Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-30 / 26. szám
Az átaiakítós követelményeinek teljesítése a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban írta: ONDREJ SÁLING, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára Társadalmunk a fejlődés jelentős szakaszát éli, melyet mély szociális-politikai és gazdasági változások jellemeznek. Mindenekelőtt a tartalmát tekintve, de egyszersmind azoknak a feladatoknak az igényessége szempontjából is új ez a szakasz, amelyek teljesítése elengedhetetlenül fontos a sikeres előbbre lépéshez. Azt akarjuk, hogy a társadalmi mozgás dinamikája a kívánt színvonalra emelkedjen, hogy javíthassuk a lakosság anyagi, szociális és kulturális szükségleteit, hogy tovább fejlődjön és egyre tökéletesebbé váljon a szocializmus. Ebben van a lényege, mondhatni az egész filozófiája a komplex átalakításnak, melynek megvalósításán dolgozunk. A mindennapi élet arról győz meg bennünket, hogy az átalakítással kapcsolatos feladatok teljesítésében a politikai, gazdasági, szociális és a szellemi-kulturális életben egyaránt számos fontos intézkedést foganatosítottunk. Terveink és szándékaink fokozatosan konkrét tettekké válnak, igazolva az átalakítás visszafordíthatatlanságát. Döntő jelentőségű, hogy ezeket a lépéseket a párt vezetésével tesszük, amely kezdeményezője az átalakításnak. VAN MIRE ALAPOZNI A mezőgazdasági-élelmiszer ipari komplexum olyan helyzetben lépte át az igényes időszak küszöbét, amikor az eredményei hozzájárulnak a népgazdaság egyensúlyának megszilárdításához, a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátásához. Ezt a tényt a CSKP KB 13. ülése pozitívumként értékelte. Ugyanakkor a tanácskozás rámutatott a mezőgazdasági alaptevékenységben és az élelmiszer-ipari termelésben rejlő tartalékokra, főleg a termelés költségességére és arra, hogy még mindig nem hasznosítjuk tökéletesen az egész mezőgazdasági produkciót. Ez a tény napjainkban annál inkább előtérbe kerül, mivel az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban újszerűén igyekeznek gazdálkodni, hisz ma már az egész komplexum vállalatai az új gazdasági mechanizmus feltételeinek megfelelően dolgoznak. Számos egységes földműves-szövetkezetnél, állami gazdaságnál és élelmiszer- ipari vállalatnál nem volt egyszerű az átalakításra való felkészülés. A feladat számos új probléma megoldása elé állította a vállalatok dolgozóit. Alapjában véve arról volt szó, hogy biztosítani kell a fejlődés megfelelő dinamikáját, s ezzel összefüggésben a társadalmi és szociális létbiztonságot az igényesebb gazdasági feltételek között. Az idei évre szóló vállalati tervezés elemzéséből kitűnt, hogy az igényesebb gazdasági légkör, amit az átalakítástól végül is elvártunk, ma már realitás. Az egyes vállalatok gazdasági helyzetére gyakorolt hatása eltérő. Az elfogadott politikai határozatoknak megfelelően, a gazdasági központ fokozatosan úgy fogja módosítani a gazdasági szabályzórendszert, hogy ne veszítsen a hatásfokából az eredeti elképzelés, mellyel az átalakítást megkezdtük. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma már megkezdte ennek az alapelvnek az érvényesítését. Rugalmasan reagál a felmerülő problémákra, aktív szerepet vállal a vállalati tervek egyes nyitott kérdéseinek megoldásában. Természetesen csupán az objektív jellegű problémák esetében. A terv szubjektív eredetű problémáit, főleg a termelés gazdaságosságával összefüggöeket maguknak a vállalatoknak kell megoldaniuk. A gazdasági mechanizmus átalakítása nagyobb igényeket támaszt az irányításban részt vevők munkájának minőségével szemben. A központtól megköveteljük, hogy rendszeresen elemezze a társadalmi igények kielégítésének helyzetét, s mindenekelőtt gazdasági szabályzókkal reagáljon az esetleges eltérésekre. A kor a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatoknál is növeli az irányító és szervező tevékenységgel szembeni minőségi követelményeket. Alapkövetelmény, hogy itt is létjogosultságot nyerjen a szocialista vállalkozószellem, az önfinanszírozás és az önelszámolás elve. JAVÍTANI AZ IRÁNYÍTÁST A mezőgazdaságban a szervezeti és irányítási struktúra átalakításának szerves részét képezte a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok megszüntetése, illetve ezeknek a minisztérium területi szerveivel való helyettesítése. Ezek feladat- és hatáskörének meghatározásakor a kétlépcsős irányítás alapelvéből indultak ki, figyelembe véve természetesen a mezőgazdaság irányításának specifikumait is. Alapvetően megváltozott a területi szervek munkájának tartalma és módszere, s persze a mezőgazdasági vállalatokhoz fűződő kapcsolatuk sem a régi. A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy fel kell hagyni az eddigi operatív irányítással, s helyette gazdasági irányítást, koncepciós, rendszeres munkát kell érvényesíteni, következetesen teljesítve az alapító feladatát. Ez, természetesen, nem lesz könnyű s nem is lehet máról holnapra megvalósítani. Itt is ütközik a régi irányítási módszer az újjal, a központban és a vállalati szférában egyaránt újakkal váltják fel a túlhaladott módszereket. Sajnos, nem mindenütt és nem mindig úgy értelmezik az irányítás átalakítását, hogy az egyik oldalon nagyobb önállóságot, a másikon ennek megfelelően nagyobb felelősséget és illetékességet ad. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kerületi szakosztályainak és járási osztályainak tekintélye mindenekelőtt a saját munkájuk minőségétől függ. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű az újszerű minisztériumi hozzáállás, valamint az is, hogy a területi pártszervek szintén magasabb színvonalra emeljék politikai irányító tevékenységüket. A PÁRT HATÁSA A GAZDASÁGI ÉLETRE Magától értetődő, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának sikere a pártmunka átalakításának függvénye. Miként azt a CSKP KB 9. ülése kiemelte, a nagyobb önállóság, de a vállalatok nagyobb felelőssége is megköveteli, hogy a pártnak a gazdaságra gyakorolt hatását politikai eszközökkel érvényesítsük, hogy az emberek közvetítésével, az ó aktivitásuk és kezdeményezésük révén hassunk a gazdasági életre. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervek és -szervezetek politikai ráhatása mindig a mezőgazdasági és közélelmezési politika döntő fontosságú kérdéseire, tehát a termelés hatékonyságára és minőségére, a Kéltségek csökkentésére, az intenzifikációs tényezőknek - mindenekelőtt a tudományostechnikai ismereteknek - a következetes érvényesítésére és az ökológiai problémák megoldására irányuljon. Mindezek mellett nem akarjuk szem elöl téveszteni az élelmiszer-önellátás növelését célzó stratégiai törekvéseket. Rendkívül fontos a magasfokú munka- szervezés és a kollektíváknak a veszteségek megelőzésére irányuló igyekezete. Az élelmiszer-iparban a mezőgazdasági alap- tevékenységből származó alapanyagok jobb és hatékonyabb értékesítésére, az élelmiszer-ipari termékek minőségének és választékának növelésére kell összpontosítani a figyelmet. Az átalakítás sikere megköveteli, hogy a vállalatok rugalmasan alkalmazkodjanak az új feltételekhez. Tömören szólva, az élelmiszer-termelés hatékonyságával összefüggő problémák energikus megoldására vonatkozó, általános felhívásokat végre át kell ültetni a konkrét politikai munkába s az életben érvényesíteni a gazdaságosság alapelvét. Erre vonatkozóan a CSKP KB 9. ülése aláhúzta, az új gazdasági mechanizmus feltételei közötti munkára való felkészülés egyik legfontosabb teendője, hogy elmélyítsük a párt hatását a belüzemi önelszámolás érvényesítésére, a minőségi mutatók meghatározására, a hatékony belüzemi tervezés, irányítás és munkaszervezés kiépítésére, beleértve a brigádrendszerú munkaszervezést és javadalmazást is. Helyénvaló a kérdés: vajon mit tettünk ezen a területen a CSKP KB 9. ülése óta, ismerjük-e a konkrét helyzetet, s igyekszünk-e céltudatosan befolyásolni a fogyatékosságok felszámolását? A termelés hatékonyságának növeléséért folytatott politikai küzdelemmel összefüggésben támogatásra és elterjesztésre érdemes a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság hozzáállása. A kommunisták aktíváinak közreműködésével elemzi az egyes termékek előállításának költségességét a vállalatoknál és a járásokban, s ennek alapján intézkedéseket foganatosít a termelési költségek folyamatos csökkentésére. Főleg azoknál a vállalatoknál vár igényes feladat a pártszervezetekre és valamennyi kommunistára, amelyek az utóbbi években (ÓSTK-felvétel) ráfizetéssel gazdálkodtak és most is veszteségesek, s amelyek csupán az újrafelosztás érvényes rendszerének jóvoltából tudtak gazdaságilag érvényesülni. A szövetségi kormány programnyilatkozatával összhangban tudatosítani kell, hogy a tartósan veszteséges vállalatnak a szocializmusban sincs létjogosultsága. Ebből következik, hogy az ilyen vállalatok konszolidációs programjai merőben más, motivációs funkciót fognak betölteni. Rákényszerítik a vállalatokat, hogy megkeressék az önfinanszírozás elérésének és a további fejlődés megalapozásának módját. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban alapjában véve befejeztük a termelési-technikai, tudományos-kutatási és forgalmazási alap szervezeti struktúrájának átalakítását. Az állami vállalatoknál megválasztották az új igazgatókat, megkezdték tevékenységüket az önigazgatási szervek és a pártbizottságok. A tapasztalt problémák ellenére pozitívan értékelhetjük a létrehozásukkal kapcsolatos politikai munka eddigi tapasztalatait. Elsősorban azért, mert nagyobbrészt hozzájárultak a dolgozóknak a vállalati ügyek iránti érdeklődésé növeléséhez, mindenekelőtt a feladatok teljesítése iránti érdeklődés fokozódásához. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem mindenütt sajátították el a dolgozókollektíván belüli pártráhatás módszereit. A szervezeti struktúra átalakításánál, az önigazgatási szervek megválasztásánál a politikai munkát nem mindenütt kapcsolják össze az embereknek a tervfeladatok teljesítésére való mozgósításával. Az elkövetkező időszakban el kell érnünk, hogy az állami feladatok megalapítói rendszeresen összegezzék és népszerűsítsék a dolgozók tanácsainak tevékenységében szerzett tapasztalatokat. A kor megköveteli, hogy a pártszervek, főleg a pártbizottságok a társadalmi szükségletekkel és elvárásokkal összhangban, menet közben tanulják meg a pártszervekben dolgozó kommunisták révén hatékonyan érvényesíteni hatásukat. Mielőbb le kell küzdeni a vezetésben uralkodó, aránylag elterjedt gyakorlatot, hogy arra várunk, mit tesz a központ a helyzet változásáért. FORMALIZMUSTÓL MENTESEN, POLITIKUSÁN Számos állami vállalatnál új pártbizottságok kezdenek dolgozni. Semmi esetre nem szabadna a pártépítés fölösleges láncszemévé válniuk. Éppen ellenkezőleg, elvárjuk, hogy az állami vállalatok feltételei között a párt vezető szerepe érvényesítésének hatékony eszközévé válnak. Hangsúlyozni kell, hogy a pártbizottság politikai szerv, nem helyettesítheti a dolgozók tanácsát. Munkájának tartalmát, hatáskörét és az alkalmazott formákat illetően a politikai munkára, a feladatok teljesítésének és a konkrét eredményeknek a politikai befolyásolására kell helyeznie a fő hangsúlyt. Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy valamennyi dolgozókollektívában megerősödjön a párt befolyása. Helyes, ha ehhez az alapszervezetek, a részlegszervezetek, esetleg a pártcsoportok helyi lehetőségeknek megfelelő kialakításával is igyekeznek megteremteni a feltételeket, figyelembe véve a belüzemi önelszámolási egységek szerkezetét. A pártellenőrzést következetesen az átalakítással összefüggő feladatok teljesítésének szolgálatába kell állítani, s növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. Főig a párt- alapszervezeteknek a gazdasági vezetésben végzett ellenőrzési jogát nem érvényesítik kielégítően. Nem egy esetben kizárólag a termelési folyamat szervezési-technikai vonatkozásainak ellenőrzésére korlátozzák, miközben megfeledkeznek annak felméréséről, mit tett a pártszervezet és mit tettek személy szerint a kommunisták. Az eddiginél jobban ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a kommunisták a pártalap- szervezet taggyűlésén, a járási és kerületi pártbizottság tanácskozásain számoljanak be tevékenységükről, ami hozzájárulhat a kommunistáknak, különösen a vezető gazdasági tisztségviselőknek az elért eredményekhez fűződő felelőssége elmélyítéséhez. Ebben az összefüggésben időszerű emlékeztetni a CSKP KB 9. ülésének határozatára, amely kimondta, hogy a politikai vezetésben különösen fontos, hogy a párt és annak szervei folyamatosan ellenőrizzék és bírálóan értékeljék, az állami és gazdasági szervekben a kommunisták miként harcolnak azoknak a céloknak az eléréséért, melyeket a párt programja tűzött eléjük, továbbá, hogy helyes módszerekkel dolgoznak-e, s tevékenységük és eredményeik megfelelnek-e a társadalom érdekeinek. Az átalakítás időszakában merőben új követelmények kerülnek előtérbe a káderekkel szemben. Korunk forradalmiságát elsősorban a párt politikájának következetes, kezdeményező és alkotó megvalósítása jelenti. Nem csupán szavakban, de főleg konkrét tettekkel. S éppen ezeknek kell kádereink értékelésének döntő kritériumává válniuk. Jelenleg sok új ember van nálunk vezető tisztségekbe!?. Segíteni kell nekik, de ugyanakkor igényesnek kell lenni velük szemben, konkrét feladatokkal kell megbízni őket s értékelni azok teljesítését. SZISZTEMATIKUSAN, MINDENNAP A pártnak az átalakítás folyamatára gyakorolt politikai hatása növelésében továbbra is jelentős szerep hárul a munkaaktivitás és a kezdeményezőkészség fejlesztésére. Ezen a területen kellene továbbfejleszteni a párt, a FSZM, a SZISZ és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének mindennapi tömegpolitikai tevékenységét. Fel kell számolni a versenymozgalmakban érvényesülő formalizmust, olyan formákat és módszereket kell keresni és érvényesíteni, amelyek legtöbbet segíthetnek a kitűzött célok elérésében; érvényesíteni kell például a „hetvenesek" és „kilencvenesek" mozgalmát, támogatni a feltalálók és újítók tevékenységét, s felkarolni mindazokat a hasznos kezdeményezéseket, amelyek segítik az újratermelés intenzifikációját. Ehhez megfelelő alkalmat kínál az egységes földműves-szövetkezetek év végén sorra kerülő XI. országos kongresszusának előkészítése. A gazdasági mechanizmus átalakításának következetes érvényesítése a mező- gazdasági-élelhiiszer-ipari komplexumban, a termelés hatékony intenzifikációjának megvalósítása megköveteli, hogy az évzáró párttaggyűlések és pártkonferenciák előkészítésének szerves részeként igényesen értékeljük a CSKP KB 9. ülése határozatainak teljesítésében elért eredményeket, s megítéljük, hogy az alkalmazott formák és munkamódszerek megfelelnek-e az új, változó feltételeknek. Az a mérvadó, hogy növekedjen a kommunisták és a pártszervezetek aktivitása az átalakításért folytatott politikai küzdelemben. Munkánkban az a döntő, hogy pártunk politikája, a komplex átalakítás programja egyre nagyobb támogatásra talál a dolgozók körében. Egyebek között erről tanúskodnak a pártszervezetek és a dolgozókollektívák állásfoglalásai, valamint azok a kötelezettségvállalások is, melyekkel dolgozóink a CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 41. évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatára válaszoltak, s amelyek teljesítésével a CSKP XVIII. és az SZLKP ezt követő kongresszusát kívánják köszönteni. Ezzel fejezik ki elszántságukat, hogy aktívan hozzá akarnak járulni a hazánkban végbemenő szocialista változások megvalósításához. A CSKP KB Elnökségének nyilatkozatával továbbra is politikai munkát kell folytatni, céltudatos nevelömunkát kell kibontakoztatni, meg kell magyarázni az embereknek, mi a célunk s új konkrét tettekre kell mozgósítanunk az erőket. A feladatok megoldásához való mindennapi helyes hozzáállással, a szavak és tettek egységével, továbbá a formalizmussal és a bürokratikus ügyintézéssel való szakítással, a visz- szásságokkal szembeni kérlelhetetlen harccal, a rend és a fegyelem megszilárdításával kell egyre nagyobb mértékben hozzájárulnunk szocialista társadalmunk további fejlődéséhez.
