Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-26 / 21. szám

Stockholm és a svédek — nem jégkorongtávlatból Finnország az ezer tó országa. Svédországban állítólag 96 000 tó van. Milyen jelzővel illessük hát akkor Skandinávia legnagyobb államát? A politikusok a középút, az ősi alapokon nyugvó modern demokrácia országaként emlegetik, mások a szabad ég alatti élet földjeként. A világ valószínűleg elsősorban szociális reformprogramjáról ismeri, valamint arról a sikeres erőfeszítésről, amelynek eredményeként ilyen hosszú ideig meg tudta őrizni békéjét és nyugalmát ellentétekkel terhes világunkban. Mennyire ismerheti meg azonban a svédeket bő egy hét alatt az újságíró, aki „főállásban" tudósít a jégkorongvilágbajnokságról? Valamennyire igen. Nyolc nap folyamán sok mindent látott, hallott, átélt... Svédország egyike a ritka nemzeteknek - ha nem az egyetlen amelyek az építésze­tet ma is a szépművészet ágának tekintik. Azt mondják, a szófukar svédek kőben és malter­ban sokkal könnyebben és szabadabban, lényegesen kevesebb gátlással fejezik ki gon­dolataikat. Itt van például az áprilisi jégko­rong-világbajnokság színhelye. Világunikum. Ami Athénnak az Akropolisz, Franciaország­nak az Eiffel-torony, az Stockholmnak a Glo- ben, a világ legnagyobb, berendezését tekint­ve a legmodernebb gömbépítménye. Sok mindent megírtak már róla; 85 méter magas és 110 m átmérőjű. Stockholm domináns lát­ványossága, új turistaatrakció. Bonyolította építését, hogy tízemeletes. Az elsőn az autó­busz egyenesen a tágas öltözőkhöz viheti a játékosokat; innen az 1200 személygépko­csinak „pihenőt" nyújtó, több szintes parkoló­hoz lehet jutni. A 2. emelet kizárólag a személy­zeté, a díszvendégeké, az újságíróké. Aztán következik a nézőtér első része, 24 pénztárral, majd a balkonok, a 250 férőhelyes kávéház és az ehhez tartozó, exkluzívan berendezett páholyok. Bérletük 275 000-350 000 svéd korona. Számuk építés közben (!) 26-ról 42- re emelkedett. Olyan nagy volt az érdeklődés a különböző cégek és a gazdag vállalatok részéről. A csarnok körül modern irodaházak, üzletek, labdarúgóstadion épül. Hangsúlyo­zom, csak épül. Mert a világbajnokságra csu­pán a Globent fejezték be. Körülette reggeltől estig szorgalmas munka folyt. És ahogy ez már ilyen esetben lenni szokott, nem volt hiány porfelhőben, rendezetlenségben. A svédeknek emiatt cseppet sem fájt a fejük. A hokit a Globenban játszották, nem pedig a környékén. Eszembe jutott, nálunk ilyenkor mennyire túlbuzgóan igyekszünk a környeze­tet rendezni, többnyire a tökéletesség és a minőség igénye nélkül, csak hogy látszóla­gos rend legyen. Mert mit szólnak majd a kül­földiek. Északon ebből nem csinálnak gondot. Megy ez így is. Egyébként a Globenban nemcsak mozgal­mas sportélet zajlik majd. A hokisták után Európa legjobb tornászai vették birtokukba, a közeljövőben kontinensünk röplabdázói kö­vetkeznek. Sok-sok koncertnek ad majd ott­hont, itt lép fel Diana Ross, a híres amerikai énekesnő. Érdekességnek számít, hogy jú­niusban II. János Pál pápa szolgáltat misét a Globenban. Ez azért is figyelemre méltó, mert a svédek 90 százaléka protestáns, pon­tosabban lutheránus. Téves lenne azonban azt hinni róluk, hogy buzgó templombajárók, figyelmeztet ismerő­söm. A vasárnapot legszívesebben a termé­szetnek szentelik. Láttam például, hogy április utolsó hétvégén (május 1-je Svédországban is munkaszüneti nap) a családok, csoportok sportos ruházatban, poggyásszal vagy gye­rekkel a hátukon siettek a földalatti központi pályaudvaron a vonatokhoz, hogy két napra kiránduljanak vidékre, a hegyekbe, a tenger­hez. Hogy költóiesen fejezzem ki magam, a svédek „kékégimádóknak" vallják magu­kat. Székesegyházuk a nagy természet, en­nek kupolája a reá boruló kék ég óriás koro­nája. A skandinávokhoz hasonlóan a svédek is viccesen azt vallják, egy-egy vikkend értékét csak a naptól lebarnult testfelületek nagysá­gán lehet lemérni. Persze a sportban az egészség és az erőnlét fenntartásának egyik szórakoztató módját látják. Ideális sport szá­mukra a tájfutás, a tájtúra. Az erdős, romanti­kus természet erre kiválóan alkalmas. Egész családok, szülők a gyerekekkel, nagymamák­kal és nagypapákkal kelnek útra, hogy térkép és iránytű segítségével keressék a termé­szetben a jelzéseket és az ellenőrző helyeket, hogy közben leküzdve az akadályokat, testi és szellemi felüdülést nyerjenek. Április folya­mán a stockholmi Aftonbladet című lap éjsza­kai tájfutást rendezett a családoknak. Több mint 5500 különböző korú résztvevője volt. Kondíció és egészség - ez a svédek nemzeti jelszava. „A svédeknek csak mintegy 60 százaléka törődik rendszeresen kondíció­jával" - sóhajtozott elégedetlenül az Expres- sen című lap cikkírója. Időzített írás volt a hoki-vb idejére? Lehet. A külföldiek közül sokan irigykedve vették tudomásul a száza­lékarányt. Bár már mi is itt tartanánk. Nem pedig a gyózködésnél, a szélmalomharcnál. Eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt éppen egy svéd turista mondta: sehol a világon nincs annyi kövér ember, mint Csehszlovákiában. Hogyan csinálják Északon? Minden na­gyobb faluban van egy úgynevezett fritids­konsulent, az állam által fizetett profi testne­velési referens, akinek feladata, hogy szer­vezze a lakosság szabadidősportját. Segíti az iskolák és a klubok versenyeit, de fő tevé­kenysége: az idősebb férfiak és nők rekreá­ciós sportolási lehetőségének megteremtése, szervezése. Ehhez tartozik például az erdei, este megvilágított futópályák építése (lehető­leg a lakóhelyhez közel) és karbantartása. A sajtó, a rádió, a televízió állandóan figyel­mezteti az embereket: munkába járás során időnként cseréljék fel az autót kerékpárra, amely egyetlen háztartásból sem hiányzik. (Az esti hokimérkózések után a szállodába menve nemegyszer láttam 22.00 és 23.00 óra között, hogyan térnek haza biciklijükön egy kis éji túráról nők és férfiak, fiatalok és időseb­bek.) A legutóbbi statisztika szerint 37 képvi­selő jár kerékpáron a parlamenti ülésekre. Egyik közülük több mint 30 kilométert kereke­zik Stockholmba. Megáll az ember esze. Hát ilyesmi is létezik?! Bizony. Nemcsak Tat­ra 613-sok léteznek a világon... Hogy ki mi mindent tesz egészsége érdekében? A fritids- konsulentek csinos brosúrákat osztanak szét a lakosok között, hogy ide beírhassák a lefu­tott, legyalogolt kilométereket. A prágai Jan Vanék, a svéd sport jó ismerője mondta a hoki-vb alatt, hogy például az 50 éves Herbert Nilsson, a Volksblad szerkesztőjének is van ilyen brosúrája (nagyon büszke rá) és .a bejegyzések mellett csillagokat is látni. Ez azt jelenti, a futópályán a felesége is vele volt. És itt vagyunk a svéd nőknél. Sok férfitár­samat ki kell ábrándítanom: általában nem olyan szőkék és nem is olyan szépek, mint ahogyan azt elképzeltük. Sportosan, talán túlságosan is hanyag eleganciával öltözköd­nek. Persze láttam szőkéket és szépeket is, akik elegánsak és vonzóak voltak. Az unal­masabb hokimeccseken, amikor megszakadt a játék, a tévéoperatőr kitippelt egy-egy szép­séget s a rendező kivetítette a nagy ered­ményjelző táblára. Jól mutattak. Fel is moraj- lott elismerően a férfinem és tapsolt. Termé­szetesen akadt füttyszó is. De gustibus non est disputandum... Elmondhatom, Bratisla- vában több a csinos, szépen öltözött lány és asszony. Maradjunk még a gyengébb nemnél. A nagy stockholmi áruházak többnyire nőket alkalmaznak. Az első pillanatra az a benyo­mása az embernek, hogy elhanyagolják a ve­vőt. Nem Így van. Hagyják zavartalanul néze­lődni, válogatni, egyszer, háromszor, tízszer fel-felpróbálni nadrágot, sportcipőt, dzsekit. Rá se hederítenek. De ha megkérdezünk valamit, szívesen, kedvesen, udvariasan vá­laszolnak, ajánlanak; a puszta kíváncsisko- dás sem kedvteleníti el őket. Eszembe jutot­tak a mi áruházaink, üzleteink, eladóink. Hadd ne kommentáljam az utóbbiakat... Nem csodálatnak szánom, de a helyi lako­sok mentalitására jellemző, hogy figyelmen kívül hagyják mondjuk azt a férfit, aki négyfo­kos „melegben" félmeztelenül masírozik Stockholm belvárosában, inggel és kabáttal a kezében. Melege van, én fázom. Az ö dolga. Nagyra értékelhető a svédeknél a fair play. A vb előtt felfokozott várakozásban élt az egész ország. A Tre Kronor volt a címvé­dő, a csapatot sikerült megerősíteni NHL- profikkal, a Globenban játszottak, minden mérkőzésén jelen volt XVI. Károly Gusztáv király (néha az egész családjával), tiszteleté­re mindig felhangzott a királyi himnusz és a nézőtér lelkesen énekelte. Minden készen állt, hogy a Globent hazai sikerrel avassák fel. A válogatott ..érmet sem szerzett. Az ember füttykoncertet, ócsárlást, maximális elégedet­lenséget várt volna. Helyette taps köszöntötte a győztest és a vesztest. Büszkék voltak arra, hogy a svéd fiúk szívósan küzdöttek az utolsó másodpercig. Nem nyertek, jobb volt az ellen­fél. Egyszer lenn, másszor fenn. A svédek is jól tudják ezt. Ilyen az élet. Korongozóik lent végeztek. Kellemetlen. Ezért azonban még meg kell őrizni az emberi méltóságot. Olvasmányaim azt sugallták, minden svéd egy-egy magányos sziget, hallgatag, hideg, tartózkodó. Nem egészen van ez így. Persze, a metrón nem csevegnek olyan hangosan és jókedvűen, mint mondjuk az olaszok vagy a közép-európaiak. A külföldivel szemben azonban többségük szívélyes és készséges. Aggódtam a nyelvi nehézségek miatt. Több­nyire azonban megérttettem magam németül. Persze, az angol a menő nyelv, egyenrangú tantárgyként tanítják az iskolákban. Ha már az iskolát említettük, a svéd fiata­lok nem sietik el az első munkába lépést. Az iskola elvégzése után, mielőtt állást vállalná­nak, szép számmal mennek ki a tengerre, hogy egy-két évig hajóséletet éljenek. Egyéb­ként egyetemi felvételi vizsgák nincsenek, a hallgatók létszáma sem korlátozott, ezért olykor felszaporodik az állástalan diplomások száma. Korlátozott viszont az alkoholfogyasz­tás. Ahol sok a víz, ott inni is szeretnek - tartja a mondás. És a svédek híres nagyivók voltak, nem éppen irigylésre méltó hírnevet szerez­tek a részegeskedésükkel. Az Angliából im­portált alkoholellenes mozgalom aztán hálás talajra talált a széles néprétegekben; nap­jainkban is sok követője van. Szigorú rendel­kezések következtében délelőtt teljes a szesztilalom és az üzletekben méregdrága az ital. A vendéglőkről nem is beszélve. Az alkoholellenes mozgalom a svédek szerint vitathatatlan eredménnyel járt. Nem utolsó­sorban a fiatal korosztályokat arra ösztönöz­te, hogy italozás helyett szabad idejüket sporttal vagy valamilyen kulturális szórako­zással töltsék. De hát minden jó családban kell egy rossznak lenni. Este tíz óra után a központi pályaudvar előtt néhányszor láttam ittas fiatalokat, köztük nőket is. Hogy a hivata­los szervek mennyire komolyan veszik az alkoholellenes harcot, bizonyítja: az ittas au­tóvezetőkre 21 napi börtönbüntetést is ki­szabhatnak ... Már régen nem titok. Svédországban ma­gas az életszínvonal. Ismert tények: szociális biztonság, az idősekről és rokkantakról való gondoskodás, az ingyenes oktatás, az iskolás gyerekek ingyenes fogászati kezelése, a ter­hes nők és anyák védelme... Kevésbé köztu­dott azonban, hogy mindezt a progresszív adózási rendszer eredményezte. Szinte senki sem fizet 40 százaléknál alacsonyabb jöve­delemadót. Sokan - a keresettől függően - 60-70 százalékát. Magasak a lakbérek. Az ország valamilyen bűvös körben leledzik. A nagyon erős szakszervezetek és a hatal­mon levő szociáldemokrata párt befolyással van a bérek állandó növekedésére; de ezzel egy időben emelkednek a közszükségleti cik­kek és az élelmiszerek árai is. (Egy liter tej 7 svéd korona, 1 kg kenyér 25.) Ennek eredménye, hogy állandóan csökken az ex­port, túl drágák a kiviteli árucikkek. Évente 6-7 százalékos az infláció. Pedig teljes foglal­koztatottságról lehet beszélni, inkább munka­erőhiány mutatkozik. Például az egészség­ügyben. A svédek állítólag nem futnak a pénz után. A pénz fut utánuk. Nagy vagyont sze­rezni ma Svédországban - progresszív adó­zás miatt - úgyszólván lehetetlen. De kényel­mesen megélni, azt lehet. Mintha ott lassúbb mederben folyna az élet... Az utóbbi évek fejlődését úgy jellemzik az északiak, hogy bővül az állampolgárok joga és eléggé vissza is élnek ezzel. Például egy hétig bárki maródi lehet anélkül, hogy orvos­hoz menne. Ez a „járvány" annyira vonzó lett, hogy tavaly a munkások átlagosan 28 napot betegeskedtek. — A világbajnokság napjaiban ünnepelte a szociáldemokrata párt fennállásának 100. évfordulóját. Éppen a Svédország-Csehszlo- vákia meccs napjára esett az évforduló. A saj­tóban aztán lakonikus jegyzet látott napvilá­got: a végrehajtó bizottság fele hiányzott az ünnepi ülésről. Állítólag a hokimeccsen voltak. Amire a svédek többek között büszkék lehetnek, az Stockholm környezete. A levegő tisztasága az első szippantásra érezhető. Erről a természet anyja gondoskodik. A ten­gerről ugyanis állandóan friss szellő fújdogál, egészen a városközpontig viszi a tiszta leve­gőt, amely ott a tavak, erdők, illatától válik jellegzetessé. Stockholmnak óriási parkjai vannak, a belvárosban a virágtartó kőurnák­ban évszakról évszakra cserélik a virágokat, az utak és a körutak fasorral szegélyezettek. Nincsen azonban rózsa tövis nélkül. Stock­holm külvárosai már nem annyira rendezet­tek. Eldobált papírok, felborult szeméttartá­lyok ... Stockholm utcáin áradatként hömpölyög­nek a személygépkocsik (csak húsz éve van jobb oldali forgalom). A Volvók dominálnak a Saabok már kevésbé, állítólag maradi a technikai kivitelezésük, de minden világ­márka látható - japán fölénnyel. A „limuzi­nok" között szegényesen húzódott meg egy- egy 120-as Skoda. Kedves üdvözlet a Cseh­szlovákiából érkezőnek. Talán az arányon javít majd a Favorit. ,,lmágo“-ja itt is vonzó lehet. Nagyjából megfelel a divatnak. Valborg. Ezt a szót április 30-án este hallottam először. Fehér sapkás fiatalok, többnyire diákok csoportosulása. Mi történik itt? Valborg - mondták örömteli izgalommal. Egyszóval, szimbolikus boszorkányégetés, a tavasz érkezésének az ünnepe, amelyet már hagyományosan a diákok szerveznek. Az erdöszélen tábortűz, ének, tánc, alkohol... Másnap május 1-je volt. Amikor a szociál­demokraták és a kommunisták a felvonulást szervezték, már a repülőtérre indultam. A szocdemek hosszan tárgyaltak a vb szerve­ző bizottságával, hogy megváltoztassák a vi­lágverseny utolsó napja első mérkőzésének időpontját; keresztezte a felvonulást. Csak annyit sikerült elérniük, hogy ne 13.00 órakor, hanem 14.00-kor játsszák a Kanada-Cseh- szlovákia meccset. Hiába. A szervező bizott­ságban többségben voltak a svéd ipar min­denható képviselői. Számukra a munka ünne­pe közömbös. TOM| V)NCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673 70. sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és UÜ SJs BjP /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava. Martanoviőova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, . Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. VASÁRNAPI KIADÁS Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi Index 46097 megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. wmmtm!!™’. » * ja.: , . ■ ™lp™ ........................................_... A Globen. Stockholm és egész Svédország büszkesége W * w Cl fi j i ftlil fii f§r* 11(1 411 | ^ | p iT| *J ^ j^Jj (ziC'í f%9

Next

/
Oldalképek
Tartalom