Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 48. szám
E rnest Haeckel, a nagy német kutató és természetfilozófus 1869-ben, mikor az élőlények és a környezet kapcsolatával foglalkozó, éppen születőben lévő új tudományág nevét, az ,,ökológiá“-t kiötlötte, még nem sejthette, hogy ezzel az évezred végének egyik „legdivatosabb“ szavát alkotta meg. A sokáig csak a botanikusok, zoológusok szótárában használatos kifejezéssel azonban politikusoknak, közgazdászoknak is meg kellett ismerkedniük. Az ökonómusoknak - tetszik, nem tetszik - tudomásul kellett venniük, hogy egy beruházás, műszaki eljárás csak akkor tekinthető gazdaságosnak, ha az a környezet nem, vagy csupán megengedhető mértékben szennyezi. Hogy az ipari és mezőgazdasági tevékenység, a közlekedés, a városok terjedése, a meggondolatlan erdőirtás milyen negatív hatásokkal jár, már korábban is tudtuk. Ennek ellenére vegyiműveket telepítettünk zárt katlanokba, olajfinomítókat a vízkészletek fölé, erdőinket gyorsabb ütemben termeltük ki, mint ahogy szabad lett volna. Ám a felelősséget érző politikusok, gazdasági vezetők, állampolgárok előtt világossá vált, hogy az ökológiai gondok egyre gyarapodnak, s a kialakult helyzet tovább már tarthatatlan. Az okok megszüntetéséhez, a károk orvoslásához - szükséges milliárdok hallatán azonban ma is felvetődhet a kérdés: GAZDASÁGOS-E A KÖRNYEZETVÉDELEMÉ Az ipari, mezőgazdasági termékek vagy a termeléskiesés pénzbeli értékét viszonylag könnyű megállapítani. A természeti erőforrások anyagi értékelése azonban jóval nehezebb. Sokáig ugyanis a bioszféra részeit - a talajt, a vizet, a levegőt - eleve adottnak és szinte kimeríthetetlennek tekintettük. Nem könnyű tehát a termőtalajt, folyóinkat, tavainkat, erdőinket, a levegőt és nem utolsósorban az emberi egészséget ért károkat, az így bekövetkező veszteséget félreérni és a környezetkímélő mezőgazdaságra, iparra, természetvédelemre fordítandó ' kiadásokkal összevetni. Csehszlovákiában 1967-ben az immissziók ' okozta károkat 3,3 - 4 milliárd koronára becsülték. Ennek az összegnek a 27 százalékát a lakosság egészségi állapotának romlása, 6-6 százalékát az erdőgazdaságban és a növénytermesztésben, 5 százalékát az állattenyésztésben bekövetkezett, 14 százalékát egyéb károk, fennmaradó 41 százalékát pedig a fokozott korrózió képezték. 1980-ban viszont - óvatos becslések szerint - a levegőszennyezés már több mint 6 milliárd koronával károsította a népgazdaságot. Ehhez természetesen még hozzájárult az erózió és a vízszennyezés okozta veszteség. A szakemberek véleménye szerint akkoriban az immissziók által károsított erdőállomány a Cseh Szocialista Köztársaságban „csak“ 419 ezer, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig 35 ezer hektár volt. Napjainkban az immissziók már ötször akkora állományt veszélyeztetnek. Ez csak az évi növedékbeij bekövetkező anyagi veszteséget tekintve is 2,5-3 milliárd korona. És ha a károk megítélésekor nemcsak az évi növe- déket, hanem az erdő egészét, a talaj termő- képességének romlását is beszámítjuk, akkor Duáan Zachar mérnöknek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjának véleménye szerint a reális összeg 580-750 milliárd krona között van. Az ökológiai beruházások állami programjának megvalósítására a 8. ötéves tervidőszakban mintegy 17 milliárd, a következőben pedig több mint 30 milliárd koronát szánnak. Ezek-az összegek a károkhoz képest a minimumnak tekinthetők. SZERKEZETVÁLTÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS Ahhoz azonban, hogy a szükséges tőkét és kapacitásokat előteremtsük, eredményes környezetvédelmi politikát folytassunk, még több pénz, átgondolt intézkedések kellenek. Csehországban az ökológiai beruházások elsősorban a levegő, Szlovákiában a vizek minőségének javítását, megóvását szolgálják. A gép-, kohó- és elektrotechnikai iparban szerkezetváltásra és a termelési bázis korszerűsítésére van szükség. Kisebb kéntartalmú, magasabb fütőértékű energiahordozókra kell áttérni. A gépkocsigyártásban gyorsabb ütemben kell fejleszteni az ólommentes benzin alkalmazásához szükséges alkatrészeket, s az autókat minél gyorsabban katalizátorral kell ellátni. További pernyefelfogók, kéntelenítő berendezések szükségesek. A levegő S02 és NOx-tartalmát csak így tudjuk csökkenteni. Ki kell építeni a műszaki infrastruktúrát, a vízvezeték-hálózatot, a szennyvízcsatornákat a hozzájuk tartozó derítőkkel együtt. Megvalósításra vár a levegő, a talaj és a víz hosszú távú állapotának, minőségének követésére alkalmas területi megfigyelőrendszerek országos hálózatának kiépítése, megszervezésre a mezőgazdasági, élelmiszer- és vegyipari termékek kötelező környezetvédelmi és egészségügyi tesztelése. Választ kíván az a kérdés, hogy mit tegyünk azzal a termelési bázissal, amely a petrokémiára, a kohászatra és a nehézgépiparra épült. Fejlesztenünk kell a finomvegyipart. Ha pedig a nagyüzemi mezőgazdaság környezetkárosító hatását akarjuk mérsékelni, akkor fel kell újítani a növényvédelmi stb. gépparkot, hogy lehetővé yáljon a környezetkímélő, korszerű készítmények egyenletes és pontos adagolása. Elterjesztésre vár a biológiai növényvédelem. Mindehhez devizára is szükségünk van, hiszen köztudott, hogy a KGST-tagországok által gyártott pernyefelfogók, szűrőberendezések, kéntelenítők, műtrágyák nem minden esetben felelnek meg az igényeknek. Pénzbe kerül a szakemberképzés, a környezetvédelmi propaganda, és sürgős feladat a műszaki gárda - konstruktőrök, technológusok - anyagi érdekeltségének megteremtése is. A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitájában több felszólaló követelte egy, az ágazatok fölé rendelt országos hatáskörű ellenőrző szerv létrehozását, amely az ökológiai tennivalók végrehajtását szavatolja. Újra kell mérlegelni az ásványi nyersanyagok lelőhelyeiért, a vízforrások használatáért fizetendő bérleti díjakat. Olyan hatásos gazdasági ösztönzők kidolgozása szükséges, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat a másodlagos nyersanyagok feldolgozásában. A környezetvédelmi törvények megszegéséért kirótt bírságokat ökológiai célokra kell fordítani. Az említett sürgető tennivalók további milli- árdokat követelnek. Ezeket az új gazdasági mechanizmus és az önfinanszírozás feltételei kialakításának időszakában sem az államnak, sem pedig a vállalatoknak, termelési egységeknek nem lesz könnyű biztosítaniuk. KÜLFÖLDI INTÉZKEDÉSEK ÉS TAPASZTALATOK Ausztria a levegő tisztaságának megóvása érdekében szigorú előírásokat vezetett be az üzemanyagok benzol-, kén- és ólomtartalmának szabályozása érdekében. Már 1987-ben elrendelte a személygépkocsik katalizátorral történő felszerelését. Az év végén pedig életbe léptetik az éjszakai kamionforgalmat tiltó törvényt. Július 1-jétől 10 schillinggel felemelték az autópálya-díjat, így az állampénztár körülbelül 350 millió schilling úgynevezett környezetvédelmi vámhoz jutott. Franciaországban például a környezetvédelmi felügyelőség engedélye nélkül működtetett ipari berendezések üzemeltetőit egy év szabadságvesztésre és félmillió frankra büntetik. A villanyenergia-szükséglet 70 százalékát az atomerőművekből fedezik, így kisebb a levegő kéndioxid-szennyeződésének esélye - és egyre több másodlagos nyersanyagot értékesítenek. Nagy-Britannia, melyet a zöldek Nyugat- Európa „piszkos emberének" neveztek, megkésve ugyan, de több szigorú és ösztönző intézkedést vezetett be. Londonban például betiltották a szilárd tüzelőanyagok használatát. Adókedvezményben részesítik az ólommentes benzin forgalmazását, egyúttal magas illetéket rónak ki az ólomtartalmú üzemanyagokra. Az olajtársaságok ezért olyan árpolitikát alakítottak ki, melynek eredményeként 1 százalékról 42-re nőtt az ólommentes benzint használó autótulajdonosok száma. Nagy-Britanniában környezetvédelmi kérdésekben a helyi közigazgatási szervek is széles jogkörrel rendelkeznek. Hála az intézkedéseknek, például a Temzében újra közel 100 halfaj él, s eltűnt a hírhedt londoni szmog. A szigetország lakói a fordulatot azonban az új, komplex „zöld" törvénytől várják, melynek lényegét az ökonómiai ösztönzők képezik majd. A törvény értelmében minden környezeti szempontból károsnak ítélhető termék után külön adót kell fizetni. A Német Szövetségi Köztársaságban külön ökológiai iparágazat fejlődött ki, amely ma már 400 ezer embert foglalkoztat. Ha valaki ólommentes benzinnel üzemelő autót vásárol, két évig nem fizet utána adót. A katalizátorral ellátott gépkocsi tulajdonosa 1100 márka adókedvezményt kap. Számos városban a 30 km-es maximális sebesség bevezetését tervezik. A vállalatok ipari célokra vizet a folyókból csak a saját csatornahálózatuk torkolata alatti szakaszból nyerhetnek. így tehát közvetlenül is érdekeltek abban, hogy minél jobban megtisztított vizet engedjenek ki. A gazdasági ösztönzőknek és a szigorú környezetvédelmi rendelkezéseknek köszönhetően javult a levegő és a vizek minősége, s újból van élet a Rajnában is. Más országok példája tanúsítja, hogy a környezetvédelmi program sikeres megvalósítása nem nélkülözheti a dotációkat, a hiteleket, a differenciált elvonásokat és a törvény szigorát sem. Mindezekhez tegyük hozzá még azt is, hogy a katonai költségvetésből kiiktatott erőforrások is hozzájárulhatnak az ökológiai gondok felszámolásához. A környezetszennyezés azonban nem ismer országhatárokat, így a belső teendőkön kívül nemzetközi összefogásra is szükség van. A környezetvédelem nem olcsó dolog, más lehetőségünk azonban nincs. Erre kényszerítenek saját érdekeink és a nemzetközi megállapodások ís POMICHAL RICHÁRD Az ökológiai beruházások szükségességéről Az Anpela sikeresélyei avagy mibe csomagolják a Skoda pótalkatrészeket? Aki manapság új Skoda személygépkocsit akar vásárolni, arra kész kálvária vár. Pótalkatrészhez meg sokszor ennél is nehezebb úton lehet csak hozzájutni. Ilyen helyzetben van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy mibe csomagolják a jelenleg gyártott típusok pótalkatrészeit? Milan Lipovskyval, a Stakőíni Állami Gazdaság melléküzemágának vezetőjével folytatott beszélgetésemben a válasz is megtalálható. Anpela-zacskóba bújtatják a pótalkatrészeket • Az Anpelát márciusban az Embax- Print csomagolástechnikai kiállításon mutatták be először az érdeklődőknek. Bmó- ban rengetegen bekopogtak a standjukon. ki kíváncsiságból, ki üzleti szándékkal. Sikerüket csak tetézte volna, ha a benevezés után a seregszemle aranyérmét is hazaviszik. Ez azonban elmaradt...- Akkor és ott nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a díj megszerzésének. Utólag megítélve ez nem is volt annyira lényeges. Annál fontosabb, hogy jelt adtunk magunkról, felfigyeltek termékünkre, megjelentek potenciális vásárlóink. • Tehát csalódásnak semmi nyoma. Az Anpelát azóta sokan megismerték, mégsem mindenki. Jó lenne, ha elárulná, mit takar a márkanév?- Új korróziógátló csomagolóanyagról van szó. Elnevezése három szlovák kifejezés (antikorozny polyolefinicky laminát) betűiből született. Ennek legújabb típusa az 5130. sorszámot viseli. Világméretekben is újdonságnak tartjuk, annak ellenére, hogy már azelőtt ismert anyagok tulajdonságainak társításából hoztuk össze. Az is igaz, sok év munkája, kísérletezése fekszik benne. Jaroslav Volt és társai olyan kétrétegű polietilén fóliát fejlesztettek ki, amelyben inhibitor, esetünkben a rozsdásodás bekövetkezését lassító anyag található a rétegek közti poliészterszálakban. Megfelelő páratartalom mellett az inhibitor rárakódik a becsomagolt anyagra, korróziógátló réteget képez rajta, s a fólián belüli levegő is ilyen tulajdonságúvá válik. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha az Anpela-zacskót megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű munkahelyen vízállóan lezárják. Erre szolgál a Rychnov u Jablonce nad Nisou-i Villamos- és Hóberendezéseket Gyártó Üzem fóliahegesztő készüléke. • Mindebből nyilvánvaló: az általuk felkínált fólia vasanyagú alkatrészek élettartamának meghosszabbítására a legal- kalmasab. Nem meglepő tehát, ha elsőként a Mladá Boleslav-i Autógyárral léptek kapcsolatba.- Itthoni méretekben ugyanis a Skoda-gyár igényelhet az Anpelá- ból legtöbbet. Miután termékünk helytállt a minőségi és más próbákon, megkezdtük sorozatgyártását. Nagyjából áprilistól érkeznek szállítmányaink az autógyárba. Ma ott tartunk, hogy teljes mértékben kielégítjük a megrendelő igényeit. Jelenleg Anpela-fóliába csomagolják valamennyi Favorit és Skoda 125-ös pótalkatrészeit. Nagykereskedelmi árakban számítva az idén 641 ezer korona értékben küldünk csomagolóanyagot az itthoni személyautó- gyárak fellegvárába. Kilogrammonként 39 koronáért. 0 De hát Brnóban sok más érdeklődő is jelentkezett...- Néhánnyal tartjuk a kapcsolatot, ám fóliát még nem szállítottunk nekik. Egyelőre csak tulajdonságait próbálják. Befejezéséhez közelednek vele például a Bratislavai Autógyárban, elemzésnek vetik alá a strakonicei motorkerékpárgyárban, akárcsak a Mladá Boleslav-i Autógyár kvasinyi üzemében. Elismerésnek számít, hogy az Anpelá- ból már kijutott az NSZK-ba is. Két helyen egyszerre kísérik figyelemmel tulajdonságait. Elképzelhető, hogy a jövőben oda szintén szállítunk belőle. Ezzel párhuzamosan a fólia élettartamát is bonckés alá veszik. Elsősorban a Gépjárműkuta- tó-intézetben, tárgyilagos méréseket tőlük várunk. Ugyanakkor maga a Mladá Boleslav-i Autógyár és a prágai Imados szervezet is végez élettartampróbákat. • Ezek szerint sokan megvennék az Anpelát. Mégis milyen előnyöket ígér megrendelőinek?- Mindenekelőtt nincs káros hatása az egészségre, a csomagolás módja nagyon egyszerű. Áttekinthetően és könnyen ellenőrizhetően raktározható a belé csomagolt alkatrész, amelynek védelmére egyéves garanciát vállalunk. Nagymértékben gazdaságos az alkalmazása, mert a csomaglás költségei nem lépik túl a termék árának négy százalékát. 0 Hol tartanak a termelés felfuttatásával? Vannak-e még kapacitásbeli tartalékaik?- Természetesen. Feltételezzük, s az előzetes jelzések is azt bizonyítják, hogy az Anpela minden próbán sikeresen helytáll. Ha ez bekövetkezik, és alapanyagból sem lesz hiány, akkor termelésünket jövőre 1,5-2 millió korona értékűre futtathatjuk fel. Ezzel már elérnénk a ka(Arch ív felvételek) pacitás teljes fokú kihasználtságát. Sajnos, az érvényes árelőírások következtében mi is ellentmondásos helyzetbe kerültünk. Újdonságot gyártunk, ám a belőle származó óriási nyereség nem állami gazdaságunkat, hanem megrendelőnket, jelen eseben a Mladá Boleslav-i Autógyárat illeti. Egyáltalán nincs módunk arra, hogy ebből az összegből valami is visszajusson hozzánk. Ennek következtében az egész vállalkozás már nemigen vonzó számunkra. De mivel elkezdtük, tovább folytatjuk. Az Anpela így is a siker felé halad... Végül is örülnünk kellene annak, amit Stakcínban végeznek. Jobb, hosszabb élettartamot biztosító fóliacsomagolásba bújtatják a Skoda pótalkatrészeket. Márkatulajdonos társaimmal azonban jobban örülnénk, ha elég és mindenki számára hozzáférhető pótalkatrész lenne az országban. Általa az Anpela sikere is nagyobb szárnyra kaphatna. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJS A 1989.X
