Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-01 / 35. szám
TUDOMÁNYI mmmrnmmmmmmE TECHNIKA A Zd’ár nad Sázavou-i Zd'ári Gépgyárak és öntödék elektronikus programvezérléssel is ellátják termékeiket, a nehéz alakítógépeket és a hengersorokat. Ehhez a Tesla Kolín szabadon programozható NS 915-ös automatikáját használják fel, s ezt megfelelő perifériaegységekkel egészítik ki a technológiai folyamat irányításához és ellenőrzéséhez, az esetleges hibák észleléséhez. Ilyen automatizált rendszerrel látták el többek között a CYT 630- as présgépet, valamint a TP alakító gépcsaládot A felvételen Lubomír Dajc és Otakar Drhlík műszerészek a CRU 1000-es présgép automatikus vezérlőrendszerét ellenőrzik. A ÓSTK felvétele A lig másfél évtizede még elképzelni is nehéz volt, menynyi mindenre szolgálhat még a nem is olyan távoli jövőben az egyszerű telefonhálózat. Annak idején a párizsiakat, főleg a telefonközpontok személyzetét főleg az bosszantotta, hogy mennyire nehézkes és hosz- szadalmas feladat volt egy telefonszám kikeresése a nyolcmilliós nagyváros sokezer oldalas telefonkönyvében. A nyolcvanas évek elején született meg az a gondolat, hogy a telefonhálózat nyilvántartását elektronizálni kellene, ami nemcsak a nyomdaipari költségeket takarítaná meg, hanem a telefonos tájékoztató szolgáltatás automatizálását is lehetővé tenné. A postaigazgatóság előrelátó nagylelkűsége A program kísérleti megvalósítása a Vélizy városkerületben lelkesítő eredményekhez vezetett. Akadt azonban egy bökkenő. Ahhoz ugyan nem fért kétség, hogy a telefonállomás gazdái nem utasítják el ezt a számukra is előnyös újdonságot, de megválaszolatlanul maradt a kérdés, hogy hányán vásárolják meg az új MINITEL készülékeket, amelyek csak annyiban hasonlítanak a telefonkészülékre, hogy fülkagylóval vannak ellátva, ám a valóságban ezek képernyős mikroszámítógépek. A francia postaigazgatóság 1982- ben nagyvonalú megoldásra vállalkozott: elhatározta, hogy a MINITEL készülékeket ezek gyors és tömeges elterjesztése érdekében ingyen bocsátja a telefonállomások gazdáinak rendelkezésére, akiknek csak az igénybe vett szolgáltatásokért kell fizetniük. Ezt a gesztust ma már forradalmi lépésként értékelik, amely lerombolta a korszerűsítés pszichológiai akadályait. A csábító ajánlatnak kevesen tudtak ellenállni, így 1983-ban elkezdődhetett a MINITEL készülékek tömeges beszerelése, s ez a folyamat máig is tart. Ingyen adták, mégis nyertek Párizsban járva megfigyelhettem, hogy a tizenegy-tizenkétóves gyerekek megszokott természetességgel ülnek a készülékek elé, hogy a hálózatból kihalásszanak valamilyen érdekes játékprogramot, az utasok sorbanállás nélkül rendelhetnek maguknak vasúti helyjegyet, a gazdasági szakemberek a MINITEL közvetítésével lapozgathatnak kereskedelmi partnereik kimutatásaiban, s a készülékek tulajdonosai egyre több szolgáltatást vehetnek igénybe ezek állandóan bővülő választékából. Mindez egyúttal arra is magyarázatot ad, hogy a franciáknak a TELETEL telekommunikációs-információs hálózat kiépítésével, s az ehhez csatlakozó MINITEL készülékek tömeges elterjesztésével miért tudták megelőzni a világ többi országát. A hagyományos telefonhálózatot aránylag egyszerű műszaki eszközökkel országos információs csatornahálózattá alakították át, amely a hivatalokból a szállodákból vagy a háztartásokból egyaránt hozzáférhető. A postaigazgatóság haszna nem a MINITEL készülékek eladásából származik, hanem az információk piacáról. Ha ezeket a készülékeket Valódi értékük aránylag magas árán értékesítették volna, bizonyára sokan lemondtak volna a használatáról, s így az információk piaca sem bővülhetett volna a tapasztalt mértékben. A felhasználók eddig mintegy négymillió készüléket kaptak ingyen, illetve az állami költségvetésből fedezve, s általuk ma már körülbelül 9000 szolgáltatást vehetnek igénybe. Túlhaladottá vált az az elképzelés, miszerint a telekommunikációs hálózat elektronizálása csak a telefonösszeköttetést teszi gyorsabbá és rugalmasabbá. Az viszont tény, hogy a telefonálás most is a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás, amely a TELETEL által nyújtott szolgáltatásokban körülbelül 33 százalékos arányt képvisel. Ez bizonyára annak is köszönhető, hogy az ismeretlen telefonszám kikereséséért nem kell fizetni. A 3605-ös kód segítségével elég megadni a keresett szám tulajdonosának a nevét, s a számítógép egy pillanat alatt kikeresi a kért számot, bárhol is legyen az az ország területén. A hagyományos telefonkönyvek azonban még forgalomban vannak, de egyre kevesebben veszik igénybe. A nyilvános telefonfülkékből, a hivatalokból és az intézmények többségéből tulajdonképpen már el is tűntek. A további leginkább keresett szolgáltatások körébe a kereskedelmi és a bankügyi adatszolgáltatások tartoznak. Az ilyen hivatalos jellegű tájékoztatás, amely az adatbankok széles körére támaszkodik, a telekommunikációs hálózat teljesítményének 23 százalékát adja. Kilencezer féle szolgáltatás Az elmondottak természetesem a MINITEL által elérhető szolgáltatásoknak csupán egy részét képezik. Az elektronikus információs hálózatot azelőtt csak az erős gazdasági háttérrel rendelkező nagyvállalatok, részvénytársaságok vehették igénybe. Franciaországban jelenleg az ipari ágazatok, a pénzügyi világ, a szolgáltatási és szórakoztató ipar terjedelmes adatbankjaira kapcsolódó nyilvános információs hálózatnak mintegy 9000 féle kínálatát bárki igénybe veheti, beleértve a kisiparosokat, a kiskereskedőket, az állampolgárokat. A javítóüzemek anyag- beszerzői ilyen módon rendelhetnek pótalkatrészeket, s az állampolgárok így rendelhetnek szállodai szobát, bárhol az ország területén. A MINI- TÉL szolgáltatásait a háziasszonyok egyre gyakrabban veszik igénybe bevásárlásaik intézésére, s szinte hihetetlen, hogy mennyi mindent el lehet intézni otthonról, az embernek ki sem kell tennie a lábát. Egyes bevásárlási központok kora reggeltől éjfélig hívhatók, s ha aznap nem szállítják le az árut, másnap biztosan megérkezik. Az ínyencek még azt is megtudakolhatják, hogy az aznapi ebédhez milyen bort tanácsos fogyasztani, s a kertbarátok, a kisállattenyésztök is gyakran folyamodnak tanácsokért az illetékes intézményekhez. E szolgáltatások egy része ingyenes, a fizetett szolgáltatásokat pedig a posta számlázza, amely a bevételekből a szolgáltatóval együtt, meghatározott arányban részesedik. Szélsőségek és következmények Az információs hálózat adásidejének mintegy 14 százalékát a szórakoztató játékok közvetítése köti le. A megrendelők az elektronikus játékok széles választékából válogathatnak, vannak egyszerűbbek és bonyolultabbak is, amelyek a fiatalok és a felnőttek igényeit egyaránt kielégíthetik. A szemfüles vállalkozók az ún. rózsaillatú postáról, üzenetről sem feledkeztek meg - mes- sagerie rose -, hiányosan öltözött hölgyek és párok hatalmas plakátokon ösztönzik az érdeklődőket a 2615+Erosz, vagy a 3615+Vénusz kód hívásra. A kód alatt rejlő nyilvános körben a felek álnéven társaloghatnak, szabad utat adva erotikái fantáziájuknak. E „szolgáltatás“ létrehozói eleinte ugyancsak dörzsölték a kezüket, mert az erotikus társalgás rendkívül jó üzletnek ígérkezett. Egyesek képesek voltak egész éjszakát a képernyő előtt tölteni, csak akkor józanodtak ki, amikor a számla megérkezett. A tiltakozás nem sokáig váratott magára. A Le Monde diplomatikus folyóirat az elektronikus szöveges pornográfia terjesztéséért meg is vádolta a postát. A pszichológusok is felemelték figyelmeztető szavukat, mondván, hogy az egyes emberek közti személyes, közvetlen kapcsolatokat a képernyő előtt való otthoni üldögélés váltja fel, A fejlődés nem áll meg Bárhogy is van, az elektronikus információs rendszer előnyei vitathatatlanok. A fejlődés sem állhat meg, Franciaországban például már kifejlesztették a MINITEL készülékek tökéletesebb típusait, s ezekből 1995 végéig mintegy 11 milliót szerelnek fel. Ez az országos telefonhálózat állomásainak körülbelül a felét jelenti. Az elektronizálásnak még jelentős tartalékai vannak az információs hálózat műszaki fejlesztésében, s ezeket a vállalkozó szellemű franciák igyekeznek is kihasználni. Igaz ugyan, hogy mindez rendkívül pénzigényes dolog, de az említett példák és tapasztalatok számunkra is tanulságosak az informatikai fejlesztési programok kidolgozása és mielőbbi megvalósítása szempontjából. JOZEF ŐUPSÁK ISZÚ 19. IX. 1. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Kulcsszavak a számítástechnikában (4.) játékprogram (game program) - szórakoztatási célra készült számítógépprogram. Többnyire valamilyen eszközzel játszható programot utánoznak (pl. sakk), vagy pedig a számítógépek adta új lehetőségeket használják ki. Léteznek ügyességi, akció-reakció játékok, szöveges kérdés-felelet játékok, valamint magas szintű logikai játékok; jegyzék (lista) - a programozás során a tárban levő olyan felsorolás, amely a jelfogalmat a címhez rendeli hozzá; jel (karakter) - az adatok ábrázolásának elemi része, a legkisebb logikai információegység (pl. betű, számjegy vagy különleges jel); jelátalakító (modem) - oda-vissza alakító készülék, amely számjegyes kódot alakít át hangfrekvenciás rezgésekké és fordítva; jelige (password) - jogosultság ellenőrzésére szolgáló, általában titkos jelsorozat; jelző (indikátor) - olyan adat, amelynek lekérdezésével megállapítható, hogy a program végrehajtása során teljesül-e egy meghatározott feltétel; kapcsolómű - a számítógép legfontosabb elektronikus építőeleme, amely a számolást, az összehasonlítást és a vezérlést végzi; kapcsolóprogram - egymástól függetlenül programozott programrészek összeillesztésére szolgál; kapu (logikai elem) - logikai kapcsolóelem gyakori elnevezése, amit helytelenül kapuáramkörnek is neveznek; karakterkészlet (character set) - az ábrázolható karakterek összessége egy programban, operációs rendszerben, képernyős megjelenítőn, nyomtatón; kijelző - állapotot vagy folyamat eredményét előre meghatározott, érzékelhető módon megjelenítő eszköz; kimenet (output) - a számítógép központi egységéből a külső tárakba vagy egyéb csatolt egységekbe irányuló adattovábbítás; kimentés - a tárolókon rögzített adatok átvitele egy adathordozó tárra, adatbiztonsági, programbiztonsági vagy hibamegállapítási okok miatt; kitöltő - egy vagy több olyan jel (karakter), amellyel egy adat kívánt hosszúságúra növelhető (kiegészíthető), az érték megváltozása nélkül; kód - az adatok ábrázolásának egyértelműen meghatározó szabálya, e szabályok összessége. A kód tartalmazhat számot, egy vagy több jelet, üzenetet, vagy előre meg nem határozott menynyiségü információt. A kód egy vagy több kódelemből áll; kódolás- a program megírása valamely programnyelv utasításai szerint. A kódolást többnyire a számítógéppel párbeszédes üzemmódban hajtják végre terminálon keresztül. A kódolás által programállomány keletkezik, amely tárol minden utasítást és programot; kompatibilis - összeférhető, megengedhető, csereszabatos - a számítógépek és részegységeik kölcsönös műszaki összekapcsolásának lehetősége; Koncentrátor - ha több terminált kell csatlakoztatni valamely távoli adatforráshoz, akkor koncentrátort alkalmazunk, melynek feladata a beérkező adatok gyűjtése és továbbítása; konvertálás - valamilyen adathordozó adatainak egy másik adathordozóra való átvitele az adatok lényeges feldolgozása nélkül. A konvertálást külön e célra készült programmal lehet végrehajtani; központi egység - a számítógép „szíve". Az adatok és programok feldolgozását végző egység. Részei a vezérlőegység, az aritmetikai és logikai egység, az operatív tár, a be- és kiviteli egység; központi tár- azokat a feldolgozható adatokat tartalmazza, amelyekre egy adott vállalat minden fiókintézményénél is szükség lehet. A központi tárhoz az összes helyi számítógép hozzáférhet. A központi tár előnye, hogy az információkat csak egyszer kell rögzíteni és tárolni; kurzor (cursor) - más néven helyör vagy szálkereszt. Villogó karakter a képernyőn annak jelölésére, hogy a képernyőn hol folytatható az írás; külső tár - nem tartozik közvetlenül a számítógép processzoréhoz. A külső tárat perifériaként kezelik, ilyenek a mágnesszalagos, a mágnesdobozos, a mágneslemezes, a mágneskártyás tárak; iágylemez (diskette) - védőborítékba helyezett, mágnesezhető réteggel bevont, hajlékony korong. Különböző méretekben készül, egyes országokban levélként postázható; lapok - szabványos programrészek. Az operatív tárba mindig csak azokat a programrészeket viszik be, időrendi üzemmódban, amelyek a feldolgozáshoz éppen szükségesek; lekérdezés - programmal való megállapítása annak, hogy a számítógép operatív tárában megtalálható-e a keresett információ; lézernyomtató - a leggyorsabb nyomtató. Óránként egymillió sornál is többet képes kinyomtatni. A jeleket a lézersugár pontokként viszi fel egy fényérzékeny dobra, ezután a dobról a gép papírra másolja át a szöveget; logikai hibák - a programkészítés során fordulhatnak elő. Ezeket úgy állapítják meg, hogy a vizsgálati programfuttatások eredményeit összehasonlítják a várt eredményekkel; magas szintű programnyelvek - a számítógéptől független, problémaorientált, feladatra irányuló programnyelvek. A mindenkori szaknyelvból kifejlesztett utasítások használatával a programok jól áttekinthetők, programozásuk egyszerűbb; mágneslemezes tár - a mágneslemezes tárban egymás fölött több mágneslemez van elhelyezve, ezek a kötegek cserélhetők vagy beépítettek (fix diszk). Minden lemezoldalon több száz önálló pálya lehet, az adatokat egy íróolvasó fej írja a lemezre, illetve olvassa le; mágnesszalag - számítógépes adathordozó, hasonlít a magnószalaghoz, azzal a különbséggel, hogy a mágnesszalagon az adatokat több sávban rögzítik, a berendezés típusától függően. Gyakoriak a 9 sávos berendezések; mátrixnyomtató - olyan nyomtató, amely a jeleket raszterpóntokból állítja össze. Fő része a nyomtatófej, amely nyomtatótűkból és elektromágneses tekercsekből épül fel. A tűket a tárban őrzött, . a karaktereknek megfelelő impulzusok működtetik; mikroprocesszor - a számítógép központi egységét egyetlen félvezető lapkán megvalósító integrált áramkör. Olyan nagy integráltsá- gú áramkör, amely alkalmas vezérléstechnikai feladatok ellátására;