Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-06 / 40. szám
i I szú 9 i9.X. 6. A piesfanyi gyógyforrások a város egyik felén, a Fürdőszigeten találhatók. Naponta 3,5 millió liter 67 fokos, kénes, enyhén radioaktív vizet szolgáltatnak, amelynek a hatását már a kvádokkal errefelé hadakozó római légionáriusok is ismerték. A források körül ásott sekély gödrökben heverész- ve fürdöztek. Ilyen módon használták a források vizét még a középkorban is. Csak miután 1545-ben Georgius Wern- her királyi tanácsos hivatalosan is megállapította a víz gyógyító hatását, kezdtek a források mellé deszkából, gerendákból ácsolt fürdöházakat, szálláshelyeket építeni. Erre hivatkozva mondja Vojtech Gúőik, a városi nemzeti bizottság munkatársa:- Ilyen volt a kezdet. Ma már viszont a Fürdősziget világhírű, nemzetközi színvonalú fürdőhely. A források vizét kádfürdőkben vagy közös tükörfürdőkben, a legkorszerűbb kezelési módokkal kiegészítve használják a csont-, ízületi- és izomfájdalmak gyógyítására. A sziget legrégebben, 1813 óta használt épülete a Napóleon fürdő. Legújabbak a Balnea Grand, a Splendid és nedves, nyirkos partját is a porzós virágú fűzfák népesítik be. Napjainkban pedig elég sok ember érzékeny, allergiás a virágporral teli szélfuvallatra. Közismert a sziget földrajzi helyzetének, éghajlati viszonyának több, előnyös jellemzője: tengerszint fölött 168 méter magasságban, a Vág hordalékából képződött, hegyekkel körülvett, szélvédett, sík föld, ahol a nyári hőmérséklet átlaga 20 fok, a tél enyhe, a levegő' páratartalma 76 százalékos, évente csak 69-70 nap az esős, borús, de legalább 2084 órán át napsütéses az idő.-Igen, a hosszan tartó napsütés, a kedvező fényviszonyok miatt kedvelik parkunkat a szobrászok. Az idén 22. szabadtéri kiállításukat rendezték nálunk. Negyvennégy szobrász 55 művét állították ki a parkban. Nyolcán közülük különdíjat kaptak a rendszeres, évenkénti részvételért.- Az idénnyel ugyan hivatalosan vége a kiállításnak is - magyarázza de még helyükön állnak a szobrok, hiszen díszei a parknak. Különben is, a legkö0 Tóth István kőbe faragott szobra: Oidipusz király a Palace szanatóriumok. Az üdülőkben, a szállókban és a szanatóriumokban naponta 2500 vendéget fogadhatnak.- Idén, a három nyári hónapban - közli 12 930 gyógyulni vágyó vendég lakott a Fürdőszigeten, köztük 4800 külföldi. A városban elszállásoltakról nincsenek adataim. Különben nálunk csak a nyári idénynek van vége, az őszi forgalom, még kedvezőtlen időjárás esetén is, csak nyolc-tíz százalékkal szokott kisebb lenni a nyárinál. Magyarázható ez a közkedveltséggel, de azzal is, hogy a sziget meleg vizű Éva strandján, zárt uszodájában és nyitott medencéjében a tél kezdetéig, esetenként még karácsonyig is lehet fürödni. És nemcsak a szigetre átvezető két híd egyike, a Kolonád fedett sétahely, hanem a szanatóriumokat, gyógy- központokat összekötő, üvegoldalú, széles folyosó is, mely másfél kilométer hosszú.- Üdít és gyógyít a környezet is, a park - magyarázza -, melynek tavában még most is virágzik a dél-amerikai Victoria regia. Kiszámította: a város egy-egy lakosára 33,2 négyzetméter rendezett zöldterület jut, a Fürdószigeten lakó üdülőkre viszont 285,5 négyzetméter.- Csak hát a parkerdő minősége nem éppen kifogástalan - folytatja. - Gyönyörű a sziget közepét díszítő, útszéli jegenyefák sora, de oda csak porzós példányokat telepítettek annak idején. A gyors növésű rezgő nyár, a fekete-, a fehér-, az ezüstnyár húszéves példányai már faóriások, de virágzáskor mindegyiket a szél porozza be. A sziget 0 Vanek Tibor samottba faragott műve: Arany kezek (A felvételeket Hajdú Endre készítette) jutalmazták. Sokak szerint, mert az idelátogatókat egyszerre emlékezteti gyú- lésező, tanácskozó közéletünkre és a Fürdőszigeten élő, közkedvelt haty- tyúkra, különféle madarakra.- Nézzük még meg - indítványozza -, a legnagyobb érdeklődést, a legtöbb vitát kiváltó szobrot is. A kétrészes, aranyló mázolatú, samottba faragott mú egyike 210, a másika 240 cm magas. Vanek Imre alkotása. Elnevezése: Arany kezek. A groteszkül magas férfialak mindkét keze groteszkül nagy. Nyilvánvaló, hogy a mű második része, a kockákból összeállított falazat az alkotó, az arany kezek nyomát idézi elénk. Alighanem a szokatlan szemléltetés módjáról vitatkoznak egymással az errefelé sétálók.- Mindegyik évszaknak megvan a maga sajátos szépsége -állapítja meg kísérőm. - Nyáron talán színesebb, mozgalmasabb az itt üdülő vendégek élete, bár ami a rendezvények számát illeti, most sem panaszkodhatnak. Hétfő kivételével napirenden szereplő program a hangverseny, a tárlatnyitás, a sportműsor, a különféle vendégegyüttesek fellépése, szombaton, vasárnap pedig a diszkó. A park pedig, ahol andalogni, nézegetni lehet, most is érdekes. Nem feltétlenül szükséges, hogy érvelését folytassa, mert lám, a hét végére idelátogató vendégek előttünk sétálgató csoportját két, fáról fára ugrándozó, nyomukba, vagy éppen eléjük bukfencező mókus akrobatikus mutatványokkal szórakoztatja. Mi pedig a pádon üldögélve a lassan, méltóságteljesen aláhulló, sárga falevelek zizzenéseit figyeljük, s korántsem bánjuk, hogy már elmúlt az idei, végtelenül szeszélyes HAJDÚ ANDRÁS • Bártfay Tibor nemzeti művész epoxiból készített szobra: Madarak parlamentje zelebbi, amelyet elsőként mutatok meg, nálunk marad, mert elnyerte a város díját. Érdekes, sajátosan modern szobor Tóth István kőbe faragott alkotása, amelyek elnevezése: Oidipusz király. Emlékeztető oszlop az öntudatlanul elkövetett bűnökre, a jóvátételükre szolgáló bűnhődés vállalására.- Akad azért közérthetőbb is - mutatja a közeli, epoxiból készített műalkotást. Ez Bártfay Tibor nemzeti művész szobra', a Madarak parlamentje. Az állami gyógyfürdő igazgatóságának díjával Aki végignézte az azonos című csehszlovák tévéfilmsorozatot, azt hiheti, mindent tud róluk. Legalábbis a nagyvárosiakról. Hogy milyenek egy kisvárosi mentőszolgálat mindennapjai, problémái, különböznek-e a nagyvárosiaktól, a filmbeliektől, arra Zselizen (2elie- zovce) kerestem a választ. t Zseliz pár ezer lakosú kisváros a Lévai (Levice) járásban, üzlet- és szolgáltatóközponttal, postával, néhány iskolával, kocsmával stb., azaz mindazzal, ami egy kisvárosnak „dukál“, beleértve néhány történelmi nevezetességet is. Mentőszolgálata a helyi kórház mellett működik, tizenöt mentőautóval, tizennégy sofőrrel, egy autószerelővel és egy diszpécserrel. Körzetébe körülbelül negyven falu - köztük majorok, tanyák is - tartozik, hozzávetőleg 34 ezer lakossal. Ez első hallásra egy kicsit soknak tűnik.- Győzzük a munkát - mondja Bodnár Irén, a diszpécser, aki látta a filmet, az életben azonban szerinte máshogy mennek a dolgok nem olyan „beteges" környék ez, hogy ne győznénk. Elég ritka a váratlan riasztás, hirtelen nem is tudnék a napi átlagot kifejező számot mondani, megesik, hogy napokig nem fordul elő. Többnyire előrendelésre dolgozunk, azaz az orvosok előző napi igénylése alapján szállítjuk a nagyrészt idősebb, gyakran betegeskedő lakosokat kivizsgálásra, illetve haza. A betegeket többnyire Lévára, de nemritkán Nyitrára (Nitra), vagy Bratislavába visszük. Mi adunk autót a körzeti orvosok számára is, például a délutáni beteglátogatások idejére. f A mentőszolgálat kilenc körzeti orvos számára biztosít naponta kocsit, egy a váratlan esetek beszállítására van beosztva, egy pedig távolsági utakra. A mentőautók maximálisan ki vannak használva, gyakran öthat beteget szállítanak egyszerre szakorvosi vizsgálatra. Az éjjel ügyelő orvos rendelkezésére két mentőautó áll, közülük az egyik tartalék, sofőrje otthon van, várva, hogy szükség esetén behívhatják.- Éjjel természetesen gyakoribbak a riasztások -< folytatja Bodnár Irén. - A hívások legtöbbje indokolt, előfordul azonban az is, hogy megalapozatlan, a hívónak nincs igazán szüksége mentőre, gyors orvosi beavatkozásra. Ha az éjszakai szolgálatot ellátó mentős hosszabb útra megy, például - és ez is előfordul - egy a hámból túlságosan is kirúgott polgárt szállít a lévai kijózanítóba, akkor automatikusan behívjuk a tartalékot. A mentőautók mindegyike a már klasszikusnak számító Skoda 1203-as, felszerelésük nem sokat változott az utóbbi években. „Életkoruk“ húsz év és pár hónap között váltakozik. Sofőrjeik és a diszpécser között a kapcsolatot a nemrégiben beszerelt rádió adóvevő biztosítja, a régihez képest nagyon jól. Az autók műszaki állapota csupán kemény munka árán tartható a megfelelő szinten.- Nem igazán jó kocsik ezek - állítja a legavatottabb, Csenger Imre, az autószerelő -, még csak két- három évesek, és már elkezdődnek velük a bajok: á motor gyenge, gyakran elromlik, a karosszéria aránytalanul nehéz, ráadásul a jármű hátsókerék-meghajtású. Az alkatrészellátása majdhogynem katasztrofális, a Nyitrán végzett generáljavítások után rendszerint heteken belül újra elromlik az autó, így magam vagyok kénytelen helyrepofozni ami elromlik, amit meg tudok csinálni. Ez idáig nem volt nagyobb problémám.- És képzelje el, hogy az amúgy is nehéz mentőbe beül öt-hat terebélyesebb beteg. Enélkül is alig bírom belőle kihozni a kilencven kilométert - teszi hozzá Jozef Sonkol, az egyik sofőr. A körzetükhöz tartozó legtávolabbi falu, mint megtudom, Fakóvezekény (Plavé Vozokany), ahová riasztás esetén a legnagyobb igyekezettel is (padlóig nyomott gázpedál, sziréna), csak 20-30 perc alatt tudnak eljutni. (Mit mondjak, infarktusomat nem Fakóvezeké- nyen szeretném majd kapni.) A váratlan riasztások elenyésző száma így lassan érthetővé válik: a környékbeliek, akik ismerhetik a mentőautók maximális sebességét, inkább személyautóval hozzák be a betegeket, ha már sürgős orvosi segítségre szorulnak. A gyorsaság persze a hallottak alapján nem a mentőszolgálat emberein múlik, ami az erejükből telik, megteszik az időben való megérkezés érdekében. A sofőrök elégedettek a munkájukkal, problémáik saját bevallásuk szerint csak az autókkal és az indokolatlan hívásokkal vannak. Akad köztük, aki már harminc éve mentőautón szolgál, vezettek már le szülést, látták közelről a halált. Milyen érzés volt, kérdezem Pavel Dudást, akinek kocsijában egy ízben már meghalt a szállított beteg. Semmilyen, válaszolja, az ember harmincegy év alatt sok mindent lát, megszokja az ilyesmit. A sofőrök útra készülődnek, Bodnár Irén irodájában egyre gyakrabban csendül meg a telefon, így bűcsúzás előtt még gyorsan megkérdezem, hogy képesek lenné- nek-e megbirkózni egy tömegszerencsétlenséggel is. A válasz: biztosan, bár ez nem jellemző a környékre, nagyobb baleset négy éve történt, elegen voltak rá, de szükség esetén Léváról vagy Ipolyságról (Sahy) is hívhatnának segítséget. A hallottakon morfondírozva sétálok Zseliz központja felé, s csak az egyik kocsmához érve, a kifelé ballagó vendégek láttán jut eszembe a kérdés: mi van, ha egy este ketten döntenek ügy Zselizen, illetve a környékén, hogy a lévai kijózanítóban töltik az éjszakát? KLUKA JÓZSEF
