Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-01 / 35. szám
H azánk évente jelentés összegeket fordít beruházások kivitelezésére. A népgazdaságban elért eredmények azonban azt mutatják, hogy a nagyberuházások hozzájárulásai messze elmaradnak az elvártak mögött. 1987-ben a központi és kötelező kapacitások esetében tapasztalt termeléskiesés értéke elérte a 12 milliárd koronát. Ez 1988-ban 16 milliárd koronára nőtt. Tekintettel a bonyolult helyzetre, a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Népi Ellenőrzési Bizottság az Állami Tervbizottsággal, a Pénzügyminisztériummal és a Csehszlovák Állami Bankkal közösen az idei első negyedévben 104 ki nem használt kapacitás esetében - amelyek évi termeléskiesése elérte a 10 milliárd koronát - ellenőrzést végeztek arra vonatkozóan, hogy milyen hatékonyak, a tervezett paraméterek elérésével kapcsola-, tos jóváhagyott intézkedések. Kínálat nélkül... Krónikus problémát jelent az új kapacitások kihasználatlansága. Huszonhét ellenőrzött beruházás esetén túllépte a kritikus határt is: ezek veszteségesek. Ennek a végletnek több vállalatot nem Kellene elérnie, ha a tervek kidolgozásának időszakában a vezetők részletesen elemezték volna az értékesítési lehetőségeket a munkaerő-kérdéseket, s az alapanyag- és energiafelhasználással összefüggő kérdéseket. A beruházók, ahelyett, hogy tervbe foglalták volna az építési munkákat ,x gyakran hangoztatták azt, hogy a népgazdaságnak sürgetően szüksége van az épülő beruházás által majdan előállítandó termékekre, és úgy kezdték meg a kivitelezést, hogy nem mérték fel a valós munkaerő- forrásokat. Sok hiányosságnak elejét vehették volna, ha a gazdasági vezetők az építkezés során idejében reagáltak volna a megváltozott körülményekre. Az ellenőrzés rámutatott arra; az alapvető okok az értékesítésben s a munkaerő-biztosításban - ez idézi elő a kiesés kétharmadát valamint abban rejlenek, hogy nem szállítanak elegendő nyers- és alapanyagot a felépülő üzem számára, hibák merülnek fel a műszaki megoldásban.- A fogyatékosságok okai Az ellenőrzésnek azonban nem az volt a célja, hogy ezekre az okokra fényt derítsen. Elemzésük csak feltétel volt ahhoz, hogy ellenőrizhessék a jóváhagyott intézkedések hatékonyságát és kitűzhessék a konkrét feladatokat a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ezek természetesen már korábban meghatározták. A közvetlen beruházók alacsony színvonalú szervező- és irányítómunkája s a felettes és központi beruházószervek igénytelen eljárása következtében az esetek 80 százalékában az intézkedések végrehajtása nem eredményezte a helyzet kívánatos megváltozását. Az intézkedések nem reagáltak a feladatok nem teljesítését előidéző meghatározó okokra, vagy olyan célként, általánosítva dolgozták ki őket, amelyeket el kell érni, anélkül, hogy meghatározták volna erre a konkrét eszközöket. Ennek eredményeképpen többmilliós veszteségek keletkeztek a sninai Vihorlat állami vállalat alapanyag-előkészítő és szállító részlegének építése, a 2ilinai Vág-Menti Vegyiműveknél a múanyagtermelés bővítése során és a Őes- ká Lipa-i Tejipari Vállalatnál. A vezetők által elvégzett formális ellenőrzés ugyancsak lehetővé tette, hogy nem érték el a tervezett paramétereket. Az illetékesek gyakran megelégedtek azzal a megállapítással, hogy az intézkedéseket végrehajtották, anélkül, hogy elbírálták volna hatékonyságukat az elért eredmények értelmében és konkrét intézkedéseket javasoltak volna a felmerült fogyatékosságok megszüntetésére, így történi ez 28 beruházás esetében: a zvoleni Buőina vállalat egyik gépsorának rekonstrukciója, a Radotíni Epületelemgyár felújítása és bővítése, a Kremnicai Állami Pénzverde új üzemének építése, vagy az ostrava-vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár nehézgépekkel való ellátása során. Amiatt, hogy a hiányosságokat nem szüntették meg hatékony módon, 1988. december 31-én az árutermelésben tapasztalt hiány értéke elérte a 20 milliárd koronát. Az említett beruházások jelentős mértékben hozzájárultak az összki- eséshez, ami a 104 ellenőrzött kapacitás esetében a múlt év végére az árutermelés terén elérte a 40 milliárd koronát. A magatartás nem változik Tavaly 26 kapacitás esetében érték el a tervezett paramétereket. A javaslatok ismételt megvitatását és kiegészítését követően konstatálhatjuk, hogy 25 építkezés esetében tettek olyan intézkedéseket, amelyek feltételezik, hogy 1990-ig lényegében ezeknél is elérik a paramétereket. Ótven százalékuknál ez már idén várható? A megmaradó 53 beruházás esetében - költségvetési előirányzatuk 14,7 milliárd korona - a javasolt intézkedések nem szavatolják a tervezett paraméterek elérését. Néhányuknál erre amiatt kerülhet sor, mert a felmerült problémák mennyisége és más körülmények jelenleg nem teszik lehetővé, hogy definitiv .intézkedéseket tegyenek, hanem csak azt, hogy piackutatást végezzenek, szakmai tanulmányokat és elemzéseket dolgozzanak ki. Csak ezek alapján fogják meghatározni a végső intézkedéseket. Zömük esetében azonban arról van szó, hogy a javasolt intézkedések - amiatt, hogy néhány gazdasági vezető nem változtatta meg magatartását - nem reagálnak megfelelő módon a ki nem használt kapacitások előidézte okok megszüntetésére. Megoldás helyett a kitűzött paraméterek objektivizálá- sát, a nagykereskedelmi árak módosítását és további gazdasági könnyítéseket szorgalmaznak, tehát olyanokat, amelyek az egész társadalom rovására mennek. Ilyen javaslatokat érvényesítettek példáufa Trnavai Nehézgépipari Műveknél, a szlovákiai faipari vállalatoknál és néhány további szervezetnél. A vállalati javaslatok hiányossága, hogy ismét olyan általános intézkedések kidolgozását szorgalmazzák, amelyek révén nem szüntethetők meg a kihasználatlanság konkrét okai, illetve olyanokét, amelyeket régebben hagytak jóvá s a gyakorlat rámutatott arra, hogy nem hatékonyak. Például a LIAZ vállalat nagykürtösi (Vel'ky Krtís) üzemében jelenleg 668 dolgozóra lenne szükség. Az intézkedési javaslat általánosan megformált feladatot tartalmaz: jóvá kell hagyni a munkaerő-stabilitás elveit. Ezt azonban hasonló formában már régebben kitűzték, de pozitív eredményt nem hozott. A Martini Nehézgépipari Műveknél a motorgyártó kapacitások felhasználása érdekében javaslatot tettek arra, - minden további konkretizálás nélkül -, hogy hétezerre kell növelni az előállított és értékesített traktorok számát. Eközben ezt az említett feladatot már korábban teljesítették. Úgy tűnik, mintha a vállalatok vezetői nem lennének tudatában annak, hogy az intézkedéseket saját maguk számára, a munkahelyi közösségek munkájának eredményesebbé tétele érdekében teszik, ami a jövőben a brigádtagok keresete emelkedésének egyedüli forrásává válhat. Aggodalmat kelt, hogy némely esetben a minisztériumi javaslatok sem kerekednek felül a vállalatiakon. Éppen ellenkezőleg, általánosító jellegűek, nem támaszkodnak az okok komplex ismeretére, nem ragadják meg a problémák lényegét s gyakran nem biztosítanak garanciát a tervezett paraméterek elérését illetően. Nem megfelelő intézkedéseket hagytak jóvá néhány esetben azután is, hogy a'népi ellenőrzési bizottságok kiegészítés vagy átdolgozás céljából visszaadták az illető minisztériumoknak az eredeti terveket. Ez vonatkozik a Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari, az Ipari, valamint az Erdőgazdasági, Vízgazdálkodási és Faipari, s a Fejlesztési és Építőipari Minisztériumra. A szövetségi és köztársasági tárcáknak egyaránt több ízben visszaadták az intézkedési javaslatokat. Az elbírálás rámutat arra, hogy az előterjesztett 78 javaslat közül 53 - tehát 67,9 százalék - nem biztosítja a tapasztalt fogyatékosságok hatékony megszüntetését. Orömtelen tanulságok... Tekintettel a kihasználtság terjedelmére és a javaslatok minőségére, differenciáltan kell eljárni azon építkezések esetében, ahol a javasolt intézkedések nem szavatolják a tervezett paraméterek mielőbbi elérését. A szövetségi kormány a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy a 38 beruházás esetében - amelyeknél a kihasználtság a kitűzött terv értelmében 1989-ben eléri a 71,7 százalékot és 1987-hez viszonyítva a termeléskiesés értéke 1,1 milliárd koronával csökken - a központi és közvetlen beruházók úgy egészítették ki a javasolt intézkedéseket, hogy végrehajtásuknak köszönhetően legkésőbb 1990-re érjék el ezeken a kapacitásokon a tervezett paramétereket, vagy más módon törekedjenek hatékony kihasználásukra. Továbbá arról is döntött, hogy a legsúlyosabb problémákkal küszködő 15 építkezésen felmerült fogyatékosságok megszüntetése céljából az Állami Tervbizottság vezetésével szakértői szakbizottságot hozzanak létre, amely elbírálja a javasolt intézkedéseket, s a szövetségi kormány elnöksége elé intézkedési javaslatokat tesz a kapacitások hatékony kihasználására vonatkozóan. A szövetségi kormány 150/1989- es számú határozatával még további intézkedéseket is jóváhagytak, főleg az állami szakvéleményezés hatékonyságának növelése és a beruházások állami dotálásának célszerűsége érdekében. Milyen következtetések vonhatók le az ellenőrzésből? Mindenekelőtt az, hogy a tapasztalt fogyatékosságok zöme szubjektív okokra vezethető vissza, és ezért az esetek többségében elejét vehettük volna nekik. Az a tény, hogy az ellenőrzés során sikerült megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy 1990-ig megközelítőleg 3,2 milliárd koronával csökkenjen a kiesés, azt mutatja, hogy a ki nem használt kapacitások többsége esetében megtalálható a tervezett paraméterek eléréséhez vezető út. Amennyivel korábban elejét vesszük ennek a hiányosságnak, annál előbb szüntethetjük meg azt, hogy rendkívüli intézkedések - ilyen például az 1989-re előirányzott új beruházások megkezdésének tilalma - révén irányítsuk a beruházásokat. A kapacitások maradéktalan kihasználása ugyanis azt fogja alátámasztani, hogy nemcsak a gazdaságirányítási szabályozók hanem a társadalmi tulajdonhoz fűződő viszonyunk is megváltozott. IVAN HAYEK, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársa A beruházások haszna Januártól Sydneyben... Délkelet-ázsiai áruértékesítésre készül az első csehszlovák-japán vegyesvállalat K ülpiaci pozícióink megőrzéséhez, esetleges kiterjesztéséhez rendhagyó próbálkozásokra is szükség van. Hogy milyen lépéseket tett e téren az utóbbi hónapokban a bratislavai Petri- mex külkereskedelmi részvénytársaság, arról Juraj Vozárik mérnökkel, a szervezet üzletpolitikai és integrációs igazgatótanácsosával beszélgettem. • Június közepén jelentették be, hogy a Petrimex International néven megalakult az első csehszlovák-japán vegyesvállalat. Tevékenységét 1990. január 1-töl Sydneyben kezdi meg. Vajon miért éppen Ausztráliában?- Elsősorban jogi és gazdasági szempontokat mérlegelve végeztünk japán partnerünkkel intenzív piackutatást Délkelet- Ázsia különböző országaiban. A felkínált feltételek alapján jelenleg az egyedüli megoldásnak Sydney mutatkozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtunk a vállalat székhelyének Délkelet-Ázsiába való áthelyezéséről, továbbra is fontolgatjuk. Onnan ugyanis kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a térség piacainak meghódítására. De az ausztráliai indulás különösképpen nem befolyásolhatja a vállalat tevékenységét, mivel japán partnerünknek az egész térségre kiterjedő iroda- hálózata van. • Mi indokolta, hogy a C. Itoh céggel lépjenek frigyre, s ráadásul mindjárt a harmadik piacokon próbálkozzanak?- Részvénytársaságunk az utóbbi időben nagyon intenzív munkát fejtett ki a külpiacok megszerzése érdekében. Arra a következtetésre jutottunk: fokozatosan más piacszerzési formákhoz kell folyamodnunk, intenzívebb üzletkötési megoldásokat kell keresnünk. Mindenekelőtt abban a térségben, ahol kivitelünk révén számottevő a jelenlétünk. Konkrétan Nyugat-Európában és Délkelet-Ázsiában alapítandó vegyesvállalatokra gondoltunk. Délkelet-Ázsiát áruösszetételünk szempontjából tartjuk nagyon fontosnak. Ebben a térségben kedvezőek az értékesítési lehetőségek a hagyományos műanyag- és műtrágyatípusok, akárcsak a finomvegyipari termékek tekintetében. S a Petrimex kivitelében éppen ezek teszik ki a legnagyobb tételt. Nem mellékes szempont: olyan országok találhatók arrafelé, amelyeknek nincsenek fizetési gondjaik. S hogy miért a C. Itoh cég lett a partnerünk? Hosszú éves kapcsolatunk van vele. Japán legnagyobb áruházai közé tartozik, s hatósugara szinte az egész világra kiterjed. Mind a velük, mint a tőlük függetlenül végzett piackutatás alapján arra a megegyezésre jutottunk: célszerű és lehetséges lenne kiépült hálózatunk közös kihasználása, a csehszlovák termékek japán közvetítőkön keresztüli értékesítése. • A Petrimex a csehszlovák-japán árucsere forgalom 18 százalékát bonyolítja le. Javarészt műanyagokat, vegyipari adalékanyagokat és vegyszereket szállít a C. Itoh cég számára. Tavaly a kivitel értéke elérte a 24 millió dollárt. Milyen tételre számítanak ebben az évben?- A tavalyi exportmennyiséget a hagyományos műanyagok piacán mutatkozó konjunktúrának is köszönhetjük. Japán partnerünkkel folytatott együttműködésünket tovább erősítjük, s azzal számolunk: kölcsönös forgalmunk az idén eléri a 30 millió dollárt. Célkitűzéseinket azonban nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az utóbbi időben a hagyományos műanyagok piacán tapasztalható visszaesés. • Mikor kezdődött ez a folyamat?- Négy-öt hónapja. Mindenekelőtt a kínai vásárlások leállításával függ össze. Kezdetét időben nagyon nehéz körülhatárolni, de annyi bizonyos: mióta Kína visszafogta a szóban forgó termékek importját, a piacon pangás következett be, a hagyományos műanyagok árai zuhanni kezdtek. • Alighanem a túlkínálat következtében...- Kína a termékcsoport legnagyobb megrendelői közé tartozik, piacának óriási a befogadó kapacitása. Ha visszatartja behozatalát, annak az árakban is meg kell mutatkoznia. • A vegyesvállalat alapítói azt tűzték ki célul, hogy évente 30 millió dollár értékben helyezik el Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten a csehszlovák vegyipari termékeket. Ez ugyanaz a mennyiség, amelyről az imént már szó esett, vagy egy teljesen más tételt takar?- Ez már így is nagyon sok, megduplázása nem lehetséges. A vegyesvállalat létrehozásával arra törekszünk, hogy növekedjen kivitelünk Délkelet-Ázsiában. A piacon mutatkozó visszaesés ellenére már az idén exportnövekedéssel számolunk, s a következő évekre is mérsékelt növekedést feltételezünk. A Petrimex International feladata az lesz, hogy bővítse a Délkelet-Ázsiába irányuló kivitel választékát, s a hagyományos export mellett könnyű- és finomvegyipari termékeinkből is juttasson ebbe a térségbe. Konkrétan a vágsellyei (Sala) Duslóból és a Bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Művekből számlázó gumiipari adalékanyagok jöhetnek számításba • De hiába számolnak bármilyen mértékű exportbővítéssel, ha nem kerül a többlet a kiviteli alapokba, nem vihetik ki. Ebben pedig eléggé nagy az itthoni megkötöttség.- Nyíltan meg kell mondanom: a csehszlovák vegyipari termékek jó minőségűek, esetenként rendkívül jók. Ellentétben népgazdságunk néhány ágazatával, ahol minőségi gondokkal küszködnek. Külkereskedelmi részvénytársaságunk megszerzett piacain lényegesen nagyobb mennyiségű árut értékesíthetne, mint amennyit a hazai vegyipar felkínál, vagy a központi szervek exportra szánnak. Ez a kivitel azonban öncélú sem lehet, nem vezethet az érintett termékek hiányához a hazai piacon. Ezért közvetlen kapcsolatban vagyunk mind a termelőkkel, mind a központi szervekkel, intenzív tárgyalásokat folytatunk a többletmennyiségek felszabadításáról, de nem az itthoni szükséglet kielégítésének rovására. • Ezek szerint az idei 30 milliós export megvalósításának , sem a termelők, sem a tervhivatal részéről nincs akadálya?- Elérésének feltételei adottak. Az alapok is biztosítottak hozzá. Csupán az értékesítési visszaeséssel kell megküzde- nünk. • Vegyesvállalat-alapítási koncepciójukban nem egyedüli a Petrimex International. Július elsején kezdte meg tevékenységét az NSZK-ban a Deutsche Petrimex és a Petrimex Benelux, tárgyalások folynak vegyesvállalat alapításáról Ausztriában. A sydneyi vállalkozás mégis eltér ezektől...- Nyugat-európai próbálkozásainkhoz képest újszerű ez az összefonódás, mert általa a harmadik piacokon kívánunk közösen fellépni. A Petrimexben nagy körültekintéssel mérlegeltük a döntéshez vezető indokokat. Hogy végül is így választottunk, azt a hosszú éves jó együttműködésünkre és arra az infrastruktúrára alapoztuk, amelyet a C. Itoh cég a vegyesvállalat majdani tevékenységének térségében már ÚJ i korábban kiépített. Részünkről ez indokolta a leginkább a Pét- rimex Internationalba való belépésünket. \ J. MÉSZÁROS KÁROLY Wm 1989.
