Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-14 / 28. szám

Amerikai orvosok, biokémikusok és statisztikusok tizenöt évvel eze­lőtt egyedülálló kísérletet szerveztek meg. Az Egyesült Államok tizen­nyolc városában több mint 360 ezer olyan középkorú férfit választottak ki, akiknek nem voltak komolyabb egészségi panaszaik. Központilag meghatározott módszerek megálla­pították vérük koleszterinszintjét, le­mérték vérnyomásukat és feljegyez­ték, mennyi cigarettát szívnak el. Az adatokat számítógépbe táplálták és több mint hat éven keresztül figye­lemmel kísérték a csoport tagjainak sorsát. Elhalálozás esetében a patológu- sok a nemzetközi mutatók szerint állapították meg a halál okát, és az adatokat ismét számítógépbe táplál­ták be. Az orvostudományban egye­dülálló kísérlet eredményeit statiszti­kailag értékelték és nyilvánosságra is hozták. Bebizonyosodott, hogy a szívinfarktus okozta halálesetek száma a vér koleszterinszintjének emelkedésével párhuzamosan nő. A nálunk még gyakran normálisnak tartott aránylag alacsony koleszte­rinszint (kb. 6 milimol, vagyis 2400 milligramm egy liter vérszérumban) is kétszeresére növeli a halált okozó infarktus veszélyét. Azokban az esetekben, amikor a megfigyelt férfiak dohányoztak, vagy pedig alacsonyabb volt a vér­nyomásuk alsó értéke (diasztólé), az infarktus kockázata még nagyobb volt. A legrosszabb helyzetben azok a férfiak voltak, akiknek magas volt a koleszterinszintjük, dohányoztak és ugyanakkor a vérnyomásuk is magas volt. Tizenháromszor gyako­ribb volt körükben az infarktus okoz­ta elhalálozás mint az olyan nem dohányozok csoportjában, akiknek vérnyomása normális volt és a vérük koleszterinszintje is alacsony. A megfigyelt férfiak közül hat év alatt 2258-an haltak meg infarktus­ban. A halálozás, valamint a kolesz­terinszint, vérnyomás és dohányzás összefüggését vizsgáló számítógé­pes elemzések szerint, amennyiben az egész csoport nem dohányzók­ból, normális vérnyomásúakból állt volna, akiknek koleszterinszintje is alacsony lett volna, csupán 580 em­ber halt volna meg infarktusban, ami azt jelenti, hogy 1698 legjobb évei­ben lévő férfi életben maradt volna. Más szavakkal, az infarktusos halál­esetek háromnegyede fölösleges volt. Rizikófaktorok Érrendszerünk állapota több té­nyezőtől függ, de közülük három döntő fontosságú: a vér koleszterin- szintje, a vérnyomás és a dohány­zás. Csehszlovákiában, ahol évtize­dek óta helyesen azt hirdetjük, hogy a megelőzés a szocialista egész­ségügy alapja, különleges helyzet alakult ki, amely egyszerűen ellen­tétben áll a gyógyító-megelőző ellá­tás követelményeivel. Csaknem egész népességünket fenyegetik ezek az említett rizikófaktorok. Csehországi orvosok részt vesznek a szív- és érrendszeri betegségek monitorozása nevű nemzetközi ta­nulmány kidolgozásában. Első meg­állapításaik közé tartozik az, hogy a középkorú csehországi lakosok 90 százalékát érintik a felsorolt rizikó- faktorok. A középkorú férfiaknak csupán 4 százaléka, a nőknek 7 százaléka nincs elhízva, nem ma­gas a koleszterinszintje, normális a vérnyomása és nem dohányzik. Egy táplálkozási szokásainkat ta­nulmányozó szlovákiai felmérés adatai is hasonlóak, azt tanúsítják, hogy az utóbbi húsz évben jelentő­sen nőtt a gyermekek, a felnőtt férfi­ak és nők vérének koleszterin­szintje. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi adatai szerint Japánban ezer férfi közül 818 éri meg a hatvan- ötödik életévét. Az' Egyesült Álla­mokban, Kanadában és a nyugat­európai országok többségében ez az arány 750 körül mozog. Ezzel szemben Csehszlovákiában ezer férfi közül csupán 643 éri meg ezt a kort. Lakosságunk átlagos életkora sokkal alacsonyabb, mint Japánban, az Egyesült Államokban és a fejlett gazdaságú országok többségében. Az átlagéletkort illetően megelőztek bennünket olyan országok is, mint Puerto Rico, Kuba, Argentína, Uru­guay, Szingapúr és Kuwait. Valószí­nű, hogy a felsorolt és a további rizikófaktorokon kívül további né- nyezők is szerepet játszanak nem­csak a szív- és érrendszeri betegsé­gek, hanem a rák gyakoriságának növekedésében is. Itt kell megemlí­teni mindenekelőtt a környezet szennyezettségét, az alkoholizmust és a lélektani tényezőket (a frusztrá­ciót, a rossz emberi kapcsolatokat stb.). Megváltoztatható a helyzet? Bizonyára, de szakmám szem­pontjából a választ csak egy rizikó- faktorra szűkítem le, méghozzá a vér koleszterinszintjére. Számos országban jelentős sikereket értek el a koleszterinszint figyelemmel kísé­rése eredményeként, ami tükröződik a lakosság egészségi állapotában is. Finn és amerikai adatok szerint a koleszterinszint egyszázalékos csökkentése legalább kétszázaik­kal csökkenti a szívinfarktus rizi­kóját. Becslések szerint azon szemé­lyek 98 százalékánál, akiknek ma­gasabb a koleszterinszintje, döntő szerepet játszik a táplálkozás. Azok­nál a személyeknél is, akiket nem érint a koleszterin receptorok örököl­hető zavara, a helytelen táplálkozás hosszú távú hatására zavarok áll­hatnak be. Megállapították, amennyiben a máj tartósan sok koleszterinhez és a táplálékból sok állati eredetű zsira­dékhoz jut, kevesebb receptort ké­pez. Ily módon csökken a májnak az a képessége, hogy kivonja a vérből a veszélyes koleszterint és ennek következtében a vérben emelkedik a koleszterinszint és nő az infarktus rizikója. Nem mindegy mint eszünk A viiág tudósainak, köztük a cseh­szlovák táplálkozástudománynak köszönhetően tudjuk, hogy a vér koiesztennszintjének és az érelme­A helytelen táplálkozási szokásokat már a gyerekek elsajátítják (Zuzana Minácová felvétele) szesedésnek a szempontjából két csoportba oszthatjuk táplálkozásunk összetevőit. A kedvezőtlen hatású rizikófaktorok csoportjára és arra a csoportra, amely csökkenti a ko­leszterinszintet és fékezi az érelme­szesedést. A rizikófaktorok csoportjába tar­toznak a telített zsírsavak, a kolesz­terin, az alkohol, a nátrium, s egyes szakemberek szerint a cukor és az állati eredetű fehérjék is. Az érelmeszesedés kifejlődése ellen ható tényezők csoportjába a telítetlen zsírsavak, a növényi fe­hérjék, a mész, kálium és néhány nyomelem, így például a króm és a szelén tartozik. Néhány élelmiszer a rizikófakto­rok mellett védófaktorokat is tartal­maz. Ilyen a tej, amely telítetlen zsírsavakat és koleszterint is tartal­maz, de a másik oldalon meszet, számos] vitamint, pótolhatatlan ami- nosavakat és más biológiai szem­pontból értékes anyagokat is. Számos állati eredetű élelmiszer­ben túlsúlyban vannak a rizikófakto­rok. Ilyen a sertéshús, a füstöltáru, a belsőségek, a pástétomok, a háj, a vaj, a tojássárgája és a zsíros sajtok. Ezek az élelmiszerek nagy mennyiségben telített zsírsavakat és koleszterint is tartalmaznak. A szár­nyashús tartalmaz ugyan koleszte­rint, de zsírsavainak összetétele kedvező. A halak is tartalmaznak koleszterint, de ugyanakkor értékes telítetlen zsírsavakat és számos ás­ványi anyagot is. A növényi eredetű élelmiszerek egyáltalán nem tartalmaznak ko­leszterint és telített zsírsavtartalmuk is alacsony. Ezenkívül a gyümölcs, a zöldség, a gabonafélék, a növényi olajok, a hüvelyesek és a gombák számos védőanyagot is tartalmaz­nak, amelyek csökkentik a vér ko­leszterinszintjét és akadályozzák az érelmeszesedés kialakulását. A gyümölcs, a zöldség és a gomba nyilván számos több olyan aktív, szklerózis kifejlődését akadályozó anyagot is tartalmaz, amelyet még fel kell fedezni. A szakácsokon a sor A cseh és a szlovák konyha (és tegyük hozzá a magyar is) hagyo­mányosan nehéz, zsíros, húsos. Ka­rel Capek több mint hatvan évvel ezelőtt ezt írta: ,,Ami táplálkozásunkat illeti, sze­rintem vitathatatlanul sok zsirral, hússal és tésztával tömjük magun­kat, szüntelenül többet eszünk a kel­leténél és az elhízottak aránya más országokhoz viszonyítva az első pil­lanatban is szembeötlő. Ezzel szemben bűnösen kevés sajtot, zöldséget és gyümölcsöt eszünk... A homéroszi görögökkel csupán egy valami közös bennünk, az, hogy ba­juszunkon folyik a zsír." Karel Capek óta tovább romlott a helyzet. Az életszínvonal emelke­dése táplálkozásunkban tartósan megbontotta az egyensúlyt. Nem lesz könnyű megváltoztatni P a helyzetet. Élelmiszerláncunk el­lentmondásos: műtrágyák és nö- vényvédöszerek segítségével arra kényszerítjük szántóföldjeinket, hogy egyre több és több magot adja­nak; a gabonatermés nagy részét a nagyüzemi hizlaldákban takar­mányként használjuk fel a biológiai szempontból nem természetes kö­rülmények között élő, korlátolt testi aktivitást kifejtő sertések etetésére. Végül pedig, az ilyen állatok testé­ben összegyűlt koleszterint éssze­rűtlenül nagy mértékben az emberek fogyasztják el, akiknek fizikai aktivi­tása átlagosan ugyancsak nagyon alacsony. A táplálkozástudományi ismere­tek azt bizonyítják, hogy a magas koleszterinszint által veszélyeztetett emberek számára a túlnyomórészt növényi eredetű táplálék a legalkal­masabb, amelyet pasztörizált tejjel, tejtermékekkel és halakkal kellene kiegészíteni. Az enyhén emelkedett koleszterinszintú személyek eseté­ben az étrend szárnyashússal, vad­hússal, kis mennyiségű sovány mar­ha-, borjú, nyúl- vagy sertéshússal tehető változatosabbá. Nem várhatjuk el, hogy a lakos­ság többsége vegetáriánussá vál­jon. Változtatnunk kell azonban a nehéz, zsíros, húsos, túlcukrozott és gyakran elsózott ételek hagyo­mányán, anélkül, hogy le kellene mondattunk a jó ételek okozta örö­mökről. Gondoljunk csak az olasz, a francia vagy a kínai konyhára, amely nem nélkülözi a sertéshúst, de sokkal kisebb mennyiségben, mint ahogy az nálunk szokás. Befejezésül még egy idézet Ka­rel Capektől: ,,Nem eszünk szépen, mivel ná­lunk még mindig a csordultig töltött teknő ideálja hódít; az asztalra tesz­nek egy egész libát és lássunk hoz­zá. Az asztal roskadásig tele, de ugyanakkor borzasztóan egyhangú. Egyféle ételt kínálnak ahelyett, hogy torkoskodnánk, vacsorára egy hatal­mas rostélyost és gombócot kap­hatsz, de ugyanezért a pénzért, vagy talán olcsóbban is, egy doboz szardíniát is fogyaszthatnál vagy há­rom harapás hirtelensültet, egy da­rab sajtot, egy maréknyi diót vagy akármi mást; le merem fogadni, a cseh gazdasszony szívesebben la­kat jól egy rostélyossal, nem tudom milyen átoktól vezérelve, talán azért, mert nem szeret tányérokat moso­gatni. Nem tehetek róla, a tálakra helyezett nagy mennyiségű ételt lát­va felemelkedik a gyomrom, a nagy mennyiség minden ételt durvává tesz.“ Nem táplálunk illúziókat az egész­ségnevelés hatalmát illetően, de amennyiben a helyzet nem változik, Csehszlovákia ideális kutatási terü­let lesz annak megállapítására, hogy az élelmezés (de nemcsak az élel­mezés) milyen negatív hatást gya­korol a lakosság egészségi állapotá­Dr. EMIL GINTER kandidátus AZ ÉRDEKLŐDÉS NAGY - ÉS A FOLYTATÁS? Egy rendhagyó kiállításról Akár elcsépelt témának, felesleges időveszteségnek is tarthatnánk a hiánycikkek körüli kérdések feszegetését Évek óta foglalkozunk velük - hisz a legfelsőbb szintű párt- és állami szervek, kereskedelmi vállala­tok, szervezetek tanácskozásainak napirendjén ugyanúgy szerepelnek, mint a lakosság különböző rétegei körében. És úgy tűnik, egy helyben topogás az egész. Az az érzésünk, hogy valakik hiányoznak a töprengők sorából. Talán éppen azok, akik az ügyben a legtöbbet tehetnék. Igen, a gyártók. TSlahogy nem mozdulnak. Pedig nélkülük semmire sem megyünk. Nő a vállalkozási kedv? A fogyasztók érdekeinek képviseletében a kereskedők próbálnak tenni valamit. Ezen a téren évek óta az egyik „nagy vállalkozó“ a bratislavai háztartási cikkeket forgalmazó vállalat, mely 1983 óta rendszeresen hiány- cikk-kiállitást szervez. Célja az, hogy felso­rakoztatva azokat a fogyasztási cikkeket, melyekből kevés van a piacon, illetve ame­lyek hiányoznak, gyártókat találjon. A ren­dezvény látogatóinak elmondják, mire van szükségük nekik, illetve a fogyasztóknak. A közelmúltban a brátislávai Ruzinovi Mű­velődési Házban rendezett bemutató iránt különösen nagy volt az érdeklődést.- Hirdettünk a sajtóban és úgy látszik, az új gondolkodásmód Így is megnyilvánul- mondotta Göndör Ilona, a háztartási cik­keket forgalmazó vállalat osztályvezetője.- Ennyien még soha nem keresték fel akci­ónkat. Gyorsmérleget is készítettünk a látoga­tókról: 33 vállalat, 97 földműves-szövetke­zet, 32 ipari szövetkezetét, 22 helyi gazdál­kodási vállalat képviselői, illetve 94, a nem­zeti bizottságok engedélye alapján szolgál­tató tevékenységet folytató lakos jött el körülnézni, érdeklődni.- Ezek a számok is jelzik, hogy a vállal­kozók keresik a lehetőségeket, próbálkozni szeretnének. Bárcsak hasonlóan sikeres volna a folytatás is - tette hozzá az osztály- vezető. Némi segítség érkezett Az érdeklődés ugyanis csupán az első lépés. A folytatás a döntő. S hogy erre milyen nagy szükség van, azt elég egyetlen számmal érzékeltetni. A háztartási cikkek közül 6200-at tartanak nyilván a hiánycikk­listán. Vannak köztük bonyolultabb műsze­rek, elektrotéchnikai cikkek, de egyszerű, filléres dolgok is, melyek hiánya minden­napjainkat keseríti.- Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy rendezvényeink va­lamelyest segítettek - magyarázta Göndör Ilona. - Harmincnégy gyártmányt sikerült ,, meghonosítani“ boltjainkban, s amióta a kiállításokat szervezzük 14 millió 500 ezer korona értékű árut szereztünk be azon cikkekből, melyeket bemutattunk. De mind­ez csak egy csepp a tengerben. Milyen áruról van szó? Például a Nővé Mesto nad Váhom-i Járási Ipari Vállalat univerzális háztartási gépet, tortasütőket, húsdarálókat, a Topolcanyi Járási Szolgál­tató Vállalat húsvágó deszkákat, az Érsek­újvári (Nővé Zámky) Járási Ipari Vállalat műanyag nyílászárókat kezdett el gyártani. Létrákat, fűnyíró gépeket, gyümölcsdaráló­kat, szőnyegtisztítót, seprűt is szállítottak a piacra a vállalkozók. Felsorolni lehetetlen, mi mindenre volna szükség, hisz a kiállítás is csupán ízelítőt adott a vállalkozó szellemúeknek, a keres­kedőknek pedig reményt, hátha az idén fordulat áll be. Ha a gyártó „diktál“- Nagyon várjuk a visszajelzéseket- mondotta Margita Guliková, a vállalat árualapokért felelős osztályának vezetője.- Az árubeszerzés ugyanis évről évre bonyo­lultabb, úgy is mondhatnám, rosszabbodik a helyzet. A következő évi előrejelzéseink egyáltalán nem adnak okot a derűlátásra. 1989. \ • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom