Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-01 / 35. szám

TUDOMÁNYI mmmrnmmmmmmE TECHNIKA A Zd’ár nad Sázavou-i Zd'ári Gépgyárak és öntödék elektronikus programvezérléssel is ellátják termékeiket, a nehéz alakítógépe­ket és a hengersorokat. Ehhez a Tesla Kolín szabadon progra­mozható NS 915-ös automatikáját használják fel, s ezt megfelelő perifériaegységekkel egészítik ki a technológiai folyamat irányí­tásához és ellenőrzéséhez, az esetleges hibák észleléséhez. Ilyen automatizált rendszerrel látták el többek között a CYT 630- as présgépet, valamint a TP alakító gépcsaládot A felvételen Lubomír Dajc és Otakar Drhlík műszerészek a CRU 1000-es présgép automatikus vezérlőrendszerét ellenőrzik. A ÓSTK felvétele A lig másfél évtizede még el­képzelni is nehéz volt, meny­nyi mindenre szolgálhat még a nem is olyan távoli jövőben az egyszerű telefonhálózat. Annak idején a pári­zsiakat, főleg a telefonközpontok személyzetét főleg az bosszantotta, hogy mennyire nehézkes és hosz- szadalmas feladat volt egy telefon­szám kikeresése a nyolcmilliós nagyváros sokezer oldalas telefon­könyvében. A nyolcvanas évek ele­jén született meg az a gondolat, hogy a telefonhálózat nyilvántartá­sát elektronizálni kellene, ami nem­csak a nyomdaipari költségeket ta­karítaná meg, hanem a telefonos tájékoztató szolgáltatás automatizá­lását is lehetővé tenné. A postaigazgatóság előrelátó nagylelkűsége A program kísérleti megvalósítá­sa a Vélizy városkerületben lelkesítő eredményekhez vezetett. Akadt azonban egy bökkenő. Ahhoz ugyan nem fért kétség, hogy a telefonállo­más gazdái nem utasítják el ezt a számukra is előnyös újdonságot, de megválaszolatlanul maradt a kér­dés, hogy hányán vásárolják meg az új MINITEL készülékeket, amelyek csak annyiban hasonlítanak a tele­fonkészülékre, hogy fülkagylóval vannak ellátva, ám a valóságban ezek képernyős mikroszámító­gépek. A francia postaigazgatóság 1982- ben nagyvonalú megoldásra vállal­kozott: elhatározta, hogy a MINITEL készülékeket ezek gyors és töme­ges elterjesztése érdekében ingyen bocsátja a telefonállomások gazdái­nak rendelkezésére, akiknek csak az igénybe vett szolgáltatásokért kell fizetniük. Ezt a gesztust ma már forradalmi lépésként értékelik, amely lerombolta a korszerűsítés pszichológiai akadályait. A csábító ajánlatnak kevesen tudtak ellenállni, így 1983-ban elkezdődhetett a MI­NITEL készülékek tömeges besze­relése, s ez a folyamat máig is tart. Ingyen adták, mégis nyertek Párizsban járva megfigyelhettem, hogy a tizenegy-tizenkétóves gyere­kek megszokott természetességgel ülnek a készülékek elé, hogy a háló­zatból kihalásszanak valamilyen ér­dekes játékprogramot, az utasok sorbanállás nélkül rendelhetnek ma­guknak vasúti helyjegyet, a gazda­sági szakemberek a MINITEL köz­vetítésével lapozgathatnak kereske­delmi partnereik kimutatásaiban, s a készülékek tulajdonosai egyre több szolgáltatást vehetnek igénybe ezek állandóan bővülő választé­kából. Mindez egyúttal arra is magyará­zatot ad, hogy a franciáknak a TE­LETEL telekommunikációs-informá­ciós hálózat kiépítésével, s az ehhez csatlakozó MINITEL készülékek tö­meges elterjesztésével miért tudták megelőzni a világ többi országát. A hagyományos telefonhálózatot aránylag egyszerű műszaki eszkö­zökkel országos információs csator­nahálózattá alakították át, amely a hivatalokból a szállodákból vagy a háztartásokból egyaránt hozzáfér­hető. A postaigazgatóság haszna nem a MINITEL készülékek eladá­sából származik, hanem az informá­ciók piacáról. Ha ezeket a készülé­keket Valódi értékük aránylag magas árán értékesítették volna, bizonyára sokan lemondtak volna a használa­táról, s így az információk piaca sem bővülhetett volna a tapasztalt mér­tékben. A felhasználók eddig mint­egy négymillió készüléket kaptak in­gyen, illetve az állami költségvetés­ből fedezve, s általuk ma már körül­belül 9000 szolgáltatást vehetnek igénybe. Túlhaladottá vált az az elképze­lés, miszerint a telekommunikációs hálózat elektronizálása csak a tele­fonösszeköttetést teszi gyorsabbá és rugalmasabbá. Az viszont tény, hogy a telefonálás most is a leg­gyakrabban igénybe vett szolgálta­tás, amely a TELETEL által nyújtott szolgáltatásokban körülbelül 33 szá­zalékos arányt képvisel. Ez bizonyá­ra annak is köszönhető, hogy az ismeretlen telefonszám kikeresésé­ért nem kell fizetni. A 3605-ös kód segítségével elég megadni a kere­sett szám tulajdonosának a nevét, s a számítógép egy pillanat alatt kikeresi a kért számot, bárhol is legyen az az ország területén. A ha­gyományos telefonkönyvek azon­ban még forgalomban vannak, de egyre kevesebben veszik igénybe. A nyilvános telefonfülkékből, a hiva­talokból és az intézmények többsé­géből tulajdonképpen már el is tűn­tek. A további leginkább keresett szolgáltatások körébe a kereskedel­mi és a bankügyi adatszolgáltatások tartoznak. Az ilyen hivatalos jellegű tájékoztatás, amely az adatbankok széles körére támaszkodik, a tele­kommunikációs hálózat teljesítmé­nyének 23 százalékát adja. Kilencezer féle szolgáltatás Az elmondottak természetesem a MINITEL által elérhető szolgáltatá­soknak csupán egy részét képezik. Az elektronikus információs hálóza­tot azelőtt csak az erős gazdasági háttérrel rendelkező nagyvállalatok, részvénytársaságok vehették igény­be. Franciaországban jelenleg az ipari ágazatok, a pénzügyi világ, a szolgáltatási és szórakoztató ipar terjedelmes adatbankjaira kapcsoló­dó nyilvános információs hálózatnak mintegy 9000 féle kínálatát bárki igénybe veheti, beleértve a kisiparo­sokat, a kiskereskedőket, az állam­polgárokat. A javítóüzemek anyag- beszerzői ilyen módon rendelhetnek pótalkatrészeket, s az állampolgárok így rendelhetnek szállodai szobát, bárhol az ország területén. A MINI- TÉL szolgáltatásait a háziasszonyok egyre gyakrabban veszik igénybe bevásárlásaik intézésére, s szinte hihetetlen, hogy mennyi mindent el lehet intézni otthonról, az embernek ki sem kell tennie a lábát. Egyes bevásárlási központok kora reggel­től éjfélig hívhatók, s ha aznap nem szállítják le az árut, másnap bizto­san megérkezik. Az ínyencek még azt is megtudakolhatják, hogy az aznapi ebédhez milyen bort taná­csos fogyasztani, s a kertbarátok, a kisállattenyésztök is gyakran fo­lyamodnak tanácsokért az illetékes intézményekhez. E szolgáltatások egy része ingyenes, a fizetett szol­gáltatásokat pedig a posta számláz­za, amely a bevételekből a szolgál­tatóval együtt, meghatározott arány­ban részesedik. Szélsőségek és következmények Az információs hálózat adásidejé­nek mintegy 14 százalékát a szóra­koztató játékok közvetítése köti le. A megrendelők az elektronikus játé­kok széles választékából válogat­hatnak, vannak egyszerűbbek és bonyolultabbak is, amelyek a fiata­lok és a felnőttek igényeit egyaránt kielégíthetik. A szemfüles vállalko­zók az ún. rózsaillatú postáról, üze­netről sem feledkeztek meg - mes- sagerie rose -, hiányosan öltözött hölgyek és párok hatalmas plakáto­kon ösztönzik az érdeklődőket a 2615+Erosz, vagy a 3615+Vé­nusz kód hívásra. A kód alatt rejlő nyilvános körben a felek álnéven társaloghatnak, szabad utat adva erotikái fantáziájuknak. E „szolgál­tatás“ létrehozói eleinte ugyancsak dörzsölték a kezüket, mert az eroti­kus társalgás rendkívül jó üzletnek ígérkezett. Egyesek képesek voltak egész éjszakát a képernyő előtt töl­teni, csak akkor józanodtak ki, ami­kor a számla megérkezett. A tiltako­zás nem sokáig váratott magára. A Le Monde diplomatikus folyóirat az elektronikus szöveges pornográ­fia terjesztéséért meg is vádolta a postát. A pszichológusok is fel­emelték figyelmeztető szavukat, mondván, hogy az egyes emberek közti személyes, közvetlen kapcso­latokat a képernyő előtt való otthoni üldögélés váltja fel, A fejlődés nem áll meg Bárhogy is van, az elektronikus információs rendszer előnyei vitat­hatatlanok. A fejlődés sem állhat meg, Franciaországban például már kifejlesztették a MINITEL készülé­kek tökéletesebb típusait, s ezekből 1995 végéig mintegy 11 milliót sze­relnek fel. Ez az országos telefonhá­lózat állomásainak körülbelül a felét jelenti. Az elektronizálásnak még je­lentős tartalékai vannak az informá­ciós hálózat műszaki fejlesztésében, s ezeket a vállalkozó szellemű fran­ciák igyekeznek is kihasználni. Igaz ugyan, hogy mindez rendkívül pénz­igényes dolog, de az említett példák és tapasztalatok számunkra is tanul­ságosak az informatikai fejlesztési programok kidolgozása és mielőbbi megvalósítása szempontjából. JOZEF ŐUPSÁK ISZÚ 19. IX. 1. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Kulcsszavak a számítástechnikában (4.) játékprogram (game program) - szórakoztatási célra készült számítógépprogram. Többnyire valamilyen eszközzel játszható programot utánoznak (pl. sakk), vagy pedig a számítógépek adta új lehetőségeket használják ki. Léteznek ügyességi, akció-reak­ció játékok, szöveges kérdés-fe­lelet játékok, valamint magas szintű logikai játékok; jegyzék (lista) - a programozás so­rán a tárban levő olyan felsorolás, amely a jelfogalmat a címhez ren­deli hozzá; jel (karakter) - az adatok ábrázolá­sának elemi része, a legkisebb logikai információegység (pl. be­tű, számjegy vagy különleges jel); jelátalakító (modem) - oda-vissza alakító készülék, amely számje­gyes kódot alakít át hangfrekven­ciás rezgésekké és fordítva; jelige (password) - jogosultság ellenőrzésére szolgáló, általában titkos jelsorozat; jelző (indikátor) - olyan adat, amely­nek lekérdezésével megállapítha­tó, hogy a program végrehajtása során teljesül-e egy meghatáro­zott feltétel; kapcsolómű - a számítógép legfon­tosabb elektronikus építőeleme, amely a számolást, az összeha­sonlítást és a vezérlést végzi; kapcsolóprogram - egymástól füg­getlenül programozott programré­szek összeillesztésére szolgál; kapu (logikai elem) - logikai kapcso­lóelem gyakori elnevezése, amit helytelenül kapuáramkörnek is neveznek; karakterkészlet (character set) - az ábrázolható karakterek összes­sége egy programban, operáci­ós rendszerben, képernyős meg­jelenítőn, nyomtatón; kijelző - állapotot vagy folyamat eredményét előre meghatározott, érzékelhető módon megjelenítő eszköz; kimenet (output) - a számítógép központi egységéből a külső tá­rakba vagy egyéb csatolt egysé­gekbe irányuló adattovábbítás; kimentés - a tárolókon rögzített ada­tok átvitele egy adathordozó tár­ra, adatbiztonsági, programbiz­tonsági vagy hibamegállapítási okok miatt; kitöltő - egy vagy több olyan jel (karakter), amellyel egy adat kí­vánt hosszúságúra növelhető (ki­egészíthető), az érték megválto­zása nélkül; kód - az adatok ábrázolásának egyértelműen meghatározó sza­bálya, e szabályok összessége. A kód tartalmazhat számot, egy vagy több jelet, üzenetet, vagy előre meg nem határozott meny­nyiségü információt. A kód egy vagy több kódelemből áll; kódolás- a program megírása vala­mely programnyelv utasításai szerint. A kódolást többnyire a számítógéppel párbeszédes üzemmódban hajtják végre termi­nálon keresztül. A kódolás által programállomány keletkezik, amely tárol minden utasítást és programot; kompatibilis - összeférhető, megen­gedhető, csereszabatos - a szá­mítógépek és részegységeik köl­csönös műszaki összekapcsolá­sának lehetősége; Koncentrátor - ha több terminált kell csatlakoztatni valamely távoli adatforráshoz, akkor koncentrá­tort alkalmazunk, melynek felada­ta a beérkező adatok gyűjtése és továbbítása; konvertálás - valamilyen adathordo­zó adatainak egy másik adathor­dozóra való átvitele az adatok lényeges feldolgozása nélkül. A konvertálást külön e célra ké­szült programmal lehet végrehaj­tani; központi egység - a számítógép „szíve". Az adatok és programok feldolgozását végző egység. Ré­szei a vezérlőegység, az aritmeti­kai és logikai egység, az operatív tár, a be- és kiviteli egység; központi tár- azokat a feldolgozható adatokat tartalmazza, amelyekre egy adott vállalat minden fiókin­tézményénél is szükség lehet. A központi tárhoz az összes helyi számítógép hozzáférhet. A köz­ponti tár előnye, hogy az informá­ciókat csak egyszer kell rögzíteni és tárolni; kurzor (cursor) - más néven helyör vagy szálkereszt. Villogó karakter a képernyőn annak jelölésére, hogy a képernyőn hol folytatható az írás; külső tár - nem tartozik közvetlenül a számítógép processzoréhoz. A külső tárat perifériaként kezelik, ilyenek a mágnesszalagos, a mágnesdobozos, a mágnesle­mezes, a mágneskártyás tárak; iágylemez (diskette) - védőboríték­ba helyezett, mágnesezhető ré­teggel bevont, hajlékony korong. Különböző méretekben készül, egyes országokban levélként postázható; lapok - szabványos programrészek. Az operatív tárba mindig csak azokat a programrészeket viszik be, időrendi üzemmódban, ame­lyek a feldolgozáshoz éppen szükségesek; lekérdezés - programmal való meg­állapítása annak, hogy a számító­gép operatív tárában megtalálha­tó-e a keresett információ; lézernyomtató - a leggyorsabb nyomtató. Óránként egymillió sor­nál is többet képes kinyomtatni. A jeleket a lézersugár pontokként viszi fel egy fényérzékeny dobra, ezután a dobról a gép papírra másolja át a szöveget; logikai hibák - a programkészítés során fordulhatnak elő. Ezeket úgy állapítják meg, hogy a vizsgá­lati programfuttatások eredmé­nyeit összehasonlítják a várt eredményekkel; magas szintű programnyelvek - a számítógéptől független, problémaorientált, feladatra irá­nyuló programnyelvek. A minden­kori szaknyelvból kifejlesztett uta­sítások használatával a progra­mok jól áttekinthetők, programo­zásuk egyszerűbb; mágneslemezes tár - a mágnesle­mezes tárban egymás fölött több mágneslemez van elhelyezve, ezek a kötegek cserélhetők vagy beépítettek (fix diszk). Minden le­mezoldalon több száz önálló pá­lya lehet, az adatokat egy író­olvasó fej írja a lemezre, illetve olvassa le; mágnesszalag - számítógépes adathordozó, hasonlít a magnó­szalaghoz, azzal a különbséggel, hogy a mágnesszalagon az ada­tokat több sávban rögzítik, a be­rendezés típusától függően. Gya­koriak a 9 sávos berendezések; mátrixnyomtató - olyan nyomtató, amely a jeleket raszterpóntokból állítja össze. Fő része a nyomta­tófej, amely nyomtatótűkból és elektromágneses tekercsekből épül fel. A tűket a tárban őrzött, . a karaktereknek megfelelő impul­zusok működtetik; mikroprocesszor - a számítógép központi egységét egyetlen félve­zető lapkán megvalósító integrált áramkör. Olyan nagy integráltsá- gú áramkör, amely alkalmas ve­zérléstechnikai feladatok ellátá­sára;

Next

/
Oldalképek
Tartalom