Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
Öt év mérlege egy integrációs építkezésen A siker forrása a színvonalas szervezés és a komplex ellátás Az utóbbi évek folyamán sokat változott Ungvár (Uzshorod) arculata. Ez nem kis mértékben a Kassai (Koéice) Magasépítő Vállalat dolgozóinak is köszönhető. A város széli réteken korszerű, tágas lakónegyed Boris Gál hegesztő a házgyári elemek összeszerelését végzi épült fel, s a zöldövezetben a játszóterek is elkészültek. A kassai építők ma már öt év munkáját mérlegelhetik a Szovjetunió Kárpátontúli területének székvárosában. Először két torony házat építettek a város déli részén, ahol 64 lakás készült el. Egyúttal előkészítették a terepet egy 608 lakásból álló lakónegyed építéséhez is, ahol kazánházat és trafóállomást is kellett építeni. Az elmúlt év végén az új lakónegyedet a járulékos létesítményekkel együtt első minőségi osztályban, kifogástalanul adták át. Kezdetben a Presovi Magasépítő Vállalat volt az ungvári építkezések fő kivitelezője, a Kassai és a Micha- lovcei Magasépítő Vállalat átszáll (tóként vett részt a munkában. Ä lakásépítést 1987-ben besorolták a Haladás Gázvezeték komplex építésének kiemelt beruházásai közé, s a fő kivitelező szerepét a Kassai Magasépítő Vállalat vette át. Amint azt a napokban Járt Holentól, az ungvári építési központ vezetőjétől megtudtuk, jelenleg további tizenegy kilenc- emeletes lakóépület befejezésén dolgoznak, itt rövidesen 312 lakást adnak át. Az újabb lakónegyed a Za- karpatia szálló közelében épül, s a közmúvesítési és úthálózaton kívül hőcserélő állomást és üzlet- központot is építenek. Az építkezés helyszínén meggyőződhettünk róla, hogy a Kassai Magasépítő Vállalat öt üzemének, valamint az Építkezési Szerelóvállalat- nak a legkülönbözőbb szakipari munkákat végző dolgozói példás összhangban teljesitik a feladataikat. Az újabb lakónegyed első 32 lakását már februárban átadták. Áprilisban a hőcserélő állomás építését is befejezték. A tervek szerint a harmadik negyedévben 88 lakást kellene átadniuk, de azzal számolnak, hogy az építkezések előrehaladott állapota a tervezett mennyiségen kívül további 32 lakás befejezését teszi lehetővé. A tavaszi hónapok folyamán elért haladást elégedetten vette tudomásul Stefan Vranovsky mérnök is, a Kassai Magasépítő Vállalat igazgatója, aki Ján Holent, valamint Viliam Merc és Jozef Salamon építés- vezetők társaságában az átadásra előkészített épületek minőségét ellenőrizte. Figyelme azonban a kereskedelmi központ jó ütemben haladó alapozási munkálataira is kiterjedt. A helyi lakosság is elismeréssel nyugtázza a kassai építők munkáját, főleg amikor néhány nap leforgása alatt végleges magasságba „húznak“ egy-egy sokemeletes lakóházat, pedig csak alig húsz építömun- kás szorgoskodik a betonelemek összeszerelésén. Ennek a látványosan is megnyilvánuló magas munkatermelékenységnek a dolgozók szorgalmán és igyekezetén kívül azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a folyamatos anyagellátás és az erre épülő pontos munka- szervezés. Stefan Kozák, Jaroslav Kohót és Frantiéek Seling építésvezetőkkel részletesebben is elbeszélgettünk az anyagellátás körülményeiről. Elmondták, hogy naponta tizennyolc fuvar érkezik a kassai Prefa ház- elemgyárból, valamint a vállalat saját betonelemgyártó üzeméből. Ezek egy részét speciális tehergépkocsikon, a többit vasúton szállítják, az építkezés ütemtervének megfelelő határidőkben. A szovjet fél csak néhány alapanyagról gondoskodik, főleg kijevi kavicsról, finomszemcsés homokról, tégláról és cementről. A kassai építők mintegy száztagú kollektívájában az élenjárók között említhetjük Kucsmás György szere- löcsapatát, Milan Ongala vakolóbrigádját, Jozef Korytko vízvezeték- szerelő csapatát, valamint Ondrej Karafa fűtéstechnikai szerelöbrigád- ját. A hőcserélő építésénél Bálint Imre szerelöcsapata végzett kiváló minőségű munkát. Az elkészült lakótelep egyik részlete A dolgozók elégedettségét az is befolyásolja, hogy a vállalat miként gondoskodik személyi ügyeik, problémáik intézéséről. Ezen a területen Eliéka Kresáková mérnök és JUDr. Henrieta Daniéová igyekszik eleget tenni az elvárásoknak. Az építómunkások főleg munkásszállóban, néhányan pedig az elkészült lakásokban kaptak .elhelyezést. Étkeztetésükről a prágai In- terpramen dolgozói gondoskodnak. A meleg ételeket korszerű, tágas ebédlőben tálalják fel, s a dolgozókat autóbusz szállítja a munkahelyről az étkezdébe és vissza, valamint munka után a szálláshelyre. Ezzel is sok időt takarítanak meg. A kassai Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat autóbuszát Otto Exel vezeti. Okvetlenül említést érdemel az is, hogy ezen az építkezésen a laza munkaerkölcs, az igazolatlan kimaradás ismeretlen fogalomnak számít. Aki ilyen integrációs építkezésen akar dolgozni, annak szigorúan tiszteletben kell tartania minden írott és íratlan szabályt. Az építkezés folyamatossát azzal is biztosítják, hogy az építkezés vezetői, a mestereket is beleértve állandó telefonösszeköttetésben lehetnek a kassai anyavállalattal. A rugalmas kapcsolásról Marta Ka- vulicová gondoskodik. Az építkezések első tervdokumentációit még a Stavoprojekta Pre- sov vállalat dolgozta ki, a jelenleg folyó munkák tervrajzai azonban már a Stavoprojekta Koáice vállalattól érkeztek. A Kassai Magasépítő Vállalat ungvári kirendeltségének a munkáját a prágai Tranzit Gázvezeték-építő Vállalat ungvári igazgatósága koordinálja. Az építők véleménye szerint Ján Jankive mérnök, a szervezet igazgatója, valamint Ju- raj Puzdera, az építkezés főmérnöke minden segítséget megad az esetlegesen felmerülő problémák és nehézségek megoldásához. Befejezésül említést érdemel az is, hogy május elseje alkalmából Ján Holent építésvezető díszoklevelet vett át az Ukrajnai Szakszervezeti Tanács alel nőkétől a nemzetközi együttműködés szilárdításában kifejtett elkötelezett munkáért. JOLANA NOVÁKOVÁ Ludovit Suchánek, Pavel Gerti és Tomás Jecny, a csapat vezetője az utolsó simításoknál tart egy rövidesen átadásra kerülő lakásban (A szerző felvétele) ÚJ MŰANYAGOK - KÖZÖS FEJLESZTÉSBEN Az egységes ármechanizmus hiánya még gondokat okoz A KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjából kiindulva az érdekelt tagállamok 1986 márciusában együttműködési megállapodást írtak alá az új anyagok kifejlesztésével és szakosított gyártásával kapcsolatban. A megállapodás egyik pontja az új műanyagok, főleg a sokféle módon felhasználható elasztomerek közös fejlesztésére és ezek hatékony gyártási folyamatainak bevezetésére irányult. Világviszonylatban az. utóbbi időben az olyan polimerek gyártása került előtérbe, amelyek a tudományos-műszaki haladás nélkülözhetetlen alapanyagaivá váltak. Elsősorban a rádióelektronikában, az elektrotechnikában, a gépiparban, a műszergyártásban, a repülőgépgyártásban és az űrtechnikában használt szerkezeti műanyagokról van szó. Ezek lehetővé teszik a színesfémek és ötvözeteik, továbbá az acélötvözetek és az üveg helyettesítését, ami csökkenti a gépek és berendezések súlyát, s takarékosabb üzemanyag-felhasználást eredményez, főleg a közlekedési eszközöknél. A szerkezeti polimeranyagok széles körű kihasználása növeli a munka termelékenységét és a termékek élettartamát, javítja a munkahelyi feltételeket, például a zajártalom csökkentésével, s elősegíti a gyártási folyamatok automatizálását. Annak ellenére, hogy a szerkezeti műanyagok használata jelentős előnyökkel jár,' a KGST-országok elmaradtak ezek gyártásában, s behozatalukra szorulnak az iparilag fejlett tőkés országokból. Az együttműködésnek ezért elsősorban a korszerű szerkezeti műanyagok széles választékának fejlesztésére, szakosított gyártásuk bevezetésére, s a tagországok szükségleteinek minél teljesebb kielégítésére kell irányulnia. A kooperációban magvalósuló kutatásnak és gyártásnak ki kell terjednie a nagyobb termelési berendezések közös pénzügyi fedezésére, a részegységek és az alapanyagok szállítási feladataira is, ezért az előállított termékekből minden tagországnak olyan arányban kell részesülnie, amilyen arányban hozzájárult a közös fejlesztéshez és gyártáshoz. Az 1986-ban kidolgozott részletes program összesen nyolc fejlesztési irányzatot különböztet meg, ezek a következők: elektrotechnikai műanyagok, polimer kompozitanyagok, poli- olefinek (polietilén és polipropilén), polisztirol és sztirol-kopoli- merek, poliamid-6, polikarbonát, poliromaldehid és az új poliamidok. A fejlesztés kilencedik feladataként 1988-ban a speciális elasztomereket is a programba sorolták. Az új program az együttműködés korábbi formáitól főleg abban különbözik, hogy az egyes kiemelt feladatok a tudományos kutatástól kezdve a gyártás bevezetéséig összefüggő, komplex figyelemben részesülnek, s az együttműködés gazdasági feltételeit az egyes országok vállalatai és szervezetei szerződéses formában rögzítik. Emellett a program azzal is számol, hogy az érdekelt kutatóintézetek és vállalatok között hatékony közvetlen kapcsolatok alakulnak ki. Eddig a KGST-országok 30 szervezete kapcsolódott be a programba, ebből négy Bulgáriából, kettő-kettő Magyarországról és az NDK-ból, öt Lengyelországból, három Romániából, hét-hét pedig a Szovjetunióból és Csehszlovákiából. A legfontosabb koordináló szervezet a moszkvai Plasztmasszi tudományos-termelési egyesülés. A program legjelentősebb résztvevői közé tartozik még Bulgáriából a szófiai Műanyagkutató Intézet és a burgaszi Nyeftyehim gazdasági egyesülés, a budapesti Műanyagipari Kutatóintézet, az NDK-ból a schko- paui Chemische Werke Buna nemzeti vállalat, Lengyelországból a varsói Vegyipari Intézet valamint a gliwicei Festék- és Műanyagipari Intézet, a bukaresti Központi Vegyipari Kutató- intézet, Csehszlovákiából a prágai Chemopetrol és a bratisla- vai Slovnaft konszernek, s a Szovjetunióból az említett Plasztmasszi tudományos-termelési egyesülésen kívül a leningrádi Plasztpolimer egyesülés. A munkákat a megbízottak tanácsa koordinálja, amely minden évben felméri az elért eredményeket, s kitűzi a tevékenység fő irányzatait a következő évre és a további időszakra. Minden feladatkörben külön szakbizottságok értékelik az elért helyzetet, s javaslatokat dolgoznak ki a közös fejlesztés eredményeinek gyakorlati hasznosítására. A sokoldalú együttműködés részletes programja csupán irányadó dokumentum, amelyet rugalmasan pontosítani, módosítani és kiegészíteni lehet. A megbízottak tanácsa például 1987-ben döntést fogadott el az olyan fejlesztési munkák beszüntetéséről, amelyektől nem várhatók távlati világszínvonalnak megfelelő eredmények, s ezek helyett új feladatokat sorolt a programba. Az együttműködő felek a szerződéseket a KGST-országok külkereskedelmi szervezeteivel együttműködve dolgozzák ki. Eközben számos nehézség merült fel, a tagországok például a tudományos kutatás területén nem rendelkeznek egységesített ármechanizmussal, s így jelentős eltérések vannak az egyes országok szervezeteinek árkalkulációi között. Legtöbb esetben a megoldást a közvetlen kapcsolatok keretében érvényesíthető szerződéses árak jelenthetik. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján említést érdemel a szovjet Plasztmasszi tudományos-termelési egyesülés és a lengyel Vegyipari Intézet közti együttműködés. A két szervezet szakemberei eleinte csak egymás munkáját tanulmányozták, tapasztalatokat cseréltek, felmérték a laboratóriumi berendezések és kísérleti munkahelyek műszaki színvonalát. Egymás feltételeinek kölcsönös megismerése alapján pontosabban meghatározhatták az együttműködés fő irányzatait, amelyek keretében a legközelebbi években a szerkezeti poli- (etilén-tereftalát), a polikarbonát és a szemcsézett amino- plasztok kutatására összpontosítják a figyelmüket. Az 1988-as év folyamán a szerkezeti műanyagok fejlesztése és gyártása területén bolgár, csehszlovák és szovjet szervezetek léptek közvetlen kapcsolatokba, ami jelentősen meggyorsíthatja a közös munkát. Ebben az irányban nagyon jól bevált a kutatók, a mérnökök és a konstruktőrök ideiglenes közös kollektíváinak a létesítése is, főleg a nemzetközi és a nemzeti szabványokból kiinduló egységes minőségvizsgáló módszerek kidolgozásában. Ami az együttműködés eddigi gyakorlati eredményeit illeti, megemlíthetjük az üvegszál erősítésű poliamid-6 két fajtájának gyártását Bulgáriában, az üvegszál erősítésű SAN és ABS sztirol-kopolimerek gyártásának bevezetését az NDK- ban, a nagy viszkozitású poliamid-6 gyártását Lengyelországban, a fúrészporral telített polietilén és polipropilén gyártását Romániában, a mészkarbonáttal telített polietilén, az égésgátló kábelszigetelési adalékok, továbbá a freonoknak ellenálló és nagy szilárdságú polisztirolok gyártását a Szovjetunióban. Az említett anyagok felhasználásával a Szovjetunióban már 1987-ben 86 ezer rubel értékű megtakarítást sikerült elérni. Komoly nehézségek merülnek fel azonban a tagországok által közösen finanszírozott beruházások tervezésénél. Habár az illetékes megbízott szervek konkrét javaslatokat terjesztettek elő polimer alapanyagokat gyártó létesítmények közös építésére, a nemzeti tervezési szervek késlekednek a kivitelezés előkészítésével. Ez bizonyára azzal magyarázható, hogy a közös finanszírozás feltételeire nincs még kidolgozva egységesen koordinált eljárás. (-ai)
