Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-16 / 24. szám
Évek óta érzem, adósa vagyok a szülőföldemnek, Mátyusföldnek, hogy mindeddig nem ismertem meg jobban. Északi felében ugyan már sok helyütt megfordultam, de a déli végeket alig ismerem. Például a Ga- ram és az Ipoly torkolata között elterülő kovácspataki domb déli, Duna felé hajló lejtője mikroklímájával és növényvilágával a mediterrán tájakat idézi. A Köbölkút (Gbelce) környéki - sajnos azóta szemétlerakat- tá vált - kőbányákból többmillió éves ösállati maradványok, levéllenyomatok kerültek elő. A községtől északra, az építőjéről elnevezett Pá- rizs-csatorna mentén korábban Szlovákia egyik vízimadár-paradi- csoma volt... Az elmúlt másfél évtizedben a természetvédelem érdekében több fontos intézkedést tettek. Ennek ellenére mégis sokunkban ott bujkál a félelem, hogy környezetünk, a természet romlását nem tudjuk kellő időben megállítani, s nemhogy unokáink, hanem rövidesen már mi sem gyönyörködhetünk tovább a ritka állat- és növényfajokban, és a kutatók sem tanulmányozhatják őket. Ma a Mátyusföld déli részének természeti értékeire a Nyugat-szlovákiai Állami Műemlék- és Természetvédelmi Intézet érsekújvári (Nővé Zámky) központja ügyel. Amikor Dr. Vladimír Stvrteckyvel, a központ igazgatójával és Peter Muránskyval, a járás természetvédelmi felügyelőjével találkoztam, esős, szeles, inkább novembéri, mint tavaszi hangulatú nap volt, így aztán a terep helyett a hivatali helyiségben beszélgettünk, térkép fölé hajolva ismerkedtünk a járás természeti értékeivel, védett területeivel.- Tudomásom szerint 1983. december 31-ig a természetvédelmi feladatokat a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályához tartozó műemlékvédelmi hivatalok látták el. A kővetkező év január 1-jével azonban ezeket megszüntették. s a kerületben a Nyugat-szlovákiai Állami Műemlék- és Természet- védelmi Intézet fennhatósága alatt- a járási nemzeti bizottságoktól független - területi központokat hoztak létre, önök így most nemcsak az Érsekújvári, hanem a Lévai (Levice) járás műemlék- és természetvédelmével is foglalkoznak. A meglévő személyi állománnyal gyözik-e vajon ezt a munkát? - fordultam első kérdésemmel az igazgatóhoz.- Központunkban öt munkatárs dolgozik. Ketten természetvédelemmel, hárman pedig a műemlékekkel foglalkoznak. Kívülük egy adminisztratív munkaerőt és egy gépkocsivezetőt alkalmazunk. Szakmai és módszertani kérdésekben a Brati- slavában lévő kerületi intézet szakembergárdájától kérhetünk segítséget. így általában az összes felmerülő problémát meg tudjuk oldani- közölte dr. Stvrtecky. Mivel aki sokat markol, keveset fog, Peter Muránsky erdőmérnöktől most csak az Érsekújvári járás természetvédelmi eredményei, problémái felöl érdeklődöm:- Mit sikerült e téren eddig elérniük?- Vidékünk ritka növény- és állat- társulásainak védelmével kapcsolatosan már az ötvenes-hatvanas években is történtek intézkedések A Zsitva folyó árterülete - ma re zervátum Szervezett természetvédelemre azonban gyakorlatilag csak 1977- töl, a járási műemlékvédelmi hivatal megalakítása után kerülhetett sor Az eltelt 11 év alatt 9 rezervátumot hoztunk létre, két lelőhelyet sikerült védelem alá helyeznünk. így többek között védett területté nyilvánítottuk a Kovácspataki domb déli és északi részét, a Kéméndhez (Kamenín) tartozó Alsó-rétek és Patács halofita, azaz sós talajt kedvelő növénytársulásait, Muzsla (Muzla) határában a Csenkei-erdőt, valamint az annak déli szegélyén található ún. Csen- kei-sztyeppet, a Zsitva folyó árterületének egyes részpit stb. Főleg madártani szempontból értékes védett lelőhely a Köbölkút melletti Párizs- mocsár. Külön kategóriát képeznek a földtani képződmények, többek között a Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) és Bény (Bina) határában levő löszfalak. Ezeket ún. védett természeti képződményekként tartjuk számon. Védelem alatt áll járásunkban 11 park is, melyek közül legértékesebb az 51 hektáros palári- kovói. A Kiskeszi (Maié Kosihy) környékén található mocsarak védetté nyilvánításán is dolgozunk Ugyancsak szeretnénk megmenteni a történelmi vonatkozású vagy ritkaságnak számító fákat. Közülük jegyzékünkben eddig csak a Suranyban álló na- rancseperfa szerepel. További értékes parkok felújításán, és védetté nyilvánításán is munkálkodunk.- Zselizen (Zeliezovce) például 4 milliós beruházással újítjuk fel a Schubert-parkot - szól közbe dr. Stvrtecky. - Az eredeti tervek szerint júniusban kellett volna elkészülnünk, az átadás azonban késni fog, mert tavasszal a parkban fel nem robbant aknákat találtunk. Sajnos, ez nemcsak késedelmet okoz, hanem további anyagi befektetést is igényel. A pirotechnikai kutatások ugyanis mintegy 700 ezer koronába kerülnek.- A Kárpát-medence nemcsak a népek, hanem egyes állat- és növényfajok vándordíjának is fontos állomása. Nem egy faj elterjedésének itt van az északi határa. Milyen ritkaságokat rejtegetnek az említett területek? - kérdezem ismét Muránsky mérnököt- A Csenkei-sztyepp például a csikófark egyetlen hazai, egyben legészakibb európai lelőhelye. Csehszlovákiában egyedülálló botanikai ritkaság a korcs nőszirom, mely csak Kéméndnél nő. Kisújfalu (Nová Vieska) közelében lévő rezervátumban tavaszi hérics, apró nőszirom, leánykökörcsin, törpe mandula díszük. Nagyon érdekes, és sajnos, azt kell mondanom, hogy közismerten értékes a Kovácspataki domb növény- és állatvilága. Itt több ritka növényfaj is megtalálható. Országszerte csak itt fordul elő a Stipa crassiculmis nevű árvalányhaj és más kevésbé elterjedt xeroterm, azaz melegkedvelő és szárazságtűrő fajok. Állat-, főleg rovarvilága is nagyon érdekes. Itt még megtalálható a gyújtók által sok helyütt már kipusztított magyar gyík és a megtizedelt zöld gyík, valamint néhány kevésbé ismert siklófaj. A rovarok közül előfordul itt a védett höscincér, a farkasalmalepke, a díszes tarkalepke, az óriás énekes kabóca.- Szavainak mintha némi keserű felhangja lenne Ezeknek a ritka fajoknak a megőrzése bizonyára nem kevés fáradságukba kerül...- Bizony, az úgynevezett gyűjtők nálunk is komoly problémákat okoznak. Elsősorban azokra az „érdeklődőkre" utalnék, akik lelkiismeretlenül gyűjtik az attraktív védett rovarokat, hüllőket, sziklakertbe alkalmas növényeket. A növényzet letaposá- sával sok gondot okoznak a fegyelmezetlen turisták is. Ott pedig, ahol a védett területek közelében művelés alatt álló földek vannak, a tavaszi gazégetés jelent évről évre megújuló veszélyt. A védett növényekben okozott kár nem ritkán milliós nagyságrendű.- Van-e lehetőségük arra, hogy a látogatók, a turisták mozgását, tevékenységét ellenőrizzék?- A járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályának segítségével sikerült a Szlovák Természet- és Tájvédelmi Szövetség tagjaiból húsz lelkes, odaadó járőrt toborozni. Közülük hatan a legfontosabb területeken - így a két Kovácspataki védett területen is - állandó szolgálatot teljesítenek. Persze a turisták többsége jó szándékú, természétkedvelö ember Kíváncsiságukat a jövőben újabb ösvények kijelölésével akarjuk kielégíteni. így anélkül, hogy a jelzett útról letérnének, megtalálhatják a vidék jellegzetes növényeit, melyekre jelzőtáblával hívjuk fel figyelmüket.- Gondolom a ,,gyűjtők" és a fegyelmezetlen turisták mégis csak a kisebb veszélyt jelentik.- így igaz. A legtöbb gondot a mezőaa7dasáqi termelés, a melioráció, a felszíni vizek szabályozása, az ipari üzemek jelentik. Néhány évvel ezelőtt a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat engedélyt kapott egy kiszáradt holtág hulladékkal való feltöltésére. Központunk feltételül szabta, hogy a munkálatok közben a környező fákat ne károsítsák. Erre azonban nem ügyeltek, ezért javaslatunkra a járási nemzeti bizottság 20 ezer koronára büntette a vállalatot.- Előfordult-e már olyan eset is, amikor egy-egy veszélyeztetett faj lelőhelyének védelmében kellett beavatkozniuk?- Néhány évvel ezelőtt úgy látszott, hogy a korcs nőszirom egyedüli csehszlovákiai előfordulási helyét nem sikerül védetté nyilvánítani Ezért úgy döntöttünk, hogy az ott iévö állomány egy részét a közeli rezervátumba ültetjük át, ahol azonosak a természeti viszonyok. Próbálkozásaink sikerrel jártak. Később pedig az eredeti élőhelyet is sikerült megmenteni A fehér gólyák nálunk is elöszerettel fészkelnek a villamos vezetékek oszlopain. Ez gyakran a fiókák pusztulásához, rövidzárlathoz vezetett Tavaly a Nyugat-szlovákiai Villamos Müvekkel és a természetvédő szövetség tagjaival együttműködve sikerült a gólyákat megfelelő fészektartóval ellátott oszlopokra áttelepíteni Megemlíteném még, hogy jó az együttműködés a Vági Folyókarbantartó Vállalattal is, amely a tavaszi madárvonuláskor kívánságunkra vizet bocsát a Zsitva árterületén lévő rezervátumokba, hogy legyen hol megpihenniük a vándormadaraknak.- Hogyan Ítéli meg az Érsekújvári Természet- és Műemlékvédelmi Központ mai helyzetét? - teszem fel az utolsó kérdést ismét dr. Őtvrteckvhez fordulva.- Ügy érzem, egyre komolyabb szerephez jutunk. Járásunkban ma már elképzelhetetlen, hogy olyan építkezésre, tájrendezésre kerüljön sor, amelyről nem értesítenek, s amellyel kapcsolatban nem kérik ki véleményüket. Tudtunk és beleegyezésünk nélkül egyetlen fát sem szabad kivágni. No, persze azért még előfordul, de ennek ellenére úgy érzem, egyre jobban bekerülünk a köztudatba. Köszönhető ez annak is, hogy az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság megkérdezésünk nélkül egyetlen hasonló kérdésben sem dönt POMICHALRICHARD A címben jelzett „dupla sínpár" persze képletesen értendő, hiszen az ágcsernyöi (Cierna nad Ti- sou) átrakóállomáson van belőle bőven. Mivel a Szovjetunióval való intenzív kereskedelmi kapcsolat az évtizedek során egyre nagyobb kereteket öltött - és mint ismeretes, az áruforgalom zömét e szárazföldi kikötőnkön keresztül bonyolítottuk le bekövetkezett a túlterheltség. A körülmények így arra kényszerítették az illetékeseket, hogy elgondolkodjanak, azaz megoldást keressenek. Mivel a Mátyóci (Matovce) - Ungvár vonalon már korábban is kisebb vasúti teherforgalmat bonyolítottak le, és az alapvető feltételek is adottak voltak, itt látszott legésszerűbbnek bővíteni a vasúti szakaszt. Mindez 1984. november másodikén valósult meg, amikor hivatalosan megnyitották a második mátyóci átrakóállomást. Tehát azóta bonyolódik le a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti vasúti teherforgalom „dupla Öt éve üzemel „Dupla sínpáron" sínpáron", az ágcsernyőin és a mátyócin: két irányban, egyrészt normál, másrészt széles nyomtávú vasúti pályán. A széles nyomtávon érkezik a szén, az érc, a vegyi alapanyagok stb., melyeket, miután átraknak hazai vagonokba, egyenesen a megrendelőkhöz szállítanak. A szenet és az ércet Ostra- vába, Novákyba, Ziar nad Flronomba, a vajáni (Vojany) Hőerőműbe, a vegyszereket pedig Haniskába. Az üzemeltetés folyamatos, ami annyit jelent, hogy 24 óra alatt a Szovjetunióba átlag öt szerelvényt indítanak, mintegy 200 vagonnal. Hazai szállítmányaink összetétele vegyes. Bútort, gépeket, különböző berendezéseket, gépkocsikat, iparcikkeket és egyebeket exportálunk. A tiszacsernyöiek válláról a teher egy részét azzal vették le, hogy miután megnyílt a mátyóci átrakóállomás, azóta minden tartálykocsiban érkező szállítmány itt vált gazdát Az egész teherforgalmat 409 munkás bonyolítja le, akik három műszakban dolgoznak. Szoros a kapcsolatuk - érthető, hisz csapatmunka ez a javából - az ungvári kollégákkal, akikkel határmenti szocialista versenyben állnak, amelyet félévenként értékelnek. A verseny természetesen a szerelvények időbeni átvételére és átadására, a zavarmentes forgalom lebonyolítására irányul. Lenin születésének 119. évfodulója tiszteletére a „Lenini szombatok" is szerepelnek kötelezettségvállalásukban. Ilyenkor a többletmunkát mindkét oldalon díjmentesen végzik. A mátyóci vasúti átrakóállomásnak fiatal irányítói vannak, hiszen a nemrég kinevezett új állomásfőnök, Tamás László mérnök, Mónika Sabová, vasúti közlekedési mérnök és Pásztor József, 30-40 év közöttiek. Mindez garancia arra, hogy tettreké- szen irányítsák a vasúti forgalmat a „kettes" szárazföldi kikötőn keresztül. D. VARGA LÁSZLÓ [ r \ t I ÉH ' | • \ l | B j j i' 1 1; Hl | í!< \ ! * ; ’! Hl 1 ■ • i U« i H-á J HHlillll Ví '■ ■ , * ' / . ' - ;"ív. / Biztonságos fészkelőhelyet kaptak a gólyák (Peter Muránsky felvételei)
