Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 21. szám
Mongóliában az Ulánbátori Bútorgyárban lengyel és román szakemberek segítségével bevezették a korszerű, emellett a népi jellegzetességet is megőrző bútorok gyártását. A gyár évi termelési értéke meghaladja a 41 millió tugrikot. A lakásbútorokon kívül irodai bútorokat is gyártanak. A felvételen az egyik legkeresettebb szekrényfal látható. (A ÖSTK felvétele) A Szovjetunió Kárpátontúli területének egyedülálló különlegessége, hogy négy szocialista országgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Magyarországgal és Romániával határos. Nincs az országnak még egy olyan területe, amelynek ily sok kijárata lenne a közvetlen külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Ezért kíváncsiak voltunk rá, hogy miként használják ki ezeket a lehetőségeket. Az ungvári (Uzshorod) Kárpátontúli Cipőipari Termelési Egyesülés árubemutató csarnokában az itt ungváriak tudomására hozta, hogy nem tudja szállítani a megrendelt kemény kartonpapírt. Azelőtt egy ilyen eset miatt be kellett volna szüntetni a termelést. Most a vezér- igazgató egyszerűen csak felemelte a telefonkagylót, s megkérdezte a bardejovi partnert, hogy tudna-e segíteni. A következő napon begördültek a gyárudvarra a kartont szállító csehszlovák tehergépkocsik. — Az ungváriak mostanában a nemzetközi együttműködés sokoldalú fejlesztésére törekednek- magyarázza Igor Jeliasevics.- Most egy magyarországi vállalattal is egy eléggé csábító lehetőségről tárgyalunk. A nyírbátori Auróra cipőgyár nehéz pénzügyi helyzetbe került, mert megdrágult a nyersanyag, amiért korlátozni kellett a behozatalát és a termelést. Mi viszont képesek vagyunk az Auróra nyersanyag- szükségletét fedezni, s így közös gyártás formájában lehetne megszervezni a termelést, illetve a Szovjetunió évente több mint egymillió pár cipót kaphatna a magyar vállalattól. Méghozzá kiváló minőségben, mert a gyár korszerű gépekkel van felszerelve, s a dolgozók szakképzettsége is magas színvonalú. Ha minden jól megy, a Szovjetunió Könnyűipari Minisztériuma keretéiben ez lesz az első olyan közös vállalat, amely nem a mi országunkban, hanem Magyarországon létesül. gyártott könnyű, kényelmes, modern és elegáns lábbelik sokasága látható. Megtekintettem az egész technológiai folyamatot, ahol ezek a mutatós termékek készülnek. A tömegesen gyártott cipók minősége színvonala semmiben sem maradt el a kiállított példányokétól. A cégjelzés azonban felkeltette az érdeklődésemet: „Druzsba, Jas-Uzsgorod“.- Ne csodálkozzon ezen - tájékoztatott Igor Vlagyimirovics Jeliasevics vezérigazgató hiszen koo- pefációban készült termékekről van szó. Mindössze egy évvel ezelőtt léptünk közvetlen kapcsolatba a bardejovi JAS csehszlovák cipőipari vállalattal. Nekik a termelés munkaerőellátásában voltak gondjaik, nekünk viszont korszerű gyártóberendezésekre volt szükségünk. Megvizsgáltuk az együttműködés fejlesztésében rejlő lehetőségeket, s arra a következtetésre jutottunk, hogy célszerű lesz nálunk kiépíteni egy új közös üzemet. Ebben az új üzemben jelenleg már két önálló termelési folyamat valósul meg. Az elsőben dolgozóink a Bardejovból küldött alapanyagból cipőfelsőrészeket készítenek, s a félkész termékeket visszaküldjük Bardejovba. Ebben a kooperációban tulajdonképpen a dolgozóink munkája hasznosul. A csehszlovák fél transzferábilis rubelben számolja el a megrendelések teljesítését. A másik részlegen, illetve a második termelési folyamatban a saját termelési egyesülésünk végtermékeket gyártó üzemeit látják el hazai alapanyagból készült felsőrészekkel, s a termékek csak szovjet piacra kerülnek. Felmerülhet a kérdés, hogy az együttműködő felek miként számolják el a termelési részlegek létrehozására és üzemeltetésére, az energiaellátásra, valamint a gépek beszerzésére fordított költségeket. A válasz egyszerű: sehogy! A partnerek a kalkulációk elvégzése után salamoni megoldást találtak: rhivel a Bardejovból szállított gépek és berendezések értéke megfelel az üzemeltetés egyéb említett költségeinek, így tulajdonképpen kiegyenlítetté vált a mérleg, Srtem maradt elszámolni való. A csehszlovák fél tulajdonképpen csak a dolgozók munkabérét téríti meg transzferábilis rubelben. Ez a kölcsönösen előnyös partneri viszony folyamatosan fejlődik. Gyorsan megoldódott például egy divatos cipősarok gyártásának a problémája: az ungváriak egy NSZK-ban gyártott berendezést vásároltak, a bardejoviak viszont a szemcsézett alapanyag szállításáról gondoskodtak. Nemrég történt egy gyakran előforduló eset. Az egyik alszállitó az A kárpátontúliak a közvetlen kapcsolatok fejlesztése mellett az országon belüli kooperáció elmélyítéséről sem feledkeznek meg. -Most egy részvénytársaság kialakításában vesznek részt, amely különböző szakágazatokhoz tartozó vállalatokat fog egyesíteni. Eddig a kijevi „Polimer" vállalat, az Ivano-Fran- kovszki Bőripari Egyesülés, a „Mol- nyija" nagykereskedelmi vállalat, a Sztrihi Posztógyár és néhány további vállalat küldte be a jelentkezését. Ezek a vállalatok eddig is kölcsönös kapcsolatban voltak egymással, csakhogy ezentúl kapcsolataikat nem adminisztratív módon előirt szállítási feladatokra, gazdasági döntőbíróság által hozott intézkedésekre, hanem kölcsönös érdekeltségre fogják építeni. Aki idejében gondoskodik az alapanyagok szállításáról, s javítja azok minőségét, nagyobb nyereséghez jut. Az ilyen jellegű együttműködés nagyobb lehetőséget ad a világpiacon való érvényesülésre, a termelési költségek csökkentésére. Az ungváriak például azzal számolnak, hogy csupán a Polimer vállalatnál gyártott betétanyagokkal 15-20 millió rubellel csökkenthetik a közös szovjet -magyar vállalat gyártási költségeit. A fogyasztók nemcsak jó minőségű, x hanem emellett olcsó cipőket szeretnének vásárolni. A gazdasági mechanizmus átalakítása egyre több vállalatot késztet arra, hogy a külföldi partnerekkel közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki. Ezek közé tartozik a munkácsi (Mukacsevo) Kirov Szerszámgép- gyár, az ungvári Gázvezetéki Csö- szerelvénygyár, egy gépipari és egy vegyipari üzem, valamint a villamos motorokat gyártó „Elektrodviga- tyely" vállalat. A jó ügybe az agráripari komplexum is bekapcsolódik. A közvetlen kapcsolatok fejlesztését a szakemberek pénzügyi szempontból is jövedelmező útnak tartják, a lehetőségek kihasználása azonban még nehézségekbe ütközik. Ezzel kapcsolatban Henrih Jo- szifovics Bandrovszkij, a területi pártbizottság első titkára is kifejtette a véleményét.- Amit eddig elértünk, azt csupán indulásnak lehet tekinteni. Nekünk szélesebb útra és nyitott sorompóra van szükségünk. A cipógyáriak a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében azért tudtak az úttörők szerepébe kerülni, mert a minisztériumtól és a területi szervektől szabad kezet, támogatást kaptak. Sajnos, ilyen támogatásban csak kevesen részesültek eddig. De nemcsak ebben rejlenek a nehézségek. A szocialista államok internacionalista együttműködését új alapokra kell helyezni, meg kell oldani számos jogi, pénzügyi és egyéb kérdést, s ebben a tekintetben a partnerekhez hasonlóan még mi is adósak vagyunk. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy területünk idegenforgalmi, turisztikai, üdülési lehetőségeinek kihasználásában hatalmas tartalékok vannak. A Kárpátontúli terület természeti szépségei egyedülállóak Európában. Hegyeinkben és völgyeinkben mintegy négyszáz gyógyító hatású ásványvízforrás fakad, de csak mindössze harmincat hasznosítunk. Ez egy potenciális valutaforrást jelent, ahhoz azonban, hogy reális forrássá váljon, beruházásokra, palackozó gépsorokra, pénzre van szükség. Az induláshoz szükséges tökével azonban nem rendelkezünk. Abban bízunk, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa segítséget nyújt a pénzügyi problémák megoldásához. Célszerű lenne, ha az egyes ágazati minisztériumok is támogatásban részesítenék a közös vállalatok létesítését a határ menti övezetekben. Bármilyen nagy is a helyi lelkesedés, a komoly programok megvalósítására ez nem elegendő. Annál is inkább, mert a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében kinőttük már a határ menti körzetek kereteit. Nemcsak minden KGST-országgal, hanem francia, olasz, finn, svéd, NSZK-beli, egyesült államokbeli és ausztriai cégekkel is fejlesztjük kapcsolatainkat. Ehhez többek között a szolgálati utak engedélyezési folyamatát is meg kellene könnyíteni. Fontolóra kellene venni azt a kérdést is, hogy a Kárpátontúli terület esetleg megkaphatná a „közös vállalkozási övezet" státuszát, s ezzel együtt a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében a legnagyobb kedvezmény elvében részesülhetne. Területünkön tizennyolc külkereskedelmi szervezet működik, amelyek több száz millió rubel értékű forgalmat bonyolítanak le. A tevékenységükből származó nyereség azonban az országos költségvetésbe kerül, s területünknek ebből nincsen semmi haszna. Sőt, a helyi költségvetésből kell merítenünk a külkereskedelmi szolgáltatásokat végző dolgozók ellátására.- Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a Kárpátontúli terület a felhalmozódott problémák komplex megoldására vár - fejezi be a beszélgetést Henrih Bandrovszkij. - Mi olyan feladatot tűztünk magunk elé, hogy területünket az ország va- lutatermelő üzemévé változtassuk. Hangsúlyozni kell, hogy az egész ország számára, hiszen éppen ezért tartunk igényt a „központi" támogatásra. L. SZOTNYIK (Szocialisztyicseszkaja indusztrija) A vasúti közlekedés nagyobb biztonságáért A bohumíni kohászok sokoldalú együttműködéssel javítják a termelés minőségi színvonalát A Bohumíni Vasmű és Drótgyár tudományos-műszaki együttműködése a lengyelországi, NDK-beli és szovjetunióbeli partnerekkel különböző gépipari, bányaipari, közlekedéstechnikai és építőipari berendezések gyártására irányul. Termékeik között legismertebbek az öntöttvas kazánok, a vasúti kerekek és kerékabroncsok, valamint a speciális szerkezetű acél drótkötelek. A technolgiai folyamatok tökéletesítésében és a termelés minőségi színvonalának emelésében fontos szerepe van a nemzetközi tapasztalatcserének. Ebből kiindulva a bohumíniek az 1987-1990-es évekre együttműködési szerződést kötöttek a dnyepropetrovszki Nyizsnyednyeprovszki Metallurgiai Müvekkel a vasúti kerekek és kerékabroncsok minőségi fejlesztésére, s gépipari megmunkálásuk tökéletesítésére. Az elmúlt évben például az alakító eljárással gyártott keréktárcsák különböző megterhelésű és sebességű vizsgálataira összpontosították a figyelmüket. Új keréktárcsákat fejlesztettek ki a villamos mozdonyok és a villamosok számára. Mivel a vasúti közlekedés biztonsága egyre nagyobb követelményeket támaszt a kerekek műszaki tulajdonságaival szemben, a partnerek azt is megvizsgálták, hogy a folyamatos acélöntés korszerű technológiáját miként lehet alkalmazni a keréktárcsák és kerékabroncsok gyártásánál. A drótkötelek minőségi fejlesztésében és a gyártási folyamatok gazdaságosságának a növelésében a bohumíniek a Volgográdi Dróthúzó Művekkel állnak kapcsolatban. Az 1992-ig szóló megállapodás alapján a drótkötelek és az áramvezető huzalokban használt acélbetétek tulajdonságait a külföldi cégek legjobb gyártmányaival hasonlítják össze, s az így szerzett ismeretek alapján gondoskodnak a minőségi mutatók állandó javításáról. A krakkói Polmetal céggel folytatott együttműködés keretein belül három témakör szerepel. Az egyik a kohászati másodtermelésben felhasznált hengerelt drótok minőségi fejlesztésére, a másik a rugóacélok gyártási technológiájának tökéletesítésére, a harmadik pedig a keményfémbevonatok minőségi fejlesztésére Irányul. Az NDK azonos termelési irányzatú kohászati vállalataival az együttműködés főleg a műszaki szakemberek kölcsönös cseréje, s egymás tapasztalatainak helyszíni átadása formájában valósul meg. (ÖSTK) : A napenergiát egyre szélesebb méretekben hasznosítják a Szovjetunió számos köztársaságában. Grúziában például a rokkantak szakosított ipari szövetkezete már több mint 15 ezer négyzetméternyi napkollektort helyezett üzembe, különböző intézmények, vállalatok, valamint magánszemélyek számára. A napkollektorok használatában különösen jó eredményeket értek el a napfényes Abháziában. A nyári hónapokban a gumistei szanatórium teljes melegvíz-szükségletét a napenergia felhasználásával fedezik, s így évente 1500 tonna tüzelőanyagot takarítanak meg.