Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-01 / 48. szám

ÚJ szú 3 98Ö.XII. 1. Tanulmányok társadalmi-gazdasági fejlődésünk prognózisairól A világ fejlődésében bekövetkező fordu­latok és minőségi változások idején világos fejlesztési koncepcióra, átgondolt stratégiá­ra van szükségünk. Ugyanakkor a prog­nosztikai és egyéb koncepciózus munka nem valaminek a végét, hanem a kezdetét jelenti, része egy kis ország hosszú távú jövőbe vezető átmeneti útjának. Ám a kez­detet alkotó és aktív, belső és külső kere­sésnek, dé főként tetteknek kell követnie. A Nová Mysl októberi számában három tanulmány jelent meg az itthoni prognózi­sokról. Az alábbiakban ezeket ismertetjük. Mennyit ér a mennyiség? Valtr Komárek, a Csehszlovákia 2010- ig terjedő társadalmi és gazdasági fejlődése összegező prognózisának egyik kidolgozó­ja szerint a prognózis kiindulópontja a cseh­szlovák gazdaság jelenlegi helyzetének elemzése. Ennek alapján vonták le azt az előrejelzést, amely az ország új felemelke­désének objektív lehetőségeit tartalmazza. A prognóziskészítók érvelésüket néhány alapvető ismeretre alapozzák. Csehszlová­kia jelenleg aránylag nagy társadalmi ter­méket állít elő. Értéke összehasonlítható árakban és egy lakosra számítva lemarad Olaszország, Belgium és Ausztria hasonló makroökonómiai mutatója mögött. Ugyan­akkor a társadalmi termék képzése és fel- használása a hatékonyság és az egyensúly jelentős mértékű hiányával jár. Végső fel- használása mennyiségben ugyan magas­szintű fogyasztást eredményez, ám egé­szében véve az adott időszakban nem felel meg az életszínvonal harmonikus fejlődése szükségleteinek. Egy lakosra számítva viszonylag rendkí­vül nagy hagyományos ipari potenciállal rendelkezünk. A nehézipar túlméretezése következtében a termelőeszközök szüksé­gesnél nagyobb piaca jön létre, amely ke­vésbé hatékony, nagy felhalmozással, amortizációval és termelési fogyasztással jár. A termelés mennyiségi növekedése nép­gazdaságunk többi jelentős ágazatára is jellemző. Elsősorban a mezőgazdaságra, amely az iparosítás időszakában jelentős hátrányba került az iparral szemben. A 60- as évek közepétől széles körű támogatást kapott ugyan, ám szintén mennyiség-orien- táltan. De mennyiség-orientált az építőipar, valamint a szolgáltatások és általában az infrastruktúra néhány ágazata, elsősorban a közlekedés. Ha összefoglalnánk: népgaz­daságunk fejlődési szintje tekintetében, a termelési potenciál és a hozzá kötődő mutatók viszonylatában Csehszlovákia ma is a világ gazdaságilag fejlett országai közé tartozik. A termelési bázis méreteivel és a társadalmi termék képzésében a világ élvonalába tartozunk, ám e termék haté­kony hasznosításában messze lemaradunk a legjobbaktól. A szerkezeti deformációk következtében a társadalmi termék jelenlegi képzése rend­kívüli módon a népgazdaságba belépő ha­tások, elsősorban az energia, a szerkezeti és építőanyagok függvénye. A bruttó társa­dalmi terméken belül a termelési fogyasztás aránya a kiválasztott fejlett országokban 35 százalék, nálunk 55 százalék körül mozog. Ez koronában kifejezve mintegy 160 milliár­dos hátrány. A szóban forgó összeg a la­kosság személyi fogyasztásának közel a felével való emelését jelenthetné. Úgy­szintén túlméretezett szerepe van a munka­erőnek, így a hazai munkatermelékenység a világ élvonalában elért szintnek csak a fele körül mozog. Miközben az egy dolgo­zóra kimutatott valós óraszám több össze­hasonlítható országban évente 100-300 órával kevesebb, 5-15 nappal lemaradunk a szabadság átlagos időtartamában és a rö­vidített munkaidő arányában is. Nagy hatást vált ki még ma is a háború utáni években megalapozott jövedelempolitika, amely el­sősorban olcsó munkaerővel számol, és az életszínvonal gyors emelkedését nem a jö­vedelem mennyiségének, hanem a csalá­don belüli jövedelemszerző formáinak nö­velésére alapozz?. Ezzel nyomást gyakorolt a foglalkoztatottság gyors növelésére, első­sorban a háztartásbeli nők és a produktív kort túllépő lakosság körében. Túlméretezett termelési fogyasztás és nehézipar Gazdaságunk hihetetlenül nagy kiindulá­si potenciáljáról tanúskodik az is, hogy a fel­sorolt tartalékok és hiányosságok ellenére az alapvető népgazdasági források kihasz­nálásában a lakosságnak megbízhatóan tartós az átlagos szintű életszínvonala. A prognózis ugyanakkor rámutat a lakos­ság minőségi fogyasztásában mutatkozó lemaradásra a fejlett országokkal szemben, ami a szociális ellátottságban is megnyilvá­nul. A személyi fogyasztás magas fokú mennyiségi szintjével szemben kedvezőtlen a belpiac kínálatának minőségi színvonala. Mély szerkezeti egyensúlyhiány alakult ki az alapvető szükségletek aránylag nagy­arányú kielégítése és az igényesebb szük­ségletekkel (pl. a szabadidő értékesebb kihasználásával kapcsolatos aktivitásokhoz kötődő áruk és szolgáltatások) szemben egyre inkább lemaradó kínálat között. Ez a helyzet fokozatosan a belpiaci kínálat és kereslet közti általános egyensúlyhiányhoz vezethet. Eljutottunk ezzel a szerkezetváltás egyik érzékeny pontjához: a túlméretezett terme­lési fogyasztás a nehézipar következmé­nye, hogy egészében alacsony szintű a gépipari fogyasztási cikkek és a lakossági szolgáltatások előállítása, igénybevétele. Az aránylag kielégített alapvető szükségle­tek mellett mindig újabbak jelentkeznek, pl. a személyi motorizmus, a fogyasztási elekt­ronika, az egzotikus országokba irányuló turizmus, az összkomfortos lakás és a vele kapcsolatos szolgáltatások. A vásárlóképes kereslet ugyanis az alapvető, az igényesebb szükségletek kielégítése felé halad. Csupán az áruk mennyiségének növelése a piacon nem vezethet megoldáshoz. Hogyan lehet továbblépni? Mindenekelőtt a forrásokat kell az életszínvonal dinamizá­lásának és új minőségének szolgálatába állítani, kiszabadítva a termelési fogyasz­tásból és átirányítva a személyi fogyasztás­ba. Ezt a központi stratégiai szerkezetváltás és az új gazdasági mechanizmus, valamint a piac kombinált hatásával lehet elérni. Ily módon az anyag- és energiafogyasztás, a beruházásigényesség és a munkaerő- szükséglet a fejlett tőkés államokkal össze­hasonlítható szintre csökkenhet. Párhuza­mosan ezzel műszaki-gazdasági és szociá­lis tervezeteket kell készíteni a kiválasztott termelés leállítására, a termelési területek egységek és vállalatok átszervezésére, a dolgozók átképzésére. A szerkezeti változások alapvetően meg­könnyítik a nők helyzetét, javítják a művelő­dési és az egészségvédelmi feltételeket, lehetővé teszik a munkaidő további ésszerű lerövidítését. Nem kell munkanélküliséghez vezetniük, ellenkezőleg, elősegíthetik a munkafolyamat humanizálódását, az élet­minőség javulását. Ám az ilyen szerkezet- váltásnak egyetlen feltétele van: a követke­zetes gazdasági reform. Nélküle ez volunta- rizmüsba süllyedne, összeegyeztethetet- lenné válna a 90-es évek gazdasági teljesí­tőképessége és versenyképessége objektív szükségleteivel. A felvázolt szerkezetváltás gazdasági reform nélkül csak illúzió. Ebben a történelmi időszakban az előrejelzésnek a reformok prognózisává kell válnia. Összehasonlítható előnyök és sajátosságok Miroslava Hmóírová a CSSZK fejlődé­sének összegző prognózisáról írt tanulmá­nyában megállapítja: jelenleg nemcsak ele­gendő visszajelzés, hanem egész sor isme­ret áll rendelkezésünkre. A tervezett fejlesz­tés feltételeinek keresésére szolgáló elem­zés különleges figyelmet szentel a társadal­mi fejlődés történelmileg túlhaladott terüle­teinek. Arra is rámutat, mely sajátosságokat és összehasonlító előnyöket lehet felhasz­nálni az akadályok leküzdésére. Új vonat­kozásnak ígérkezik a makroregionális sajá­tosságok kihasználása, meghatározóvá vá­lik a demokratizálódási folyamatok fejlesz­tése. Csehországban is számos, a fejlődést kedvezőtlenül befolyásoló tényező érvé­nyesül. Aránytalanul hosszú ideig tart az extenzív fejlődés, a gazdaság számára te­herré vált a nehézipar, s kiéleződtek az ellentétek a termelés intellektualizálásának potenciális lehetőségei és jelenlegi állapota között. Csökken a nemzeti jövedelem, a munkatermelékenység és a népgazdasá­gi hatékonyság növekedésének üteme. Ez nemzetközi viszonylatban is megmutatko­zik: gazdasági teljesítőképesség tekinteté­ben a CSSZK az európai ranglétra első harmadából az utolsóba csúszott. Ebben az országrészben lényegesen ko­rábban kezdődött a történelmileg túlhaladott gazdasági mechanizmus hatása, mint Szlo­vákiában. Az extenzív fejlődés főként a gaz­daság színvonalát döntő mértékben befo­lyásoló területeket érintette. Nagyon közel kerültek egymáshoz a két köztársaság sajá­tos fejlődési irányzatai, s a változás mindkét országrészben egyformán szükségessé vált. Az összegző prognózis által stratégiai szerephez jut a területi önigazgatás maxi­mális fejlesztése, s a szerkezeti változások prioritásának útjaként a területi sajátossá­goknak megfelelő fejlesztési potenciál ki­használási mechanizmusának elmélyítése. A prognózis ugyanakkor rátapint az átalakí­tás során bekövetkező társadalmi ellentétek lényegére és a megfelelő társadalmi me­chanizmusok alkalmazására. A teljesítőképesség társadalmi támoga­tása az ún. társadalmi avantgárd szubjek­tum hatékony támogatásában nyilvánul meg. Avantgárdnak azokat a vezető szub­jektumokat tartjuk, amelyek az új feltételek között megőrzik és továbbfejlesztik a bevált és tartós társadalmi értékeket, egyben szo- ciokulturális mintát közvetítve. Az ilyen tö­rekvések támogatása anyagi fedezetet igé­nyel, társadalmi elismerésük propagálását is beleértve. Erre egyelőre nem áll rendel­kezésre többletforrás, és az új feltételeknek megfelelő társadalmi közmegegyezésre is szükség van. Ám a probléma megoldását nem odázhatjuk el. Az elterjedt egyenlösdi- ból komoly, következményeiben társada­lomellenes jelenség, az általános beletörő- döttség ered. Veszélyesen deformálja az újratermelés gazdasági kihatásait, s nem kívánt irányban hat a szubjektumok önérté­kelésére. A teljesítmény-orientált gazdaság felté­telei között a társadalmi szabályozásban egyenrangú feladat hárul az „erős" szociál­politikára. Nem olyan értelemben, hogy mi­nél több embernek minél többet adni, ha­nem társadalmilag igazságos elosztásban. A szociális biztonság dinamikusan fejlődő átlag- vagy azon felüli színvonalának eléré­se a társadalmi fogyasztásra irányuló beru­házásokkal függ össze nagymértékben. Az orientációváltás alapja azonban az erre a célra meghatározott eszközökkef való gazdálkodás megváltoztatása. Szorosan kötődik a szociálpolitikához a szolgáltatások igénybevételének támoga­tása, a nem anyagiasuk javak fogyasztása. E területek fejlesztése komolyan visszahat a gazdaságra. A munkaerő új értelmezése műveltebb, kulturáltabb, képzettebb és al- kalmazkodóképesebb emberrel számol, aki megfelelő skálájú aktivitással, alkotóképes­séggel és fogyasztásának megfelelő igé­nyekkel jelentkezik. A következő évtizedek­ben ez annál Is inkább időszerűvé válik, mert nagyszámú fiatal lép a produktív korba. Ellentétek, nehézségek árán Jozef Markuá az SZSZK fejődésének prognózisáról írt anyagában újra megerősí­ti: mind Csehszlovákia, mind az érintett országrész alapvető szerkezeti orientáció- váltás, a társadalmi-gazdasági struktúrák .és kialakulásuk mozgási logikájának mély változása előtt áll. Ilyen változás egyetlen országban sem megy végbe könnyen és konfliktusmentesen. Elodázása olyan bűvös körbe vezethet, amelyben az egyensúlyhi­ány nem teszi lehetővé a gazdasági reform megkezdését, ugyanakkor a késés lehetet­lenné teszi az egyensúlyhiány okainak fel­számolását, s mindez együttvéve a kedve­ző fordulat lehetőségével szembeni bizal­matlansághoz vezet. Az SZSZK-ra igényes változás vár a tár­sadalmi fejlődéshez való viszonyulásban, annak döntő fontosságú irányzata megvá­lasztásában. A prognosztikai következteté­sek tudományos alapanyagul, ösztönzés­ként szolgálhatnak a választáshoz. A fejlett világban a hagyományos, ,,ne- héz"-iparosított struktúrák helyébe az új „könnyített", informatizált és információs szerkezetek és kialakulásuk mechanizmu­sai lépnek. Emellett előtérbe kerül az intel- lektualizálódás, a sajátosságok kialakulása, a nemzetközivé válás új minőségi szintje, az újratermelési folyamatban a termékfelújí­tás új minőségi szintjén megvalósuló inten- zifikálás, akárcsak az egész társadalomban érvényesülő leleményesség és megújulási készség. Manapság az információs tevékenység legalább olyan mértékben befolyásolja az ország pozícióját, mint korábban a tömeges nagyipari termelés. Kulcsfontosságúakká nem a termelési és az ezt megelőző és követő tevékenységek válnak. A leglénye­gesebb: megszabadulni az iparosítási fejlő­dési logikától. Alapvető fordulat ez a „tárgy- központúságú" fejlődési logikától az „em­berközpontú“ felé. Csehszlovákia számára az iparosítási struktúrák és hagyományok felszámolása történelmileg igényesebb, mint számos más országban. Nálunk ez a társadalmi viszony kérdése, amely nagyon érzékenyen érinti az ország lakosainak érdekeit és sorsát. Ugyanakkor objektív szükséglet. Szlovákiá­ban ez a feladat bizonyos fokig kiélezetteb­ben jelentkezik. Országunkban a szocialista iparosítást a történelem egyik legsikeresebb fejezete­ként jegyzik, mert megszüntette Szlovákia elmaradottságát. Az SZSZK további fejlő­dése viszont már elképzelhetetlen az iparo­sítási logika szerint. További érvényesülése újabb lemaradáshoz, annak tartósításához vezetne. Az újratermelési folyamat új minőségé­nek kialakításában kulcsszerepe van a szá­mítógépes áttörésnek és az erre alapozott információs és informatizált technológiák­nak. A terciális szférában a fejlesztés súly­pontja egyértelműen az információk létre­hozására, megőrzésére és átadására tere- lóik át. Dinamikus és dinamizáló tendenciá­vá válnak az információs-kommunikációs tevékenységek és folyamatok, beleértve ebbe a társadalom újonnan kialakuló infor­mációs infrastruktúráját is. Szlovákia szá­mára ezekből a fejlődési összefüggésekből az a lényeges, hogy megőrizze és kiharcol­ja magának a kicsi, ám relatíve fejlett orszá­gok pozícióját, esélye legyen a szellemi értékek, az ötlet, a találékonyság, az ízlés, az eredeti műszaki és esztétikus megfor­málási képesség kivitelezésére. Nyitás és kezdeményezés Társadalmunk makroökológiai informati- zálódásának kettős feltétele van: csak ak­kor valósulhat meg, ha megnyílik Európa és a világ előtt. Nemzetközi vonatkozásban ez a társadalmi és politikai gyakorlat mély változásaihoz kötődik. Befelé irányuló felté­tele is van az érvényesülésének. Ehhez a rugalmasan változó gazdasági szerveze­tekben kezdeményező és vállalkozó embe­rekre s lényegesen elmélyültebb szocialista demokráciára van szükség. Szlovákia a továbbiakban nem számol­hat a kutatási-fejlesztési aktivitások teljes skálájú fejlesztésével. Társadalmi gyakorla­tában viszont alkalmaznia kell a világ kuta­tási és fejlesztési eredményeit. Ezért még- inkább fejlesztenie kell információs-kom­munikációs rendszerének két pillérét: az alapkutatást és az információs infrastruktú­rát. Ehhez a gazdasági politika nagyvonalú hozzáállására van szükség. Mi áll Szlovákia további fejlesztésének homlokterében? Mindenekelőtt az ember minősége, személyiségének kultiváltsága, ezen belül a munkához, de főként a minő­ségi és szakképzett munkához való viszo­nya. Ennek értelmezésében a csehszlovák prognóziskészítők között nézetazonosság és nézetkülönbség mutatkozik Egyértelmű­en a legnagyobb fejlesztési lehetőségeket az emberben, értelmében, jellemében kere­sik. Egyelőre ezt nem használjuk ki eléggé. Eltérők a vélemények az emberi tartalék mozgósítását illetően. Egyesek könnyen ki­aknázható lehetőségnek vélik, mások (így a tanulmány szerzője is) sok ellentmondást látnak benne. Szerintük az előttünk álló út teli van akadályokkal. Prognosztikai munkákból tudjuk, hogy Szlovákia az extenzív fejlődésből az inten­zívbe (főként a 90-es években) aránylag nagy szaporulattal lép, ami lényeges kü­lönbség valamennyi összehasonlítható szomszédos országgal szemben. Ez már önmagában fejlődési esélyt jelent. Szintén fejlődési lehetőség a természet, a természeti források kihasználása. Ebben az országrészben még több természeti tájegység található, amely aránylag megőr­zött, ezért európai unikum. Ilyen vonatko­zásban az idegenforgalomnak és a felújít­ható természeti értékek kínálatának van esélye. Ám túlméretezése esetén leértéke­lődhet. Szlovákiát állandó lakói számára is vonzóvá kell tenni. Arra kell törekedni, hogy az országrész területe urbanizált és egyben „vidéki" legyen, s relatíve sértetlen marad­jon a természethez, az erdőkhöz, a hegyek­hez, a vizekhez s a táj minden értékéhez való viszony. Feldolgozta: -Izs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom