Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-17 / 46. szám
UMUtHOT fl UnMNYIlBf A szocialista demokrácia elmélyítése a társadalmi-gazdasági átalakítás programjának elválaszthatatlan részét alkotja, melyet a CSKP XVII. kongresszusa célul tűzött, s a hozzá vezető utat a központi bizottság ülései konkretizálták. E hosszan tartó s nem könnyű folyamatban nagy feladat hárul a Nemzeti Front valamennyi szervezetére és az azok tevékenységét összehangoló apparátusra. A Nemzeti Front Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának titkárával, dr. Emil Petriőkával beszélgettünk azokról a változásokról, amelyek az NF szervei és szervezetei aktivitásának fokozását célzó dokumentum hatására történtek a lakosság csaknem egészét tömörító Nemzeti Frontban. • Először is azt szeretném tudni, mi változott a járási irányitó szerv munkájában és mennyire képesek ellátni a jelenlegi teendőket?-Nem könnyű feladat az, amely elé állítottak bennünket az új követelmények, mert nemcsak a tennivalók szaporodtak, hanem növekedett a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek száma is. Mint ismeretes, tagja lett például a Csemadok és a Környezetvédők Szövetsége. Azokat a többletfeladatokat, amelyek ebből és a megváltozott követelményekből adódnak, nagyon nehezen tudjuk ellátni, mivel körülményeink változatlanok maradtak. Nemcsak arról van szó, hogy apparátusunk létszáma, hanem, hogy anyagi forrásaink is változatlanok. Márpedig ahhoz, hogy többet járjunk a nép közé, párbeszédet folytassunk az emberekkel, több üzemanyagra, nagyobb összegű útiköltségre, korszerű irodatechnikára, nagyobb telefonszámla-keretre volna szükség. Mindmáig erre még csak ígéretet sem kaptunk. • Miben mutatkozik meg a Nemzeti Front növekvő szerepe, közéleti jelentősége?- Korábban például a Nemzeti Front járási titkársága meglehetősen perifériára szorult szerv volt. Számon tartották ugyan, de komolyabb szerepet, jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Manapság már egyre .inkább partnernek tekintik. Annak köszönhető ez, hogy ma már azzal foglalkozik, ami a feladata: koordinálja az egyes szervezetek munkáját. Az NF Járási Elnökségének és titkárságának nem feladata, hogy közvetlenül irányítsa egy-egy szervezetének belső tevékenységét, csorbítva ezzel önállóságát és kezdeményezését. Elsősorban a közös, az egész társadalom előtt álló feladatok végzésére hangolják össze az erőfeszítéseket. Nem korlátozódhat azonban ez csupán a közösen rendezett ünnepélyekre, meg kell mutatkoznia más területeken is. • Sokat beszélünk manapság a lakosság egyre szélesebb rétegeinek a döntéshozatalba, az irányításba való bekapcsolásáról. Mit tesz az NF Elnöksége és Titkársága azért, hogy ez ne csak hangoztatott óhaj maradjon?- Erre elsősorban az NF-nek az egyes helységekben tevékenykedő szervezeteit használjuk ki. Mint közismert, szervezeteink a lakosság túlnyomó többségét tömörítik. Törekvésünk elsősorban az, hogy ezek a szervezetek mutassanak nagyobb érdeklődést a társadalomban zajló folyamatok és elsősorban az egyes lakóhelyi közösségek problémái iránt. Azokra az összejövetelekre, amelyeket a falvakban, városokban rendszeres időközökben rendezünk, valamennyi tömeg- és politikai szervezet vezető testületé névre szóló meghívót kap, amelyen föl vannak tüntetve a megvitatásra javasolt problémák. így most már nemigen fordul elő, hogy a falusi vagy a városkörzeti gyűlésen mindössze néhány pedagógus vesz részt. Ha csupán a társadalmi és a politikai szervezetek vezetőségei jelennek meg, már tekintélyes létszámú résztvevővel lehet számolni - nem szólva arról, hogy ez a réteg a legaktívabb minden településen. • Születnek-e javaslatok, kezdeményezések ezeken a mindennapi szóhasználatban „falugyűléseknek“ nevezett összejöveteleken?- Egyelőre gyökeres változásról korai volna beszélnünk. Az a tény azonban, hogy ezeken részt vesz a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és az NF járási bizottságának képviselője, tekintélyt biztosít az összejövetelnek. Számos olyan probléma kerül terítékre, amely az emberek mindennapi életét megkeseríti. A résztvevők nemcsak föltárják ezeket, hanem konkrét javaslatokat , is tesznek megoldásukra. Olyan bajok orvoslását segítik ezek az összejövetelek, amelyek elsősorban a szolgáltatásokat, az állampolgári együttélés feltételeinek javítását teszik lehetővé. Zömmel egyéni vagy csoportérdekeket tükröző javaslatok hangzanak el még mindig. Egyelőre kevés az olyan indítvány, kezdeményezés, amely össztársadalmi kérdések megoldására irányul. Egyfajta egoizmus tapasztalható az érdekek érvényre juttatásában. Tapasztalataink szerint nagyon fontos, hogy az emberek minden kérdésükre választ kapjanak, javaslataik közül meg tudják, melyek valósíthatók meg, s melyek azok, amelyek a közeljövőben nem realizálhatók. Az állampolgárok sokszor olyan kérdések megoldását is a felsőbb irányító szervektől kérik számon, amelyek a helyi vezetésre, illetve a település egyes tömegszervezeteire tartoznak. Több helyütt például úgy mutattak rá a település művelődési házának kihasználatlanságára, mintha azért a felelősséget nem ott helyben, hanem valahol feljebb kellene keresni. • A Nemzeti Fronttal kapcsolatban többnyire a választási program jut az ember eszébe. Hogyan folyik teljesítése a járásban?-Általában nem vagyunk elégedettek. Egyes Z akcióban épülő létesítmények átadása késik. Az első félév előirányzatait csak nagy nehezen teljesítettük. Főleg az anyag- ellátás hátráltatja a program település-fejlesztési részének teljesítését. Érdekes módon, vannak helységek, amelyek minden szükséges anyagot be tudnak szerezni, másoknak ez nem sikerül. Én nem hiszek azonban annak a szóbeszédnek, hogy ez a helyi szövetkezet borospincéjétől függne. Ritkán emlegetik, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a választási programnak művelődéspolitikai része is van. S nemcsak olyan értelemben, hogy a Z akció az iskolaépületek és a művelődési házak, klubok létesítésére, illetve felújítására irányul, hanem konkrétan tervezi az illető helység társadalmi-kulturális életét. Ezen a területen nehéz kimutatni az eredményeket, a különböző rendezvények számszerű felsorolása csak részben tükrözi a valós helyzetet. • Tapasztalataim szerint egy-egy falu vagy kisváros szellemi életét döntően befolyásolhatja néhány lelkes szervező. Hogy állnak az NF egyes helyi szervezetei ilyen emberek dolgában?- Ha nem is nagy bőségben,, de még mindig vannak olyanok, akik szinte megszállottként, túltéve magukat a nehézségeken, sokszor a gáncsoskodáson, kezdeményeznek, szerveznek; s teszik ezt anélkül, hogy akár csak erkölcsi elismerésre is számíthatnának. Másrészt azt is el kell ismernem, hogy az egyes tisztségekbe egyre nehezebb embert találni. Az emberek nem szívesen vállalnak társadalmi vagy közéleti funkciót. Másokkal nem törődve akarják élni életüket, s mint tudjuk, ez ellentétes a szocializmus közösségi szellemével. • Mint említette, az NF járási szervezetei tömörítik a lakosság túlnyomó többségét: a generációk e skálája a gyermekektől a nyugdíjasokig terjed. Nyilván a különböző érdeklődésű világnézetű és pártáliású embereket tömörítő szervezetek különböző eredményeket mutathatnak föl. Eredményesség alapján, melyek munkáját emelné ki, s melyek azok, amelyektől többet várna a járási bizottság titkársága?- Egyértelmű értékelést nehéz adni még egy bizonyos szervezetről is. Hiszen vannak olyanok, amelyek lemaradnak egy bizonyos tevékenységi területen, máson azonban kiváló eredményeket érnek el. Mondjuk egy sportszervezet kiemelkedően helyt áll a választási program feladatainak teljesítésében, a sporteredmények terén azonban nem jeleskedik. Az ilyen szervezetet nehéz egyetlen szóval minősíteni. De hogy kérdése elől se térjek ki, nagyon jól dolgozik és szép eredményekkel dicsekedhet az udvardi (Dvory nad Zitavou), a kürti (Strekov) ifjúsági szervezet, az ipoly- szalkai (Salka) sportegyesület. Saját munkánk kudarcaként éljük meg azt, hogy járásunk legnagyobb falujában, Tardoskeddben (Tvrdoáovce) az NF valamennyi szervezete messze elmarad az elvárásoktól. Ennek okát vizsgáljuk, és a lakosság bevonásával megtesszük a szükséges intézkedéseket. • Mi az, amit még szükségesnek vél elmondani az NF járási bizottsága titkárságának munkájáról?- Úgy vélem, hogy az utóbbi időben kapcsolatunk azokkal a szervezetekkel és szervekkel, amelyeknek munkáját koordináljuk, szorosabb és közvetlenebb lett. Sikerül fokozatosan megszabadulnunk a di- rektív irányítási mód számos elemétől. Csökkentettük az adminisztrációt, üléseinken egyre több a szóbeli beszámoló, korlátoztuk az írásos jelentések és kimutatások számát is. Úgy érzem, azon az úton haladunk, amelyet a Nemzeti Front tevékenységével foglalkozó dokumentum számunkra kijelölt: Őszinte párbeszédet folytatva a szervezeteinkben tömörült állampolgárokkal segítjük elő akaratuknak érvényesítését a helyi és járási szintű döntések előkészítésében és végrehajtásában. MORVAY GÁBOR A társadalmi viták értelme Másfél év tapasztalatai a Nemzeti Front aktivizálásában Másfél év telt el azóta, hogy a Nemzeti Front szervei és tagszervezetei elfogadták az aktivizációs dokumentumot. Azt az átfogó programot, amelyet a CSKP kezdeményezése és hathatós támogatása mellett magáévá tettek a Nemzeti Front szervei és minden társadalmi szervezete. Felülről jövő kezdeményezés volt ez, amely az alulról jelentkező igényre reagált, s azt az ellentmondást volt hivatott feloldani, amely a valódi mozgalmi értékek és a társadalmi szervezetek lehetőségei között jött létre az évek során. Az a felismerés vezetett a dokumentum megszületéséhez, hogy a Nemzeti Front - mint politikai rendszerünk történelmileg kialakult formája és alapja - az adminisztratív-utasító gazdasági és politikai irányítás feltételei között sokat veszített tekintélyéből, önállóságából, így képtelenné vált társadalmi lehetőségeit, belső forrásait kihasználni. Tömegpolitikai munkájában tért hódított a formalizmus, egész sor alapvető hiányosság, felszínesség, meddő mozgalmi elkényelmesedés halmozódott fel szervezési és szervezeti struktúrájában. Belpolitikai életünk, gazdasági helyzetünk, de a nemzetközi politikai és gazdasági feltételek is egyre erőteljesebben sürgetik a szocialista társadalmi rend valós lehetőségeinek hatékonyabb, eredményesebb, a széles dolgozótömegeket jobban szolgáló érvényesítését. E célok elérésében fontos katalizátor a demokratizálódási folyamat. Annak a demokráciának a visz- szaállítása, amelyet észrevétlenül megnyirbáltak és deformáltak. E demokrácia bizalomerősítő szerepének megszilárdítása ma rendkívüli jelentőségű. Az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnöksége legutóbbi, szeptemberi ülésén elemezte a dokumentum érvényesítésének másfél éves eredményeit és tanulságait. Beszélhetünk eredményekről, de hiányosságokról is. Van észlelhető előrelépés a politika közös kimunkálásába^ Valóban gyakorlattá vált, hogy nem történt döntés, nem született határozat, nem fogadtak el törvényt legfelsőbb pártvagy államigazgatási szinten az egész társadalom életét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben a Nemzeti Front legfelsőbb szerveinek közreműködése nélkül. A Nemzeti Front csúcsszervein keresztül minden társadalmi szervezet képviselőjének reális lehetőége van, hogy a politikai döntések születésében részt vegyen, a politika kimunkálásának folyamatában véleményt nyilvánítson, befolyásolja a döntéseket, tolmácsolja a társadalmi szervezetek tagságának nézeteit, védje azok érdekeit. Hasznos gyakorlattá vált az is, hogy több tömegszervezet - mint a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága - rendszeres, közös csúcs- szintű üléseket rendez az SZSZK kormányának Elnökségével. Más társadalmi szervezetek - a Szövetkezeti Földművesek szövetsége, a Szlovákiai Nőszövetség, a Csemadok - konkrét javaslatokkal-kérelmekkel fordult az SZSZK kormányához a tagságukat érintő problémák orvoslása céljából. Szlovákia járásainak döntő többségében ténylegesen jelen vannak a Nemzeti Front szervei és szervezetei a politika kialakításának és ellenőrzésének folyamatában. Sok társadalmi szervezet azonban egyenlőre még nem él a dokumentum kínálta lehetőségekkel, nem kapcsolódik be tevékenyen a politika kialakításába, formálisan, véletlenszerűen képviseli tagsága sajátos érdekeit. A politika kimunkálásába való bekapcsolódás eredményes eszközei lehetnek a különböző fontos döntéshozatalok előtti járási szintű viták, eszmecserék. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Martini Nyitrai (Nitra), Preáovi járásban például rendszeressé váltak a járási lapban közzétett viták, amelyek egy-egy dokumentum határozati javaslata végső kicsengését, tartalmát formálják a szélesebb dolgozótömegek véleményére támaszkodva. A társadalmi viták ereje, hatékonysága viszont még távolról sem kielégítő. Erősíteni kell az elmúlt évtizedek alatt megcsappant bizalmat irántuk, a dolgozók meggyőződését, hogy ezek a viták hasznosak, fontosak. Tökéletesíteni kell az össznépi viták működőképes mechanizmusát. Javult a Nemzeti Front szerveinek és tagszervezeteinek javaslattevő, véleménynyilvánító tevékenysége is. A társadalmi szervezetek egyre jobban érvényesítik a nemzeti bizottságokról szóló törvény adta lehetőségeket, miszerint a nemzeti bizottságok kötelesek a tömegszervezetek által benyújtott javaslatokkal-megjegyzésekkel érdemben foglalkozni. Fontos módja ez a bizalom erősítésének. A fontosság tudatának, hogy számít a szervezet véleménye, hogy a javaslat nem vész el a bürokrácia és a közömbösség útvesztőiben, hogy az adott közösség reálisan részt vehet a döntéshozatalban. A Nemzeti Front aktivizálásában fontos szerepe van a képviselők problémaérzékeny, hatékony és kezdeményező munkájának a helyi nemzeti bizottságok szerveitől kezdve a törvényhozó testületekig. A képviselők következetessége a panaszok orvoslásában, a hiányosságok társadalmi gyökereinek feltárása és az eltávolításukra irányuló céltudatos törekvés alapvető követelmény kell hogy legyen tevékenységükben. A társadalmi szervezetek egyre következetesebben építik kapcsolataikat a képviselőtestületekkel, egyre következetesebben kérik számon a képviselői munka minőségét. Jó példa erre a nőszövetség módszere, amely már járásaink döntő többségében elérte, hogy képviselőként is dolgozó tagjaik a szervezet széles nyilvánossága előtt adnak számot konkrét tevékenységükről, feladataik teljesítéséről. A képviselők munkája hatékonyságának növelésére konkrét erőfeszítéseket tesznek a nemzeti bizottágok és a Nemzeti Front szervei és szervezetei is. A képviselők egyéni számadása elvégzett munkájukról valójában most kezd kibontakozni. Sok helyütt még a formalizmus erős hatása érezhető, másutt általánosan megfogalmazott beszámolók igyekeznek elterelni a figyelmet a lényegről, az egyéni felelősségről, az igényességről, önkiritikáról, a helytelen berögződéseit, kényelmét itt sem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A Nemzeti Front szervei, szervezetei és a nemzeti bizottságok közti együttműködés legfontosabb területe a választási programok megvalósításában való részvétel. Sokféle hasznos és eredményes munkaforma alakult ki ezen a téren, hagyományok is születtek, kézzelfogható eredmények tanúskodnak a fejlődésről. Egyöntetűen igazolta a gyakorlat az anyagi és szellemi eszközök összpontosításának társadalomépítő jelentőségét. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban például, 1988-ban a vállalatok, üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek 22 millió koronát összpontosítottak a választási program teljesítésére. Az említett választási program vitathatatlan értékei mellett sok hiányosság, probléma is észlelhető. Konkrét formákat nem öltött feladatok ismétlődnek évről évre, sok tervbe vett cél eléréséhez hiányzik a körültekintő, alapos előkészítés, az anyagi-műszaki feltétel. A formálisan, csak felületesen elfogadott szocialista kötelezettségvállalások is negatív kísérői, hátráltatói a választási program sikeres teljesítésének. A Nemzeti Front cselekvési programjának megvalósítása nem egyszeri feladat, hanem folyamat. Folyamat, melynek valódi értékeiért még többet és következetesebben kell tenniük a Nemzeti Front szerveinek és tagszervezeteinek, de a nemzeti bizottságoknak is a közös társadalmi célok szellemében. MÁZSÁR LÁSZLÓ
