozni se nagyon járnak. Ha rágondolnak a hajnali óracsörgésre, elmegy a kedvük a kiruccanástól.- Megvagyunk nélküle - mormolta csendesen Ferenc. Átlagos család, az átlagosnál kicsivel kedvezőbb anyagi lehetőségekkel. Mégis örökös körforgásban élnek, s még csak nem is lázadnak. Az egyszerű embereknek az a sorsuk, hogy dolgozzanak.- Ha jól dolgozunk, talán jól is élhetünk- vallják.- Ámíg egészségesek vagyunk és bírjuk, hát csináljuk. S bírnunk kell, hisz a fiunk még tanul, és a lányoméknak is elkel a támogatás- toldotta meg az ifjú nagypapa, térdén lova- goltatva a háromhónapos Natáliát. Vajon milyen árat fizetnek a mindennél fontosabbnak tartott anyagi jólétért? Érde- mes-e hétköznapi dolgokért feláldozni a fiatalságot, az eszményeket? A kívülállónak van-e joga ilyen kérdéseket feltenni? Ez motoszkált a fejemben, amikor csöndesen becsukódott mögöttem Szabóék lakásának ajtaja. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A gépek számára nehezen hozzáférhető hegyoldalakat legelőgazdálkodással lehet legjobban kihasználni (Archív)
