Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-30 / 26. szám
MINKET _ RANDEVÚ A fiatalok gyorsan egymásra találnak, önfeledten tudnak barátkozni, megértik egymást akkor is, ha a nyelv gátat emel közéjük. Segít a dal, a tánc, egy mosoly, egy mozdulat. Valami internacionális szó, amely közös vágyat, eszmét fejez ki. Ezt a szót örökségként kapták, s örökségnek szánják: béke, paix, mier, peace, Frieden... S e szó testvére ma a barátság - amitié, druzba, friendship, Freundschaft... Jövőnk záloga a béke, s a barátság csak békében születhet. A második nagy világégés, a fasizmus elleni közös harc és győzelem késztette arra a világ haladó ifjúságát, hogy találkozzon és együtt fejezze ki békeakaratát. E gondolat valóraváltását az a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vállalta magára, amely 1945. november 10-én alakult meg Londonban. Már az alakuló gyűlés résztvevői felesküdtek arra, hogy szerte a világon az ifjúság egységét építik, tartozzanak azok bármely fajhoz vagy nemzethez, bármilyen legyen is a bőrük színe vagy a meggyőződésük. 1946 elején Párizsban tartotta ülését a DÍVSZ Tanácsa. Ezen az ülésen meghatározták az első VIT helyét és idejét. Megrendezését a csehszlovák fiatalokra bízták. Itt jegyezzük meg, hogy a találkozók szervezésébe később más nemzetközi szervezetek is bekapcsolódtak, sót nemzetközi előkészítő bizottságot hoztak létre. Eddig tizenkétszer találkoztak a fiatalok. A Világifjúsági Találkozóknak ma már gazdag múlt• Hazánk fiataljai a vietnamiakkal is találkoztak Havannában (A szerző felvételei) juk van és történetüket tovább írják. Most, egy nappal a XIII. VIT megnyitása előtt egy- egy rövid áttekintést nyújtunk az előzőkről. PRÁGA, 1947 1947 júliusában hazánk ifjúsága látta vendégül Prágában 73 ország fiataljainak küldötteit. Ekkor Európa nagy része még romokban hevert, sok család gyászolt, és az emberekben még benne élt a háború minden borzalma. A világ fiataljai azzal a gondolattal indultak az első VIT-re, hogy összefogva erőiket, együtt harcolnak a háború ellen, a békéért. Az öt világrész ifjúsága a harcterek helyett az előadótermekben, színpadokon, sportpályákon mérte össze erejét, tudását. Kulturális programok, sportversenyek, nemzeti találkozók bizonyították, hogy politikai és vallási véleménykülönbségek ellenére is lehet egymással barátságban élni. A küldöttek ellátogattak Lidicébe is, s építő munkájukkal pecsételték meg esküjüket: ,,/Vem engedjük újjáéleszteni a fasizmust/“ Ezen a találkozón vált Novikov zeneszerző dala a DÍVSZ himnuszává:,, Egy a jelszónk, a béke..." BUDAPEST, 1949 Ezúttal a szervezéshez már a Nemzetközi Diákszövetség is csatlakozott. 84 ország fiataljai gyűltek össze az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzetben. Már hónapokkal a VIT időpontja előtt előkészítő bizottságok alakultak Argentínában, Kubában, Mexikóban, Ausztráliában, az Egyesült Államok- ETlt bán, Angliában, Norvégiában, Bulgáriában, Kínában és sok más országban. Számos kapitalista kormány mesterséges akadályo- kát gördített a VIT-re készülő fiatalok elé. A legnépesebb küldöttség, szám szerint 1770 fiatal hazáinkból érkezett Budapestre. VI. 30. Amikor a Hősök Terén búcsúzásra gyűltek össze a résztvevők, eskü szállt a világ négy égtája felé: ,,Mi, demokratikus ifjak, akik a Föld minden részéből érkeztünk Budapestre, együttesen fejezzük ki lángoló akaratunkat, hogy boldogan éljünk olyan világban, mely nem ismeri többé a nyomort és a hábonjt..." BERLIN, 1951 A fesztiválok történetébe kitörölhetetlenül íródott be a III. találkozó, amelyre Berlinben került sor. Ezen a VIT-en 104 ország 25 ezer fiatalja képviselte több millió társát, és vagy kétmillió német fiatal jött el az ország valamennyi részéből. A csehszlovák küldöttség több mint háromezer CSISZ-tagot számlált. Eleddig egyetlen nemzetközi akcióra sem sikerült ennyi ifjú embert összetoborozni. Egyetlen szándék kötötte össze őket: a béke védelme. A III. Világifjúsági és Diáktalálkozó jelszava így hangzott: Az ifjúság egységben a békéért és a háború veszélye ellen folyó harcban! Különösen erős hangsúlyt kapott a béke szó augusztus 7-én, amikor a fesztivál résztvevői egy fiatal hős francia lányt üdvözölhettek körükben. Raymonde Dien azzal szerzett érdemeket a békeharcban, hogy saját testével tartóztatott fel egy Vietnamba indított fegyverszállító vonatszerelvényt. BUKAREST, 1953 A román fiatalok már az év tavaszán hozzákezdtek a fesztivál előkészítéséhez. Elhatározták, hogy a VIT tiszteltére felépítik Bukarest legnagyobb sportstadionját. ígéretükhöz híven, 138 nap alatt elkészült a hatalmas, százezer fő befogadására alkalmas „Augusztus 23“ stadion. A megnyitó napján száz harsona adta meg a jelt 111 ország ifjú képviselőinek az ünnepi felvonulásra. A kulturális és sportrendezvényeken több százezer néző vett részt. Volt miben gyönyörködni: 36 kórus, 52 balettmúvész, 7 zenekar, 16 népi együttes, 16 zongorista és 123 szólista versenyzett a meatiszteló elsőségért. A bukaresti VIT -en vezették be először a sportta- lálkozók rendezését. VARSÓ, 1955 Kevés európai város van, mely annyit szenvedett a hitleri fasizmustól, mint Varsó. Talán jelkép is, hogy tíz évvel a fasizmus leverése után Varsóban, a temérdek fáradsággal újjáépített városban gyűltek össze a világ fiataljai, hogy hitet tegyenek a béke mellett. Több mint 30 ezren találkoztak Varsóban. Az ünnepélyes megnyitó után programdús napok következtek. Csak néhányat sorolunk fel közülük: a nemzetközi kulturális verseny, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és a Kínai Népköztársaság ifjúságának találkozója, képzőművészeti kiállítások, az aratás nemzetközi ünnepe, a barátság fáinak elültetése, karnevál, a lengyel ifjúság nagygyűlése, tábortüzek, a leányok napja és sok más, amire a varsói fesztivál résztvevői sokáig emlékezni fognak. MOSZKVA, 1957 A moszkvai találkozó elé rendkívül nagy érdeklődéssel tekintettek a világ minden táján. Abban különbözött a korábbiaktól, hogy az egyes országok a VIT-ek történetében eddig páratlan nagy létszámú küldöttséggel képviseltették magukat: Franciaországot 2000, Angliát 1500, Finnországot 1100, Egyiptomot 550 fiatal képviselte a Szovjetunió fővárosában. Mondhatnánk, nem is volt olyan számottevő ország, amelynek ne lettek volna küldöttei Moszkvában. Nyolcszáz újságíró, rádiótudósító, filmes és televíziós riporter küldte hazájába az érdekes, színes tudósításokat. A képzőművészeti kiállításon 50 ország fiatal művészeinek négyezer alkotásával ismerkedhettek meg a látogatók. BECS, 1959 A VII. Világifjúsági Találkozót Ausztria fővárosában rendezték meg. Az ünnepélyes megnyitóra a Wiener Stadionban került sor. A nemzetközi ifjúsági szervezetek vezetői és a VIT-küldöttek alaposan megvitatták A tudomány, a technika vívmányai és az ifjúság, Az ifjúság és a kolonializmus problémái, Az együttműködés és az ifjúság érdekeinek védelme, A leányszervezetek tevékenysége stb. című témákat. Gazdag kulturális, szakmai és sportműsor tette még felejthetetlenebbé a fesztivált. Jóllehet, a küldöttek száma nem haladta meg a moszkvai VIT résztvevőinek számát, politikai jelentősége semmivel sem volt kisebb. A VIT-ek gazdag történelmébe pedig úgy vonult be, mint az első olyan fesztivál, amelyet kapitalista országban rendeztek. HELSINKI, 1962 A fesztivál ünnepélyes megnyitója a híres Helsinki Olimpiai Stadionban volt. 137 országból 18 ezer delegátus érkezett a finn fővárosba. Helsinkiben ostromgyúrűbe vették Jurij Gagarint, a világ első űrhajósát, aki sajtó- konferencián válaszolt az újságírók kérdéseire.- Lesz-e VIT a világűrben? - tette fel a kérdést a szovjet űrhajósnak egy kubai újságíró. - Lehetséges-e, hogy a XXV. vagy a XXX. VIT a világűrben lesz? Nagy derültség fogadta a fantasztikusnak tűnő kérdést, de Gagarin megfontoltan válaszolt:-A dolog technikailag lehetséges, de akkor már ,,világúrfesztiválnak‘‘ kell nevezni, és minden nemzetnek nagy gonddal kell kiválogatnia a küldötteket. SZÓFIA, 1968 Szófiában 139 ország 20 ezer küldötte utasította el a háborút, a szenvedést, a gyűlöletet és a félelmet. A burzsoá sajtó, amely már eltemette a szolidaritás fesztiválját, most hallgatott. Jorge Amado, a világhírű brazil író viszont örömmel irta üzenetében: „A fesztivál kifejezi az emberiségnek a jobb jövőbe vetett örök hitét". U Thant ENSZ- fötitkár is teljes tekintélyével a fiatalok mellé állt, akik egy emberként követelték: Vessenek véget a népirtásnak Délkelet-Ázsiában! Szófiában Vietnam volt az egyetértés első számú forrása. Ha róla volt szó, elhalványultak a nézetkülönbségek, elcsendesedtek az egyébként heves viták. Ezen a VIT-en rendezték meg az első fesztiváli szépségkirálynö-választást. Nehéz dolga volt a zsűrinek, az nem vitás. Az első díjat egy tizenhét esztendős bolgár kislány nyerte. BERLIN, 1973 Berlinben másodízben 140 ország mintegy ezerhétszáz ifjúsági és diákszervezetének, szakszervezeti, vallási, felszabadítási mozgalmának, kulturális és sportszövetségének huszonötezer képviselője találkozott egymással és az NDK sok ezer fiataljával. A kiállításokkal, különböző kulturális rendezvényekkel, szolidaritási akciókkal egy- idöben különféle sporttalálkozók színesítették a berlini VIT-et. Az ifjúság és a diákok vádolják az imperializmust elnevezésű központban filmek, baráti találkozók, az akció eredményeit bemutató dokumentumok demonstrálták az ifjúság béke- és igazságvágyát. A VIT résztvevői megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel köszöntötték a győzelmet aratott hős vietnami nép képviselőit. A küldöttek ezzel búcsúztak: Hasta la vista en La Habana - A viszontlátásra Havannában! HAVANNA, 1978 Kétezer ifjúsági szervezet 18 500 küldötte. Ezerkétszázkilenc rendezvény, 1569 hivatalosan akkreditált újságíró és 80 díszvendég. Ennyit számokban a havannai fesztiválról. Lépten-nyomon találkozhattunk Kuba fővárosában a béke jelképével. Az ünnepélyes megnyitón 4500 kubai fiatal 42 élőképet mutatott be, melyek közül a legtöbb e nép békevágyát is kifejezte. De említhetném a bemutatót követő szpartakiádot is, melynek nyitóképeként katonák vonultak a stadion szőnyegére és nem puskát hoztak magukkal, hanem gyermekeket tartottak a karjukon. S!HE!EláÍ. SSi.SH XIII-PYONGYANG The 13th World Festival of Youth and Students in Pyongyang (from July lst to 8th, 1989) • A phenjani VIT plakátja Küldöttségünk tagjai között ott volt az első csehszlovák űrhajós, Vladimír Remek is, aki elmondta: „Amikor a világűrben keringtem, föntről tisztán kirajzolódott a sziget körvonala. Örültem, hogy az úrból megláthattam az amerikai földrész első szocialista országát." MOSZKVA, 1985 „ A moszkvai VIT az edddigi tizenkettő közül a legnagyobb, a legnépesebb volt. 157 ország több, mint kétezer ifjúsági szervezete képviseltette magát. Húszezer küldött vett részt és ennek több mint a kétszerese volt a vendégek és a turisták száma a XII. VIT-en. A gálaműsorokon több, mint húszezer hivatásos művész, illetve műkedvelő népitáncos, énekes lépett színpadra, ötvenhét központi nagygyűlést szerveztek a fesztivál alatt és ezeken egymillió ember vett részt. Az egyes vitaközpontokban kerek- asztal-beszélgetéseken ötezer küldött, valamint vendég szólalt fel. A nyolcmilliós Moszkva nyolc napon át együtt örült az öt világrész ifjúságával, és ezzel is erősítette a fesztiválmozgalom eszméjét. A világifjúsági találkozó külföldi küldötteinek körében nagy népszerűségnek örvendett a csehszlovák klub, ahol számos találkozóra került sor. Jeles művészeink naponta több helyen is színpadra léptek és sikert sikerre halmoztak. Ennyi nagyon tömören a tizenkét VIT története. Ki lehetne számolni, hogy hány fiatal vett részt az eddigi találkozókon. Pontos kimutatások vannak minden egyes VIT jeles vendégeiről. Ám arról nem tudunk, hány barátság, sőt szerelem szövődött, hány művészi és sportkarrier indult útjára. Pedig az összekötő szálakat azok fonják tovább, akik nemcsak az emlékeket őrzik, hanem a VIT eszméinek jegyében élnek. Milyen lesz a XIII. VIT? Arra az elkövetkező nyolc nap adja meg a választ. Július elsején a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában, Phenjanban fel lobban a fesztivál lángja. CSIKMÁK IMRE • A moszkvai megnyitó ünnepélyes pillanata
