Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-08 / 49. szám

Mennyit ér a rubel? Hivatalos adatok szerint az emisszió (a fedezet nélküli pénz for­galomba bocsátása) ez év első felé­ben 8,9 milliárd rubelt tett ki. A múlt év ugyanezen időszakával összeha­sonlítva egyharmaddal növekedett. A szakemberek már régen be­szélnek arról, hogy az állami pénz­verde gépei jelentősen túlteljesítik az előírt normát. És a napokban közzétették az emisszió abszolút összegét. Egy fél év alatt mintegy 9 milliárd rubel az, amely mögött jóformán nincs semmi; se áru, se szolgáltatás. A számok arról tanús­kodnak, hogy országunkban igen ro­hamosan fejlődnek az inflációs fo­lyamatok, és a rubel értéke tovább csökkent. Igen, az emisszió az infláció édestestvére, a gazdasági nehézsé­gek biztos jele. Hogyan lehet azon­ban ezt elkerülni, ha az árutömeg növekedése elmarad a pénztömeg növekedésétől? Hogy lehet más­képp kifizetni az embereknek a munkabért, nyugdíjat, az ösztöndí­jat? Hiszen az árucikkek és a szol­gáltatások értékesítéséből szárma­zó bevétel már több éve a lakosság­nak pénzben juttatott kifizetések összege alatt van. A Szovjetunió Statisztikai Állami Bizottságának je­lentése többek között rámutat, hogy ez év első felében a pénzjövedelem növekedésének üteme 1,4-szere­sen haladta meg a vásárlásra és a szolgáltatásokra fordított kiadások növekedését. És ha nem elég bevé­tel kerül a pénztárba, kiút csak egy marad - beindítani a pénznyomtató gépet. A gazdasági folyamatok össze­függenek egymással, mindegyiknek megvan a maga szigorú logikája. Ha több a pénz, mint az áru, ha az irántuk való keresletet nem elégítik ki, emelkednek az árak. A kiskeres­kedelmi árak emelkedése az infláció elkerülhetetlen következménye és egyben ösztönzője. A kiskereske­delmi áruforgalom növekedését 4 mil­liárd rubel értékben az árak emelke­dése révén „biztosították“. Más szóval, nem árucikk lett több, hanem az árak emelkedtek. Kell-e magyarázni, hogy ez a fo­lyamat mennyire fájdalmasan hat ki a szovjet emberek millióinak élet- színvonalára? Különösen a fix fize­tésű emberekre; a nyugdíjasokra, orvosokra, tanítókra stb.? Az infláció még egy észrevehető megnyilvánulása az úgynevezett kényszertakarékosság, vagyis ami­kor a kifizetett pénzen nincs mit venni és a pénz a takarékkönyvre vagy a „szalmazsákba“ kerül. Ez év első fél éve alatt takarékpénztári betétjeink 17,7 milliárd rubellel nö­vekedtek, és egész jelentős össze­get értek el - 314 milliárd rubelt. Ennek a jelenségnek a veszé­lyességét nem szabad alábecsülni. Elveszítjük a munkára való ösztön­zést. Mi haszna van a jó munkának, ha a megkeresett pénzen nincs mit venni? Valamennyien jól tudjuk, hogy az infláció forrása többféle lehet. A fő ok strukturális, a termelőeszközök gyártása túlsúlyban van a fogyasz­tási cikkek gyártásával szemben. És gyenge a „B-csoportunk" műszaki bázisa. Ezenkívül azonban van még né­hány más ok is, amelyek közvetlenül kapcsolatban állnak a ma fennálló gazdasági mechanizmus működé­sével. Minden komoly ember számára világos, hogy a népgazdaságunk­ban fennálló problémákat nem lehet semmilyen korlátozásokkal és tiltá­sokkal megoldani. Csak egy ésszerű út van: korlátozások helyett ösztö­nözni kell. ösztönözni azokat a te­vékenységi válfajokat, amelyek megszüntetnék a deficitet. Előzetes számítások szerint 1990-ben kiskereskedelmi árufor­galmunknak el kell érni a 435 milli­árd rubelt. Más szóval, az idei évhez viszonyítva legalább 40 milliárd ru­bellel kell növelni. A szakemberek értékelései sze­rint az áruforgalom ilyen mértékű növelése elegendő lesz ahhoz, hogy egyensúlyba hozzuk a lakosság pénzbevételeit és kiadásait. Izvesztyija Csaknem félszáz szakember részvételével mutatkozott be ha­zánkban a zürichi EC Consulting Group tanácsadó cég. Vállalkozói szaktanácsadással foglalkozik, szakemberei 15 nyelven beszélnek, beleszámítva az afrikaiakat és a cseh nyelvet is. Együttműködik a prágai Pragoconsulttal és a ZAVT számítástechnikai részvénytársa­sággal. A találkozó fő témájaként az úgy­nevezett harmadik országoknak az Európai Közösségek közös piacára 1992 után történő belépésének módjaival, lehetőségeivel és kocká­zataival foglalkoztak. A svájci szak­emberek rámutattak arra, hogy vál­lalataink a harmadik világ piacain is meglehetősen bátortalanul lépnek fel, jóllehet többet tudnak a konku­renciánál. Kétségtelen, hogy a nyu­Új külföldi bankképviselet kezdte meg nemrég munkáját Prágában. Az alapító a bécsi Girozentrale pénz­intézet. Mint ismeretes, az anya­bank a bécsi Girozentrale pénzinté­zet. Mint ismeretes, az anyabank a maga nemében a legjelentősebb intézetek közé tartozik Ausztriában. A bankfiók hazánkban széles körű szolgáltatásokat nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek már most vagy a jövőben aktív külkereskedel­met folytatnak, illetve más formában együttműködnek külföldi partnerek­kel. A bank részt vesz majd a beho­zatali és kiviteli műveletekben, ve­gyes vállalatok létrehozásában, a kooperációs és a harmadik piaco­kon való együttműködésről szóló szerződések megkötésében, bank­Száraz rakomány szállítására alkalmas új típusú hajót fej­lesztettek ki a Szevemaja Veri leningrádi hajógyárban. Az Sz. Klrovról elnevezett hajó­nak, amelyet a szovjet szak­emberek mérföldkőnek tarta­nak a tengeri szállítás fejlesz­tésében, kétszer akkora lesz a kapacitása, mint a régebbi motorostípusoknak. Ugyanis ezekben vízszintes irányban történt a tehermozgatás. Az új hajónak eggyel több fedélzete van, itt több mint ezer személy­autó, vagy 664 nagy konté­ner fér el. A felvételen a már csaknem kész hajó látható. (CSTK felvétele) gat-európai piacon nagyobb igé­nyességgel, erős konkurenciával, árpolitikai és egyéb korlátozó intéz­kedésekkel találkoznak. Nem kell azonban túlértékelni a certifikációt, az összetett előírásokat és bonyolult adórendszereket. Egy harmadik or­szágnak, amely épp az Európai Kö­zösségek egyik tagországában talál partnerre, már előre számolnia kell azzal, hogy ennek az országnak a normáit az egész közösség elis­meri. Az ottani piacon speciális termé­kekre és szolgáltatásokra van szük­ség. A szakemberek a november­ben lezajlott bemutatkozón kihang­súlyozták, hogy véleményük szerint vállalatainknak nem az egész piac­ra, hanem elsősorban az egyes partnerekkel felvett kapcsolatokra kell összpontosítani. HN hiteleket folyósít és együttműködik a csehszlovák bankokkal. Ezenkívül lehetőséget ad szakmai konzultáci­ókra is. Az osztrák bank jelentős nemzet­közi tevékenységet folytat, London­ban, New Yorkban, Hongkongban és Sydneyben is vannak fiókjai és képviseletei. Ezenkívül a KGST-tag- országokkal kapcsolatos tapaszta­latokat összpontosít. Hazánkban abból a célból létesített fiókot, hogy megkönnyítse az osztrák és a külföl­di ügyfelek bejutását piacunkra, a másik oldalon pedig a csehszlovák gazdasági szervezetek számára elősegíti a kapcsolatfelvételt a nem­zetközi munkamegosztásban való részvétel kiszélesítése érdeké­ben. HN Tapasztalataink Növekszik a vegyes vállalatok száma Hazánkban idáig körülbelül ötven külföldi tőkerészvételú vegyes válla­latot alapítottak meg, s számuk tovább növekszik. A tudományos- műszaki fejlesztési és beruházási bizottság, valamint a CSSZK Ipari Minisztériuma félszáznál is több vál­lalatalapítási javaslattal foglalkozik. Áttekintés csak azokról a vállala­tokról készült, amelyek kérvényez­ték a külkereskedelmi tevékenység folytatásának jogát. Eddig 41 kér­vényt tartanak számon. Az érdeklő­dő vállalatok közül kilencet szocia­lista országokbeli szervezetekkel, 32-t pedig nem szocialista országok cégeivel hoztak létre. Ez utóbbiak közül tizenhármat osztrák, ötöt NSZK-beli, négyet francia és hármat holland cégekkel együttműködve alapítottak. A szovjet vállalatok négy esetben adták tőkéjüket. A vegyes vállalatok a leggyakrabban az ide­genforgalomban, a termelésben, a szolgáltatásokban, a számítás- technika területén és az építőipar­ban tevékenykednek. A vegyes vállalatok alapításában szerzett tapasztalatok nem mindig egyértelműen pozitívak. Ezt igazolja az a szeminárium is, amely a vegyes vállalatok alapításával foglalkozott. Az akcióra, amelyet a CSKP KB rendezett, még a múlt hónapban került sor. A szemináriumon Ján Stérba, a CSSZSZK külkereskedel­mi minisztere megállapította, hogy a vegyes vállalatok feltételezett eredményeit sok esetben nem bírál­ják el igényesen. A csehszlovák cé­gek a tevékenységek előkészítése­kor nem következetesek hazánk népgazdasága érdekeinek érvényre juttatásában. Ezekben az esetekben főként a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek rugalmas gyakorlati alkalmazásáról, az ener­gia- és anyagtakarékosságról, a gazdasági potenciál megerősíté­sét célzó szerkezeti változásokról, valamint a kivitel hatékonyságának növeléséről lenne szó. Ehelyett azonban a devizahiány kiküszöbölé­sét és az újabb behozatali lehetősé­geket látják. A megalakuláskor szá­mos vállalat finanszírozásában a sa­ját tőkerészvétel mindössze szimbo­likus, a cégek a csehszlovák állam által garantált hitelekre számítanak, amelyek viszont kedvezőtlenül befo­lyásolják hazánk eladósodásának mértékét. A vegyes vállalatok iránt érdeklő­dök számára komoly tanulságként szolgálnak az eddigi tapasztalatok. A vállalkozásnak ezt a formáját csak akkor szabad választani, ha előnyei­nek komplex tudományos-gazdasá­gi elemzéséből arra következtethe­tünk, hogy vállalati és társadalmi szempontból is hasznos lesz. A gaz­dasági kalkulációnak magában kell foglalnia a tevékenység hatékony­ságát hosszú távon, valamint a fi­nanszírozást, tekintettel a deviza- gazdálkodásra kifejtett hatására. Társadalmi szempontból ugyancsak fontos, hogy az alaptőkét ne olyan vegyes vállalatokba fektessék be, amelyek kevésbé korszerű techno­lógiával dolgoznak. ÖSTK A főváros vállalatainak exportra gyártott termékeit állították ki nemrég Prágában a Nemzeti Műszaki Múzeumban. A kiállítás megnyitása előtt a vállalatok képviselői újságírók kérdéseire vála­szoltak. Miért jobbak a külföldre szállított termékek, mint a hazai piacra érkező szállítmányok? Triola: Nyugatra a megrendelő modellje alapján készült ruhákat szállítjuk. A ruhaanyagok nem különböznek a hazai piacra szállítot- taktól. Ezenkívül bérmunkában is készülnek termékek - a megren­delő anyagából és szabásmintája alapján. Határainkon innen és túl HAZAI GYÁRTÓK A KÜLFÖLDI PIACRÓL Csokoládégyár: A különbség mindössze a csomagolásban van. A hazai piacra szállított mennyiséget senki nem képes úgy becsoma­golni, mint az exportszállítmányt. Nyugaton a termék gyakran inkább a csomagolása, mintsem a tartalma szerint adható el jobban. Sajnos, több ehhez hasonló megállapítás is elhangzott. Miért nem érünk el jobb eredményeket a nyugatra irányuló kivitel esetében? CKD: A nyugati piacra nehezebb bejutni, el vannak osztva az értékesítési szférák. Smichovi Tatra: A trolibuszok iránt érdeklődők esetében bevezet­ték az alvázak gyártóinak rendszerét, ezért nem reális bejutni közéjük. Csupán a kooperáció mutatkozik járható útnak. Narex: A kézi villanyszerszámokat illetően hatalmas a konkuren­cia. Például a Zbirovieből származó szerszámok esetében a kínai termékek a komoly versenytársak. Csokoládégyár: önmagukban az árak versenyképesek, azonban a vámkorlátozások „jóvoltából“ némelyek 30-40 százalékkal mege­melkednek. Az USA-tól nem kaptuk meg a legnagyobb kedvezmé­nyeket, s némely szocialista ország, amely bármilyen áron hajlandó exportálni, ugyancsak konkurál. Mi a helyzet a keletre irányuló exportban? Smichovi Tatra: A városok érdeklődnek trolibuszaink iránt. Ha az országok nem fizetőképesek, akkor az árucsere a kiegyenlített mérlegek gyakorlata szerint alakul, így például a Szovjetunióba meghatározott keretek alapján szállítunk. Figyelünk az NDK-ra és Jugoszláviára, s Kínával is megkezdtük egy kereskedelmi egyez­mény kidolgozását. A mikroprocesszoros irányítási rendszerrel ellá­tott RKT 6N típusú új trolibuszt, amelyet 1992-ben a bmói vásáron is bemutatunk, valószínűleg nyugatra is szállíthatjuk majd. A zliőíni új üzemben lehetőség lesz két szintes vonategységek gyártására is (a Csehszlovák Vagongyár együttműködésével). A megoldáshoz vezető további út: A Csokoládégyár azt javasolja, hogy a vámkorlátozások megkerülése érdekében közvetlenül abban a külföldi országban kell üzemet létrehozni, ahol a termékeket eladjuk. A Triola anyaghiánnyal küzd, ezért a kivitelből származó devizaeszközeinek egy részét szerződéses alapon a ruhaanyagokat gyártó üzemeknek utalná át. A Narex a harmadik világ piacaira - az arab országokra és Dél-Amerikára - összpontosítja figyelmét. A Léőiva vállalat pedig ázsiai piacokat keres. A kiállítás megnyitása előtt lezajlott beszélgetésen más problé­mákra is rámutattak. Szó volt a prágai vállalatok elavult termelési alapjáról (az elhasználódás mértéke meghaladja az országos átla­got), és a devizáért értékesíthető termékek komponenseinek hiányá­ról is. Hospodárske noviny Vietnamban az idén jelentősen megnövekedett a bambuszból és nádból készült termékek gyártása. Ezeket az árukat elsősorban kivitelre szán­ják. Az ágazat dolgozói ebben az esztendőben 46 millió rubel értéket kívánnak kitermelni. A felvételen az egyik műhely látható Ho Si Minh városban. (ŐSTK felvétele) Gazdasági szaktanácsadás A Girozentrale Csehszlovákiában Bankképviselet a vállalkozás támogatására ÚJ SZÓ 10 1989. Xif'pB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom