Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-20 / 42. szám

I szú I. X. 20. és közeli feladatok A program és az alapszabály — a párt alapvető dokumentuma A CSKP XVIII. kongresszusa előkészülete­inek elválaszthatatlan részét alkotja a párt­program alapelveinek és a CSKP új alapsza­bályának kidolgozása. Fölvetődik a kérdés, a CSKP miért döntött úgy, hogy kidolgozza ezeket a dokumentumokat. Mindenekelőtt azért, mivel a párt olyan bonyolult társadalmi­politikai organizmus, dinamikus, belsőleg ta­golt egység, amely megfelelően működni és egységesen hatni, élcsapatszerepét betölteni csak úgy tudja, ha tevékenységét, belső éle­tét programhoz és alapszabályhoz igazítja, amelyek dialektikusán föltételezik egymást és harmonikus egységet alkotnak, alapjául szol­gálnak az eszmei-szervezeti egységnek és az akcióképességnek. Másodsorban azért, hogy tartalmilag kifejezze a jelenlegi történel­mi időszak feladatait, amelyek mozgósítják és aktivizálják a párttagságot és a dolgozókat. Az eszmei-politikai egység alapja A programnak pótolhatatlan szerepe van a kommunista párt forradalmi tevékenységé­ben. Jelentőségét a munkásosztály pártja tevékenységének szempontjából világosan kifejtette Lenin: „A párt nem létezhet prog­ram nélkül, ha csak valamennyire is egysé­ges politikai szervezet akar lenni, ha meg akar felelni az események változásának, és tartani akarja magát á kidolgozott irányvonal­hoz“. A program nélkülözhetetlen alapja az azonos gondolkodású emberek tömörülésé­nek, forradalmi átalakító tevékenységük ki­bontakoztatásának. A pártprogram, melyet a marxizmus-leninzmus elmélete alapján dolgoznak ki, és tiszteletben tartja a társadal­mi fejlődés törvényszerűségeit, alapját alkotja a kommunisták eszmei egyesítésének, alapja a szocializmus építéséről kialakított egységes nézeteknek, a széles tömegek eszmei neve­lésének és mozgósításának. A program alapelveiról és a CSKP alap­szabályáról rendezett közeli vitával összefüg­gésen meg kell említenünk, mi is a program­ja a kommunista pártnak. A marxista-leninis­ta párt programja alapvető elméleti és politikai dokumentum, amely tükrözi a párt jellegét, tevékenységének irányát, távlati feladatait és célját. A kommunisták politikai platformja, amely lehetővé teszi nézeteik, céljaik és fela­dataik hangoztatását és elérésük módját. A párt programja ,,mindannak a világos és pontos kinyilatkoztatása, amire a párt törek­szik, s amiért harcol“, írta Lenin. Pártunk programja megalkotásában, alap­elveiben, melyeket a CSKP XVIII. kongresz- szusa tárgyal meg, mindenekelőtt a marxiz- mus-leninizmus klasszikusainak elméletére és a kommunista, valamint a munkáspártok, főleg az SZKP tapasztalataira támaszkodik, melyeket az különösen az új szerkesztésű programja előkészítése során a XXVIII. kong­resszus előtt szerzett. Amellett ez semmi esetre sem jelenti az SZKP téziseinek és feladatainak kritikátlan átvételét, lemásolását. Lenin a program kialakításában abból in­dult ki, hogy a párt a munkásosztály eszmei­politikai vezetője kíván lenni, világos prog­ramcélt kell maga elé tűznie, mivel mint hangsúlyozta, ,,a program követelménye ma­gából a mozgalomból adódik“. E program kidolgozásának objektív szükségszerűsége a forradalmi munkásmozgalom igényeiből és érdekeiből következik, melynek a történelmi fejlődés egyes korszakaiban és az osztály­harcban körvonalaznia kell a világos távlati célokat és a legközelebbi feladatokat. Csu­pán így irányíthatja a párt céltudatosan a munkásosztály és valamennyi dolgozó har­cát a legközelebbi és a távlati célok elérésé­ért. Egyúttal a célok és feladatok kitűzésével megmutatja az elérésükhöz vezető utat is, azokat a meghatározó módszereket és esz­közöket, azt a stratégiát és taktikát, amely döntő jelentőségű a munkásosztály és pártja harcában és tevékenységében. Pártunkban is kialakultak a feltételek a tu­dományosan indokolt program kidolgozására, hogy a rövid lejáratú és operatív megoldások mellett stratégiai és távlati célokat tűzhessen maga elé, melyek a pártot, valamennyi dolgo­zót s az ifjúságot mozgósítják hazánkban a szocializmus dinamikus fejlesztésére. A program forrásai A párt programjának a marxizmus-leniniz- musból és a tudományos materialista világ­nézetből kell kiindulnia. ,.Egész programunk tudományos, tehát materialista világnézetre épül“, írta Lenin. Az előkészületben lévő program a marxizmus-leninizmus konkretizá­lása egy meghatározott történelmi szakasz­ban. Alapelvei a konkrét történelmi valóság­ból, a társadalmi folyamatok tudományos elemzéséből, országunk konkrét szükségle­teiből indulnak ki, a legmesszebbmenőbben tekintetbe veszik a forradalmi világhelyzetet és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom törekvéseit. Valós elemzés alapján a programnak általánosítania kell a társada­lom elért fejlődési fokát, a párt tapasztalatait, meg kell mutatnia a további szociális-gazda­sági fejlődés irányát hazánkban. A lenini alapelvek tiszteletben tartása a pártprogram kidolgozásában azt jelenti, hogy pontosan kifejezi a valós folyamatokat, fő nézeteket és politikai feladatokat, amellett nem szabad tartalmaznia semmilyen felesle­ges részleteket, indokolatlan elképzeléseket, könyvízű tudálékosságot és a meghatározá­sokkal folytatott játékot. Ezeknek a követelményeknek a követke­zetes megtartása a program előkészítésénél vezetett oda, hogy a CSKP KB úgy döntött: a XVIII. kongresszus elé csupán a program alapeveit terjeszti. Ezt Milös Jakes, a CSKP KB 12. ülésén ezekkel a szavakkal indokolta: ,,A Központi Bizottság Elnöksége abból indul ki, hogy ebben a sorsdöntő időszakban már nehép a XVIII. kongresszusra, melyet egy évvel korábban hívtunk össze, tudományo­san megalapozott pártprogramot előkészí­teni. Ugyanakkor a program alapelveinek kidol­gozása és ennek megtárgyalása\xa kongresz- szuson lehetővé teszi a további fejlődés és a kitűzött célok megvilágítását." Ezek az alapelvek pontosan jellemzik a cé­lokat, feladatokat, a párt stratégiai tevékeny­ségét, a szocialista államot, a Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi szervezeteket és az egész népet, a társadalom valamennyi terü­letét. A szervezeti élet új alaptörvénye Forradalmi tevékenységükhöz a marxista -leninista pártoknak nemcsak tudományosan indokolt programra van szükségük, hanem szilárd szervezeti alapelvekre - alapszabály­ra is. Ezért olyan szabályait dolgozzák ki belső életüknek és tevékenységüknek, ame­lyek az adott konkrét történelmi feltételek között optimálisan segítik elő programcéljaink elérését. A CSKP forradalmi tevékenységének vala­mennyi korszakában nagy figyelmet szentelt a párt szervezeti felépítésének, belső életé­nek és tevékenységének. Mint azt a tények mutatják, a társadalom és a párt fejlődésének egyes korszakaiban olyan szabályokat és életének, tevékenységének, felépítésének olyan normáit dolgozta ki, amelyek megfelel­nek a kor szellemének és a konkrét történelmi időszak követelményeinek. így vált az alap­szabály a párt belső szervezeti egysége kia­lakításának, akcióképességének alapjává, és feltételeket teremt a program és a pártpolitika irányvonalának következetes megvalósítá­sához. A marxista-leninista párt alapszabálya alapvető elméleti és politikai dokumentum, amely megszabja a párt szervezeti formáját, struktúráját, belső életének, felépítésének törvényszerűségeit, és kifejezi a párt és a tár­sadalom közti viszonyt. A pártprogram tartalma a marxizmus-leni­nizmus elméletének, a forradalmi munkás- mozgalom fejlődése objektív törvényszerűsé­gének és politikai szervezetének - a marxis­ta-leninista párt általi mélységes ismeretéből indul ki. A párt szervezeti felépítése nem egyszer s mindenkorra adott. A keletkező új és igé­nyes feladatokkal összhangban fejlődik, és a követelményeknek igyekszik megfelelni belső életével és tevékenységével. A tapasz­talatok meggyőznek bennünket arról, hogy a szervezeti formák nem maradhatnak el a párt irányvonalának tartalmától, a szocialis­ta társadalom építésének meghatározott kor­szakában kitűzött céloktól és feladatoktól. Az alapszabály tervezetének kidolgozásá­ban a CSKP azokból az objektív törvénysze­rűségekből és a társadalmi fejlődés új jelen­ségeinek és tapasztalatainak ismeretéből in­dul ki, melyeket a párt az eddigi alapszabály érvényesítésében szerzett, s melynek alap­ján belső életét irányította, érvényesítette vezető szerepét a szocialista társadalomban a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsí­tása stratégiájának megvalósításában. A' CSKP XVIII. kongresszusán jóváha­gyásra előterjesztik az új alapszabályt is. Ki­dolgozásában a párt abból indul ki, hogy az eddigi alapszabályt a CSKP XII. kongresszu­sa hagyta jóvá 1962-ben, és háromszor mó­dosították: a XIII. kongresszuson 1966-ban, a XlV.-ken, 1971-ben és a XVII.-ken 1986- ban. Még ha lényegében bevált és küldetését teljesítette is, olyan részleteket tartalmaz, amelyeket a jövőben a CSKP KB az Elnök­ség és a Titkárság külön irányelvben kényte­len magyarázni. ,,Ez azonban nem meghatá­rozó - mondotta Milos Jakes, a CSKP KB 12. ülésén. - A fő dolog az, hogy az alapszabály megfeleljen a párt új munkafeltételeinek. Ér­vényesülnie kell benne egyebek közt azok­nak az alapelveknek, melyekről a CSKP KB 9. ülése tanácskozott. Elő kell segítenie azt, hogy a párt következetesen betölthesse él­csapatszerepét a társadalomban, ami döntő feltétele a forradalmi átalakítás sikerének". Az új alapszabály kidolgozása elkerülhe­tetlen abból a szempontból is, hogy a forra­dalmi átalakítás, a társadalmi demokratizálás egészen új igényeket támaszt a párttal és minden kommunistával szemben, megköve­teli a pártmunka átalakítását, a demokratikus munkaformák és módszerek alkalmazását valamennyi választott szervben és szerve­zetben, az apparátus és a pártaktíva munká­jának javítását és a párt szervezeti felépíté­sének olyan módosítását, hogy jobban érvé­nyesíthesse befolyását a dolgozókollektívák­ra és vezető szerepét a társadalmi élet vala­mennyi területén. A CSKP alapszabálya törvényszerűen a párt programjának alapelveiböl indul majd ki, figyelembe veszi a CSSSZSZK új alkot­mányát, amely alapot teremt az egész társa­dalom forradalmi átalakításának és demokra­tizálásának. Az új alapszabály javaslatának kiinduló­pontja az az alapelv, hogy ez a dokumentum rövid, kifejező, érthető legyen, hogy egysze­rűsítse a jelenlegi rendelkezéseit, kifejezze az alapvető elveket, normákat, melyek bizto­sítják a párt hatékony és céltudatos tevé­kenységét. A pártdemokrácia elmélyülése Ha a CSKP KB 7. és 9. ülésének határoza­taiból indulunk ki, az új alapszabályban pon­tosítani kell a tagság fogalmát, a kommunis­táknak a társadalomban elfoglalt helyzetét és feladatát. A párttagok felvételénél egyebek közt figyelembe kell vennie a dolgozókollektí­vák és a társadalmi szervezetek véleményét. A lehető legpontosabban körül kell határolnia a CSKP tagjainak kötelességeit és jogait, a választott pártszerveknek és -szervezetek­nek a hatáskörét a társadalom forradalmi átalakításában és demokratizálásában. Ugyancsak körvonalaznia kell a kommunisták szerepét a gazdasági mechanizmus átalakí­tásában, tevékenységüket a politikai rend­szerben és a pártmunkában. Konkretizálnia kell a párt felépítésének és tevékenységének olyan alapvető elveit, mint a demokratikus centralizmus, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés, a kritika és önkritika, emellett szük­séges rögzítenie azt is, hogy valamennyi pártszerv, -szervezet és kommunista műkö­dési területének konkrét feltételei közepette aktívan, alkotó módon és önállóan valósítja meg a párt politikáját. Alkalmazzák a nyílt politika és a kommunisták széles körű tájé­koztatásának elvét, megnyerik az állampol­gárokat a párthatározatok' kialakításában és megvalósításában való aktív részvételnek. Párton belüli és nyilvános vitákat szerveznek, nyilvánosságra hozzák a tanácskozások do­kumentumait. Az alapszabály rögzíti a káde­rek demokratikus elhelyezésének elveit, a többes jelölés és a titkos választás követel­ményét, az egészséges kádercserét, a tiszt­ségek betöltésének időbeli korlátozását, a funkcióhalmozás tilalmát és a felsőbb párt­szervbe való jelöltjavaslás lehetőségét, összefogottan, a párt funkcióinak pontos kö­rülhatárolásával fejeződik majd ki benne a társadalom pártirányítása. Pontosítja az alapszervezetek jogait és kötelességeit. Meg­adja nekik a jogot, hogy javasoljanak a fel­sőbb pártszervbe, véleményt nyilvánítsanak az alapszervezet valamennyi kommunistájá­ról, akiket magasabb funkcióba jelölnek, és ha komoly okok vannak rá, kérhetik visszahí­vásukat. Természetesen érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy a megválasztan- dók személyéről a konferenciák vagy a kong­resszus dönt. Pontosítja a bizottságok, a tisztségviselők és minden kommunista el­számoltatásának normáit. Azt az alapelvet, hogy akármilyen tisztséget tölt is be valaki, nem állhat a kritika és ellenőrzés fölött. Meg­fogalmazódik benne az a követelmény, hogy ,a pártszervezet teljes felelősséget vállaljon a helyi politikáért, a nyíltságért, a kommunis­ták és az állampolgárok széles körű tájékoz­tatásáért és azért, hogy a döntések alternativ javaslatok alapján szülessenek. Az alapszabály tartalmazza az üzemi, vál­lalati, városi, helyi és az azok színvonalán álló szervezetek feladatait; a párt területi szervei­nek és szervezeteinek helyzetét és feladatait. Tartalmazni fogja a Cseh Szocialista Köztár­saság és a Szlovák Szociálista Köztársaság pártfelépítésében lévő aszimmetria megol­dását. Ezeket a dokumentumokat a közeljövőben párton belüli és nyilvános vitára bocsátják. Arról van szó, hogy megtárgyalásuk össze­kapcsolódjon a munkahelyek és helységek problémáinak megoldásával, hogy az embe­rek nyíltan kifejezzék álláspontjukat, pozitív javaslatokkal, ajánlásokkal álljanak elő. ,,Az egész kongresszus előtti időszakot- mondot­ta a vezető titkárok országos értekezletén elhangzott zárszavában Miloá Jakes - nagy­fokú politikai, gazdasági és ideológiai aktivi­tásnak kell jellemeznie. A figyelem közép­pontjában a párt akcióképességének és egy­ségének kell állnia. Egészséges küzdőszel­lem nélkül nem teljesíthetjük azokat a felada­tokat, amelyek előttünk állnak.“ , Dr. JÁN MACHYNIAK, a tudományok kandidátusa, a CSKP KB Politikai Főiskolájának docense A Koprivnicei Autógyár T 815-ös tehergépkocsijai a jövő évtől korszerűsített kivitel­ben készülnek. Ennek eredményeként kevesebb szennyezőanyagot tartalmaznak a kipufogógázai, két tonnával nagyobb lesz teherbíróképessége és minden területen megfelelnek a szigorított nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak. Képünkön Anna Őemochová és Jan Novák a T 815-ös teherkocsi légvezetékének szerelését végzik. (Petr Berger felvétele -ÖTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom