Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-10 / 45. szám
A Nagykürtösi (Vel’ky Krtis) járáshoz tartozó iukanényei (Nenince) Vörös Zászló Efsz-ben az idén 150 hektáron termett cukorrépa. A termés betakarításánál nagy segítséget jelentett a gazdaságnak az NSZK-beli Kleine cég korszerű, Claas- Jaguár típusú gépe, amely egy menetben vágja le a levélzetet és ássa ki a répát, mégpedig minimális veszteséggel. (Bodzsár Gyula felvétele) A hegyek alján is eredményesebben Ne erőltessük a meredek lejtők szántókénti kihasználását \ IJSZÚ Szlovákia hegyvidéki körzeteiben mintegy 705 ezer hektáron, az országrész mezőgazdasági földterületének harmadán, több mint 270 efsz és állami gazdaság gazdálkodik. A hegyvidéken a földművelést más szempontok határozzák meg, mint a termékenyebb sík területeken. A gazdálkodási és a környezetvédelmi problémákról, valamint a tartalékok kihasználásáról a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Gazdasági Kutatóintézet Banská Bystrica-i kihelyezett munkahelyének vezetőjével, Pavol Smál mérnökkel beszélgettünk. • Kezdjük a hátrányokkal.- A hegyvidéki körzetekben a mezőgazdasági üzemek rosszabb talaj- és éghajlati viszonyok között gazdálkodnak. A talaj termőképessége gyenge, a termelési költségek jóval nagyobbak. 1967-től ezt a hátrányt differenciált árpótlékokkal ellensúlyozzák. Ennek ellenére több (jegyvidéki mezőgazdasági vállalat még mindig veszteséges. Részben azért, mert nem mérték fel kellőképpen a szocializálás befejezésével kapcsolatos, elsődleges költségeket. • Hogyan járulnak hozzá a helyzet javításához, illetve a tartalékok kihasználásához az intézet szakemberei?- A problémák megoldásának lehetőségeivel céltudatosan az utóbbi három évben foglalkozunk. A hegyvidéki területek mezőgazdasági termelésében rejlő tartalékokat már feltérképeztük. Elkészítettük az eddigi fejlődés elemzését, és a javaslatokat tettünk a növénytermesztés fejlesztésére. • Például?- Javasoljuk, hogy a 25 fokosnál nagyobb lejtésű területeket, mintegy 15 ezer hektárt, erdősítsék. A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, a 12 fokosnál meredekebb lejtőket nem kellene művelni. Ezzel elejét vennénk azoknak a károknak, amelyek a lejtős szántókon a talajerózió következtében keletkeznek. Ugyanis a nyári heves esők nemcsak a termőföldet hordják le ezekről a lejtőkről, hanem például az elültetett burgonyát is. Javaslatunk mellett szól, hogy hiányoznak a megfelelő gépi berendezések, amelyekkel az ilyen lejtőket intenzíven művelni lehet. • Mi legyen ezekkel a területekkel?- Intenzív térgazdálkodásra kiválóan hasznosíthatók. A legelők átalakításával a rétek összterülete több mint 55 ezer hektárral nagyobbodna, s ezáltal lehetővé válna a szarvasmarha-állomány növelése. Ez azért is megfelelő megoldás, mivel már vannak fűkaszáló és egyéb gépek, amelyekkel a meredekebb lejtőkön is be- gyűjthető a termés. • A burgonyáról mi a véleményük: csak hegyvidéki vagy hegyaljai területeken kell termeszteni?- Egyáltalán nem Közismert, hogy a legsikeresebb burgonyatermesztök a hollandok. Síkságon 35-40 tonnás hektárhozamokat érnek el. Nálunk viszont a 20 tonnás hozam sem mindennapi. Szlovákiában a burgonya nagyobb részét hegyvidéki területeken termesztik - tekintettel az agroökológiai feltételekre nagy költségekkel. S amíg egy hektár búza 250-350 kilogramm műtrágyát igényel, addig a burgonya ennek a kétszeresét követeli meg. Elképzelhető tehát, milyen hatása van ennek a környezetre, amikor beköszöntenek a heves nyári esők. Ezért is javasoljuk, hogy burgonyát 7 foknál meredekebb lejtőkön ne termesszenek. A növényt egyébként sem kell a hegyvidéki területekre erőltetni. Ezt például a magyarországi tapasztalatok is bizonyítják. • Milyen hibákat követnek még el a burgonya termesztésében?- Némelyik mezőgazdasági vállalat szántóterületének harmadán termeszt bürgonyát, így ugyanarra a parcellára két- három éven belül újból burgonya kerül. Hegyvidéki feltételek között négy-ötéves vetésforgó ajánlott. Azért is, hogy a talaj ne fertőződjön. • Nem kéne az ültetőanyagot gyakrabban cserélni?- Ha a brugonyát fertőzött talajba ültetik, az egészséges ültetőanyag nem segít. Sajnos, egyelőre a megfelelő, nagy termőképességű fajták is hiányoznak. • Ez nem vet jó fényt a nemesítők munkájára. Mi a helyzet a hegyvidéki juhtenyésztéssel?- Sajnos, ezen a téren sem lehetünk elégedettek: az utóbbi 5-6 évben a juhállomány csökkent. Két évvel ezelőtt az efsz-ek és állami gazdaságok még csaknem 470 ezer juhot neveltek (ebből Kö- zép-Szlovákiában közel 200 ezret), de tavaly már jelentősen kevesebbet. A juh azonban nemcsak a hegyvidéki, hanem a síkvidéki gazdaságokban is megél. Problémák vannak viszont a juhászokkal és a bojtárokkal. A tanyákon az emberek már nem szívesen végzik a fejést’ és a sajtkészítést hagyományos módszerekkel, a gépi fejés pedig - megfelelő berendezések hiányában - csak kevés helyen vert gyökeret. • Befejezésül mit kíván elmondani?- Arra törekszünk, hogy a hegyvidéki körzetekben gazdálkodó mezőgazdasági vállalatoknak, az agronómiái és ökológiai alapelvek figyelembe vételével, a lehető leggyorsabban sikerüljön intenzívebbé tenniük a termelést. Mi ahhoz nyújtunk segítséget, hogy ezeken a területeken is jelentősen csökkenjenek a tej, hús és egyéb termékek előállítására fordított költségek. BÁTORI JÁNOS A kétlépcsős irányítás feltárta a munkaszervezés fogyatékosságait A garamkövesdi (Kamenica had Hro- nom) Virágzás Efsz mindössze 1540 hektár szántóföldön gazdálkodik, vagyis a kisebb mezőgazdasági üzemek sorába tartozik. Ennek ellenére nem kizárt, hogy egy-két év múlva felfigyelnek erre a szövetkezetre, melyben az eddigi gyakorlattól alapvetően eltérő munkaszervezési formával kísérleteznek. Módszerük lényegét a gazdaság székházának folyosóján elhelyezett falitábla szemlélteti. A munkaköröket jelző téglalapokat különböző színű vonalakkal kötötték össze, amiből első pillantásra megállapítható, hogy ebben a rendszerben igencsak eltérnek a hagyományostól az alá- és fölérendeltségi kapcsolatok.- Mi így képzeljük el a kétlépcsős, vagyis a vezetői önállóságra és teljes felelősségre alapozott, közvetlen belüzemi irányítást - magyarázta Tóth Róbert, a szövetkezet elnöke. - Az alapelveket a saját elképzeléseink szerint dolgoztuk ki, mivel hasonló módszerrel eddig nem találkoztunk. Elképzelhető, hogy a fogaskerekek nem fognak mindenütt tökéletesen illeszkedni, s módosítani kell a sémán, de előbb felmérjük, mi okozza a problémát. Eddigi tapasztalataink ugyanis arra utalnak, hogy általában nem az új formával van baj, hanem az illető vezető került számára nem megfelelő posztra. Nemcsak a demokráciát kell tanulnunk, de a gazdaszellem, a közvetlen felelősség és érdekeltség elvének érvényesítését is. I Konkrét feladat, személyes felelősség Vendéglátóm magyarázni kezdte, melyik munkaköri beosztásban ki miért felelős. Meglepett, de tudomásul vettem, hogy itt az elnöknek nem helyettese, hanem asszisztense van, aki a közvetlen munkatársa, és szükség esetén teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt. További újdonság: a Virágzás Efsz-ben a személyzeti osztály elnöki iroda néven működik. Egyetlen előadója van, aki nem csupán az elnök munkájával, de az egész szövetkezet tevékenységével kapcsolatos ügyek intézéséért felel. Mint mondják, ezzel csökkenteni tudták az irodai munkaerők számát, viszont az ügyintézés rugalmasabb lett. I Csak teljesítményért fizetnek A műszaki szolgáltatási részlegnek Tóth Vince a vezetője. Úgy is mondhatnánk, hogy fögépesítő, vagy a gépesítési részleg vezetője. Mindenért ő felel, ami a gépek kihasználásával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos. A gépeket kezelőikkel együtt adják bérbe az egyes részlegeknek, amelyek bérleti díjat fizetnek a szolgáltatásért. A gépkezelők a konkrét teljesítmény alapján kapják fizetésüket. Vagyis azért a munkáért, melynek elvégzését a bérlő részleg vezetője az aláírásával igazolta. Jó és rossz tapasztalatok egyaránt akadnak. Egyre világosabbá válik, hogy a legtöbb probléma a rossz munkaszervezésből fakad.- A csúcsmunkák idején, amikor valamennyi részleg fokozott érdeklődést mutat a gépek iránt, a feladatok alapján osztjuk meg a rendelkezésre álló technikát - említette egyebek között Tóth Vince. - Például attól függően, hogy melyik részlegen mekkora területen termelnek kukoricát, vetnek búzát stb. Ahol rossz a munkaszervezés és nem használják ki tökéletesen a gépeket, ott megkésnek a munkálatokkal, mert mások rovására senkit nem részesíthetünk előnyben. Egyetlen megoldás van: meg kell tanulni kihasználni a technikát. Annál is inkább, mivel maguk a gépkezelők is körültekintő munkaszervezésre kényszerítik a vezetőket. Előfordul, hogy munka közben meghibásodik a gép, s a javítás órákat vesz igénybe. Ha a részleg vezetője nem ad közben más munkát az embereknek, a kényszerpihenő idején nem keresnek, s legközelebb nem szívesen vállalják a részlegen a munkát. Ezzel kapcsolatban később a szövetkezet elnöke megjegezte, hogy minden rossz jó valamire. Az említett tapasztalatok például felhívják a figyelmet arra, hogy észlelhetők emberi mulasztások, melyekkel az elöljáróságnak foglalkoznia kell. Néhány hónap elég volt ahhoz, hogy felmérjük, kik azok a vezetők, akik a teljes önállóság és felelősség feltételei között nem tudnak helytállni a tisztségükben. Amikor az elnök arról kezdett beszélni, hogy a szövetkezet főagronómusa a növénytermesztéssel is foglalkozó, önelszámoló részlegek agronómusainak nem felettese, tehát nem adhat nekik utasítást és nem kérheti számon tőlük a tervfeladatok teljesítését, megállt a toll a kezemben.- összesen öt önelszámoló egységünk van - magyarázta Tóth Róbert -, s mindegyiknek teljes jogkörű vezető áll az élén. aki közvetlenül az elnöknek tartozik felelősséggel. Három részlegen növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A szövetkezet fóagronómusának az a feladata, hogy a tapasztalatok ismeretében kidolgozza a rövid és hosszú távú fejlesztési terveket, s biztosítsa azok gyakorlati megvalósítását. Ennek megfelelően dolgozta ki az őszi vetéstervet, konkretizálva, hogy melyik részlegen mekkora területen és milyen fajtákat kell vetni annak érdekében, hogy a mennyiségi elvárásoknak és a minőségi követelményeknek egyaránt eleget tehessünk. Elképzeléseit megvitatta a részlegek vezetőivel és agronómusaival, s indokolt esetben pontosították a vetéstervet. Ettől kezdve azonban a részlegvezető feladata, hogy a terv valósággá váljon. Ezért közvetlenül az elnöknek tartozik felelősséggel ugyanúgy, mint w<fóagronómus, azért, hogy a terv összhangban legyen az igényekkel és a lehetőségeinkkel. Az új irányítási forma teljes felvázolásához egyetlen példa természetesen kevés, de a lényeg érzékeltetéséhez bőven elég. Például annak hangsúlyozásához, hogy a vezetőket valamennyi poszton teljes jogkörrel ruházták fel, de ezzel a teljes felelősség is együtt jár. A feladatok átruházására nincs lehetőség, hisz senkinek nincs alárendeltje, csak hasonlóan teljes jogkörű és a feladatok kifogástalan teljesítéséért közvetlenül felelős munkatársa. Például az üzemgazdász a kereskedelmi tevékenységet, a vásárlást és a saját termékek értékesítését irányítja, s tevékenységéért közvetlenül az elnöknek tartozik felelősséggel. A termelési és szolgáltatási részlegek számviteléért felelős előadók irányítása a részlegvezetők hatáskörébe tartozik, a szövetkezet tevékenységének számszerű összegezését pedig a főkönyvelő végzi. I Ösztönzés - I példamutatással Megkérdeztük, mikor összegezik az új módszerrel szerzett tapasztalatokat. Az elnök türelemre intett, mondván, nem sietik el a dolgot. Véleménye szerint legalább két évre van szükség ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a módszer előnyeiről és hátrányairól, s megállapíthassák, mit csinálnak jól, mit rosszul.-Ha úgy tetszik, a termelésben elért eredményeket közvetett bizonyítéknak tekinthetjük - mondta Tóth Róbert. - Dimbes- dombos a határunk, s hogy egyébként sem a legjobbak a feltételeink, azt az a tény is jelzi, hogy az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban egyedül a mi szövetkezetünk nem fizet földadót. Ennek ellenére a kalászos gabonaféléknél 550 hektáron 6,04 tonnás átlaghozamot értünk el, egy tehén átlagá- >. ban 4200 liter tejet termelünk, s az eladott tejnek a 85 százalékát az első minőségi osztályban vették át tőlünk. Színvonalas irányítás, tenni akarás és megfelelő ösztönzés nélkül ilyen eredményekre aligha volnánk képesek. Vagyis aránylag jó szinten érvényesítjük az új gazdasági szabályzók szervezési és emberi összefüggéseit. Szavak, melyekre az őszi határt járva közvetlen bizonyítékokat is találtunk. A garamkövesdi szövetkezetben a társadalmi igényekhez igazodva, több módosítást eszközölték a termelési szerkezetben. Például a vöröshagyma termőterületét a tavalyi negyvenről hatvan hektárra növelték. Vettek egy korszerű gépsort is a termés utókezeléséhez. Ennek ellenére mégis kézzel tisztították a hagymát, mert a tisztító részegységet majd utólag szállítja le a gyártó vállalat. Volt bosszankodás, ugyanis negyven ár vöröshagyma jut a szövetkezetben egy-egy tagra. Igen, az elnököt és a többi vezetőt is beleértve, mert Garamkövesden ilyen szempontból sem tesznek különbséget tag és tag - ha úgy tetszik ember és ember - között. Az elnök, aki például cukorrépát is kapált tavasszal, itt ugyanannyit vállal a munka nehezéből, mint bármelyik tagtársa. Az ilyen példa gyakran jobban ösztönöz, mint a célprémium. EGRI FERENC B9. XI. 10.
