Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-01 / 35. szám
Önálló elszámolás - köztársasági szinten A gazdasági önigazgatás tervei az Észt SZSZK-ban Kubában az elmúlt év folyamán összesen 977 ezer tonna citromfáiét szüreteltek, ami az eddigi legnagyobb hozamnak számit. Az 1987-es szinthez viszonyítva a citromfélék országos hozama 10 százalékkal növekedett. A betakarított mennyiségből 537 ezer tonna került exportra, elsősorban a szocialista országokba. A felvételen az egyik exportra termelő üzemben a termés osztályozását végzik. (A CSTK felvétele) Az alapítók nagy reményeket fűznek a Lidogához A szovjet-japán közös vállalat az export hatékonyságát is növeli A szovjetunióbeli Dalleszprom távol-keleti faipari egyesülés, a Prog- § ressz vállalat, valamint a japán Itochu cég képviselői Habarovszkban ^ szerződést írtak alá egy szovjet-japán közös fafeldolgozó vállalat alapi- $ tásáról. A közös vállalat székhelye a Nanaj körzetben fekvő Lidoga ^ településben lesz, s nevét is erről a községól kapta. A japán fél korszerű ^ faipari berendezéseket fog szállítani! Az új közös üzemben már a jövő év ^ elején megkezdhetik a termelést: az első termékek kórisfából és más ^ kemény fafajokból készített falburkoló anyagok lesznek. A termékeket ^ konvertibilis valutáért szállítják Japánba. A nyersanyagot szállító erdő- ^ gazdasági üzemekkel úgyszintén valutában számolnak el. A Lidoga ^ szovjet-japán közös vállalat évente ötmillió devizarubel értékű terméket ^ fog gyártani. §- Nagyon fontos körülménynek tartom, hogy a közös szovjet-japán ^ faipari vállalat jelentős mértékben elősegíti a szovjet faipari export | növelését - jelentette ki Macuki Takeo, az Itochu cég igazgatója. Az ^ együttműködést fűrészáru gyártásával és forgalmazásával kezdjük, ^ reméljük azonban, hogy a közös tevékenység a faipar más területeire is $ kiterjed.- A Dalleszprom a csendes-óceáni piac egyik legnagyobb gömbfaex- ^ portóre - mondta Anatolij Gratxívszkij, az egyesülés vezérigazgatója. ^ - Termékeink 35 százalékát külföldön értékesítjük. Japán évente több ^ mint 3,5 millió köbméter gömbfát vásárol tőlünk. Ez az export azonban ^ kizárólag nyersanyag jellegű, miközben a faexportban világszerte ^ a magas fokon feldolgozott faipari termékek vannak túlsúlyban. A Lidoga ^ többszörösére fogja növelni az egy köbméternyi nyersanyagra számított ^ fajlagos termelési értéket, illetve az exportból származó bevételt. A közös ^ vállalat a kemény fafajok értékes fűrésztelepi hulladékának a feldclgozá- ^ sát is tervezi, amit jelenleg elégetnek, vagy szeméttelepekre hordanak. ^ A Dalleszprom más japán cégekkel is keresi a kapcsolatokat további ^ közös vállalatok létesítésére, s hasonló együttműködést terveznek kínai és dél-koreai vállalatokkal. GENNAGYIJ VEGYERNYIKOV (APN) S Új lengyel személyautó - Fiat kooperációban Az SZKP 19. országos konferenciáján, 1988 júniusában az észtországi kommunisták beszámoltak a köztársaságban kidolgozott ÍME (Gazdasági önelszámolásra épülő Észtország) programról, amely a köztársaság teljes gazdasági önállóságára, s a Szovjetunió keretében érvényesülő szuverén jogainak ki- szélesítésére irányul. Az észt küldöttek javaslatát akkor még egyesek némi bizalmatlansággal fogadták. Néhány küldöttnek úgy tűnt, hogy Észtországban túlságosan radikálisan akarják megváltoztatni a gazdaságpolitikát. Egy év sem telt el azonban, s a helyi önkormányzatról szóló szovjet törvényjavaslat kidolgozása végső szakaszába lépett. Nemrég a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a Lett, a Litván és az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsainak azt a javaslatát, hogy ezek a balti köztársaságok önálló gazdasági elszámolásra térjenek át. Az idén és a jövő év folyamán ezért el kell végezni az előkészítő jogi, tervgazdasági és szervezési munkálatokat, hogy 1991-ben, a 13. ötéves terv első évében a helyi önkormányzatról szóló törvény hatályba léphessen. Észtország ezen belül azt tervezi, hogy már 1990 januárjában megkezdi saját IME-koncepciójának a megvalósítását. A balti köztársaságokon kívül a Belorusz SZSZK- nak is hasonló tervei vannak, s távlatilag a helyi önkormányzat és az önálló gazdasági elszámolás bevezetése a Szovjetunió egész területén, a szövetségi és az autonóm köztársaságokban, valamint az egyes területi közigazgatási egységekben általánossá válik.-Az ÍME bevezetésének megkezdése természetesen nem jelenti azt, hogy a jövő év legelső napjaiban már például különböző tulajdon- formák jelennek meg, és kivétel nélkül megvalósul mindaz, amit ez a koncepció magába foglal - mondta Rejn Otsason, az Észt SZSZK Állami Tervbizottságának elnöke a Tallinnban megrendezett sajtó- konferencián. - Az utasításokon alapuló gazdaságról az áru- és pénzviszonyokra való áttéréshez legalább 2-3 év szükséges. És itt sok függ majd a helyi sajátosságoktól, az emberek kezdeményező készségétől. A természeti szépségekben, turisztikai adottságokban bővelkedő területi központ, Otepa város például arra készül, hogy teljes mértékben kihasználja az idegenforgalom fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Erre akarják alapozni a körzet gazdasági fejlődését. Észtország minden sarkában meg kell határozni azt a területet, amelyet érdemes fejleszteni, amely jólétet biztosít az ott élő embereknek. Monopóliumellenes törvényre van szükségünk - véli az Észt Állami Tervbizottság elnöke. - Az Inturiszt össz-szövetségi egyesülés például teljesen kisajátította a külföldi turisták ellátására irányuló egész tevékenységet, s az ebből származó valutabevételeket. Az országos szervek egyetértésével köztársaságunk átvette az idegenforgalom irányítását, a kép azonban nem sokat változott: az új egyesülés, most már köztársasági szinten, monopolizálni próbálja az idegenforgalmat. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy ezen a területen nagyszámú kis cégnek kell működnie. Ez a gazdaság más területeire is vonatkozik. Véleményünk szerint például cipőket nemcsak az óriási „Kommunar“ vállalatnak kell gyártania - amelyet egyébként finn szakemberek közreműködésével nemrég korszerűsítettek -, hanem legalább még tíz kis cipőgyárnak is. • Az ipari tevékenységnek milyen része lesz az országos és milyen a köztársasági hatóságoknak alárendelve? - tették fel a kérdést a jelenlevő újságirók.- A baltikumi köztársaságokban a vállalatoknak csaknem a háromnegyed része lesz a köztársasági hatóságoknak alárendelve - válaszolt Rejn Otsason. - A tüzelőanyag- és energetikai ipart, a gépgyártást, valamint a vegyipar egyes ágazatait továbbra is az országos hatóságok fogják irányítani. A cementgyártás irányítása egyelőre még kétséges. Számos országos jelentőségű vállalat, mint például az Esztikabel kábelgyár és az Esztrem- ribflot halászati és halfeldolgozó vállalat saját maga kezdeményezte, Bulgáriában több mint egy éve, 1988 márciusában létesültek az első vámmentes övezetek, mégpedig Rusze és Vigyin dunai kikötők erre kijelölt részén. Jelenleg további vámmentes övezetek létesítését tervezik. A szabad vámmentes övezetek új elemet képeznek Bulgária külgazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Létesítésükre folyami és tengeri kikötők, vagy más közlekedési és áruforgalmazási központok jöhetnek számításba. Alkalmasak lehetnek azonban a tengerparti és a hegyvidéki idegenforgalmi központok is. A bolgár állam a vámmentes övezetek létesítésével elsősorban az exportra irányuló termelői, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet támogatja. Magas műszaki és technológiai színvonalú árutermelésről van szó, továbbá a képviseleti és a közvetítő tevékenység fejlesztéséről, a szállítóeszközök, főleg a hajók hatékony kihasználásáról, továbbá különböző pénzügyi múvehogy a köztársasági hatóságok irányítása alá kerüljön. • Az ipar irányításának a kérdéseiben nincsenek nézeteltérések a területi gazdasági önelszámolásra vonatkozó országos és észt tervek között?- Ilyen különbségek vannak, mégpedig jelentősek. A mi észt koncepciónk azt feltételezi, hogy a gazdaság egységes rendszer, ezért vezetésének egy kézben kell lennie. Véleményünk szerint csupán a honvédelmi ipar jelenthet kivételt. Az országos elgondolás viszont megelégszik azzal, hogy a köztársaság területén levő, országos jelentőségű vállalatok az eddiginél nagyobb részt fizessenek be a nyereségükből a helyi költségvetésbe. Véleményünk szerint ez nem sokat változtat a helyzeten, mivel a helyi költségvetések jelenlegi kialakítási rendszere nem megfelelő és felülvizsgálatra szorul. Habár az egyes városoknak joguk van arra, hogy a helyi költség- vetéshez való hozzájárulást megköveteljék a vállalatoktól, ugyanakkor a gyakorlatban nem mindig sikerül megkapnia az esedékes összegeket. Az önálló elszámolással kapcsolatos javaslatainkat természetesen nemcsak a helyi érdekek érvényesítése diktálja. A törekvéseink célját képező „erős központ - erős köztársaságok“ rendszerben e két fogalom kölcsönös és elválaszthatatlan összefüggéséből indulunk ki. LEONYID OBSIRNOV (APN) letek, hitel- és biztosítási ügyek rugalmas lebonyolításáról. Külföldi jogi és fizikai személyek a vámmentes övezetet igazgató szervezet beleegyezésével termelési objektumokat tervezhetnek és építhetnek az övezetben, s azokat szerződésben meghatározott ideig használhatják. Fontos követelmény azonban, hogy a vámmentes övezetekben folytatott tevékenység ne kerüljön ellentétbe sem a bulgáriai törvényekkel, sem a nemzetközi jogi normákkal. Vámmentességben részesül minden olyan termék, amelyeket a bolgár területen létesített vámmentes övezetek egymás között cserélnek. A külföldről behozott és az övezetben raktározott termékek a vámhivatal ellenőrzése alá tartoznak. A külföldről behozott termékeket, vagy a vámmentes övezetben termelt árukat legfeljebb öt éven át lehet helyben raktározni. Fontos körülmény, hogy a vámmentes övezetben elért nyereséget nem adóztatják. Ez a külföldi és a bulgáriai adóalanyokra egyaránt vonatkozik. Nem fizetnek adót azok a külföldi vállalatok sem, amelyek a bulgáriai vámmentes övezetekben termelői, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységgel foglalkoznak. A bulgáriai önigazgatási szervezetek a külföldi partnerekkel az övezetekben közös vállalatokat is létesíthetnek. A vámmentes övezetekre vonatkozó rendelkezések kedvező feltételeket biztosítanak a külföldi jogi személyek számára a normális gazdasági tevékenységhez. A bolgár állam kötelezettséget vállal, hogy a külföldi vagyont nem államosítja és nem kobozza el. Hasonló jellegű, de kétoldalú kötelezettségeket tartalmaznak azok a nemzetközi szerződések is, amelyeket Bulgária Finnországgal és az NSZK-val kötött a beruházások kölcsönös támogatására. A külföldi beruházóknak módjuk van kihasználni Bulgária kedvező földrajzi fekvését, s igénybe vehetik a szakképzett bolgár dolgozók munkáját. Az eredményes gazdasági tevékenységhez a fejlett közlekedési hálózat is jó feltételeket biztosít. (ÓSTK) A lengyelországi autógyárakban, pontosabban a Bielsko Biata-i FSM (Fabryka samochodów matych) és a varsói FSO (Fabryka samochodow osobowych) művekben már intenzív előkészületek folynak az új lengyel kiskocsik gyártásának bevezetésére, amire a Fiat céggel együttműködésben kerül sor. Ezzel összefüggésben más olasz és NSZK-beli cégekkel új közös vállalatok is létesülnek, amelyek különböző alkatrészeket és tartozékokat fognak szállítani az új személygépkocsikhoz. Az új személyautót, amelyből eleinte évi 160 ezer darabot fognak gyártani, nemcsak Lengyelországban, hanem külföldön is nagy érdeklődéssel várják, ezért nem csoda, hogy gyártására alaposan fel akarnak készülni. A varsói autógyárat például még a gyártás beindítása előtt új gépsorokkal látják el, részben közvetlen importból, részben pedig nyugat-európai cégekkel megvalósuló kooperációs termelésből. Ilyen irányú tárgyalások a jelenlegi időszakban holland cégekkel is folynak. A varsói FSO Művek egyik szerszámgépgyártó üzeme NSZK- beli esztergagyártó céggel tárgyal egy olyan közös vállalat létrehozásáról, amely mindkét lengyel autógyárat elláthatná a szükséges fémforgácsoló berendezésekkel. Kilencmillió dolláros induló tökével már létre is jött az első közös vállalat, a POLOVAT lengyel-olasz részvénytársaság. Tagjai lengyel részről a Bielsko-Biata-i FSM Művek, a swidnicei SIWELA textilipari vállalat, olasz részről pedig az OVA- TEX, a FINVAL, a MERKUR cégek, valamint a Maurizio Peruzo Industries csoporthoz tartozó CSP vállalat. Az új közös vállalat főleg szigetelő anyagokat fog gyártani az új gépkocsiba. A lengyelországi autóiparban a közeljövőben további közös vállalatok létesítésével is számolnak. (S. H.) Sótermelők egyíittműködése A preáovi Solivary sótermelö vállalat olyan eljárást vett át az NDK- beli Stassfurti Sóipari Vállalattól, amely a sórétegek horizontális kilúgozásával kétszeresére-háromszo- rosára növeli a csaknem egymillió koronás költséggel létesített furatok hozamát, s ezáltal hasonló mértékben fokozza a kitermelés gazdaságosságát. A presovi sótermelők a lengyelországi wielicszkai sóbányák dolgozóival is együttműködnek, a lengyeleket pontosan szabályozható jódadagoló berendezésekkel látták el, akik viszont a szlovákiai sóbányákban végeznek biztonság- védelmi méréseket. (ŐSTK) Az örmény SZSZK-ban, a Jereván melletti Jevgardban az NSZK- beli Adidas cég licence alapján nagy sorozatban gyártják a gumitalpú sportcipőket. Az itt gyártott termékek már jelentős mértékben bővítették a cipóüzletek választékát. A felvételen a jevgardi üzem egyik csarnoka látható. (A CSTK felvétele) Vámmentes övezetek Bulgáriában ÚJ 9 1989.1
