Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-25 / 34. szám
Gyorsítás a gazdasági mechanizmus átalakításában Milyen feladatok várnak a Szovjetunió Minisztertanácsának nemrég létrehozott Gazdasági Reformügyi Állami Bizottságára? Az átalakítás folyamata döntő mértékben függ a gyökeres gazdasági reformok sikerétől. Amint arra a szovjet parlament képviselői rámutattak, a reform elveinek megvalósításában egyelőre még sok a következetlenség, a félmegoldás, a gyakorlati végrehajtás túlságosan lassú, sőt meghátrálás is tapasztalható. Arra a kérdésre, hogy miben rejlik a sikertelenségek oka, a szovjet közvélemény a Szovjetunió Miniszter- tanácsának nemrég létrehozott Gazdasági Reformügyi Állami Bizottságától várja a választ, melynek elnöke L I. Abalkin, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke. Az Ekonomicseszkaja gazeta felkérte Pjotr Makarovics Kacurát, a Gazdasági Reformügyi Állandó Bizottság első alelnökét, hogy válaszoljon a gazdasági hetilap olvasói által feltett kérdésekre. 0 Pjotr Makarovics, olvasóink ab- az Állami Árbizottág, valamint az ban bíznak, hogy a bizottság létre- Állami Statisztikai Bizottság tévé- hozása a gazdasági mechanizmus kenységének közvetlen irányítágyorsabb ütemű javításához fog vezetni. Milyen feladatok várnak a bizottságra, milyen szerepet kell betöltenie?- Amint arra a Népi Képviselők Kongresszusán, valamint a Legfelsőbb Tanács első ülésén felszólalók rámutattak, elérkezett az ideje an-' nak, hogy a jelenlegi folyamatok részletes, mély és sokoldalú elemzése alapján magasabb szintre emeljük a gazdasági reformok szervezett irányítását. Ez a körülmény tette szükségessé a Gazdasági Reformügyi Állandó Bizottság létrehozását, amely állandó jellegű kormányszervként fog működni. A bizottság alapvető feladatai a Szovjetunió Minisztertanácsának ide vonatkozó határozataiból indulnak ki. Elsősorban a népgazdaság fejlesztésében alkalmazott állami tervezési és szabályozási módszerek tökéletesítéséről, a szocialista piac kialakítására irányuló, kölcsönösen összefüggő intézkedésekről, valamint a köztársaságok és más területi egységek gazdasági és szociális irányítási rendszerének átalakításáról van szó. A bizottság bonyolult helyzetben lát munkához. Az utóbbi másfél év alatt jelentős mértékben romlott az ország gazdasági helyzete, s ez az irányzat máig sem szűnt meg. A reformok végrehajtása lefékeződött, megmutatkozott, az összhang hiánya a gazdasági mechanizmus egyes elemei között, a gazdasági reform intézkedései nem érvényesültek elég következetesen és nem jártak a feltételezett eredményekkel. Elsősorban az a feladat hárul rá, hogy meggyorsítsa a gazdasági átalakítás folyamatát. E feladat időszerűségét az is kiemeli, hogy a gazdasági és szociális kérdések megoldásának elodázása már éles szociális konfliktusokhoz is vezet. A megoldásokhoz vezető változások sürgősségét Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta nemrég a központi televíziónak adott interjújában. Az a kötelességünk, hogy az alternatív lehetőségek sokoldalú mérlegelése alapján összefüggő rendszert alkotó intézkedéseket dolgozzunk ki. A legfontosabb feladatok közé kell sorolni a törvényerejű rendeletek kidolgozását és elfogadását, hogy a gazdasági reformok kibontakoztatása szigorú jogi alapokról indulhasson ki. Olyan törvényes intézkedésekről van szó, amilyen például a tulajdonjogi, a bérleti, a szövetkezeti, a földhasználati törvény, a szocialista vállalatokról (egyesületekről) szóló törvény kiegészítése, valamint az országos viszonylatban egységes adótörvény. A bizottság a nagy felelősséggel járó feladatok teljesítéséhez megfelelő jogkörrel rendelkezik. A saját hatáskörében elfogadott intézkedések egyenértékűek a minisztertanács határozataival. Felülbírálhatja és hatályon kívül helyezheti az egyes minisztériumok, hatóságok és köztársasági szervek normatív, módszertani intézkedéseit, ha azok nem felelnek meg az országos érvényű törvényerejű rendeleteknek. Munkájuk operatív jellegét az is alátámasztja, hogy fel van jogosítva az Állami Bank, az Állami Tervbizottság, az Állami Munkaügyi Bizottság, sara. • Mit lehetne elmondani szervezeti felépítéséről?- Szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy az egész kollektíva figyelme a gazdasági reform alapvető, elvi kérdéseinek a megoldására összpontosuljon. Ide tartozik elsősorban a jelenlegi tervidőszak végéig, valamint a következő, 13. ötéves tervidőszakra vonatkozó, átmeneti jellegű fejlesztési koncepció kidolgozása, valamint a távlati fejlesztési tervek tudományos megalapozása. A feladatok további körét képezi a gazdasági szabályozás hatékony módszereinek a kidolgozása, a központi állami tervezés tökéletesítése, a pénzügyi és hitelmechanizmus, a nagykereskedelem és az árpolitika kérdéseinek a rendezése. A kiemelt feladatok közé tartozik a szociális programok aktiv teljesítését biztosító viszonyok kialakítása, valamint az irányítás szervezeti rendszerének az átalakítása. Ami az utóbbit illeti, főleg az ágazati és a területi irányítás optimális összehangolásáról van szó, mind a felsőbb irányítási szinteken, mind pedig az egyes vállalatok és egyesülések szintjén. Végül pedig az új típusú káderek, az átalakítás kádereinek a neveléséről is gondoskodni kell. Ez olyan fontos gazdasági és szociális kérdés, melynek megoldása nélkül az átalakítást el sem lehet képzelni. Az említett kérdésekkel az állami bizottság megfelelő felkészültségű szakemberekből álló munkacsoportjai fognak foglalkozni. Hangsúlyozni kell, hogy az egyes munkacsoportok tevékenysége a problémák komplex megoldására fog irányulni, ami azt jelenti, hogy egyaránt kiterjed az intézkedések tudományosan megalapozott előkészítésére, ezek gyakorlati bevezetésére, valamint teljesítésük ellenőrzésére, hatékonyságuk elemzésére. Ez bizony nem lesz könnyű feladat, ezért szoros együttműködésre lesz szükség a Legfelsőbb Tanács bizottságaival és szerveivel. Ennek az együttműködésnek az elmélyítését az új állami bizottság létfontosságú feladatának tartjuk. 0 Milyen elvek szerint alakult ki az összetétele? \- A legfőbb elv az volt, hogy a bizottság munkájába bevonjuk a problémákat legjobban ismerő szakembereket, az élenjáró szovjet tudósokat, a termelési egyesülések tapasztalt gazdasági vezetőit, a gazdasági átalakítás aktív támogatóit Amint az a nyilvánosságra hozott közleményből is kitűnik, a bizottság személyi összetételében azok a kormánytisztviselők is helyet kaptak, akik a Legfelsőbb Tanácsban történt megvitatás és jóváhagyás alapján töltik be a tisztségeiket. A tudósok, a központi gazdasági szerveket, a minisztériumokat és a főhatóságokat irányító vezetők, valamint a nagyobb termelési egyesülések vezetőinek a bevonása a bizottság munkájába lehetővé teszi a gazdasági reform időszerű kérdéseinek rugalmas megoldását, az intézkedések komplex jellegének az elmélyítését, illetve a tudományosan megalapozott alternatív javaslatok kidolgozását. Tudományos-gazdasági tanács is működik a bizottság keretében, melynek az lesz a feladata, hogy tudományosan megalapozott javaslatokat dolgozzon ki a gazdasági és szociális átalakítás elvi kérdéseinek a megoldására. Ebben a munkában a Szovjetunió Minisztertanácsa keretében működő Népgazdasági Akadémia, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához tartozó közgazdasági intézetek, s az ágazati gazdasági intézetek tevékeny részvételével is számolunk. 0A legközelebbi időszakra milyen tevékenységi programot irányzott elő a bizottság?- A legközelebbi időszakban bizonyos halaszthatatlan és rendkívüli intézkedések kidolgozása lesz napirenden a válságjelenségek megállapítására. Az adott helyzetben elsősorban a pénzügyi gazdálkodás egészséges rendezéséről, a pénz- forgalom országos méretű szabályozásáról van szó. Számos komoly intézkedést kell hozni az irányítás szervezeti rendszerének átalakításában, főleg a minisztériumok és a központi hivatalok viszonylatában. Napirendre kerül az új típusú minisztériumok kialakításának a kérdése, amelyek megfelelő tevékenységet fejtenek ki az adminisztratív-utasítá- sos irányítási rendszerről a gazdasági irányítási rendszerre való áttérés időszakában. A tevékenységi program kiemelt feladatai között szerepelnek azok is, amelyek a Legfelsőbb Tanács első ülésén hozott határozatokkal függnek össze. Az új gazdasági irányítási rendszerre való áttérés időszakában a bizottságnak különösen nagy figyelmet kell fordítania a gazdasági reform stratégiai céljainak meghatározására, mert az általános érvényű stratégiai program kidolgozása nélkül a gazdasági mechanizmus egyes konkrét részletkérdéseit sem lehet megoldani. V arsóban nemrég összegezték a „Polszib“ lengyel-szovjet közös vállalat munkájának első tapasztalatait. A következtetés egyértelmű: a vállalat egyetlen év alatt talpra állt, egyre több megrendelésnek tesz eleget, s befektetései jövedelmezően megtérülnek. A „Polszib“ helyi számítástechnikai hálózati rendszerek kifejlesztésével és szállításával foglalkozik, ami gyakorlatilag a személyi számítógépek összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését jelenti. Egyre több olyan vállalat igényli ezt a szolgáltatást, amelyek a termelési folyamatok automatizálásának az útjára léptek. Világviszonylatban 1987-ben a személyi számítógépeknek még csak 11 százaléka volt bekötve helyi hálózati rendszerekbe, ez az arány azonban az előrejelzések szerint 1991 -ben eléri az 50 százalékot. Ez az egyetlen lehetséges útja annak, hogy a drága számítógépek kihasználása maximálisan gazdaságos legyen a termelés, a tudományos munka, valamint az ügyintézés automatizálásában. A „Polszib“ integrál és összeköt A Szovjetunióban ennek az irányzatnak a novoszlbirszki kutatók voltak az úttörői. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szibériai Központjában először a Magfizikái Intézetben, majd pedig a Számítástechnikai Intézetben hoztak létre egy eredeti megoldású helyi hálózatot, amely a Szibir nevet kapta. Habár ilyen kezdeményezés több is volt az országban, mégis a szibériai kutatók vitték el a pálmát, ugyanis az általuk kifejlesztett Szibir hálózatnak kezdődött el a sorozatgyártása. A hálózati tartozékok, adapterek gyártására a leningrádi Elektronmas tudományos-termelési egyesülés Avtotekszt kísérleti üzeme vállalkozott. Számos körülmény szólt ugyanis a Szibir helyi hálózati rendszer mellett, elsősorban az egyszerű felépítés, magas fokú kompaktibilitás és olcsósága. A Szovjetunióban ma már évente több száz üzemben és intézményben a Szibir rendszer alapján építik ki az automatizálás helyi hálózati rendszereit. Ez a nagy érdeklődés azonban egy komoly problémát is felvetett, mégpedig a személyi számítógépek hiányát. A szibériai kutatók erre is megoldást találtak. Saját hálózati rendszerükbe lengyelországi személyi számítógépeket építettek be, amelyekből elég nagy a kínálat a lengyel piacon. Ez a megoldás végül is a „Polszib“ közös vállalat létrehozásához vezetett. Szovjet részről a közös vállalat tagja az SZTA Szibériai Központjának Számítástechnikai Intézete, a lengyel tagvállalatok közé pedig a Mera- Blone precíziós gépgyár, az Era mérőműszer- és számítógépgyár, a Metronex külkereskedelmi vállalat, a Mikrokompúteri iparikereskedelmi vállalat, a Pólón atomtechnikai múszergyár, valamint a Meraszter vezérléstechnikai tudományos-termelési központ tartozik. Jelenleg a Polszib közös vállalat számítógépekből, programokból és helyi hálózati elemekből komplett rendszereket szállít, s ezeket kulcsrakész állpotban adja át a megrendelőnek. A megrendelő csupán arról tájékoztatja a kivitelezőt, hogy mire van szüksége. Az üzletet transzferábilis rubelben vagy szovjet rubelben számolják el. A Polszib szorosan együttműködik a Szovjetunió Számítástechnikai Állami Bizottságának szakosított üzemeivel a helyi számítástechnikai hálózatok kiépítésében és szervizellátásában. A Polszib piaci pozícióinak megtartása és erősítése érdekében nagy gondot fordít a folyamatos műszaki fejlesztésre. Szakemberei létrehozták a Szibir-3 hálózati rendszert, amely különböző operációs rendszerekkel működő számítógépek integrálására szolgál. Ebbe a hálózati rendszerbe a számítógépeken kívül különböző egyszerű ellenőrző és folyamatszabályozó műszerek is bekapcsolhatók, ami korábban nem volt lehetséges. Ez az univerzális felhasználhatóság jelentős mértékben megkönnyíti a termelési folyamatok és a tudományos kutatás automatizálását. Természetesen a Polszib sem mentes azoktól a problémáktól, amelyek a közös vállalatok tevékenységét általában fékezik. A partnerek számára főleg az okoz gondot, hogy a rubelben elszámolt bevételükért hogyan szerezhetnék be a szükséges alkatrészeket, tartozékokat, alapanyagokat. A Szovjetunióban ugyanis még mindig nem valósult meg a termelőeszközök nagykereskedelmi forgalmazása, s minden apróságot a központi anyagellátó szervek osztanak szét, az előirányzott tervmutatók alapján. A. MIHEJEVA (Szocialisztyicseszkaja indusztrija) Kedvező fordulat a csehszlovák-dán gazdasági együttműködésben A csehszlovák-dán kereskedelmi forgalom évi értéke mintegy 723 millió korona. A nyolcvanas években a két ország kereskedelmi mérlege rendszerint csehszlovák aktívummal zárult, s a kölcsönös árucsere értéke nem növekedett jelentősebb mértékben. Csupán az elmúlt évben következett be bizonyos mértékű változás, amikor a mérleg kiegyenlítődött, s a kölcsönös kereskedelmi forgalom 16 százalékos mértékben növekedett. A két ország kormányai 1984 októberében aláírták a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés hosszú távú fejlesztési programját, amely arra irányult, hogy elmélyüljenek a gazdasági, főleg kereskedelmi kapcsolatok, s kibontakozzon a termelési kooperáció a vegyipar, az általános gépipar, az elektronika és az elektrotechnika, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari gépgyártás, az építőipar és az energetika területén. A hosszú távú együttműködési program a szakosított kiállításokon való közös részvételre, a tudományos tanácskozások, műszaki napok közös rendezésére, a korszerű technológiai eljárások közös fejlesztésére, a li- cenceladás és a szakoktatás területére is kiterjed. A program előirányzata szerint a kölcsönös kereskedelmi forgalom értékét 1994-ig, vagyis az aláírástól számított tíz év alatt 100 százalékkal kell növelni. Habár 1985 óta á program egyes céljait sikerült teljesíteni, végrehajtása egészében véve nem kielégítő. Az együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ezért a hosszú távú program feladatait ezért közvetlenül teljesíthető, távlati fejlődéssel járó és újabb érdekeltségeket kifejező részekre bontotta fel, s kihagyta azokat a célkitűzéseket, amelyek elérése különböző okok miatt nem jöhet számításba. Ezáltal egy új, komplett dokumentum jött létre, amelyet mindkét fél kiemelt figyelemben részesít, hogy a fő irányzatot, a kölcsönös kereskedelmi forgalom kétszeresére tervezett növelését sikerüljön elérni. Az új dokumentumban szereplő célok továbbra is széles terjedelemben tartalmazzák a hosszú távú program eredeti előirányzatait, főleg a termelési kooperáció fejlesztésében, valamint a csehszlovák ipari kapacitások rekonstrukciójával összefüggésben. Előtérbe került a gázipari kooperáció. Ezt tükrözi a Dancco közös csehszlovák-dán vállalat tevékenysége is, amely egy évvel ezelőtt létesült Csehszlovákiában, s műanyagcsövek, csővezeték-tartozékok gyártásával foglalkozik nem csak a dán és a csehszlovák gázipar számára, hanem harmadik országokba irányuló kivitelre is termel. (ŐSTK)
