Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 4. szám
szú 1.1.27. Fegyelem, rend, törvényesség az átalakítás nélkülözhetetlen feltétele Életünk minden területén folyik az átalakítás, amely a lenini szocializmusértelmezés teljes megújítását jelenti. Ebben rendkívüli hangsúlyt kap a CSKP politikájának fő célja, az ember sokoldalú fejlődésének, anyagi és szellemi színvonala emelésének kibontakoztatása, a társadalmi igazságosság megvalósítása, a szociális gondoskodás és az állampolgári jogok biztosítása. Az átalakítás folyamatában különösen nagy hangsúlyt kap az emberi tényező. A párt, az állam és a társadalom arra törekszik, hogy megszilárdítsa az ember iránti tiszteletet és bizalmat, teret nyitva így alkotó képességei és ereje kibontakoztatásához. Ezzel egy időben növekszik az egyén felelőssége nemcsak saját cselekedeteivel és magatartásával szemben, hanem mindazzal, ami körülötte történik, egész hazája jövőjével szemben is. Az emberek politikai és erkölcsi profilja, műveltségük és eszmei meggyőződésük, hazafiasságuk és szocialista internacionalizmusuk, a rend, a fegyelem megtartásának képessége - kulturáltságuk: mindez az átalakítás nélkülözhetetlen feltétele. A munkaközösségek és egyének által termelt javak, a társadalmi munka hatékonysága határozza meg szocialista vívmányaink és egész gazdaságunk fejlődését. Számos munkahelyen azonban mind ez ideig nem kis mértékben mutatkozik meg a feladatok teljesítésében a felelőtlenség, a laza munkafegyelem, a közösség érdekei iránti közömbösség és a társadalom vagy a mások kárára való meggazdagodásra törekvés. Közvéleményünk joggal elvárja, hogy az állami szervek jogkörükből eredően szigorúan követeljék meg a társadalmi élet minden szakaszán a rendet és a fegyelmet; következetesen járjanak el a munkakerülők, élősködők, a szocialista tulajdon megkárosítói, a megvesztegethetők, a lefizethetök, és mindazok ellen, akik jogtalanul, munka nélkül akarnak meggazdagodni. Legnagyobb felelősség e téren persze a gazdasági vezetőkre hárul, mindazokra tehát, akik a dolgozók kollektíváit irányítják. Sok vezető ugyanis megalkuvó vagy passzív ezekkel a jelenségekkel, e jelenségek hordozóival szemben. Nem kéri számon a munkafegyelmet, a következetes munkavégzést, nem von le határozott következtetést a szocialista tulajdon meg- dézsmálóival szemben sem. A VEZETŐK KÖTELESSÉGE Minden vezető alapvető kötelessége, hogy beosztottjait a munkafegyelem megtartására nevelje, és a kötelességmulasztásokból megfelelő következtetéseket vonjon le. Ha a munkafegyelem súlyos vagy ismételt megsértésére sor kerül, a szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy köteles olyan fegyelmi vagy büntetőszankciót alkalmazni, amely helyesen és időben hat nemcsak az érintett dolgozóra, hanem megelőző, figyelmeztető jelleggel az egész dolgozókollektívára is. Egyes szervezetekben azonban még a munkafegyelem megsértésének kirívó eseteit sem torolják meg. Számos szervezetben nem tartják meg és nem használják ki a megszabott munkaidőt. Gyakoriak a késések és az idő előtti eltávozások a munkahelyről, önkényes bejegyzéseket vezetnek a bejárásról, a vezetők a hiányzásokat szabadnapként utólag igazolják, kimutatható többletmunka nélkül vesznek ki szabad napokat stb. Az igazolatlan mulasztást ledolgozott munkaidőnek álcázva könyvelik el, s jutalmazzák is. A gazdasági vezetők még mindig számos helyen csekély figyelmet szentelnek a szocialista tulajdon igazgatásának és védelmének. A nyilvántartásban előforduló rendetlenség lehetővé teszi a visszaélést, lopást, a pazarlást, és megnehezíti a személyi felelősség megállapítását. Az okozott károk, hiányok megtérítésére ritkán köteleznek valakit, ezek általában a vállalat önköltségét terhelik. Sok gazdasági szervezetben valótlan adatokat közölnek a terv- és egyéb mutatók teljesítéséről. Ilyen és hasonló mesterkedésekkel biztosítják különböző jutalmak és részesedések kifizetését. A fegyelmezetlenség és a jogtalan meggazdagodás ellen folytatott harcban még mindig nem következett be lényeges fordulat, mivel a vezetők és a belső ellenőrzés szervei nem teljesítik törvényben megszabott feladataikat. Egyes gazdasági vezetők abban a tévhitben élnek, hogy a törvények megtartásának biztosítása csupán a bűnüldöző szervek kötelessége; a negatív jelenségek megváltoztatását a külső ellenőrző szervektől várják: a biztonsági szervektől, az ügyészségtől és a bíróságtól. Az említett hiányosságok ellenére a gazdasági vezetők magatartásában bizonyos pozitívumok is jelentkeznek már. Erősödik bennük az a tudat, hogy hatáskörükben ók felelősek elsősorban a rend és a törvényesség megtartásáért. Az ilyen jellegű fogyatékosságok eltávolítása alapvető feltétele annak, hogy valóra válhasson a pártnak a szocialista társadalom szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsítására irányuló igyekezete. A NAGYARÁNYÚ GAZDASÁGI BŰNÖZÉS A fent említett nem kívánt jelenségek az elmúlt években tükröződtek a bűnözésben is. Tízezer 15 évnél idősebb lakos közül 1982-1987 között évente átlagosan 200 volt a bűnelkövető. A büntetett személyek ily nagy száma ellentmond mind szocialista társadalmunk lehetőségeinek, mind pedig a bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítéseinknek. Míg a bűntettek egyes csoportjaiban folyamatos csökkenés figyelhető meg, a bűnözés egészét az a tény befolyásolja, hogy az elkövetett bűntettek negyven százalékát a jogtalan haszonszerzés motiválta. Az a fogyasztói szemlélet és magatartás, amely az anyagi javakat az élet alapvető értelmének tekinti, a meggazdagodásra való törekvésben felszabadul minden gátlás alól. Komoly társadalmi problémát jelent a korrupció és vesztegetésekből származó illegális jövedelem. A vesztegetés elsősorban a szolgáltatások terén fordul elő: a kereskedelemben, az egészségügyben, az iskolaügyben, a lakásgazdálkodásban, továbbá az állami szervekben és a szállítóimegrendelői kapcsolatokban. A megvesztegetés terjedésének kedvez, hogy alig kockáztatják leleplezését. A vesztegetés titokban történik, s általában a vesztegetőnek sem érdeke, hogy a tettre fény derüljön. A szocialista demokráciát csak egy irányban lehet fejleszteni - a szocializmus további megszilárdításának irányában. SZILÁRD SZOCIALISTA JOGRENDET! A fegyelem és a rend megszilárdításának fontos eszköze az állampolgárok jogainak és kötelességeinek kiegyensúlyozott érvényesítése a jogrend erősítése és a szocialista törvényesség megtartása. A szocialista jog az egyik legfontosabb eszköze a szocialista államnak a társadalom osztályszempontú irányítása céltudatos érvényesítésében. A jogi előírások minden jelentősebb viszonyt szabályoznak a társadalomban: az állampolgároknak az államhoz, a különböző szervekhez és szervezetekhez és egymáshoz fűződő kapcsolatait. Minden törvénymódosítást társadalmunk vezető erejének, a CSKP-nak az irányvonalával összhangban adnak ki, ezért azok kifejezik a munkásosztály vezette csehszlovák dolgozó nép alapvető osztályérdekeit. A szocialista jogrend biztosítja a társadalom normális működését, hat a szocialista együttélés és erkölcs elveinek megtartására, feltételeket teremt a nyilvánosság cselekvő részvételéhez a társadalom feladatainak megoldásában, lehetővé teszi azoknak a felelősségre vonását, akik nem teljesítik törvényes kötelességüket. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a szocialista demokráciának szilárd jogi alapokra van szüksége. Minden törvénysértés deformálja a társadalomban élő emberek szokásos kapcsolatát, a törvénysértő magatartása mindig ellentétes a szocialista erkölccsel és annak törvényben való kifejeződésével. A törvényességnek az összes szervek, szervezetek és egyének által való megtartásának követelménye kifejezi a törvény előtti t teljes egyenlőséget. Garanciája annak, hogy mindenkit, aki a szocialista társadalom törvény biztosította jogait megsérti, felelősségre vonjanak, de annak is, hogy senkit sem korlátoznak ok nélkül törvényes jogainak érvényesítésében. A törvény kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, megtartása mindenkinek kötelessége. A jogrend következetes alkalmazása, a társadalmi rend és az állampolgárok jogainak és szabadságának védelme, a szocialista törvényesség megsértése ellen folytatott harc a szocialista törvényesség demokrácia legmagaszto- sabb elvei közé tartozik. A jogrendek és a szocialista törvényességnek a szocialista társadalom átalakításában betöltött feladatát elméletileg indokolta az SZKP nemrég tartott 19. konferenciája. Határozata ,,A szovjet társadalom demokratizálásáról és a politikai rendszer reformjáról" egyik alapvető feladatként jelölte meg ,,...a szocialista törvényesség és jogrend megszilárdítását, hogy ki lehessen zárni a hatalommal való visszaélést, hatékony ellenállást biztosítson a bürokratizmussal és a formalizmussal szemben, megbízható garanciát nyújtson az állampolgárok alkotmányba foglalt jogainak és szabadságának védelmezésére, valarhint a társadalommal és az állammal szemben fennálló kötelességeiknek teljesítésére." « A SZOCIALISTA JOGÁLLAM A szocialista jogállam megteremtése először szerepel a kommunista párt program- nyilatkozatában. Nincs azonban szó a jog és törvényesség feladatának kérdésében semmilyen gyökeres változásról, főleg nem állítható az, hogy a szocialista állam eddig valamiféle „jogtalanság állama" lett volna. Ami valóban új a szocialista jogállam fogalmában, azt az állampolgár és az állam viszonyát szabályozó jogszabályokban kell keresnünk. Míg mostanáig az állam a jog eszközével megszabta az állampolgárok kötelességét és jogokat nyújtott számukra, a jövőben a jogrend szabályozni fogja az állampolgár és az állam mint két egyenrangú jogi alany viszonyát. Amint ezt Mihail Gorbacsov mondotta: .....a jogállam fő voná sai abban vannak, hogy a gyakorlatban biztosítva legyen a törvény szuverenitása. Egyetlen állami szerv, tisztségviselő, közösség, párt- vagy társadalmi szervezet, egyetlen ember sem menthető föl a törvény megtartásának kötelessége alól. Ugyanúgy, ahogyan az állampolgárok felelősek össznépi államukért, az államhatalom is felelős állampolgáraiért. Jogaikat megbízhatóan védelmeznie kell a hatalom és képviselőinek mindenfajta önkényével szemben." A szocialista törvényesség teljes érvényesítése fejlett jogrend létezését feltételezi, azaz, jól kidolgozott, belsőleg összehangolt, általános érvényű jogi normák rendszerét. A szocialista törvényhozásnak összhangban kell lennie a társadalmi folyamatokkal, meg kell felelnie a társadalmi fejlődés objektív szükségleteinek. A jogi előírások pontossága, világossága és érthetősége alapvető feltétele megtartásuknak. A hatékony jogszabály nemcsak a jogokat és kötelességeket határozza meg, hanem szankciókat is kilátásba helyez a kötelességek nem teljesítése vagy a jogsértések esetére. A közvélemény körében nagyon elterjedt az a nézet, hogy a törvénysértések ellen szigorú büntetésekkel kell védekezni. Ezeknek a nézeteknek a képviselői általában nem tudatosítják, hogy pusztán büntetésekkel, megtorlásokkal még soha sem oldottak meg semmilyen társadalmi vagy gazdasági problémát. Egyetlen szervezett társadalom sem nélkülözheti a büntetést. Alkalmazásához azonban csak az enyhébb eszközök hatástalansága esetén szabad nyúlni, azután tehát, ha nyilvánvalóvá válik, hogy nevelő hatással nem lehet a kívánt célt elérni. Más szóval: a büntetés eszközéhez akkor kell nyúlni, ha a büntetlenül hagyás hiba lenne. A büntetőjog módosításának arra kell összpontosulnia, hogy a legsúlyosabb tettek elkövetőit sújtsa bírói ítélet, és lehetővé tegye a határozott eljárást a súlyos bűnelkövetők és a szigorúbb eljárást különböző aszociális elemek ellen. A törvénysértések szankcionálása a szocialista állam legfelelőségteljesebb feladatai közé tartozik. - ' A JOGVÉDELEM SZERVEINEK SZEREPE A törvényesség megtartásában, a társadalom és az állampolgárok jogainak védelmében különösen felelős szerepük van a jogvédő, a biztonsági, a bírósági és ügyészségi szerveknek. Hatékony eredményeket ezek az állami szervek akkor érhetnek el, ha kezdeményezóen, szigorúan összhangban a törvénnyel járnak el, ha tevékenységükben nagy fokú szakképzettséget, minden törvénysértéssel szemben kérlelhetetlenséget, állampolgári becsületességet, a nép iránt pedig tiszteletet tanúsítanak. Ezeknek a szerveknek a munkája sem mentes a hiányosságoktól, az ügyintézésben és az esetek tárgyalásában előfordul huzavona, felületesség, eljárásaikban formalizmus, nem megfelelő bánásmód az emberekkel. Egyes bűncselekményeket nem sikerül földeríteni, elkövetőik kisiklanak a törvényes felelősségre vonás alól. A bűnüldözés nem halad kellő gyorsasággal, és nem sikerül földeríteni a bűntetteket teljes egészében. A büntetőeljárás szerveinek munkájában tapasztalható hiányosságok negatívan befolyásolják állampolgáraink jogtudatát. A törvény tisztelete, megtartása fontosságának tudata, az alapvető demokratikus elvek realitásába vetett meggyőződés - például a törvény előtti egyenlőség vagy a személyi jogok és szabadság sérthetetlensége - az állampolgárok tapasztalataitól függ. Épp ezért szükséges, hogy a bíróságok, az ügyészi és a biztonsági szervek következetesen tiszteletben tartsák a szocialista törvényességet, és különösen azt a követelményt, hogy minden törvény- sértést föltárnak, a tettes cselekménye elkövetése után rövid időn belül bíróság elé kerül, és elnyeri méltó büntetését. A törvényesség megszilárdításának és a törvényszegések minden formája korlátozásának fontos feltétele a társadalom jogtudatának megerősítése, az állampolgárok cselekedeteinek a szocialista erkölcshöz igazítása. Konkrét megnyilvánulása az ilyen álláspontnak a törvényes kötelességek következetes teljesítése, a fegyelem, a rend megszilárdítása, a fogyatékosságokkal szemben tanúsított kérlelhetetlenség, a saját nézetek mellett való kiállás bátorsága és a szocialista társadalom érdekeinek védelme. Az össztársadalmi érdekek tiszteletben tartását, melyeket a jogi előírások fejeznek ki, csak részben lehet jogi neveléssel, a jog alapjairól tartott előadásokkal biztosítani. Az állampolgárok többsége megtartja a jogszabályokat, mivel gyermekkora óta a családjában, az iskolában, a munkahelyén a szocialista erkölcs és együttélés normái érvényesültek. Azonban negatív lehet a viszonyuk a törvényhez azoknak az egyéneknek is, akik ennek tartalmát nagyon pontosan elsajátították. A társadalom kulturális színvonalától, az állampolgárok erkölcsi érettségétől függ tehát, hogy sikerül-e a törvényesség megsértését korlátozni, és a törvénytiszteletet természetes követelménnyé tenni. AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÜGYE A szocialista törvényesség megtartása, az állampolgárok jogainak és indokolt érdekeinek védelme a szocializmusban az egész társadalom ügye. Felelősekérte mindazok a területi szervek, amelyeknek feladata a szociális és gazdasági fejlesztés. Elsősorban a nemzeti bizottságok kötelesek a pártszervek vezetésével valamennyi szinten intézkedni a törvényesség megtartásáról és megsértése okainak eltávolításáról. Intézkedéseikhez szervezési, gazdasági, ideológiai és jogi eszközöket kell igénybe venniük, kihasználva ezeket a törvényesség megtartására az állami szervekben, a gazdasági szervezetekben és az állampolgárok körében, biztosítva így a közrendet, s kielégítve a lakosság jogos igényeit. A jogvédelem szerveinek kezdeményező javaslatokat kell előterjeszteniük a nemzeti bizottságoknak a törvényesség megerősítésére, javasolniuk, hogy a nemzeti bizottságok és szerveik tanácskozásain napirendre kerüljön a törvényesség helyzete és megszegésének okai. A jog és a törvényesség szerepének erősítése a szocialista társadalomban azt jelenti, hogy mindenhol, de főleg a munkahelyen törekedni kell a fegyelem megszilárdítására, a munka- és állampolgári kötelességek teljesítéséért érzett felelősség fokozására, meg kell teremteni a fegyelmezetlenséggel, a törvénysértéssel szemben tanúsított kérlelhetetlenség légkörét; mozgósítani kell a közvéleményt azoknak a támogatására, akik az össztársadalmi érdekeket védik; átgondolt intézkedéseket kell tenni a társadalomellenes cselekedetek megelőzésére. A mindennapi életben érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és a törvény szellemében következetes eljárást kell indítani mindazok ellen, aki törvénysértést követtek el, tekintet nélkül pozíciójukra és helyi befolyásukra. JAROSLAV KRUPAUER a CSSZK legfőbb ügyésze
