Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-06 / 40. szám
Napjainkban a külkereskedelem egyre nagyobb részét bonyolítják le az együttműködés különböző nem hagyományos keretei között. Gondolunk itt elsősorban a specializáci- óra, a licenckereskedelemre, a közös vállalkozásokra, vagy a harmadik világ piacain történő együttműködésre. Ide sorolhatjuk a termelési kooperációt is, amely számunkra elsősorban a termelés korszerűsítésének, az innovációnak és a hatékonyság növelésének perspektív és előnyös módja. Jóllehet, a kooperációs szerződések jóváhagyásának folyamata az utóbbi időben meglehetősen leegyszerűsödött, vállalataink még mindig csak ritka esetben választják az együttműködés ilyen formáját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól megfontolt és részleteiben is megtervezett kooperációs kapcsolattal a szerződő felek nem vállalnak magukra mértéken felüli kockázatot, így a kooperáció a későbbi közös vállalkozás előiskolája lehet. Vállalataink a tavalyi év végéig 308 termelési kooperációs egyezményt kötöttek nem szocialista partnerrel. A legtöbb szerződést az NSZK-val, Ausztriával és Olaszországgal kötötték. Vállalataink 1988-ban 110 egyezményt írtak alá, az idén május végéig viszont még száz szerződést jegyeztek be. A vállalatok célkitűzései alapján a kooperációban megvalósított kivitel és behozatal értéke várhatóan több mint 50 százalékkal meghaladja a tavalyi forgalom volumenét. Jóllehet, kedvező tények ezek, de látni kell azt is, hogy a termelési kooperáció hazánk nem szocialista országokkal folytatott összkereske- delmében szinte csak jelképesen van jelen. Tavaly például a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben mindössze 2,1 százalékos volt a részaránya. Természetesen a szerződések nemcsak mennyiségükben hagynak kívánnivalót maguk után. Esetenként ugyanis megkérdőjelezhető a szerződések „tartalmi tisztasága“, mivel ezt a követelményt gyakran háttérbe szorítják a vállalatok első számú érdekei: a kivitellel szerzett devizaeszközöket saját behozatali szükségleteikre kívánják felhasználni. Ebből a szempontból jelenleg épp a termelési kooperáció a legmegfelelőbb erre a célra, mivel itt a behozatal és kivitel aránya elvileg 1:1. Egyszerű szabályok A gazdasági előírások ésszerűsítésével és a vállalati szféra egyre több területre vonatkozó önálló döntésével leegyszerűsödött a termelési kooperációs egyezmények megkötése és megvalósítása. A termelési kooperáció fogalmát, illetve tartalmát a külfölddel felvett gazdasági kapcsolatokról szóló 184/1988 számú törvény tárgyalja. Az említett törvény értelmében a szerződéseket csak akkor kell jóváhagyni, ha a kooperációs szállítások évi forgalma meghaladja a 30 millió koronát. Ezekben az esetekben az illetékes központi szerv (a csehszlovák partner felettes szerve) jóváhagyására "van szükség, amelyet a kooperációs szerződés szövege és a műszaki- gazdasági elemzés ellenében kaphat meg a szervezet. Az elemzést a Csehszlovák Állami Banknak is be kell nyújtani, amely minden szerződéshez külön devizaengedélyt ad ki. Ezután a gazdasági szervezet a Csehszlovák Kereskedelmi Bankhoz fordul a kooperációs szerződés nyilvántartásba vétele és a kooperációs számla megnyitása végett. Mindkét bank főleg devizagazdálkodási szemszögből vizsgálja az együttműködést, s a gazdasági szervezetnek kötelességet kell vállalnia, hogy a kooperációs számla passzív szaldóját szükség esetén más devizaeszközökből (rendszerint a devizanormatívumból) téríti meg. Amennyiben a szervezet önállóan kívánja megvalósítani a behozatalt és a kivitelt, jogot kell szereznie a külkereskedelmi tevékenység végzésére. Idáig azonban a külkereskedelmi vállalatok, vagy más ilyen jogkörrel felruházott szervezet közvetítése a jellemző. A külkereskedelmi vállalatok és részvénytársaságok (például a Koospol) főként akkor vannak előnyös helyzetben, ha áruforgalmi listájukon legaláb részben szerepel a kooperációs szerződés tárgya. A termelés és a kereskedelem A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem szocialista országokkal létesített kooperációs kapcsolatok sikeréhez jelentősen hozzájárulhat a termelés és a külkereskedelem szoros együttműködése a szerződés előkészítése és megvalósítása folyamán. Az ügyletbe bevont külkereskedelmi vállalat vagy részvény- társaság a szerződés műszaki-gazdasági elemzésében főként azoknál a részeknél vesz részt, amelyek a szerződés külkereskedelmi megvalósítására vonatkoznak. Főként az elérhető áraknak, valamint a kivitel és behozatal árviszonyainak elemzése jelentős azért, mert a kooperációs egyezményből következő kötelességek hosszú távon érvényesek, így kisebb a valószínűsége, hogy a nagykereskedelmi és vásárlási árak közti különbségeket nem vállalati forrásból egyenlítik ki. Amikor a külkereskedelmi vállalat részt vesz a kooperációs szerződésekből következő külkereskedelmi kötelezettségek előkészítésében, megváltoztatásában, esetleg megszüntetésében, az ügylet előnyeit több szempontból is vizsgálja. A szóban forgó kooperációt mindenekelőtt a kereskedelmi-politikai megszorítások és kockázatok szempontjából vizsgálja, elemzi az elérhető árakat és fizetési feltételeket, valamint a termékek sikeres kivitelének feltételeivel is foglalkozik. Nagyon fontos, hogy a vállalatok a kereskedelmi ügyletekben megfelelő partnerre találjanak. Mivel a kooperációs egyezmény hosszabb időszakra vonatkozik, ez a követelmény még inkáb elengedhetetlen. A külkereskedelmi vállalatok sokéves tapasztalataikból kiindulva a partnerkereskedésben is sokat segíthetnek. Mint már említettük, az utóbi időben vállalataink a termelési kooperációt gépek és berendezések behozatalára használják fel olyan tételek kivitele ellenében, ámelyeknek az egyezményhez, sőt gyakran a vállalat termelési programjához nincs sok közük. Némely szervezetek így akarják kielégíteni importszükségleteiket, amelyeket a devizanormati- vumban meghatározott eszközökből vagy pedig fejlesztési devizahitelből kellene finanszírozniuk. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a nem szocialista országokkal folytatott termelési kooperáció a deviza- normatívumok rendszerén kívül valósul meg, s a kivitel és behozatal legelőnyösebb arányait biztosítja. Bár a kooperáció ilyen gyakorlati értelmezése nincs ellentétben az önfinanszírozás elveivel, társadalmi szempontból mégsem kívánatos jelenség. Ezért meglehetősen fontos, hogy a külkereskedelmi vállalatok és részvénytársaságok tapasztalatait felhasználva közösen elemezzük a kooperáció lehetőségeit és megvalósítását. A HOSPODÁRSKE NOVINY nyomán Szovjetunió - USA %Mm £ *■ " _■ * 0% w l99ZdlcJIOQcS ■ Az Amerikai Egyesült Államok Szovjetunióval szembeni diszkriminációs politikája meglehetősen fékezi a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztését. Azonkívül a Szovjetunió az egyetlen ország, amelyre vonatkoznak az államkölcsönnel kapcsolatos megszigorítások, s még mindig érvényben van a kereskedelmi törvény Jackson-Vanik féle függeléke, amely kedvezötelnül befolyásolja a két ország közti gazdasági kapcsolatokat. Nem fontos, hogy a függeléket tizenöt évvel ezelőtt milyen körülmények között és hatására fogadták el és mennyire volt indokolt a döntés. A lényeg, hogy közben a Szovjetunió a demok- ratizációs és az újszerű gazdasági fejlődés útjára lépett, a diszkriminációs intézkedések viszont még mindig érvényben vannak, jóllehet Max Baurus, a szenátus külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó albizottsága elnökének véleménye szerint napjainkban már semmi értelmük nincs. A szenátor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti feszültségek enyhülésének időszakában újra és reálisan felül kell vizsgálni a két ország keréskedelmi kapcsolatai bővítésének előnyeit. A FORTUNE, az USA vállalkozóinak lapja nemrég a közös szovjet-amerikai vállalatok távlataival foglalkozott. A lap arról írt, hogy legaláb negyven amerikai cég kész befektetni tőkéjét a Szovjetunióban. • A vietnami Nha Trang-i (Phu Khanh tartomány) fonóüzemet japán segítséggel építették fel. Tavaly az üzem 7100 tonna fonalat gyártott a saját gépein. A termékek egy részét a Szovjetunióba, Japánba és más országokba exportálták. A felvételen az egyik gyártósor látható. (A CSTK felvételei) Moszkvában a megmunkáló gépeket gyártó termelési egyesülés már az év elejétől sikeresen teljesiti a megrendeléseket. A termelés 20 százaléka a szocialista országokba. Nyugat-Berlinbe. Franciaországba. Brazíliába és Indiába irányul. A vállalat nyeresége 1.5 millió rubel. A jó gazdasági eredményeket annak köszönhetik, hogy modern műszaki berendezéseik vannak és új gazdálkodási módszert vezettek be - sok műhelyt bérbe adtak és szállítási egyezményt kötöttek a munkakollektívákkal. A felvételen szakemberek kipróbálják a munkagépet. KGST Együttműködés a gépiparban Nemrég zárta be kapuit a 31. brnói nemzetközi gépipari vásár, amely I átfogó képet adott a KGST-tagországok együttműködésének eredmé- . nyeiröl ezen a területen. Az 1981-87-es időszakban jelentősen megnö- I vekedett az ágazat termelése, dolgozóinak száma pedig elérte az ■ iparban dolgozók 38 százalékát. Kedvezően alakult a gépipari termékek ' és berendezések kölcsönös exportja is. Az ágazat külkereskedelmi I forgalmában elsősorban a szerszámgépek, az atomerőművek számára ■ készült berendezések és a közlekedési eszközök a legjelentősebbek. A sokoldalú együttműködés és gyártásszakosítás a golyóscsapágyak I gyártásában is jó eredményeket hozott. Ezen a területen főként a kutató- ' intézetek közös munkája jelentős. (Mint tudjuk, 1964-ben hét ország I egyezményt írt alá, amely szerint varsói székhellyel magalapították azt . a szervezetet, amelynek központi programja az együttműködés a golyós- I csapágyak gyártásában.) ■ A nemzetközi gépipari vásár azonban nemcsak a jó eredmények ■ bemutatására adott alkalmat, hanem arra is rámutatott, hogy még mindig I számos probléma nehezíti az együttműködést. Elsősorban az árképzés I és a devizaügyletek megoldatlan kérdései, a minőség, a kölcsönös I szállítások és a szerződések teljesítésének fogyatékosságai okoznak I gondot a közös munkában. Még mindig lassú a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek és az új technológiáknak a gyakorlatba történő I bevezetése, s a termelési kooperáció színvonala is meglehetősen I alacsony. Látni kell viszont azt is, hogy a tagországokban gyakori I a termelés duplicitása, a gyárakból sok helyen hiányoznak a modern I gépek és berendezések. Jól lehet ez a kedvezőtlen állapot gyakori bírálat tárgya, viszont a fogyatékosságok okának elemzését is magában foglaló megoldási I javaslattal már jóval kevesebb alkalommal találkozhatunk. Az utóbbi időben ugyan számos dokumentum foglalkozott a sokoldalú együttműködés hatékonyságának növelésével, s az említett problémák megoldásával, azonban jelentősebb előrelépés valószínűleg akkor érhető el, ha a tagországok a közös munka más területein, például a népgazdasági I tervezésben, mutatkozó fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésére is nagy súlyt fektetnek. I KISS ÁRPÁD Vágtató infláció Augusztus első hetében napi átlagban 500 fogyasztási termék ára emelkedett, és a megállíthatatlannak tűnő pénzromlásra utal, hogy egyes jugoszláv lapok szerint rövid időn belül a forgalomba kerülő áruk átlagosan számolva már háromszor-négy- szer lesznek drágábbak, mint jelenleg. Az elmúlt hónap közepén, az áremelkedési hullám nyomán például a Gorenje mosógépek ára az eddigi 4,9 millió dinárról 11,1 millióra, 3 kilogramm mosópor 33 ezerről közel 100 ezer Jugoszláviában dinárra ugrott. A júliusi adatokat is figyelembe véve az elmúlt 12 hónapban, az infláció üteme meghaladta a 788 százalékot. A vágtató infláció és a gazdasági pangás különösen súlyosan érinti az ország elmaradottabb térségeit. A Crna Gora-i Kommunisták Szövetségének legutóbbi ülésén többek között javasolták, hogy a köztársaság nagyobb városaiban a Vöröskereszt állítson fel népkonyhákat az éhezők számára. HVG ÚJ sz 1989.X. Termelési kooperáció a nem szocialista országokkal ADMINISZTRATÍV KORLÁTOK NÉLKÜL
