Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 21. szám
BEMUTATJUK Lancia Thema A Lancia gyár már öt évvel ezelőtt jelent meg a Thema típussal a piacon. Tavaly a típus alapos újításon ment át. Jelenleg hat motorváltozattal kínálják. A legkorszerűbb a 16 V és 16 V Turbo (a képen) motorok. Az atmoszférikus feltöltésú 16 V teljesítménye 108 kW, a turbofeltöltésű 135 kW teljesítményt nyújt. Az ötszemélyes kocsi készenléti súlya 1260-1380 kilogramm, hasznos terhelés 500 kilogramm. A 1/V turbó motorral ellátott típus maximális sebessége 225 km/ó. Állóhelyzetből 7,0 másodperc alatt gyorsít fel 100 km/ó sebességre. Fogyasztása 90 m/ó és 120 km/ó sebességnél, valamint városi forgalomban 6,7/8,6/10,9 liter/100 kilométer. Az előzés aranyszabályai Az előzés azon műveletek közé tartozik, amely a legkockázatosabbnak számít a vezetésnél. A túlzottan gyors hajtással együtt a leggyakoribb okozója a közúti baleseteknek. Az előzés biztonságára öt tényező van kihatással: saját kocsink sebessége, kocsink gyorsulási képességei, az előzött kocsi sebessége, a szembe jövő autó távolsága és ennek sebessége. Az utóbbi kettő a legkényesebb, mert csak becsléssel mérhető. Ezért ezt külön is gyakorolni kellene és főleg a kezdők legyenek óvatosak. Az előzésnél mindig számításba kell venni az előzött kocsi vezetőjét, ugyanis ö is követhet el hibát. Nem biztos, hogy regisztrálta előzési manőverünket, és előfordulhat, hogy hirtelen kitér balra. Az előzéseknél keletkezett balesetek egynegyede ilyen jellegű. Jegyezzük meg: 1. ) Állandóan figyeljük a visszapillantó-tükörben mi történik mögöttünk, így nem történhet meg, hogy mi leszünk azok, akik a minket előző kocsi elé kanyarodunk. 2. ) Csak akkor kezdjük meg az előzést, amikor át tudjuk tekinteni azt az útszakaszt, amelyen a bal oldalon hajtunk majd. 3. ) Ha szembe autó jön, jól mérjük fel, képesek vagyunk-e elvégezni az előzést, anélkül, hogy magunkat, vagy a szembe jövő kocsit veszélybe sodornánk. 4. ) Az előttünk haladó autót előzés előtt figyelmeztethetjük szándékunkról. A szabad terepen dudával, városban, faluban fénydudával. Ezt csak akkor használjuk, ha nem vagyunk biztosak, hogy az előzött kocsi vezetője regisztrált-e minket. A fölösleges dudálás, villogás nem növeli a biztonságot. 5. ) Az előzés pályája legyen a lehető legrövidebb. Ezért használjuk ki kocsink gyorsulási képességeit, de csak olyan mértékben, hogy ne kerüljünk veszélyes helyzetbe (pl. csúszásba). 6. ) Tartsunk megfelelő oldaltávolságot az előzött járműtől. Főleg kerékpárosok és motorkerékpárosok előzésénél ügyeljünk erre. 7. ) Csak fokozatosan térjünk vissza az előzés után saját oldalunkra. Régi szabály szerint ezt a gyakorlott vezetők csak akkor kezdik el, amikor az előzött kocsi megjelenik a belső visszapillantó-tükörben. 8. ) Erősebb, jobbról jövő szélnél tartsuk keményebben a volánt. Számítsunk azzal (főleg tehergépkocsik előzése után), hogy amikor az előzött kocsi elé érünk a szél hirtelen balra fog lendíteni. 9. ) Esőben, és nedves úttesten már az előzés megkezdése előtt kapcsoljuk törlőinket gyorsabb sebességre. 10.) A legfontosabb: ha az előzés előtt a legkisebb kételyeink vannak, vajon jól sikerül-e az előzés, elvből ne előzzünk. -mÁpoljuk kocsinkat Az ablaktörlő Többnyire ügyet sem vetünk erre az egyszerűnek tartott felszerelésre. Tudjuk, hogy ott van, ott kell lennie az autónkon, s úgy véljük, mindig rendelkezésünkre áll, ha kell. Baj csak akkor van igazán, ha nem úgy működik, ahogyan kellene vagy bekapcsolásakor éppen működésképtelen. És ha netán így adódik, zord, csapadékos időben nemritkán csupán emiatt félbe is kell szakítanunk utazásunkat. Ki ne került volna hirtelen tavaszi záporba vagy akár hózivatarba? Ilyenkor az ablaktörlő munkája - ha folytatni akarjuk utunkat - nélkülözhetetlen. Az elhanyagolt, rosszul működő ablaktörlők megbosszulják a mulasztást: a visszamaradt víz- cseppeken, hókristályokon a fény megtörik, és ennek egyenes következményeként a rossz kilátás a vezetőt hamar kifárasztja, a balesetveszélyt növeli. Valójában mi is okozhatja azt, hogy az ablaktörlő rosszul működik? Nos, a következő fő okok:- a törlölapát kopott,- a szélvődőn olajfilm képződött, mely a törlést zavarja,-a törlőlapát gyengén fekszik fel a szélvédőre. Ha azt szeretnénk, hogy ezek a hibák be se következzenek (márpedig miért ne döntenénk így?), érdemes tanulmányoznunk, valójában hogyan is működik az ablaktörlő. így mindenekelőtt: a széles körben ismert - hivatalosan is elismert- kifejezés valójában nem tükrözi pontosan a működési folyamatot, vagyis a törlés lényegét. A törlölapá- tok ugyanis nem „törlik" a szélvédőt, hanem a rárakódott víz egy részét egyenletesen szétterítik az üveg felületén, miközben a víz többi részét maguk előtt tolva, lenyomják a felületről. Ily módon tehát - ideális esetben - az üvegen egyenletes vízfilmréteg marad vissza. Az ablaktörlő nem kielégítő működése éppen erre a vízfilm-egye- netlenségre vezethető vissza. Az egyenletes - azonos vastagságú - vízfilmréteg kialakulása számos tényezőtől függ. Elsősorban a törlöguminak, a gumi profiljának azonos nyomással kell teljes hosszában felfeküdnie. No persze, ezt a különleges térgörbéjű (hajlású) szélvédő üvegek esetén nem mindig sikerül maradéktalanul megoldani. Mindamellett a törlöguminak rugalmasnak, formatartónak, kopásállónak is kell lennie. Éppen a felmerülő követelmények kielégítésére különleges törlőlapátprofilt alakítottak ki. Törléskor a profil részbeni meghajlása révén, a törlőgumi élszerűen fekszik fel a felületre, s a törlés irányától függően a profil egy-egy oldalát koptatja. Könnyen belátható, hogy folyamatos, gondos üzemmód ellenére előbb-utóbb elkopnak az élek. Ha pedig az élek nem egyenletesen fekszenek fel a felületre, a kopás még gyorsabb lesz. A természetes elhasználódásnál azonban még nagyobb veszélyt jelent az ablaktörlő rendellenes használata. Ha a szélvédő száraz, az ablaktörlő működésekor kenést szolgáltató vízfilm jelenlétére eleve nem számíthatunk, s ezért a kopás még gyorsabb lesz. A szélvédőre száradt kemény szennyeződés ebben a száraz környezetben még könnyebben megsérti a lapát vékony törlöélét. A megsérült részen visszamaradó vastagabb vízréteg viszont fénytörést okoz és ezzel zavarja a látást. Kerüljük tehát az ablaktörlő száraz szélvédőn való beindítását, járatását. Az eső kezdetekor sem célszerű mindjárt az első cseppek után beindítani a törlőt. Mindenesetre ilyenkor (is!) jó szolgálatot tehet az ablakmosó berendezés, amely révén az első lapátcsapásoknál kispriccelt víz elősegíti az „átlátható" és éppen a normális, nem zavaró vízfilm kialakulását. Ebből is következik tehát, hogy az ablaktörlőt nem a piszkos ablak törlésére, tisztítására szerelik fel a gépkocsi^ hanem éppen azért, hogy esőben, hózáporban haladáskor segítse a kilátást, a biztonságos tájékozódást. Márpedig, ha ezt szem előtt tartjuk, a lapátok gumijainak élettartamát számottevően növelhetjük. De mint látjuk, a leggondosabb használat közben is kopik a lapátok gumiprofiljának az éle. És ez kézenfekvő, hiszen az ablaktörlő gumija is éppen úgy kopó, korrodáló alkatrész, mint például az abroncs. Számolnunk kell tehát azzal, hogy jóllehet egyszeri ránézésre esetleg minden rendben levőnek tűnik, az élek kopása miatt mégis ki kell cserélni a gumiprofilt, ha a törlés minősége rossz. Ha csak a lapát kopott - tehát ha a csuklópántjai nem szorulnak és nem korrodálnak -, azzal is célt érünk, ha a gumit kicseréljük. Ha nem kapunk külön gumit, ill. a teljes egység cseréje indokolt, a vásárláskor igyekezzünk mindig az adott típusnak megfelelőt beszerezni. Hogy miért? Nos a lapát kialakítása ugyanis összefügg a gépjármű szélvédőjével. így a lapát hossza a törlőket nyomóerejével, a gumi hajlékonysága, „megfogása", a csuklópontok elosztása viszont a szélvédő íveltségével függ össze. Tehát más típusú lapát végleges felszerelése előtt érdemes rövid próbát tenni. Olajfilm a szélvédőn. Az olajos, zsíros és egyéb víztaszító réteg jelenléte is gátolja a szélvődőn az egyenletes vízfilm kialakulását. A víztaszító anyag ugyanis ledobja magáról a vizet. Az olajfolt határán és esetleg a felületén kialakult gyön- gyözódésen a fény ugyancsak megtörik, ami a kilátást számottevően zavarja. Ilyen víztaszító anyagok a szilikontartalmú karosszéria -fényvédők, balzsamok is, amelyek hatékonyságának alapját éppen a szilikon víztaszító hatására építik. Óvakodjunk tehát attól, hogy ezen anyagok az üvegre kerüljenek. Vagy - ha már így adódott - még a felületre .száradásuk előtt szélvé- dömosó folyadékkal tisztítsuk meg alaposan az üveget, ellenkező esetben kínos meglepetések érhetnek majd minket, ha elered az eső és a működő ablaktörlők ellenére sem látunk át - éppen az olajfilmnyomok miatt - a szélvődőn. Az ablakmosóba se öntsünk olyan tisztítószert, amely az előbbiekhez hasonlóan zavaró nyomokat hagyhat a szélvédőn. Ha pedig minden elővigyázatosságunk ellenére mégis olajfilm jutott volna a szélvédőre, szélvédömosó folyadékkal alaposan tisztítsuk meg a gumílapá- tokat is, hiszen részük volt abban, hogy az olajfilm (bárhonnan is került óda) alaposan szétterült az üvegfelületen. A gépjárművek korszerűsödése mindinkább magával hozta és hozza a végsebesség növekedését. A mai korszerű utak, autópályák szinte kínálják az alkalmat arra, hogy még rossz időben is száguldjunk rajtuk. Ez viszont magával hozott egy korábban figyelemmel alig kísért jelenséget is. Nevezetesen azt, hogy az ablaktörlő működése bizonyos sebességhatáron túl már eleve nem kielégítő! Az ablaktörlölapát a külső holtpont előtt elemelkedik a szélvédőről és útjának egy részét úgy teszi meg, hogy az üvegfelületet nem törli le. Az a paradox hatás áll tehát így elő, hogy éppen a gyors tempójú utazáskor csökken (amikor éppen a legnagyobb szükség lenne erre) a törölt felület, s ebből következően romlik a kilátás, a biztonságos tájékozódás. Ha a légáramlás emelőereje nagyobb, mint az ablaktörlökar rugójának húzóereje, a törlölapát a külső holtpont előtt emelkedik, azaz nem olyan szélességben töröl, mint kisebb sebességtartományban. A szóban forgó áramlástani hatás kiküszöbölése tehát nem más, mint erőegyensúly kérdése. A törlökarru- gó szorításának is határt szab azonban az ablaktörlőkar végállásban váló irányváltása Ekkor ugyanis a lapát gumijának át kell billennie. Ha ez nem következik be, akkor az ablaktörlő remegve, ugrándozva menne visszafelé, ami ugyancsak rossz hatásfokú törléshez vezethetne. Bár szükségmegoldás, mégis figyelemre érdemesnek nevezhető az ablaktörlőknek az ún. szélterelö lapokkal való leszorítása is. Alkalmazásukkor is a légáramlást használják fel. Amikor tehát a szélerő növekszik, nemcsak az ablaktörlőlapátot kezdi emelni, hanem a szélterelö lapot is nyomja. így a légáramlásból eredő erőhatások kedvező esetben egymást kiegyenlítik, azaz az ablaktörlőt végső soron csak az eredetileg tervezett rugóerö nyomja. A kereskedelemben kapható szélterelő lapok vagy lapátok univerzálisak. így a szóban forgó erőhatás-egyensúly minden típusnál eleve nem is alakulhat ki. Ezen túlmenően, a szélterelő lapok súlya is sokat nyom a latban. Mindenesetre az ablaktörlőmotortól nagy teljesítményt kíván, s ez szintén kedvezőtlen. Éppen emiatt is, ez a megoldás- jóllehet széles körben elterjedt és divatos szokás - nem nevezhető mindenhatónak. Ennek ellenére, felszerelésük nem árt, sőt kifejezetten célravezető lehet olyan autókon, ahol az ablaktörlő lapát emelkedési hajlama gyakorta fellép. A témához tartozik azonban - és ezért azt sem szabad szem elöl téveszteni -, hogy a legjobb megoldás, ha zuhogó esőben nem szágul- dunk 100 km/h-nál nagyobb sebességgel. Már csak azért sem, mivel ilyenkor - az esőáztatta úton robogva - számolnunk kell az aquapla- ning, vagyis a vízen siklás felettébb veszélyes jelenségével. Ugyanakkor [eszögezhetjük azt is, hogy a szélterelő lapoknak (csakúgy, mint a divatos spoilereknek- stabilizáló szárnyaknak) 60 km/h- nál kisebb sebességű utazások során nincs semmi jelentőségük. A téli időjárás, vagyis tartósan fagyos üzem az ablaktörlő lapátokat is alaposan megviseli. Érdemes tehát minden ilyen megpróbáltatás után alaposan megvizsgálnunk őket, és ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk körülöttük, cseréljük ki a gumiprofilokat. Aligha vitatható, hogy a tél, a fagy, a hó ugyancsak ádáz ellensége az ablaktörlőnek. A szélvédőüvegre ráfagyott éles jégszemcsék rongálják, sőt tönkre is tehetik a tör- löélet, mindamellett, hogy nem is képesek letakarítani az üveget. Erre a célra szinte minden autóápolási üzletben és benzinkútnál kapható szóródobozos jégmentesítő. A vastagabb jégréteg eltávolítására azonban inkább barázdált és ék élű félkemény műanyag lapot használjunk. Különösen ügyeljünk a végálláskap- csolós motorokra. Ha ugyanis az ablaktörlő bekapcsolása után a lapát nem képes egy teljes ciklust lefutni (például azért, mert az előtte feltorlódott hó vagy jég lefogta), az ablak- törlömotor kikapcsolása után is kap még a motor áramot a végálláskapcsolón keresztül. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a körülmény - pontosabban az ablaktörlő útjának ilyen akadályoztatása - a motort leégetheti. Tény, hogy az ablaktörlő önmagában különösebb karbantartást nem igényel. Számításba kell vennünk azonban, hogy kopó alkatrész, és időnként - mint az előzőekben is utaltunk erre - cserélnünk kell. Márpedig, ha nem a hó vagy a szélvédőre rakódott egyéb „hulladék" letaka- rítására, hanem az ablak rendeltetésszerű törlésére használjuk, élettartama meghosszabbodik és biztonságosabbá teszi mindennapi autózásunkat. -ruhírek! A londoni rendőrök naponta 400 olyan speciális berendezést szerelnek a helytelenül parkoló autókra, amelyik meggátolja továbbhaladásukat. A fel- és a későbbi leszerelésért olyan összeget fizetnek a kocsitulajdonosok, amelyért több mint egy hónapig igénybe vehetnék a fizetett parkolókat. Évente 70-120 gyermek esik áldozatul közúti balesetnek Bulgáriában. Havonta körülbelül negyven ember veszíti az életét a közutakon. Ezért most sokkal szigorúbb előírásokat és büntetéseket vezetnek be a fegyelmezetlen vezetők számára. Egy átlagos osztrák vezető 11 000 kilométert tesz meg kocsijával évente. Az egy útra eső utas nem éri el a két személyt. Az előzetes számítások szerint ezek a számok 1995-ig csökkennek. Egy kocsi kb. útja 10 000 kilométerre csökken és az egy útra eső utasok száma 1,65 lesz.
