Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-30 / 26. szám
Vállalkozás Januárban Zobor Mezőgazdasági Kombinát néven új állami vállalat alakult Nyitrán (Nitra). Jogelődjének, a volt Agrokomplex termelési gazdasági egységnek a nyitrai, a Turőianske Teplice-i, a humennéi és a kassai (Kosice) gazdaságait olvasztotta magába. Tagja lett továbbá a kombinátnak két élelmiszer-ipari üzem, nevezetesen a helyi cukor- és konzervgyár, valamint a sörgyár. S végezetül a zárt termelői lánc műszaki feltételeinek megteremtése érdekében helyet kapott a vállalatban a Nyitrai Gép- és Traktorállomás is. Vajon milyen elképzelések vezették az alapítót, hogy ezt a hatalmas mezőgazdasági kombinátot létrehozza? Főleg most, amikor a kis üzemeknek, a gyors változásokra hatékonyabban reagáló, kisebb gazdasági egységeknek emelkedik az ázsiója. A kérdésre az előző időszak elemzése adja meg a választ. Felhalmozott kapacitások, gyenge teljesítmény Az egykori Agrokomplex nemzeti vállalatot azzal a céllal alapították meg a hatvanas évek elején, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés elméletben hirdetett előnyeit a gyakorlatban bizonyítsa. A legújabb tudományos-műszaki ismeretek propagálásán kívül az Agrokomplex volt hivatott kipróbálni és terjeszteni a korszerű termelési és technológiai eljárásokat, s példát mutatni ezek hatékony kihasználására. Az állam erre a célra nem sajnálta a pénzt, s így az utóbbi évtizedben Nyitrán jelentős termelési, műszaki és szellemi kapacitások halmozódtak fel. Ám az eredmények nem álltak egyenes arányban a befektetett anyagi és szellemi értékekkel. Az Agrokomplex termelési eredményei elmaradtak a járási átlagtól. Bár a vállalat a 8. ötéves tervidőszakban (nem kis állami segítséggel) a konszolidáció útjára lépett, s feltornázta magát a járási átlagra, sokakban felmerült a kérdés: vajon egy olyan gazdaság, amely az előző időszakban az államtól kiemelt támogatást kapott, megelégedhet-e átlagos eredményekkel? Nem az élen haladók között kéne lennie, s nemcsak járási, de szlovákiai viszonylatban is? Példának okáért megemlíthető, hogy a Nyitrai járás jól gazdálkodó szövetkezeteiben az egy hektárra jutó bruttó termelési érték 35-40 ezer korona között mozog, viszont a volt Agrokomplex még 1988-ban is csupán 28 655 koronát mutatott ki. Új vállalat, új struktúra A hatályba lépett új feltételek között egyértelművé vált a változtatás szükségessége. De hogyan, milyen szervezeti formában tehető hatékonyabbá és gazdaságosabbá a felhalmozott kapacitások működtetése? A vállalat munkástanácsa a márciusi választásokon három szervezeti struktúra közül választhatott. Ezekből kettő tulajdonképpen az „élni és élni hagyni" elv alapján, kisebb módosításokkal az Agrokomplexban kialakított hagyományos szervezeti struktúrát szentesítette volna, a második például csaknem 50 új műszaki-gazdasági dolgozó felvételével is számolt. A harmadik változat, melyet Ján Meleg mérnök, kandidátus, a kinevezett (ma már megválasztott) igazgató támogatott, az irányítási apparátus radikális csökkentését ígérte. Gyakorlatilag megszüntette a volt Agrokomplex vezérigazgatóságát, és a termelés irányítását közvetlenül a kombinát vezetőségére bízta. A szervezeti felépítés egyik előnye, hogy a tagvállalatok megtarthatták relatív önállóságukat. Ez a harmadik változat váltotta ki a legnagyobb nézetkülönbségeket a dolgozók körében. Az átszervezéssel kapcsolatos aggályok ugyanis nem voltak alaptalanok, hisz a dolgozók már jó néhány hasonló átszer- vezést-átcsoportosítást átéltek, melyek alkalmával mindenkor a gazdasági fejlesztést, illetve a jobb munka- és életkörülmények kialakítását hangsúlyozták. Ám a remények általában csak megfogalmazott elképzelések maradtak, melyeket a jelentős állami beruházások ellenére sem tudtak maradéktalanul megvalósítani. A választások a harmadik változatnak, és az ötlet szellemi atyjának, Ján Meleg mérnöknek a győzelmét hozták. Az elfogadott szervezeti struktúrát, a fejlesztési program egyes pontjait fokozatosan valósítják meg. Ennek alapján a 20 175 hektáron gazdálkodó, több mint 4800 dolgozót foglalkoztató kombinátban célul tűzték, hogy a kilencvenes évek végéig gabonafélékből elérik a 6 tonnás átlagos hektárhozamot. Kukoricából 7,3 tonnára, cukorrépából 45 tonnára, burgonyából pedig 20 tonnára akarják emelni a hektáronkénti terméshozamot. Számításaik szerint, a tejtermelés jelenlegi szintjét csaknem ezer literrel emelve, egy tehénre számítva szeretnék elérni a 4700 liter feletti évi fejési átlagot. A cukorgyártásban a kristálycukor előállítását csökkentik, viszont több folyékony cukorsúrítményt fognak gyártani, amivel a saját konzerv- és üdítőital-gyártásuk fellendítéséhez teremtenek jobb feltételeket. Ezenkívül vállalták, hogy a kombináthoz tartozó sörgyár több mint 11 ezer tonna évi sörárpa-szükségletét maguk megtermelik. Mit hoz az átalakítás a kombinát dolgozóinak, és mivel járulnak hozzá a fogyasztói piac jobb ellátásához? Az igazgató szavai szerint, a kombinát hatékony gazdasági fejlesztése mellett fontos feladatnak tartják a dolgozókról való szociális gondoskodás javítását. Előbb a taggazdaságok székhelyein (Nyitra, Turőianske Teplice, Humenné, Kassa), később pedig más városokban is saját üzleteket nyitnak, melyekben a kombinát termékeit fogják árusítani. Nyitrán már meg is nyitották az első üzletet. Netán ragadós a sluáovicei példa? Az igazgató szerint valóban figyelemre és követésre méltó, amit ott a dolgozókért tesznek. A jó tapasztalatokat kamatoztatni akarják, de a gazdasági tevékenységben nem kívánják utánozni a módszereiket. A kombinát tevékenységének több mint 50 százalékát ezután is a mezőgazdasági termelés adja, viszont a szolgáltatások bővítéséről sem feledkeznek meg. A megtermelt alapanyagokat lehetőség szerint feldolgozzák, s úgy adják piacra. Lehetőleg olcsó áron, bár az elképzelésnek a jelenlegi árképzési rendszer nem kedvez túlságosan. Nem mindenki lelkesedett Sokakat meglepett a hír, hogy a kombináthoz a Nyitrai Gép- és Traktorállomást is hozzácsatolták. Ján Meleg határozottan vallja, hogy a jelenlegi helyzetben a szakosodás az egyedüli gazdaságilag hatékony megoldás ezen a téren. Nem engedhetik meg maguknak, hogy az erőket szétforgácsolva, minden gazdaságban önállóan végezzék a nagyobb javításokat. A gép- és traktorállomás dolgozói nem lelkesedtek túlzottan a megoldásért. Sőt. Július Hut'ka igazgató szerint, foggal-körömmel hadakoztak ellene, önálló állami vállalatot szerettek volna. Mára belátták, fölösleges volt az aggodalmuk. A kombinát biztosítja a munkát, s ez jelenleg, amikor a mezőgazdasági vállalatok részéről jelentősen csökkent a javítási szolgáltatások iránti érdeklődés, a mentőövet jelenti számukra. A gabonakombájnok és univerzális rakodók nagyjavításán kívül ők végzik a traktorok felújítását is. Ezenkívül a kombinátban ők felelnek a műszaki fejlesztésért, az új gépek gyártásáért. Példaként említette, hogy az általuk gyártott mákcséplőgéphez adaptert fejlesztettek ki, amely a mákfejeket nem zúzza szét, így értékes alapanyaghoz jut a gyógyszeripar. Állítólag jelentős érdeklődés mutatkozik a gép iránt. A mintegy 250 dolgozót foglalkoztató gépállomás kapcsolatba lépett a svéd överum céggel, amellyel együttműködésben billenthető négyesekók gyártását tervezik. A gép- és traktorállomás számára tehát egyértelműen előnyösnek bizonyult a társulás. Mindkét fél számára előnyös A Nyitrai Cukor- és Konzervgyárban Aurél Slameőka mérnök, a vállalat igazgatója elmondta, hogy ők nem hadakoztak a kombinátba való besorolás ellen. Ugyanis, már a jogelőddel, az Agrokomplexszel is együttműködtek. A kombinátban jelentősen növelhetik meglévő kapacitásaik kihasználását. A társulás mindkét fél számára előnyös. A kombinát például vállalta, hogy a cukorgyár alapanyag-szükségletének egyelőre több mint egyharmadát, később ennél nagyobb részét biztosítja. Ezenkívül munkaerőt és gépeket kap a gyár a tagüzemtól a kampány idejére. A cukorgyár melléktermékeit viszont a kombinátban takarmányozásra fogják felhasználni. Az igazgató konkrét példákkal ecsetelte a csökkenő szállítási költségek és a másodlagos alapanyagok intenzív kihasználásának előnyeit. Az sem mellékes számukra, hogy termékeiket a kombinát üzleteiben árusíthatják. Természetesen nem kívánják megszakítani az együttműködést a többi cukorgyárral, hiszen az új szervezeti besorolás ellenére gyakran kölcsönös segítségre szorulhatnak. A puding próbája az evés, tartja az angol mondás. A kombinátban meghirdetett program a hallottak alapján mindenki számára előnyös. Hogy a formát milyen tartalommal töltik meg, és milyen hatékonysággal fog működni a komplexum, azt a jövő dönti el. Annyit azonban már most elmondhatunk, a meglévő anyagi és szellemi kapacitás elegendő garancia arra, hogy a nyitrai Zobor Mezőgazdasági Kombinát az élenjárók közé küzdje fel magát. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ T •u I Növényápolás (l)égi segítséggel Napjainkban a repülőgép szinte tartozéka a mezőgazdasági gépparknak, hisz kora tavasztól a termés betakarításáig segíti a növényápolást. Különösen tavasszal és a hosszan tartó esőzések idején veszik nagy hasznát a szövetkezetek és állami gazdaságok, amikor hagyományos eszközökkel nem tudnák vagy nem győznék elvégezni időben a legfontosabb tennivalókat. Például a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíé) járás mezőgazdasági vállalatai élnek is a lehetőséggel, rendszeresen igénybe veszik a Slovair szolgáltatásait. A zsélyi (2elovce) Aranykalász Efsz határa felett a minap is körözött egy egymotoros. Gondoltam, megnézem közelebbről, ezúttal miben segíti a földművesek munkáját. A gazdaság halastavához vezető úton haladva az eget fürkésztem, hogy a leszálló gép a rögtönzött mezei repülőtér nyomára vezessen. Meglepetésemre a gép egyszer csak ott volt előttem, felszálláshoz készülve éppen felém tartott.- Ennek az egyébként határi útnak számító aszfaltútnak egy szakaszát kiszélesítve csináltunk kifutópályát a repülőnek - magyarázta később Cestven Pál, a gazdaság agronómusa. - így a kiadós esők után nem kell napokig várni, hogy felszáradjon a talaj, azonnal megkezdhetjük a fejtrágyázóst vagy permetezést. Mihelyt a Cmelák a levegőbe emelkedett, a kiszolgáló munka- csoport hozzálátott, hogy gyorsan megtöltse az emelőgép karjára erősített, speciális tartályt műtrágyával. Alig végeztek a munkával, már jött is a gépmadár.- Igyekszünk úgy szervezni a munkát, hogy egyetlen percig se kelljen várakoznia a repülőnek. Nagy segítség, viszont korántsem olcsó ez a szolgáltatás. Azért nem tudunk fizetni, hogy munka helyett várakozással töltse a drága perceket. Meg aztán arra is gondolnunk kell, hogy más gazdaságok szintén várják a segítséget.- Ahogy megfigyeltem, gyakori vendég maguknál a repülőgép.- Bizonyos időközönként visz- sza-visszatér, hisz szinte egész évben akad számára tennivaló. Az idén például a cukorrépa számára kijelölt terület alapmútrágyázását is a Slovairral végeztettük el, hogy minél kevesebbet „tiporjuk" a talajt. Kedvelő tapasztalatokat szereztünk a szolgáltatás igénybevételével, ezért ha drága is, a jövőben szintén számítunk a „légi" segítségre. Erösbödö motorzúgás jelezte, újabb rakományért jön az egymotoros. Lágy földetérés, rövid gurulós, s már ömlött is a műtrágya a tartályába. Közben a gépnél termett Milán Labuda repülőtechnikus, akinek az engedélye nélkül egyetlen egyszer sem emelkedhet a levegőbe a gép.- Milyen utasítást adhat, mivel segítheti a technikus a pilóta munkáját?- Mindig akad megbeszélnivaló. Ellenőrizni kell a motor működését, figyelmeztetni a pilótát a szélerósség változására, az üzemanyagtartály újratöltésére stb. Azonkívül én már évek óta dolgozom a járásban, ismerem a helyi terepviszonyokat, viszont Stani- slav Záturecky pilóta újonc a vidéken. Egyébként biztos kezű, jól képzett szakember, korábban a légiközlekedési vállalatnál dolgozott.- Hallom, tennivaló bőven akad a járásban.- A gazdasági szemléletmód változása óta nem kell munkanélküliségtől tartanunk. Az évi terv szerint 25 ezer hektáron segítünk partnereinknek a tápanyagpótlási és növényvédelmi munkák elvégzésében. Ha figyelembe vesszük, hogy az érvényes előírások értelmében havonta csupán 90 órát tartózkodhat a pilóta, illetve a gép a levegőben, akkor ez nem kis feladat. A pilóta másodpercnyi pontossággal vezeti, hogy mikor száll fel és mikor ér földet, tehát a repülési, vagyis az aktív munkával töltött időt jól ki kell használni. Ezt segítik a kezelésre kerülő határrész központjában létesített mezei leszállóhelyek, illetve a gépeket kiszolgáló munkacsoportok.- Valamennyi gazdaságnál van már szilárd kifutópálya?- Nem, egyelőre csupán kettőben gondoltak arra, hogy ezzel is kedvező feltételeket teremtsenek az olykor bizony fölöttébb sürgős növényvédelmi tennivalók mielőbbi elvégzéséhez. Itt és a Závadai Efsz-nél. A többi gazdaságban csupán le- és felszállásra alkalmas területet jelöltek ki. Ahová a központi repülőtérről kell „kijárnunk", ott bizony meglehetősen sokba kerül ez a szolgáltatás. A gazdaságok vezetőin múlik, hogy ezt felismerve, mikor teszik a saját részükre takarékosabbá a repülőgépes növényápolást, s ezzel együtt mások számára is hozzáférhetőbbé a „légi" segítsé- 9et BÖJTÖS JÁNOS Milán Labuda és Stanislav Záturecky megbeszéli az újabb felszálláshoz nélkülözhetetlen tudnivalókat (A szerző felvétele) 30.
