Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-08 / 49. szám

hozni. Ugyanezt mások és máshol is meg­tehetnék, mert ez sem került többe, mint a hagyományos, lapos tetejű egyemeletes irodaház. Szerintem az államnak méltóan kell képviselnie magát még egy községben is. Haris József ezután végigvezetett a gyö­nyörű épületben. A toronyórához stílusos faburkolatú csigalépcső vezet. - A régi községházák elmaradhatatlan tartozéka volt a pontos óra Ez sajnos szinte teljesen kikopott a köztudatból, szeretnénk hát fel­újítani a hagyományt - jegyezte meg az elnök. A padlózaton puha szőnyegek. Diszkrét csöndben, melyet csak a számítógépek meg a villanyírógépek halk surrogása za­vart meg néha, jártuk körbe az otthonosan, kényelmesen berendezett irodahelyisége­ket, tanácstermeket, a kitünően felszerelt szertartástermet. A hnb-n már bevezették a számítógépes munkavégzést. Két számí­tógép végzi az inventarizációt, a nyilvántar­tást és az adók kezelését. Újabb számító­gépek bevezetését is tervezik. Az épület díszítését Ladislav és Milan Pagác szobrász és festőművész testvérek, valamint Oravecz Viktor szobrász készí­tették. Nagy Imrét a közigazgatási szakosztály vezetőjét az új munkakörnyezetről kérdez­tem: Bár szokatlan még itt a munka, de lényegesen kellemesebb és nyugodtabb körülmények közt dolgozhatunk és ez na­gyon jó. Bystricky Erzsébet, az építkezési szak­osztály előadója is mosolyogva mondta: Sokkal kényelmesebb, sokkal jobb itt dol­gozni. Az ügyfeleinknek is tetszik a pult- rendszer. Többet mernek kérdezni, ha nem értik teljesen, miről van szó. Eddig ugyanis egy irodában ketten tartózkodtunk, ez pedig az ügyfeleket és bennünket is zavart, mert nem összpontosíthattuk teljesen saját mun­kánkra. Két járókelőt is megkérdeztem, mi a vé­leménye a község ékességéről, mely hosz- szú évekig bizonyára első számú neveze­tessége lesz Naszvadnak. Mindketten lel­kesedve beszéltek, hasznosnak, szüksé­gesnek tartották, sót büszkék az épületre. A naszvadiak a tanúi annak, hogy nem ördöngösség felépíteni és berendezni egy ilyen nem hagyományos, gyönyörű épüle­tet. Csak elfogadni, szeretni, akarni, merni kell az újat, mert a kor kívánalmainak eleget nem tenni oktalanság. PÓDA ERZSÉBET sát. Elsősorban arra törekedtünk, hogy jó minőségű anyagokat szerezzünk, mint ami­lyen például a gránit, amelyből a lépcsők vannak, mert ez az épület - reméljük - több mint száz évig szolgál majd a falunak.- Mennyiben változott meg az ügyinté­zés az új épületben?-A pultrendszer betekintést enged az ügyintézők munkájába, s mivel dolgozóin­kat az ügyfelek munka közben látják, nincs lehetőség a különböző visszaélésekre. Csak az anyakönywezetö dolgozik zárt irodában, mivel ó személyes, kényes kérdé­sekkel is foglalkozik, ami tapintatot követel, valamint a könyvelő, mert ő nem fogad ügyfeleket.- Bár úgy hihetné a kívülálló, mégsem volt olyan méregdrága az épület, mert lé­nyegében az alapoktól a berendezésig min­dent magunk csináltunk; a hnb kisüzeme, építócsoportja, asztaloscsoportja, szakem­berei és természetesen a falubeliek, Z ak­cióban. Ha mindezt építőipari vállalat segít­ségével szerettük volna megvalósítani, va­lószínűleg még ma sem lenne kész; és a költség sem négymillió korona lenne, hanem ennél jóval több - mondta Haris József, s már hozta is az építkezést doku­mentáló fényképalbumot és belekezdett az épület történetébe. Amikor meghallottam, hogy Naszvadon (Nesvady) átadták a helyi nemzeti bizottság új épületét, bevallom, úgy képzeltem, ez is egy szokásos, afféle emeletes „dobozház“ lehet, esetleg csak a belső elrendezése más kicsit. És mennyire meglepődtem, fo­tós kollégámmal együtt, amikor a falubeliek rövid útbaigazítása után megtaláltuk a kere­sett épületet, a kis, ápolt terecske közepén magasodó impozáns építményt! Hófehér falak, barna fadíszítés, sötét üvegú ablakok, cserepes tető - meg minden, ami a ma oly divatos cserépfedős házakat is jellemzi. Mindezek tetejébe még egy működő to­ronyóra is a „községháza“ fölé maga­sodva. Ámoldozva léptem be az ajtón, úgy érez­tem magam, mint egy fővárosi művelődési házban vagy bankban. Az elnök irodájában vendégváró fotelek, égre nyíló ablakok. Ha­ris József csak mosolygott ámoldozásun- kon, kíváncsi megjegyzéseinken, hogy biz­tosan csillagászati összegekbe került ez a belső elrendezésében és berendezésé­ben ugyancsak pazar, ám jó ízlésről tanús­kodó épület. vaslataink alapján Milan Schwarcz járási főépítész és kollektívája kidolgozta a terve­ket. Amikor a tervvázlatot először láttam, magam is meghökkentem, de nagyon meg­tetszett, és mivel az építkezésben van némi tapasztalatunk, szervezői gyakorlatunk, kis­üzemünk jó - nekivágtunk. A terv jóváha­gyásáig persze voltak viták, huzavonák, de végül 1985-ben elkezdtük a munkálatokat.- Az anyagbeszerzés nem okozott prob­lémát?- Mint már említettem, volt némi gyakor­latunk, időben megkezdtük a határidők egy­behangolását, a szükséges dolgok felhajtó­- Mit szól a falu az új, gyönyörű hnb- épülethez?- A vélemények természetesen megosz- lóak. Vannak, akik örömmel, lelkesedve fogadták, mások viszont kétségbe vonják, szükség van-e ilyen „fényűző" épületre. A megnyitóra a vártnál sokkal többen jöttek el, ez is arra utal, hogy nem hagyta őket hidegen ez a dolog.- És ön szerint szükség van egy ilyen szép épületre?- Feltétlenül. De én ezt nem nevezném fényűzésnek. Mi csak eltértünk a hagyomá­nyoktól, megpróbáltunk valami újat létre­- Mikor úgy döntöttünk, hogy felépítjük a hnb új épületét, csak az volt a kikötésünk, hogy az ügyintézésre ne hosszú, sötét folyo­sókon kelljen várniuk az ügyfeleknek, ha­nem inkább létesítsünk pultrendszert. Ja­A berendezés is méltó az ízléses, korszerű, de nem hivalkodó épülethez. Felvételünkön Haris Józset (Lőrincz János felvételei) SZÜLŐK ÉS GYEREKEK A szülök iránti bizalom a gyermek biz­tonságérzetének egyik alapvető for­rása. Sok szülő úgy véli, hogy az olyan tulajdonságok, mint a tisztelet, tekintély és a bizalom, a gyermek természetétől is függ­nek, vagy netán majd „maguktól“ is kiala­kulnak. Ez nagy tévedés, hiszen a gyer­meknek szintén meg kell tanulnia az olyan kapcsolatok megteremtésében való aktív részvételt, amelyekben az említett tulajdon­ságoknak fő szerepük van. A gyermekek a mindennapi életben tudatosan és önkén­telenül is szinte állandóan igyekszenek meggyőződni arról, vajon megérdemlik-e szüleik bizalmukat vagy sem. Hogyan nyilvánul meg a gyermekek bi­zalma? Az egyik sajátos megnyilvánulás, hogy készségesen elmond az édesanyjá­nak vagy az édesapjának olyan dolgokat, amelyeket „titokként“ kezel, vagy esetleg a saját hibáiról, helytelen cselekedeteiről is beszámol. Az ilyen gyermek elsősorban segítséget és tanácsot vár a szüleitől az egyes helyzetekben. A szülők iránti bizalom minden életkor­ban más és más jellegű. Az alábbiakban szóljunk arról, milyen is a helyzet a tízéves gyermekek esetében. EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI Egy felmérés adataiból kiderült, hogy a 10 éves gyermekeknek csak a 18,5 szá­zaléka (!) van olyan bizalommal a szülei iránt, hogy bármikor és bármivel hozzájuk fordul­hat. A következő adat sem kedvező: a gye­rekek 19,8 százaléka ugyanis egyáltalán nem bízik meg a szüleiben, ha valamilyen gondja, problémája akad. A maradék 61,7 százalék csak akkor van bizalommal a szü­leihez, ha már a tapasztalata, személyes élménye alapján előre tudja, hogy legalább egy adott témakörben számíthat a szülők elfogulatlanságára és nyíltságára. Ismere­tes, hogy. a gyerekeknek ebben a korban- már vannak titkaik, azonban fontos, hogy tisztában legyenek azzal, szükség esetén a „titokról“ is nyíltan beszélhetnek szü­leikkel. A gyermek nem a valóság szerint tájéko­zódik a világban, hiszen a gondolatvilága szintjéhez képest ehhez még nem érett. Saját érzelmi szintjéhez képest azonban rendkívül intenzíven érzékeli az őt körülve­vő világot. Sokszor túlbecsüli a felnőttek­kel kapcsolatos első benyomást, és többek Között ezért fordul elő, hogy a gyermeknek szimpatikus pedagógusok, elsősorban a ta­nítónők, gyakran a legbensőségesebb dol­gokat is tudják a tanulók szüleiről. Mégpe­dig anélkül, hogy egyáltalán érdeklődtek volna erről. A gyermek és a szülök közötti bizalom­mal kapcsolatban további fontos dolog, hogy milyen büntetést kap a gyerek, ha bevallotta valamelyik csínytevését, ha hibát követett el. A gyerekek nagy része ugyanis ezen a téren elég rossz tapasztalatokkal rendelkezik, sokan állítják: ......ha megmon­dom apunak, hogy valami rosszat csinál­tam, baj lesz belőle, ha nem mondom meg, és apu erre rájön, akkor is bajom lesz. Bármit teszek tehát, így is, úgy is pórul járok“. Az említett felmérés szerint sok gyermek egyszerűen fél bizalommal közeledni a szü­leihez. Mi lehet ennek az oka? Az egyik fő ok, hogy a szülők sok esetben nem értékelik kelíően a gyermek bizalmát és helytelenül büntetik az elkövetett csínyekért. Lényeges tehát, hogy a gyermek a büntetést ne úgy értékelje, hogy visszaéltek bizalmával, el­utasították, hanem lássa be, szülei igaz­ságosan jártak el, és továbbra is érdekük, hogy kapcsolatuk gyermekükkel kiegyensú­lyozott, örömteli legyen. NEM JUT IDŐNK A GYEREKEKRE? A gyermeki bizalommal kapcsolatban fel­merül egy további kérdés: kihez vannak a gyermekek nagyobb bizalommal, az édesanyjukhoz vagy az édesapjukhoz? Nos, a gyermekek nagy része általában mindkét szülőt megtiszteli bizalmával, azonban, ha a különbségeket nézzük, az anyák javára billen a mérleg. 8,3 százalé­kuk pozitív érzéseivel egyértelműen az édesanyjához fordul, míg az édesapákat csak 2,9 százalékuk részesíti előnyben. Tehát az az általános vélemény, amely szerint a lányok az apjukhoz, a fiúk pedig az anyjukhoz „húznak“, ebben az esetben nem igazolódott be. Mi lehet azonban az oka annak, hogy az apa iránti bizalom ennyire megcsappant? A szóban forgó jelenségnek bizonyára több oka van, de az egyik különösen szem­betűnő. Az apák általában kevés időt tölte­nek el gyermekükkel. Kevés időt szentelnek a gyerekek iskolával kapcsolatos problé­máinak, keveset játszanak velük és nagyon ritkán avatják be gyermekeiket a saját ér­deklődési körükbe, amely iránt a gyermek egyébként érdeklődést mutat. Természete­sen, nem általánosíthatunk, hiszen nap­imnrfMini- iMi nbui

Next

/
Oldalképek
Tartalom