Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-20 / 42. szám
Ritka, mint a fehér holló?... /•- Komolyan mondom, hogy ritka az ilyen alapszervezet. Harminckilenc fiatal összefogta a járás huszonöt óvodáját - ajánlotta figyelmembe az óvónőket a SZISZ Komáromi (Komárno) Jb elnöke. Lássuk hát azt a híres alapszervezetet, vagyis azokat, akik „kitalálták“. A város központjában lévő egykori tiszti pavilonban több intézmény is működik. A komor és kissé elhanyagoltnak tűnő épületben található az a szlovák tanítási nyelvű óvoda is, amelynek igazgatóhelyettese megalakította az óvónők SZISZ-alapszer- vezetét. Kuboviő Beáta tíz évvel ezelőtt végzett a lévai (Levice) óvónőképzőben. Akkor úgy gondolta, hogy csak a magaválasztotta hivatásnak él majd, s mindennemű „önkéntes", figyelmét a gyermekneveléstől elvonó munkának hátat fordít. Csakhogy...- Emlékszel a középiskolás éveidre? - kérdezi Beáta. - Te is SZISZ-tag voltál, biztosan. És mi volt a munkád, mit tehettél az iskolai alapszervezetben? Határozott hangját hallgatom, s egy pillanatra felrémlenek a kultúrfelelós tisztségével járó kötelességek. Túl sok fantázia nem volt benne, az biztos... És már ott is vagyunk a téma közepében, válaszából kiderül, miért is vállal valaki „öreg" fejjel elnöki funkciót.- Azért, mert amíg az iskolában - legalábbis a mi időnkben - kötelező volt valamilyen tevékenységet kifejteni a SZISZ- ben, addig felnőttként az ember már csak meggyőződésből, elképzeléseit valóra váltandó vállalja ezt. Ami a mostani tevékenységünket illeti, két évvel ezelőtt az igazgatónőnk fejéből pattant ki az ötlet. Itt, ebben az irodában szoktunk összejönni, fiatal óvónők, hogy tapasztalatokat cseréljünk. Többen végeztünk ugyanabban a középiskolában, így nemcsak a hivatás, hanem a közös diákévek is összekapcsolnak bennünket. Szóval itt ültünk és egy röplabdacsapat megszervezésén vitatkoztunk. Az igazgatónő meg járkált körülöttünk, végül nekünk szegezte a kérdést, hogy „tulajdonképpen miért nem alapítjátok meg az óvónők ifjúsági alapszervezetét?“ Nevet a gyereknek- Már azt hittem, hogy megint ellenőrzést kaptunk - toppant közénk mintegy végszóra Kaczová Katarina, az igazgatónő. - De az újságírónak jobban örülök, főleg ha a „lányaimról" akar írni.- Ugye nem adtam rossz ötletet a fiataloknak? Mondtam nekik, hogy ha sportolni is együtt jártok, miért ne lehetnétek egy szervezet tagjai? Meg aztán ezekben a lányokban van tenniakarás. Az egyik óvónő az alapiskolai szervezet tagja volt, a másik egy falusiban volt regisztrált tag a többi meg csak „volt"... Pedig jó, ha a fiatal érzi, hogy tartozik valahová. így most már a járási SZISZ-bizottság is tud róluk, támogatja őket. A folyosón eközben erősödik a zsivaj, hiszen négy osztály hatvannyolc óvodása masíroz az ebédlőbe. Magunkra maradunk Beátával, aki aznap délutános.- Ez egy nagyon jó óvoda, töri meg a hallgatást. - Ideális létszámúak az osztályaink. Nekem például 21 nagycsoportos gyerekem van. Szép, tágas és jól felszerelt intézmény a miénk, öröm itt dolgozni, és ez sok mindent meghatároz. Először is a gyerekekkel való foglalkozás színvonalát, ami véleményem szerint messze felülmúlja az előírásokat. A családi harmóniát szintén, s a társadalmi vállalások iránti érdeklődés is itt kezdődik. Rossz kollektívában ugyanis nincs kedve az embernek még pluszmunkát is végezni. Klubhelyiség nélkül- Eddig egész jól megvoltunk klubhelyiség nélkül, de most, a második évben elkezdett hiányozni. Igaz, hogy a röplabdakor tagjai a pályán találkoznak, a bábosaink meg a tantermek gyermekközönsége előtt. Csakhogy az „ügyes kezek" kör tagjai helyiség nélkül maradtak. ígéretet ugyan kaptunk, de ez idáig semmi sem változott. Elhatároztuk hát, hogy „önálló gazdasági egységgé“ lépünk elő. Eddig jóformán semmit sem tudtunk saját magunk létrehozni, megszervezni! Az anyagiak hiánya rányomja a bélyegét az egyes akciók színvonalára is. Például hiába tartja jó ötletnek egy hajókirándulás tervét a tagság, ha nincs miből. Beáta ezután elmagyarázza a tervét, ami ha sikerül, mindenki jól jár. Szerinte ugyanis nagyon egyszerű az anyagiak előteremtése. Nem kell hozzá más, csak egy klubhelyiség, néhány varrógéppel. Az óvónőkről ugyanis köztudott, hogy ügyes kezű és házias lányok, asszonyok. ,,Én is veletek játszhatok?“ Kuboviő Beáta a ,.gyerekei“ között Aki az ötletet adta: Kaczová Katarina, igazgatónő (Lórincz János felvételei)- Szeretnénk bekapcsolódni a Fiatalok divatstúdiója akcióba, amely a Zenit keretében zajlik. Egyébként tavasszal részt vettünk a nyitrai (Nitra) központban rendezett versenyen, ahol az egyik kolléganőm által tervezett és készített estélyi ruha második, az én szabadidőruhám pedig első díjat nyert. Ha ilyen jó formában maradunk, akkor esélyünk van arra, hogy saját készítésű ruháinkat értékesítsük is. ötletünk tetszik a SZISZ JB vezetőségének, ahonnét most már biztosra ígérik a klubhelyiséget. Az a bizonyos játék- Mi, óvónők hat órát foglalkozunk a gyerekekkel. A fő munkánk az oktatás, meg a játék. De ezt a kettőt csak egybekapcsolva lehet végezni, nem lehet egymástól elválasztani. Ez a fajta „tudatos" játék fejleszti a gyermek képességeit, kreativitását. Beáta lelkes magyarázatára figyelek, de közben arra is gondolok, amit a SZISZ- alapszervezettel kapcsolatosan eltervezett. Hangosan is kimondom: úgy tűnik, mintha ott is a játék öröme hatná át mindazt, amit tesznek.- Igen. Nagyon fontos, hogy a gyermek és a fiatal élhessen a teremtő játék jogával, hogy alkothasson, önmagát adhassa. Csak az alkotásnak szánt, alkotásként végzett munka válik olyan könnyűvé, örömtelivé, hogy játéknak érzi az ember... Nem véletlen, hogy éppen e kicsinyekkel foglalkozó fiatalok ismerték fel ennek a jelentőségét, s próbálják megvalósítani az ifjúsági szervezetben végzett tevékenységükben is. Szorítok nekik, hogy lelkesedésük ne legyen csak szalmaláng, hogy tudjanak varrógépeket is szerezni, hogy játékos kedvük megmaradjon... hogy példájukat másutt is kövessék, s az ilyen kezdeményezés, mint az övék, ne legyen ritka, mint a fehér holló. SZITÁS GABRIELLA Jelmondata lehetne e cím a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Szakközépiskola kommunistái évzáró taggyűlésének, melyet a kerületi és a járási pártbizottság képviselőinek részvételével október 3-án tartottak. E nagy hírű középiskola fennállása óta több ezer szakember kitűnő felkészítésével járult hozzá Dél-Szlovákia mezőgazdaságának fölvirágoztatásához. Ezeket az eredményeiket ismerte el a legfelsőbb párt- és állami vezetés, amikor a pedagógusnap alkalmából az idén Munka Érdemrenddel tüntette ki. Az iskola és a 29 tagú alapszervezet életének minden területét mélyrehatóan elemző beszámoló részletesen számot adott az oktató-nevelő munka eredményeiről, az oktatás egyre javuló feltételeiről. Rámutatott arra, hogy a nevelőmunka terén az iskola egyre jobb eredményeket ér el. Az évről évre javuló tanulmányi eredmények is tanúsítják, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak eleget tettek. Az eredmények mellett a beszámoló nagy teret szentelt a még meglévő fogyatékosságoknak is. Közülük talán a kívülálló számára a legmeglepőbbnek túnó, hogy a zömmel faluról érkező tanulók minimális jártassággal rendelkeznek a mezőgazdasági munkákban. Tulajdonképpen nincs is különbség faluról és városról származók között. Ennek megfelelően a munkához való viszonyuk is hagy némi kívánnivalót maga után. Elhibázott, vagy legalábbis vitatható - állapítja meg a beszámoló - az a rendelet, mely a 15 évesnél fiatalabb tanulóknak megtiltja mindenfajta fizikai munka végzését. Pedig, hogy fokozatosan megszokják, erejükhöz mért munkát kellene végezniük. A beszámolót követően több tartalmas, az iskola jövőjét érintő kérdést kifejtő hozzászólás közül Barczi András igazgatóéban fogalmazódott meg az a gondolat, hogy valamennyi kommunistának, de az iskola minden pedagógusának és alkalmazottjának is azt a célt kell szem előtt tartani, hogy nagy szaktudású, szilárd erkölcsi meggyőződésű fiatalok kerüljenek ki az iskolából. Jelenleg, amikor oly sokféle ellentmondásos hatás éri az ifjúságot, rendkívüli jelentőségű a pedagógus elkötelezett magatartása, és az, hogy vele egyenrangú félnek tekintse a tanulót, őszinte párbeszédet folytasson vele, nyíltan szóljon a társadalomban előforduló hibákról, hiányosságokról is. Kiemelte ezzel kapcsolatban a pedagógus személyiségének, példaadó magatartásának jelentőségét. Kifogásolta, hogy minden szelektálás hiányában (vagy talán bizonyos kontraszelekció folytán) olyan emberek kerülnek az iskolába, akik a pedagóguspálya iránt nem éreznek semmilyen elhivatottságot. Az alkalmatlannak bizonyultak elbocsátására pedig aligha van lehetőség. Másrészt a nemrég életbe lépett új Munkatörvénykönyv lehetővé teszi a pedagógusok számára is, hogy kéthónapos felmondási idő után távozhassanak az iskolából. Ez az igazgatót hozza nehéz helyzetbe, mivel tanév közben nehezen szerez két hónap alatt megfelelő tanerőt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a pedagógusok felmondását másképp kellene elbírálni. Nyilvánvaló azonban, hoíjy hasonló okokra más szakmában is hivatkozhatnának, s ennek alapján a törvény érvényességi körét alaposan le kellene szűkíteni. A szakmai képzéssel kapcsolatban elmondta: továbbra is szoros kapcsolatot kívánnak fenntartani az egyes mezőgazdasági üzemekkel és egyéb intézményekkel, hogy a lehető legjobban alkalmazkodhassanak igényeikhez. Nekik ezen a téren évekre előre kell tervezniük, mivel esztendőkbe kerül, míg a kívánt szakosítással rendelkező végzőseik a termelésbe bekapcsolódhatnak. Ilyen meggondolásokból indították meg a talajjavítási szakosítást nyújtó képzést. Sajnos azonban ebben a törekvésükben nem mindig találnak megértésre felsőbb irányító szerveiknél. A múlt évben például növény- és környezetvédő tanulmányi szak engedélyezését kérték. E két, egymásnak ellentmondó szakterület összekapcsolásánál abból indultak ki, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb környezetszennyező. Ha egy üzemben egy kézben összpontosul a növényvédelem és a környezetvédelem, azon nyilván ez utóbbi csak nyerhet. A jövő feladatait szem előtt tartó kezdeményezésükre azonban a felsőbb irányító szervek nem reagáltak. Későbbi sürgetésre az a válasz jött: meg kell várni a dokumentáció előkészítését. De mire ez megtörténik, talán évek telnek el, s akkorra esetleg más szakosítással rendelkező szakemberekre lesz igényük az üzemeknek. Az efféle adminisztratív huzavona akadályozza őket abban, hogy lépést tartsanak a korral. Magának az iskolának kellene eldöntenie azt, hogy milyen szakokat akar oktatni, ennyi önállóságra szüksége volna, hogy helyzetismerete alapján kibontakoztathassa kezdeményezését, szögezte le a felszólaló. Tekintettel arra, hogy korunkban a tudomány az ismeretek özönét hozza felszínre, diákok és tanárok számára információs központot hoztak létre. További terveikben számítógépes adattároló központ létrehozása szerepel, melyet más hasonló jellegű számítógépes adatközpontokkal szeretnének rendszerbe kapcsolni. Barczi András igazgató szólt az iskola gyarapodásáról is. Az idei tanévben új osztályt nyitottak. Tízmillió korona ráfordítással új kazánház épült, hozzáépítéssel 12 új tantermet nyertek, tervezik egy 13 millió korona ráfordítással kivitelezett testnevelési központ építését is. uszodával és szaunával. Hegedűs Árpád a tangazdaság jelenlegi és várható helyzetét vázolta. Hozzászólásából körvonalazódott, hogy a növény- termesztés terén nemzetközi együttműködéssel több korszerű technológiát sikerült meghonosítaniuk. A fejlődés követelményeivel a szűkös anyagiak miatt nehezen tud lépést tartani gépparkjuk. Számos területen az állami elvonások jelenlegi rendszere hátrányos helyzetbe hozza a gazdaságot. Még kevésbé tűnik ésszerűnek az elvonások jövőbeli rendszere. Adóterheiket például több mint kétszeresére növeli az a tény, hogy szántóföldjeiket az első minőségi kategóriába sorolták, holott a környező gazdaságok termőterületeinek besorolása a 3. és a 7. kategória között váltakozik. Egyéb állami elvonásokkal együtt ez oda vezethet, hogy a gazdaság képtelen lesz támogatás nélkül épületeik műszaki fölszerelését a kor követelményeinek szintjén tartani. A pártszervezet belső életének irányításában is nagy változást hozott az évzáró taggyűlés. Molnár Ferenc eddigi elnök, aki több mint húsz éve töltötte be ezt a tisztséget, megvált funkciójától, s helyébe a titkos szavazással választott bizottság első ülésének döntése Németh Józsefet állította. Molnár Ferencnek mind a kerületi, mind a járási bizottság képviselője, s az újonnan választott bizottság is köszönetét mondott áldozatos munkájáért. MORVAY GÁBOR új s; 1989.X ■in—i — mm Imii ■■■I — ill ISI Ili Sül if mii II ilBSill - v v 11IIMI11 llifll III
